Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-24 / 201. szám

1999. július 24., szombat Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Segítség a sérülteknek PÉCSVÁRAD Felhajtót építenek a napok­ban a helyi sportcsarnok és a művelődési ház bejáratá­hoz, hogy ott mozgáskorlá­tozottak is be tudjanak menni. Erre szükség is lesz, hiszen hamarosan a csök­kent képességűek sportnap­ját rendezik meg a települé­sen. Evek óta működik a városban a mozgáskorlátozottak egye­sületének pécsváradi cso­portja. Ahogy az országban mindenhol, a településen is gondot okoz, hogy a sérült emberek számára a közintéz­mények, sportlétesítmények gyakorlatilag megközelíthe- tetlenek, hiszen a lépcsőkön szinte lehetetlen számukra a biztonságos és gyors közle­kedés. Pécsváradon most javulhat a helyzet, hiszen a mozgás- korlátozottak egyesülete a megyei területfejlesztési ta­nács pályázatán 400 ezer fo­rintot nyert tolókocsis felhaj- tók építésére. A napokban már meg is kezdődött a munka, a sportcsarnok és a művelődési ház bejáratánál hamarosan el is készülnek a rámpák. Az ügynek különleges ak­tualitást ad, hogy augusztus 7- én rendezik a városban a me­gyei mozgáskorlátozottak sportnapját. A tervek szerint erre az alkalomra a tolókocsis felhajtok természetesen már mindkét intézménynél elké­szülnek. Ny. Sz. Megszépül az utcai front MAGYARTELEK Az ormánsági falu önkor­mányzata ingyen, illetve ju­tányos áron ad építőanya­got, hogy a lakók ízlésük szerint felújítsák otthonuk utcai részét, a járdát, sőt a gazdasági egységeket is. Depók sorakoznak, ahonnan bárki vihet követ, kavicsot, sódert, de csak a kívánt célra használja fel. Dr. Szekeres János polgármester kérdé­sünkre elmondta, hogy a biza­lomra és az öntevékenységre épít a község vezetősége. Legalább hetven porta csino- sodik jelenleg, a falfelületeket úgy festik le, hogy a régi népi motívumokat is meghagyják. A gondoskodás és a lokálpat­riotizmus vezérel mindenkit. Az állattartó telepeket, is­tállókat és górékat megerő­sítik abban bízva, hogy újra sikerül leadni az összes te­jet, a vásárokban ismét kí­nálhatnak baromfit és disz­nót. A marhaállomány pél­dául alig csökkent. A belte­rületi árkokat három kilomé­ter hosszúságban mélyítet­ték, a hidakból kitakarítot­ták a szemetet. Az elmúlt felhőszakadások során nem is keletkezett bel­víz, a szuterénekben buzgár sem fakadt, a jól védett ter­mőföldekről pedig nem mo­sódott le a humusz. Csuti J. Fűrésszel a balesetek ellen SIKLÓS Az elmúlt viharos időszak alatt számos televízió- és vi- deokészülék ment tönkre, amelyek mind villámcsapás áldozatai voltak a dél-bara­nyai városban. A legtöbb gondot az elektro­mos vezetékek közelébe tele­pített fák okozták, tudtuk meg a szakemberektől. A termé­szetes növekedés következ­ményeként az ágak már köz­vetlenül érintkeznek a veze­tékekkel, s esős, villámokkal teli időben beleseti veszélyt és zárlatot okoztak. Szeren­csésnek mondható, hogy a helyzet nem követelt ember­áldozatot. A Vékom Kft. szakembe­rei a Dédász Rt. szakmai út­mutatásai, illetve ütemterve szerint végzi balesetmegelő­zési célból a fák ágainak el­távolítását, mondta el Vadon László, a cég megbízott igazgatója. Tájékoztatása szerint mind Máriagyűdön, mind Siklóson hamarosan végeznek a veszély elhárítá­sával. Arra a kérdésre, miszerint a lakosság sérelmezi, hogy a fák ágait miért nem csak nyírják, hanem miért fűrésze­lik le tőből, az igazgató el­mondta, ennek részint szab­ványügyi okai vannak, ré­szint a fák csak abban az esetben maradnak életben és nem száradnak ki, ha az ágak metszése e technológia sze­rint történik. K. J. Disznóságok a disznók körül A sertések minimális árának bevezetése óta több panasz is ér­kezett a kistermelőktől, akik elmondták, hogy a leadáskor az állat valódi súlya helyett esetenként 50 kilóval is kevesebbet számolnak a vágóhidak. Ezek viszont kénytelenek megtenni ezt a lépést, hogy át tudják venni a túlsúlyos sertéseket, ami egyébként gazdaságilag egyáltalán nem érdekük. lásnál a két fél állapodhat meg az üzlet részleteiről. Mivel ilyenkor többnyire túlsúlyos sertésekről van szó, a miniszté­rium pályázatot írt ki azoknak a vágóhidaknak a részére, akik hajlandók átvenni ezeket az ál­BARANYAI KÖRKÉP A hízósertés súlya esetenként fél mázsával is rövidebb lehet a vágóhídon illusztráció: wéber tamás A sertéshús átvételi árának 193 forintos minimalizálása óta or­szágos probléma, hogy a vágó­hidak valamilyen módon kom­penzálni próbálják a megsza­bott ár miatt keletkező többlet- kiadásaikat. A nagyüzemi ser­téstenyésztők esetében általá­ban különböző járulékos költ­ségeket hárítanak át a leadóra, a kistermelőknél pedig nem a va­lós mérlegelési súllyal veszik át az állatot. Emiatt már több ízben ér­kezett a me­gye falugaz­dáihoz rekla­máció. Kovács Mihály, a Ba­ranya Megyei Földművelésügyi Hivatal veze­tője (képünkön) elmondta, hogy a minimális ár bevezetése óta komplexen és fokozottab­ban ellenőrzik a sertéspiac résztvevőit, ezen túlmenően mást nem tudnak tenni, az ese­tenkénti kistermelői felvásár­iatokat. A térségben a nyertes cégek a közeljövőben felveszik a kapcsolatot az érintett gaz­dákkal. A megyében egyébként nem túl magas a túlsúlyos álla­tok száma. Miskolczi Imre, a Pikker hús­ipari Kft. és az egyik megyei vágóhíd vezetője megerősítette értesüléseinket. A vállalatnál a vágások 95 százalékát a nagy­üzemi állatok teszik ki, nekik nem érdekük, és nem is köte­lességük a 200-250 kilós ház­táji állatok átvétele. Ha azon­ban a kistermelők érdekeit is figyelembe veszik és megvásá­rolják a disznót, kénytelenek a minőségek közötti különbséget kiegyenlíteni, ugyanis ezeknek az állatoknak a hasznosítható része körülbelül 10-15 száza­lékkal kevesebb, mint az előb­binek. Mivel az ár kötött, ezért megállapodnak a termelővel a nettó súlyban. Szigeti Tamás Súlytalan állatok Mohácson szintén kisebb súlyon veszik át az átlagnál nehezebb sertéseket. A kistermelők elmondták, hogy kénytelenek elfo­gadni a vágóhíd feltételeit, hiszen örülnek, hogy egyáltalán le tudják adni az állatokat. A súlykülönbözet esetenként akár hét­nyolcezer forintos veszteséget is okozhat a gazdáknak, de még ez is jobb, mintha a nyakukon maradna a jószág. A vágóhíd előre megbeszéli a termelőkkel az átvétel feltéte­leit - és ami nem utolsó szempont, hogy két héten belül fizetnek -, amennyiben ezt elfogadják, átveszik a túlsúlyos disznókat is. Hetente általában húsz ilyen állatot vágnak, ami a kapacitásuk elenyésző részét teszi ki. Komló térségében úgy tűnik, hogy vége az üzemi szintű disznótartásnak, sehol nem találni errefelé olyan sertéstenyész­tőre, aki üzletszerűen foglalkozna a tenyésztéssel. Jó ideje csak a családi léptékű disznóhizlalás jellemző, a hazai éléskamra és hűtőláda feltöltése a cél. Máris repedezik Dorffmeister A felújított szigetvári templombelsót június 26-án szentelték föl. Akkor azt írtuk, hogy méltó környezetbe került a tetemes pénzen restaurált értékes Dorffmeister-freskó. SZIGETVÁR A templomszépítés pontosan 26 millió forintba került. Saj­nos, azóta észrevehető repedé­sek keletkeztek a kupolát bebo­rító freskón. A Szent Rókus templom plébánosa, Csorna Dezső a gépkocsiforgalomra gyanakszik. Szerinte amíg nem sikerül a templom környéki au­tókat másfelé terelni, illetve ér­vényt szerezni a behajtást tiltó tábláknak, addig a freskó ve­szélyben van. Emlékeztetett arra, hogy a rekonstrukció megkezdésekor a városi veze­tőktől ígéretet kaptak, hogy a templom gépjárműmentes öve­zetet kap. E helyett egyre na­gyobb a forgalom. Maul József, a városháza műszaki irodájának vezetője szerint a repedések legfőbb oka, hogy ingoványos területre épült a templom, s meglehető­sen öreg is már. A behajtást tiltó táblát kitették, és csak a gépkocsik célforgalmát enge­dik a templom közvetlen köze­lében az ott lakó 20 család és néhány intézmény miatt - az átmenő forgalmat nem -, de a megszokás nagy úr. Sokan fi­gyelmen kívül hagyják e tiltást, s áthajtanak az utcán. A „for­galmat” időről időre csak rend­őri intézkedéssel lehet megros­tálni. Gondoltak már arra is, hogy korláttal zárják el közé­pen, s ezzel két oldalról is zsákutca lesz a templom mel­letti utca, de a közüzemi jármű­vek, a mentők miatt ez nem volna jó megoldás. K. F. Hírcsatorna Vendégváró Cserkút. A faluban három vállalkozó család egy hajdani paraszti telek létesítményeit a turiz­mus szellemében átalakí­totta. Működik majd egy szálló is, az egykori pincé­ben például kávézó nyílik. Az avatóünnepséget az ön- kormányzat szervezésében július 24-én tartják. A köz­séget az utóbbi egy-két év­ben főként kanadai, auszt­riai, németországi és finnor­szági természetjárók keresik fel. (cs) Pécsről is jelentkeztek a fonyódi immár harmadik Anna-bálra, amelyet július 24-én tartanak a gimnázi­umban. Két éve egy pécsi lány, Gregor Vivien lett a szépségverseny győztese. (cs) A rendőrség kéri. A július 22-én a harkányi főútvona­lon talált ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításához kéri a Megyei Rendőr-főkapitány­ság a lakosság segítségét. Az ismeretlen férfi kb. 180-185 cm magas, 20-25 év körüli, normál testalkatú, kb. 5 cm hosszú, barna hajú, épp fogazaté, mely kissé előreálló, bütykös előreálló orrú. Megtalálásakor Lewis farmerdzsekit, zöld garbó­nyakú pulóvert, mintás in­get, világos vászonnadrágot, barna zoknit, 43-as fekete (Puma) félcipőt viselt. A rendőrség éri, hogy aki bármiféle információval rendelkezik, jelentkezzen a 72/504-400/11-79 telefon­számon, munkaidőn túl a 107-es segélyhívón. Rúddal védett tér SÁSD A Deák tér lakói azt tapasz­talják, hogy időnként vala­kik tönkreteszik a szemét­tartókat, tördelik a fákat és autókkal parkolnak az álta­luk gondozott zöld terüle­ten. Nem véletlen, hogy a szolgáltatóház környékére a tulajdonosok és a bérlők vasrudakat ástak le, közéjük láncokat feszítettek, hogy elkerüljék az újabb vanda­lizmust. Mint azt az önkor­mányzatnál megtudtuk, egyre égetőbb feladat, hogy megszervezzék a közterület­felügyeletet. S legalább egy hivatalos ember járja az ut­cát, aki figyelmeztet, és ha nem használ a szép szó, ak­kor bírságol. Cs. J. A bíróságnál az orvosság MOHÁCS Hercegszántóra vagy Mo­hácsra kell utazniuk a szigeti­eknek, ha gyógyszerre van szükségük. Most Homorúdon ketten is nyitnának patikát. Június 1-jéig minisztériumi hatáskörbe tartozott a gyógy­szertár létesítési engedély ki­adása, azóta ez a jog az orszá­gos főgyógyszerészt illeti. A homorúdi gyógyszertár létesí­tését még a minisztérium en­gedélyezte: az újmohácsi és hercegszántói jelentkező kö­zül - csakúgy, mint a homo­rúdi önkormányzat - utóbbit támogatták, szemben a me­gyei Gyógyszerész Kamara ajánlásával. A nyitási enge­délyt a megyei főgyógysze­rész nem adja ki, mivel a dön­tést dr. Kernya István, az új­mohácsi pályázó a bíróságnál megtámadta.- A bíróságon ítélkezési szünet van, ezért őszig nem lesz előrelépés - tájékoztatott dr. Várszegi László megyei főgyógysze­rész. Ä leg­nagyobb hát­rány a lakos­ságot éri, mivel egy­hamar nem lesz gyógy­szertár a fa­luban. Az önkormányzatot sem értem, miért a hercegszántói pályá­zatot támogatták, ugyanis az­zal szemben a másik jelent­kező egy vadonatúj gyógy­szertárat épített volna. M. B. Megkezdték a feltérképezést SELLYE A térség vállalkozásait be­mutató és a munkalehetősé­geket felsorakoztató erőfor­rástérkép készül az Ormán­ságban. A tanulmány célja, hogy átlátható képet adjon a munkaerőhelyzetről és tájé­koztatást adjon a munkát keresőknek. Az erőforrástérkép elkészíté­sére mintegy kétmillió forintot nyert az Ormánság Fejlesztő Társulás a Baranya Megyei Munkaügyi Központhoz bea­dott pályázatával. A térképen három körjegyzőséghez - Sely- lye, Drávafok, Csányoszró - tartozó munkalehetőségeket tüntetik fel. A tanulmány az el­helyezkedési lehetőségek fel­vázolása mellett a térség vállal­kozásait is részletesen bemu­tatja, ezenkívül a kitörési lehe­tőségeket is ismerteti. A szükséges adatokat - amelyeket kérdőívek segítsé­gével vesznek fel - a lakosság szolgáltatja. A lekérdezést munkanélküliekre bízta a tár­sulás, ezzel is segítve több ál­lástalan helyzetét. A munka­társak - akik közel ötvenezer forintot keresnek havonta - jú­lius elsején kezdték meg a munkát. A tervek szerint az adatok felvétele legalább hat hónapot vesz igénybe. A térkép a munkaügyi központnak is mankóként szolgál majd, hi­szen pontos adataik lesznek arról, hogy hol van szükség nagyobb munkaerőre az Or­mánságban. W. K. Hosszú idő után újra működik a szökőkút Pécsett, az Éva utcában. A közelmúltban kitisztították és rendbe tették a sokáig csak szeméttárolásra használt medencéket, az ott lakók és arra sétálók legnagyobb örömére. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom