Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-28 / 205. szám

1999. július 28., szerda Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Viharok és vandálok után A kandelábereket is felújítják PÉCS A baranyai megyeszék­helyre érkezők gyakran csak a belvárost látják az egész településből. Az épüle­tek megújítása azonban nemcsak esztétikai, hanem állagmegóvási kérdés is. A legutóbbi nagy viharok a Hild-udvart övező épület- együttes tetőszerkezetében tettek kárt, a vandálok pedig a vaskorlátot tépték ki a fal­ból. A Városi Vagyonkezelő Kft. most a korlát helyreállí­tása mellett a kandelábere­ket, a világítótesteket hozatja rendbe. Hátra van még a va­kolat javítása és festése, il­letve a galambriasztó huzal­hálózat kiépítése. A viharká­rokból a biztosító valameny- nyit megtérít, a többi költsé­get azonban a vagyonkezelő állja. Selmeczi László műszaki osztályvezető-helyettes az elmúlt időszak kiemelkedő eredményeként értékelte a Rákóczi úti, volt tűzoltóudvar tatarozását. A több milliós be­ruházás keretében parkolót alakítottak ki, és a tűzoltóto­rony hasznosításának lehető­ségét is keresik. A következő hónapokban olyan műemlék épületekhez készülnek el a hasznosítási tervek, mint a Király utca 1., a 6. és az 59. számú ház, illetve a Kórház téri 100 éves Bo­rozó. A Király utca 3. alatt lévő belső lakóépületekből vendéglátóipari létesítmény válna, és az udvar burkolata is megszépül. Terv, hogy a Fe­rencesek utcája 50-ben ide­genforgalmi szerepű szolgál­tatóhely nyílik. H. I. Gy. Már a nyaralók árait is a németek pénztárcájához szabják A márka a meghatározó Hol vannak már a békebeli idők, amikor a szétválasztott német rokonságok ideiglenes nyári újraegyesítéséből a fizetővendég­látók próbáltak busás hasznot húzni! A magára valamit is adó német polgár ma egyre gyakrabban mellőzi „Zimmer Feri” csábítását - helyette Vesz magának egy komplett nyaralót. És ez régiónk üdülőárain is egyre jobban megmutatkozik. MOHÁCS-ORFŰ-SIÓFOK Mint Horváth Csabától (képün­kön), a Baranya Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara ingatlan- közvetítő tagozatának elnökétől megtudtuk, a Balatonnál minél közelebb van a telek a tóhoz, annál drágább. Siófokon a víz­parton például minimum 5-6 millióba kerül egy nyaraló, és ahogy távolodunk a parttól, úgy csökken meredeken az ár, 3,5 millió alatt nem nagyon találni ingatlant. Ennyiért persze legfel­jebb 20-30 négyzetméteres épü­letet lehet vásárolni. Az elmúlt két évben robba­násszerűen megnőttek az ingat­lanárak a magyar tengernél. Egyrészt a vízminőség jelentő­sen javult mostanában, de az is növeli a külföldiek vásárlóked­vét, hogy belátható időn belül csatlakozhatunk az Európai Unióhoz. Orfű esetében is a külföldi vásárlók vannak többségben. Ugyanakkor, míg pár évvel ez­előtt sokan adták el Orfű kör­nyéki nyaralóikat, jelenleg az ingatlanközvetítőknél nincs nagy kínálat. Dr. Harmat Béla, Orfű jegy­zője is nagyon kevés eladó te­lekről tud, a tóparton például már teljesen el is fogytak. Az árak attól függően változnak, hol helyezkedik el a terület. Például a bánosi településrész egyébként közművesített tel­kein nincs szennyvízcsatorna, ezért ott 4-500 forint egy négy­zetméter, de másutt akár ezer forint is lehet. Ugyan­akkor Hor­váth Csaba szerint Orfű a megye egyik legdrágább te­lepülése - már ami a telkeket illeti -, árai már Harkányéval vetekszenek. Komló idegenforgalmát év­tizedek óta Sikonda bonyolítja le. Az üdülőövezetben 252 nya­raló van, amelynek 38-38 szá­zalékát komlói, illetve pécsi tu­lajdonosok mondhatják magu­kénak. 17 nyaraló tulajdonosa külföldi. Többségük német, de van olasz és holland „sikondai” is. Nyaralót ritkán adnak el, rit­kán vesznek. Attól függően, hol van az ingatlan, az árak 2-től 10 millióig változnak. Magyarhertelenden a nyara­lótulajdonosok száma 150. Zömük baranyai, de 20 víkend- háznak külföldi - főként német - tulajdonosa van. Az adás-vé­tel stagnál, a „birtokához” min­denki ragaszkodik. Egyébként 10 millió alatt különben is ne­héz volna nyaralóhoz jutni. Mohácson és környékén, fő­leg a Duna jobb partja mentén egészen a Dunaszekcsőig vé­gighúzódó Szőlőhegy régi présházai, illetve folyóra néző hétvégi házai a legdrágábbak. Az utóbbi években egyre több német állampolgár vásárolt a térségben ingatlanokat, nyara­lóvá alakítva őket. Ennek kö­vetkeztében a szőlőhegy telek­árai az egekig szöktek, egy-egy „németesen felszerelt” ingatla­nért hét-nyolcmillió forintot kémek. Egy közvetlen vízpartra néző portát, rajta egy húszéves, bontásra ítélt házzal például 6,5-7 millió forintos áron kínál­tak eladásra, de nincs róla hír, hogy elkelt-e. Mohácson jelenleg a mester­ségesen felpumpált árak miatt a nyaralópiacon jelentős túlkíná­lat alakult ki. A nagy területtel, szőlővel, gyümölcsössel ren­delkező ingatlanok iránt szinte egyáltalán nincs kereslet. Érde­kes módon a szigeti oldalon lévő tanyák esetében teljesen más a helyzet: akik ott szeret­nének vásárolni, a területtől és a rajta lévő ház minőségétől függően akár már félmillió fo­rintért is hozzájuthatnak. D. G. - Sz. T. - T. Zs. A külföldiek lehetőségei Magyarországon a hatályos jogszabályok értelmében külföl­diek korlátlanul vásárolhatnak ingatlant, ehhez csupán a helyi polgármester beleegyező nyilatkozata szükséges, ezután a Köz- igazgatási Hivatal szinte automatikusan engedélyezi a vásár­lást. Ennek is betudható, hogy egyre nagyobb számban vesznek nyaralót hazánkban a külföldiek, noha számukra az engedélyez­tetési illeték megemelkedett az elmúlt évben: ötvenezer forint ingatlanonként. Elutasított népszavazás PÉCS A pécsi közgyűlés június 3- án határozatot hozott a köz­oktatási intézményrendszer átszervezéséről. A határozat értelmében szeptembertől megszűnik az oktatás a Be­rek Utcai Általános Iskolá­ban. Az iskola szülői mun­kaközössége, illetve vá­lasztmánya tiltakozásul alá­írásokat gyűjtött, népszava­zás kezdeményezésére. Az 1991. évi 28. számú önkormányzati rendelet alap­ján helyi népszavazást a vá­ros választópolgárainak leg­alább 10%-a, azaz 13 067 fő kezdeményezhet. Július 16- án 174 aláírásgyűjtő ívet ad­tak át a szervezők dr. Toller László polgármesternek. A helyi választási bizott­ság július 20-án megállapí­totta, hogy az ívek 3194 alá­írást tartalmaznak, amely a szükséges szám 25%-át sem éri el, így a polgármester a népszavazást elutasította. „Csak az hal meg, akit elfelejtenek” Fájó szívvel tudatjuk, hogy KRESZ ÁDÁMNÉ Jáki Katalin villányi lakos 87 éves ko­rában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése jú­lius 29-én, a 16.15 órakor kezdődő gyászmise után a villányi temetőben lesz 17 órakor. A gyászoló család (2888) Zaklatott idegzetű állampolgárok A határőrök ellenőrzéseinek minőségét, illetve annak jogossá­gát többen is kifogásolják a határ menti településeken. A ha­tárőrségnek viszont rendészeti feladatokat is el kell látnia, és a jogkörébe utalt bűncselekményeket csak igazoltatásokkal tudja kiszűrni. SIKLÓS-PÉCS A határ mentén élők nehezen viselik el az általuk megalázó­nak tartott ellenőrzéseket, s vé­leményük szerint az ország nemhogy Európa felé, hanem épp ellenkező irányba halad. B. G. siklósi lakos például rendkívül bosszantónak tartja, hogy az oldi tanyájára vezető út során öt alkalommal is megállí­tották a gépkocsiját. Az oldi fo­gyatékosok iskolájának mikro­buszából a közelmúltban kipa- koltatták a csomagokat, hogy megnézzék a motorszámot. Szintén a középsúlyos értelmi fogyatékosokkal történt meg, hogy gyalogtúrájuk végeztével Mattyon ellenőrizték őket a buszváróban, s a gyerekek kí- váncsiskodását „szemtelenke­désnek” tartották... Siklósnagyfaluban a talicská­ját „klottgatyában és trikóban” toló férfit lakásától 50 méterre igazoltatták, s miután meggyő­ződtek a tényről - miszerint ő valóban ott lakik és „ő az ő” -, feljelen­tették, mert a hivatalos ira­tot nem tar­totta magánál. A délvidéki emberek kö­zött immár az a mondás tartja, hogy legköze­lebb már a lakodalmas, sőt a ha­lottas menetet is megállítják. Csupán az a kérdés: a halottnak is igazolnia kell-e magát...-Minden határőrtől megkö­veteljük a gyors, határozott és kulturált fellépést, de ha a la­kosság nem tesz észrevételeket - a Pécsi Határőr Igazgatóság­hoz ugyanis eddig nem érkez­tek panaszok - akkor a hibákat nem tudjuk orvosolni - közölte Lovász József dandártábornok (képünkön), az igazgatóság ve­zetője. A határőrök minden in­tézkedést az állampolgárok ér­dekében tesznek. A bűncse­lekményeket csak igazoltatá­sokkal tudják kiszűrni, és ez is a lakosság érdekeit szolgálja. A határőrség csak akkor tud állománya minőségén javítani, ha a kifogásolható viselkedés­ről tudomást szerez. A határál­lomásokon már több nyelvű táblákon olvashatjuk az utas jogait és a határőr kötelességeit, a panaszosok a feltüntetett tele­fonszámon tehetik meg észre­vételeiket. K. J. -W. K. Röviden •• Ot falu szennyvize Öt völgységi község: Köblény, Vékény, Kárász, Magyaregregy és Szászvár közösen alakít ki szennyvízvezeték-hálózatot. Ä tisztítómű az utóbbi településen kap helyet. A portánkénti hoz­zájárulás várhatóan 150 ezer forint körül alakul. (cs) Megóvott romok Megóvják a dunafalvai kemping területén lévő római épületma­radványt, amelyet a helyiek kápolnaként emlegetnek. (cs) Ruhát osztottak Magyaregregy német testvértelepülésének, Stockumnak a lakói ruhát gyűjtöttek. Az adományt a baranyai község baráti köre osztotta ki csaknem háromszáz rászoruló közt. (cs) Eltűnt az önkormányzati bicikli Kölkeden hétfőn reggel vették észre, hogy valaki elemelte a női kerékpárt az önkormányzat melléképületéből a hét végén, (cs) Óriásbúcsúztató az erőműben A három kéményből két hónap múlva egy eltűnik A Mecsek-oldali lakások ablakából naponta ezrek vethetnek pillantást a Pécsi Erőmű Rt. objektumaira. Az ipari létesít­mény rövidesen már nem a megszokott képet mutatja majd. Alig két hónap alatt a három kéményóriás közül a városhoz legközelebb eső eltűnik. Megkezdődtek a bontási munkálatok. PÉCS-Magassága, különös szerke­zete miatt a kémény sérülé­keny építmény. Miután már több éve nem használtuk, az erőmű északi kéményének ál­lapota az átázások, fagyások miatt fokozatosan romlott. Mi­vel a cég jövőjében nem kap szerepet, ezért nem a javítása, hanem lebontása mellett dön­töttünk - ismertette az okot Szántó János erőműigazgató. A kémények az erőművek működésében, ábrázolásában is jelképpé váltak. A pécsi erőmű északi kéményének fel­építéséhez, létéhez is ezrek kö­tődnek munkájukkal. Ennek megfelelően most kicsit ünne­pélyes is a búcsú. Ä bontási munkát pontos tervek alapján, vállalkozásban végzik. Egy autódarunak a te­tőig érő gémjéről megközelítve a kéményt, alpin-technikával haladnak fentről lefelé. Az elektromos kéziszerszámokkal lebontott téglát, építőanyagot a kémény belsejében dobják le a földszintre, onnan teherautókra rakodva szállítják el. A munká­latok a tervek szerint szeptem­ber végéig tartanak, a teljes művelet mintegy 16 millió fo­rintba kerül. A másik két kémény a ter­vezett rekonstrukció után is szerepet kaphat az erőmű mű­ködésében. Az új korszakot je­lentős környezetvédelmi beru­házások jellemzik, a régire pe­dig egy megmaradt kazán és egy turbina emlékeztet majd, amikből ipari műemléket sze­retnének kialakítani. K. E. Az 1-es kémény „pályafutása” A PE Rt. 1-es kéménye 1959-ben épült, december 23-án lépett üzembe. Magassága 100, átmérője lent 9,8, fönt 5,7 méter. Fel­építéséhez 1564 köbméter anyagot használtak. Öt és fél éve, 1994. január 23-án működött utoljára. Négy kazán és két tur­bina kapcsolódott hozzá, „pályafutása” alatt 198 ezer üzemórát teljesített. Az 1-es kémény blokkja a negyven év alatt 12 milli­árd 672 millió kilowatt/óra energiát termelt, ez kb. tízszer any- nyi, mint az egész erőmű egy évi teljes termelése. Bontás előtti utolsó felvételek a kéményről fotó: Tóth László 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom