Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-26 / 203. szám
Tóparti látomás az orfííi völgyben Az Orfűi Pécsi-tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Társaság 1999. június 1-jei taggyűlésén Abaliget és Magyarhertelend önkormányzata bejelentette a társaságba történő belépési szándékát. A belépést mindkét önkormányzat 200 ezer forint törzsbetét befizetésével kívánja realizálni. Szándékuk fő indoka: tagságuk révén aktív részesei lehetnek a térségben tervezett fejlesztési projektek megvalósulásának. Az abaligeti tavak és a barlang, az orfűi, kovácsszénája! tavak, a magyarhertelendi termálfürdő együtt kínál egy komplex rekreációs turisztikai lehetőséget és egyben a kapcsolódó fejlesztés szükségességét. A tavaly május 1-jével megalakult Orfűi Pécsi-tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Társaságot a Baranya Megyei Önkormányzat, Orfű önkormányzata, Pécs önkormányzata hozta létre másfél milliós törzstőkével. Tizenöt hónappal a megalakítása után és tervezet bővülése ellenére nem is annyira egyértelmű a közhasznú társaság jövője. Persze nem a közvetlenül érintettek - a kedvezményezettek - bizonytalanodtak el. A megyei önkormányzat tulajdonosként kulcspozícióban van a tavaknál.- Egyelőre még nem tisztázott, hogy mi lesz, mi lehet a szándéka a megyének a kht.-vel. Ősszel kívánjuk meghatározni a megyei önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióját, és a kht. sorsa abba illeszkedő rész. Akkor dől el, hogy kívánjuk-e feltőkésíteni a kht.-t, vagy megmarad programkészítő, dokumentáló társaságnak. Ez mindenképpen középtávra szóló döntést kíván. Személy szerint én úgy látom, nincs még olyan program, amely megmutathatná: a megyének mennyit kellene belepumpálni a kht.-be ahhoz, hogy az ezzel már önellátóan működhessen — mondja dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Pécs városa nem meghatározó tulajdonos az orfűi völgyben. De szüksége van rá.- Büszkélkedhetünk akármilyen kulturális értékekkel, a legfőbb idegenforgalmi szezon a nyár, a turista pedig nyáron a vizet, a vízpartot-keresi. Ilyen pedig Pécsnek nincs, illetve estik a szomszédságában, Or- fűn. Ez a város érdekeltsége a kht céljában, továbbá az is, hogy pécsiek adják a vendégkör zömét Orfűn. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a kht. sokáig fennmaradhat jelenlegi formájában - akár csak a jövő esztendőn túl -, mert miközben nem történnek változások, a tó iszaposodig a korábban ide vonzódott külföldi vendégek elpártolnak. A változáshoz pedig pénz kell. És nem is százezrek - meditál a témán Papp Béla, Pécs alpolgármestere.- Az alapító önkormányzatok gyors eredményt szeretnének, de ehhez szükségesek az előzetes vizsgálatok, amelyekre a fejlesztéseket alapozni lehet. Jelenleg „lelakott”, 30 éves tavakról van szó. Erre a helyzetre kell az „ ökológiailag védett terület” szlogenre hallgató projektet alkalmazni. Annak tehát mindenképpen része a felmérés, akár vizekről van szó, akár környezetük infrastruktúrájáról - magyarázza Pozsonyi István (kis képünkön), az Orfűi Pécsi-tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Kht. ügyvezető igazgatója.-A felmérések két fázisán már túljutottunk. 1996-97-ben megtörtént a terület és a tavak környezeti állapotának és a fejlesztési lehetőségeknek az alapfelmérése. Idén pedig az előbbire alapozva az orfűi kistérség kömyezetfejlesztési terve. Jelenleg egy 42 millió forintos, többszereplős pályázati projektünk fut. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága is benne van. Az abaligeti barlang felújíadott a legtöbb szabadidős program: horgászat, fürdés, vízisportok, lovaglás. Ha a megfelelő hatásköröket megkapja a kht., Orfű önkormányzatával szeretnénk szabad strandot kialakítani a tó északnyugati részén. Köztudottan a szabad vízfelületek közül Baranyában egyedül a Pécsi-tó a megfelelő A turista nyáron a vizet keresi FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ tását ugyanis be kellene fejezni, és egészségügyi igazolás kell arról, hogy gyógybarlang. Abban a pillanatban elindulhat a nagyon komoly fejlesztés más területen is. A gyógybarlang forgalmát egész esztendőre kinyújtaná egy középkategóriás szálloda létesítése. Ebben a 42 milliós projektben is benne vagyunk 6 milliós szelettel. Ez azt jelenti, hogy az abaligeti részt is vizsgálni kell, a fejlesztés lehetséges irányait feltáró tanulmányt kell készíteni, valamint Magyarhertelendre és Bodo- lyabérre is ki kell terjeszteni. A négy települést együtt érdemes kiajánlani a turistáknak. Mindegyiknek van valamilyen értéke, amikből nagyon szép csokorjön össze, és mindenféle réteget meg lehet vele célozni. A kínálatok kiegészítik egymást: az abaligeti barlang, Or- fűi-tónál és a Pécsi-tónál strand, vízisport, horgászsport, az utóbbi a Herman-tónál és a kovácsszénájai tónál úgyszintén, termálvíz Magyarhertelenden. Bodolyabér pedig a fehérbor úthoz szeretne csatlakozni.-A Phare ’97 pályázaton a tartalékkörben vagyunk, de ott a legjobb helyen. Úgy csináljuk a tendert, mintha nyertesek lennénk. Ha valaki visszalép a nyertesek közül - márpedig valószínűen lesznek, akik nem tudják határidőre teljesíteni a feladatokat - rögtön beléphetünk és nem leszünk lépéshátrányban. vízminőségű a fürdéshez. A szabad strandra egyre nagyobb az igény. A másik strand üzemeltetője a Komló Víz Kft. A vele kötött szerződés lényege: a realizált bevétel felét elvileg köteles felújításra, korszerűsítésre fordítani. Nos ez messze nem elég. Ahhoz, hogy a strand jól működjön, közel 100 milliót kellene rákölteni. Hosszabb távon ez elengedhetetlenül szükséges, hiszen a medence repedt, engedi a vizet, a már befolyó víz tisztasága nem megfelelő. Homokágyon kellene előszűrőként átvezetni, és akkor vízforgatóval csodálatos vízminőséget lehet produkálni. Ám egy kisebb vízforgató is legalább 30 millió forintba kerül. A partrendezés is szükséges, és egyre nagyobb az igény további sportolási lehetőségekre a strandon. A tulajdonosi viszonyok eléggé összetettek. A Pécsi-tó és környéke javarészt a Baranya Megyei Önkormányzaté, Tólajstrom- Ismerik a turizmus összetételét és igényeit?- Erre szakosodott cégektől és az önkormányzatoktól kaptunk információkat. Ezek alapján kitűnik, hogy Abaliget, Orfű, Magyarhertelend - nyári hétvégi napon 20 ezres - turistaforgalmának 70-80 százaléka pécsi eredetű. A Pécsi-tónál a legnagyobb a forgalom, mert itt Orfűi-tó: 1962-ben létesült. Felülete: 10 hektár. Térfogata: 200 ezer m3. Üzemeltető: bérlőként egy vállalkozó. Pécsi-tó: 1967-ben létesült. Felülete: 75 hektár. Térfogata: 2,5 millió m3. Üzemeltető: Baranya Megyei Gazdasági Ellátó Szervezet. Herman Ottó-tó: Természetvédelmi terület. 1971-ben létesült. Felülete: 29 hektár. Térfogata: 295 ezer m3. Üzemeltető: a Baranya- csatorna menti Víztársulat, Sásd. Kovácsszénájai-tó: Természetvédelmi terület. 1973-ban létesült. Felülete 15,5 hektár. Térfogata: 340 ezer m3. Üzemeltető: Baranya-csatorna menti Víztársulat, Sásd. Abaliget I. tó: 1960-ban létesült. Felülete: I, 3 hektár. Térfogata 16,3 ezer m3. Abaliget II. tó: 1960-ban létesült. Felülete: 3 hektár. Térfogata: 35,1 ezer m3. Üzemeltetőjük: bérlőként egy vállalkozó. de jelen van az orfűi és pécsi vállalkozói kör. A megyei ön- kormányzatnak az abaligeti két kis tóra is készül a vagyonkezelői és vagyonhasznosító projektje. Az egyik halastó, másik csónakázótó, de a fürdéshez nem megfelelő a vízminősége.-A kht. szerepe eleve az, hogy koordinálja a fejlesztéseket az egész völgyben. Azok ugyanúgy csak egymásra épülhetnek és hatnak, mint ahogy a tavak is összefüggenek, táplálják egymást. Egyszerű példa: ha az Orfői-tónál az iszapfogó megépül, akkor nagyobb esőzésekkor a Pécsi-tó nem károsodik, ahogy most.- Orfűt holland és német turisták látogatják, üdülőik vannak itt. Most arról szólnak a hírek, hogy elpártolnak innen a tavak eliszaposodása miatt.- Erről nem tudok. Egy biztos, a kis tónál erőteljes az eliszaposodás. Ott mindenképpen teljes mederkotrás szükséges. Részleges kotrás volt nemrég a strandnál. Ám hosszabb távon a problémát megelőzni csak úgy lehet, ha megfelelő iszapszűrőket iktatunk be, és eleve tiszta vizet engedünk a tavakba. A Pécsi-tónál nincs közvetlen eliszaposodási veszély. Inkább az jelenti a problémát, hogy a kis szigetnél augusztusban megindul a víz romlása és az összefüggő felületen ez nem a legszebb látvány. A felső részen tervezünk egy részleges medertisztítást. Több elengedhetetlen feladat van. Például még idén a főtolózár kicserélése. Ez előreláthatóan 7-8 milliós tétel. Pályázunk arra, hogy monitoringkutakat 'építhessünk az ellenőrző vizsgálatokhoz. 3-4 millió forint kell az északi partrész rendezéséhez. A .kis tavon az iszapszűrő és a partrendezés távlati tervként javallott. Ha pedig a kis tóból átfolyó vizet új nyomvonal kialakításával a Pécsi-tó déli csücskébe vezetjük, akkor a tó teljes átöblítése megoldódik. Ha a befagyott Phare ’96 pályázat - amelyben van érdekeltségünk - felszabadul, akkor újra megindulhatnak a feltáró vizsgálatok is. Orfű sokat fejlődött. Abali- geten a kommunális szolgáltatások feltételeit még meg kell teremteni. Magyarhertelenden a falukép csinosítása szükséges. Az ottani fürdő egyébként egy vállalkozó kezében van. Egységes tájékoztató táblákat terveznek a völgy útjaira. A terület akármelyik pontján lép be majd a turista, láthatja a táblákon, hogy melyik település hol és milyen messze van, mik a nevezetességei. Exkluzív és egységes ismertető kiadványt is megjelentetnek. A Pécs-Orfű kerékpárút megvalósítására Pécs nyújtott be pályázatot központi támogatásért. A tervek szerint a kerékpárút később végighalad a négy tó mellett, sőt Siófokig kiépül.-A program megvalósításához mennyi pénz kellene?- Amire szükség van, az több százmillió forint. Ha csak a konkrét kötelező feladatokat nézem a tavakra vonatkozóan, akkor a Pécsi-tónál kb. 20 milliós nagyságrendű a tolózárcsere és apartren- dezés. Az Orfűi-tónál viszont nagyobb tőkeinjekció szükséges - összegez az ügyvezető igazgató.-Ám ahhoz, hogy igaz legyen az „ökológiailag védett terület” szlogen, nemcsak sok pénz kell, de humán tőke is. És szemléletváltozás, részben az ott lakóktól, részben a turistáktól a környezet védelméért, kulturált megőrzéséért. Talán ez nem is lesz tünékeny látomás. Dunai Imre Méhes Károly jegyzete Szerbek téli alsóban Szenzációs bejelentést tettek a brit békefenntartók. Még a boszniai válság során a szer- bek lefoglaltak tőlük 71 darab téli alsógatyát, ami a katonák cumójához tartozott. Állítólag nem ellenkeztek, mert nem akartak csúnyán járni néhány gatya miatt - de lám, hosszú ideig mélyen hallgattak a kínos incidensről, mert milyen katona az, ugyebár, aki gatya nélkül áll ott a nagy téli Boszniában. Épp ezért lehet, hogy a bejelentés azért született meg, hogy elejét vegyék a hasonló atrocitásoknak. Ugyan júliust írunk, de valószínűsíthetően idén is lesz tél, Koszovóban ugyanúgy, mint más volt jugoszláv tartományokban, tehát brit KFOR-osok ezúttal is csomagolnak majd téli alsót. Mi több, jó britekhez méltóan elképzelhető, hogy lesz náluk filteres tea, valakinél még talán teáskanna is! Persze kérdés, az ilyesmi mennyire vonzó portéka a szerbek és albánok szemében, van-e türelmük teafőzéssel bíbelődni, vagy azonnal a jó meleg alsógatyára startolnak. Á háborúnak és nyomornak is vannak fokozatai. A fenti hírek, a „sztorik” már-már a mulattató kategóriába tartoznak, amik alapvetően távol állnak a borzalmaktól. Pedig a fanatikusabbjának a harc az harc, mindegy, hogy egy egész városról vagy néhány jó minőségű „Made in U.K.” jelzésű ruhaneműről legyen szó. Mindenki ellenség, mindenki kirabolható, legyilkolható - voltaképp nem is kell hozzá semmilyen indok. Nem gaty áznak. Szerbia, Koszovó bizonyára még sokáig nem lesz a mosoly országa. A magyar KFOR-osok most még lelkesen verik a sátrak, pakolásznak, s közben rendületlenül fenntartják a békét. Van, aki büszke rájuk, van, aki továbbra is morog az orra alatt, hogy minek a NATO, minek ez az egész. Abban mindenki egyetért, hogy végre tényleg legyen béke, ők meg térjenek haza épségben. Még azt is megbocsátjuk, ha néhány év múlva bevallják, hiába kötötték fel a gatyát, ezek a zsivány albánok (mondjuk, ezúttal ők), nagyon csúfot űztek belőlük. Kép-tár Pécsi bazilika TAKÁCS DEZSŐ RÉZKARCA ^hetedik oldal n Folytatódik a rendszerváltás. Az elszalasztott történelmi lehetőség. A baranyai kisgazdák az újraszerveződés után hamar sajátos helyzetbe kerültek. A párt országosan is első szervezői közé tartozott pécsi jogász, dr. Böröcz István ekkor már alelnök. Hamarosan több baranyai is az országos vezetésbe került: elnök Vörös Vince, alelnök a kisharsányi Nagy Ferenc József, és Csirke Ernő mint megyei elnök is a budapesti központban dolgozott. Ám az országos vezetésben hamarosan éppen két baranyai kisgazda között is ellentét tört ki, amelynek eredménye a megyei elnökváltás lett. Portré Betlehem István, a MÁV Balaton-parti üdülőinek vezetője, hajdani válogatott atléta.
