Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-23 / 200. szám

1999. július 23., péntek Háttér - Riport Rendszerváltás Pécseit és Baranyában 1988-90 16. rész A történelmi erőfölény széttördelése Azok, akik a lazulás első jeleit sejtve elkezdték szervezni - de inkább csak megkeresni egymást - a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot, csaknem valamennyien a szűk, legtöbb esetben családi környezetük hagyományaitól indíttatva kutatták a párt hatalomhoz segítése le­hetőségének csíráit. A kisgazdáknak volt egy óriási előnyük az újonnan alakuló pártokkal, szer­veződésekkel szemben: a szocdemekkel együtt csak ketten voltak a politikai palettán, akik tör­ténelmi gyökerekhez nyúlhattak vissza. Sokan vélték akkor, hogy ez a rugalmas ugródeszka e két pártot segítheti erős hatalomhoz, a rendszerváltásban vezető szerephez. A kisgazdák 1988 őszen kezd­ték a szervezkedést. Bíztak a többpártrendszer létrejöttében. A pécsi Hangya Antal is a leg­elsők között volt. (Szülei jó 40 évvel korábban alapítói voltak a kisgazdák bajai szervezeté­nek.) Tudták, ’47-’48-ig kik voltak a párt országos és me­gyei vezetői. Őket keresték fel, döntően dr. Böröcz István szor­galmazására. A pécsi jogász a párt országos, fővárosban ala­kuló magjának legelső összejö­vetelein is részt vett már. Akkor még nem a megyei szervezet képviselőjeként, hanem a Dra­gon PaZ-féle radikális szervez­kedés tagjaként. Ez a szervezet közelített a kisgazdák eszme- rendszeréhez, közelebbről Pár- tay Tivadarhoz. Budapesten 1988. november 17-én alakult meg a párt. Ennek még Antall József is alapítója volt. Böröcz kapta regionális szintre a megbízást, hogy szer­vezze Baranyában is a kisgaz­dapártot. Az akkori hetekből dokumentum nem maradt - ha csak valakinél elrejtve nincse­nek -, mert még féltek a hata­lomtól. Volt ennek alapja, mert a kisgazda szervezkedők között abban az időben volt olyan, aki ugyan nem deklaráltan, de azért vesztette el az állását, mert részt vett a FKgP helyi szerve­zetének kialakításában. Az FKgP pécs-baranyai szervezete 1989. február 23-án, a Sarok-büfében alakult meg, közel 50 fővel. Áprilisban már önállósult a baranyai, illetve a pécsi szervezet. Ezen az ülésen dr. Bó'gner Miklóst, Könczöl Lászlót és Hangya Antalt vá­lasztották meg - mindhármukat - megyei titkárrá. Április vé­gén, amikor megalakult a me­gyei szervezet, első elnöke Ge­rendái István csertői tanító lett. Ősztől azonban már a pécsi Csirke Ernő' a megyei elnök, s vezeti a szervezetet egészen az első szabad választásokig. Voltak a szervezés időszaká­nak akkor még titkosnak mon­dott találkozói is. A kisgazdák minden hétfőn Böröcz doktor lakásán találkoztak, a belváros­ban. Voltak vidéki összejövete­lek is, például Sztankovánszki Istvánnál Komlón, Szomor Fe­rencnél Szigetváron, Nagy Fe­rencnél Kisharsányban, Tar Ist­vánnál Harkányban. Ezeken a találkozókon a vidéki szerveze­teket igyekeztek létrehozni. Nem kis sikerrel, mert a válasz­tások idejére az FKgP-nek a megyében 131 szervezete volt. (Ma éppen hogy félszáz van.)- Mi döntötte el, hogy kik le­gyenek az első megyei vezetői az FKgP-nek?- Az az ötven ember, akik a Sarok-büfében az alakuló ülé­sen részt vettek - emlékezik Hangya Antal. - Az addig vég­zett szervezőmunka alapján döntöttek a vezetők személyé­ről. A közelmúltban volt a párt megyei szervezete újjáalakulá­sának 10. évfordulója. Csak­nem az összes alapító tag ott volt - három-négyen kívül ma már egy sem tagja az FKgP- nek. „-A vezetőség megválasztá­sáról sem maradt jegyzőkönyv, emlékeztető?- Nem. Teljesen bizalmi ala­pon történt minden. Csak a vá­lasztások után készültek ma is megtekinthető dokumentumok. Ott vannak a megyei iroda pán­célszekrényében. Sajnos, egyi­künkben sem volt mersz, hogy ilyen dokumentumok elkészíté­sét szorgalmazza, őrizze - s ez már pótolhatatlan veszteség. 1988 őszén és a következő év elején még nem volt kidolgo­zott programja a pártnak, amely köré, mögé tagságot lehet szer­vezni. Ismerték az 1946-ban meghirdetett kisgazdaprogra­mot, ez volt a vezérfonal, azzal az igénnyel, hogy a kor köve­telményeihez, körülményeihez igyekeztek adaptálni, aktuali­zálni. (A program a választások előtt természetesen elkészült. Fő kidolgozói között több ba­ranyai kisgazda politikus is volt: Böröcz István, Bőgner Miklós, Nagy Ferenc.) Az FKgP baranyai szerve­zete első nagy nyilvános megje­lenése a 1989. március 15.-i ünnepség volt. Sokan akkor lát­ták először a kisgazdapárt zász­lóját.-Igen sokan jöttek azon a napon hozzánk, és jelezték csat­lakozási szándékukat. Többek között Galbáts András is akkor kérdezte tőlem, hol és mikor csatlakozhat. Addig ugyanis mi nem léptünk ki a színfalak mö­gül. Még az alakuló ülésünket is lényegében szívességi alapon tarthattuk meg Szabó Tibor bü­féjében, aki vállalta, hogy ren­delkezésünkre bocsátja - az ál­tala is ismert cél érdekében - a helyiséget. Március 15. már erős pártot láthatott a kisgazdákban. Sokan csak szimpatizánsként léptek a felvonulók közé. Bőgner Mik­lós, Böröcz István és Ferencz Miklós, mint az FKgP megyei szervezetének képviselői már kellő tekintéllyel vettek részt a megyei kerekasztal-megbeszé- léseken. Ezeken a tárgyaláso­kon feladatuk volt a potenciális partnerek keresése is: melyek azok a politikai tömörülések, amelyekkel az FKgP el tudná képzelni a koalíciós együttmű­ködést. Hangya szerint kiala­kult elképzelésük volt, milyen módon és mértékben kémek részt a hatalomból. A fő cél a kormányzati pozí­ció megszerzése volt. Ez ugyan sikerült, de nem olyan mérték­ben, ahogy eredetileg tervezték. (A választási eredmények is­mertek.)- A párt szervezése során mindvégig, és főleg vidéken éreztük az FKgP iránt megnyil­vánuló történelmi szimpátiát. A megyén belül a legerősebb bázi­sunk a siklósi körzet volt, de számíthattunk Szigetvárra és környékére és a mohácsi kör­zetre is. Komló és vidéke maradt ki a lakosság-összetétele miatt. Az a véleményem: ha Antall ma­rad a pártban, akkor mi nyerünk. Sajnos, az országos vezetésben generációs problémák voltak. Ezért Antall József sarkon for­dult és elment az MDF-be.-A pécsi értelmiségnek mi volt a viszonya az alakuló kis­gazdapárthoz?-Nagyon kevés értelmiségi jött hozzánk az első időszak­ban. Azt hitték, talán paraszt­párt vagyunk, holott a „Polgári” szó is benne volt pártunk törté­nelmi nevében. Nehéz volt ér­telmiségieket meggyőznünk - az agrárértelmiség némi kivétel -, hogy csatlakozzanak. Pedig például 1947-ben a baranyai FKgP-nek külön orvosi tago­zata is volt majd’ 250 taggal! Március 15.-ét követően még mindig fenyegetettelek érezték magukat a kisgazdák. A párt szervezésében végzett munkája retorziójának tekintették pél­dául, hogy Könczöl László el­vesztette állását. Júniusban Nagy Imre minisz­terelnök budapesti temetésén is meglehetősen visszafogottan vettek részt a baranyai kisgaz­dák. Bőgner Miklós, Nagy Fe­renc és Böröcz István voltak a küldöttség tagjai. A kisgazdák - véli Hangya Antal - ’89 őszén érezték, hogy záros határidőn belül kiírják majd a választásokat és akkor az FKgP nyerési eséllyel vesz ezen részt. Csakhogy ősztől az országos vezetésben már ellen­tétek volt. Ekkor távozott pél­dául a párt főügyésze, s került helyére dr. Torgyán József. Ezek a belső harcok nem csak generációs alapon törtek ki, ha­nem programpontok mentén is. A Pártay-hívők a volt elnökkel tartottak a Történelmi Kisgaz­dapártba, sok követője volt Ba­ranyában is, többek között Csirke Ernő, Galbáts András, Pethő Sándor. A megyében azonban az or­szágos vezetésen belüli mara­kodás nem járt túl magas hul­lámokkal. Sőt, Hangya emléke­zete szerint a választásokat kö­vetően éleződtek csak ki az el­lentétek, nyilván a vártnál gyengébb eredmény is gene­rálta ezeket. Addig - állítja a kisgazda politikus - „mondhat­nánk, ideálisak voltak az álla­potok a baranyai szervezetben.” Attól azonban az itteni kis­gazdák sem voltak mentesek, hogy a pozíció után hajtok a párt zászlaja alá bújva próbál­janak karriert építeni. Ezt az is jelzi, hogy a megalakulás után megválasztott első elnököt alig több mint fél év után „puccsal” leváltották. Az indok szerint a megyei szervezet ügyeit nem lehet Csertőről intézni, pécsi elnök kell. Ez volt az első sza­kadás Baranyában.- És a puccs szervezője lett a kisgazdapárt következő elnöke?-Nem állítom, hogy a fő szervezője, de biztos hogy benne volt a váltást szorgalma­zók körében. Ennek eredmé­nyeként lett Csirke Ernő a me­gyei szervezet második elnöke. Utóbb viszont engem vádoltak meg, hogy őt puccsal váltottam le, már a választások után. A kisgazdáknál nem volt „előszűrés”. Nem vizsgálták, hogy valaki tényleges kisgazda meggyőződésből csatlakozott-e, vagy sem. Hangya szerint örül­tek mindenkinek, aki jelentke­zett. A létszám talán ennek kö­szönhetően is viszonylag gyor­san nőtt, a tagok száma 4000 felé közeledett. Az MSZP-t kö­vetően ez volt a legnépesebb politikai tömörülés. Ez már olyan komoly erő volt, hogy Hangyáéknak számolniuk kel­lett a hatalom beépített embe­reivel. Bizonyítékot erre ugyan nem találtak, de - mint mondja - „Végig éreztük, hogy ott van­nak közöttünk.”-Mindig apróbb módosítá­sokat javasoltak a párt demok­ratikusan elfogadott határoza­taival szemben, ezzel labilissá tették a célt szolgáló cselekvést. Nálunk egyébként lehetett tag volt MSZMP-s is, de három évig tisztséget nem viselhetett, és korábban az MSZMP-ben sem tölthetett be vezető funk­ciót. Ezt azonban jó páran el­hallgatták előttünk. (A következő részben folytat­juk az FKgP szervezése idősza­kának felidézését Hangya An­talnak, a párt harmadik megyei elnökének segítségével.) Mészáros Attila jé- . a tsz-be kényszeritelf Oirtiurwiswnr'Hnwr uzi-isru auyayi—its— erkölcsi alapon álló kisgazdát, tulajdonost torenteni. ezt foltozs- tosan óo fakultat!vo képzeltük ol. Man földooztént akarun::, azt oa- v?g?zte_áz_19é5/600-»s randalet. tuiaidonlonot akarjuk vissz­aélni a tcz-tagnak, illetve örökösének. Vonatkozik oz 3 jóvátételbe, fogságba hurcolt ővábo‘< olkopzott birtokára is, valamint oz 1952/4- es trv. törvénysértő államosít ásókra is. Aki akarja, visezofcérívjti földjét és gazdálkodhat I megtelái.io^őzémi^éSéT^bér­ii.« JLét rohozhatnak új nozde tuds»11al~ mukd- st, Krf-t* vagy ftf-t. Nem a tez-eket okarju:- ~ ixopsbÖlfia,- «at a vaoátr''határozottan visszaút lEsézto nireF iíarinoanolk. fegyss Ysz-VSXITC&ÍL /‘liyAtylot r- k t- vétslns-k/ - ösjás pozíciójuk. Bogos - or-.rcÁ érvsínek programunk silón, ha az magvolósul ftí lei nélküli gok, nyugdíjasok nincstelenné'vÜn3Ke wi. sz ondjuk, ho o tc:;7 fgTsg’gTSoI, .a vagyon 'VT^vlt-t termelőeszközökpo­6ic TlT'TedoIoozoti TvsT aranyáöan öiszák"szót vactyon- voí?v r*jagy l'éftet "af-t létrehozni Ág. osetóöérr is 7 HÍncötelon- 871 ffrrsjdánost akarunk és oz vonatkozik az elbocsátott* aunkonólUö- Hőkre, bányászokra is. rtékfren _________ „................................................................ »naivat évről ákövetnek özeit, ö­ki k fÜggetTonsáfl, szsosrosig"után vágyódva /részegítő érzés 1/ maguk gazdái akarnak lenni. A* tsz-gknak noft gátolni, hanem segiteniy koordinálni átéli'. az 61 a 1 effTuré e tT~váH a I ya~ oá ol azo Igái tat éa i, érdek, azonos eaglyegyeniD­secT“eseitto rsíMiigs’ssd gTNé'J’d eWdntíTHci termel lllblÍcső’6'&eR:'"‘‘ó'iJ'J'í/ri- r*éf£nslk faleTS’é gazda vagya TífcorsitónyTé! 'WégfaőXEott liSFSiunkás? foérfc iTT'van árubőség; kínálati piac. jóléti társadalom /NSZK, Hollandia/ s itt a farnern*gy3óg 30-50 ha. A kollektivizálás hazájában, a SZU-ban, élelífiiszorhióny van. Meggyőző a magyar pólds, hol a kistermelők a torölet S $á-án a mezőgazdasági termékek 40 %-ét állítják ölő. Ezt a piacgazdaság fogja megoldani, s .<sz magé vei hozza a föld órté&á- aok kialakulását is. Ifényezőm: Ar.kor.-ként 400 kg/bOza éra, 1 hs. oórlatí dija 10.000 Ft /tsz-oknél/. a piaci rendszer kiiktatja o it;onopol-árfelhajtó vállalatokat /húsipar, gabonaipar, boripor/ ás létrehozza a termelőerő épülő feldolgozó, értékesítő és érdekvédői­Nagy Ferenc programjában szerepet kaptak a tsz-ek is. (Az eredeti kézirat.) Dr. Bőgner Miklóst az elsők között választották a párt me­gyei titkárává archív fotó: laufer László Jf hetedik oldal holnap Exkluzív interjúnk Orbán Viktorral Vajon hátrányba kerülhet-e Pécs és Baranya a központi források odaítélésekor, csak mert tavaly szocialista több­ségű város, illetve megyei ve­zetés került hatalomra? Mit lép a Fidesz, ha a kisgazdák dr. Torgyánt jelölik a köztársasági elnöki posztra? Mit szól a miniszterelnök Németh Miklós őszre beharangozott vissza­téréséhez? Ezekről a kérdésekről és még több más országos, illetve Baranya megyét és Pécset érintő témáról nyilatkozik a Dunántúli Naplónak Orbán Viktor miniszterelnök. 1.000.000 Ft Ha Ön előfizető, akkor ahhoz, hogy részt vegyen játékunkban, minden hónapban csupán egyetlen kérdésre kell válaszolnia és csak egyszer. Válaszát vagy a mellékelt levelező­lapon, vagy a 06-90-330-556-os, te­le fonszámon* adhatja meg. Ha még nem előfizetőnk, a szelvényen a vá­lasz megadásával együtt jelölje be, hogy meg kívánja rendelni a lapot. 2. kérdés Melyik oldalon olvasható a Dunántúli Naplóban a portré­sorozat? 1. Az első oldalon 2. A negyedik oldalon 3. A hetedik oldalon Mikor mit nyerhet? Augusztusi alóflzetésé8róválasza2. kérdésre: Szeptemberi előfizetés és jó válasz a 3. kérdésre: _________ 10 0.000Ft IOO.OOO Ft 3x100.000 Ft + 500.000 Ft I I I II I I I A helyes válasz száma az 2. kérdésre: I II I I II I I I I I I I I II I I I Vezetéknév I I I I I I I I Keresztnév I I II I I I I I II I II II I II I Utca I I I I I I II Házszám I I I I I I I I I I II I I I I I I I l Irányftószám Település l ................................ i i i i i i r i i i i i i i i i i i l Születési dátum Nem vagyok előfizető, de részt kívánok venni a játékban, ezért megrendelem a Dunántúli Naplót egy hónapra 850 Ft-osáron. A helyes választ a mellékelt szelvényen vagy a06-90-330-SSG-os telefonszámon várjuk! 4 * A hívás díja 120 Ft+ÁFA/perc £ Axel Springer - Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodája, Pécs • adószám: 10462933-2-11 • cg. 11-09-001415 • Telefon: (72) 505-000 Az szja a nyertest terheliI Dunántúli Napló kiadója Pécs 7601Pf. 134 TAROT 1DTHDTITO íSORSELEMZES 1TAB0T ! KÁRTYÁVAL i HERCZEC KATi ^ SEGÍTSÉGÉVEL © 06-90-2 ORVOSI TANÁCSOK Dr. BORSÁNYI VERONIKA pszichiáter főorvos segítségével I - Álmatlanság 2. Merevedési zavarok 3. Pánikbetegség 4. Emésztési zavarok 5- Depresszió 6. Elmebetegségek © 06-90*230-554 A hívás díja 99 Ft+áfa percenkénti .6Ö+á£a kapcsolási díj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom