Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-21 / 198. szám

1999. július 21., szerda Háttér - Riport A falugondnokok mikrobusza A „Kispad” ez esetben is vezetőedzői karmesteri pulpitus. Im­már évek óta az innen érkező szelíd tanácsok és okos stratégia alapján működik Baranyában a falugondnoki hálózat Az 500 lelkesnél kisebb települések egyszemélyes szolgáltatói már 1995-ben megyei szövetséget hoztak létre. A szervezet alapít­ványa a „Kispad”, amelyet - mint ahogy az egyesületet is - Drávafokról mozgat Faludi Erika.- A polgármesteri funkció és a falugondnoki feladatkör össze­férhetetlen. Vagyis aki a falu első embere, nem viheti házhoz az éthordókat, vagy az iskolába a gyerekeket. Ez azonban csak elvi tilalom. Ezt Acs Im- réné súgja meg, miköz­ben a falu­gondnokok szokásos ta­lálkozóján Faludi Erika (első kis ké­pünkön) barátságos mosollyal mutatja be az új falugondnokok egyikét, a gyöngyfái Kovacse- vics Lászlót: egyben polgármes­ter is... Az évente 3-4 alkalommal szokásos találkozó ez esetben - július 16. péntek este - egyben a szövetség közgyűlése is, mert a szabályok szerint három- évenként tisztújítást kell tartani. Kissé lazán folyik a dolog, a formaságokat igyekeznek mel­lőzni. Dr. Kékes Ferenc, a me­gyei közgyűlés elnöke, akit na­gyon érdekel a falugondnoki hálózat működése, az ülések levezetésében szerzett tapaszta­lataival segíti ki Faludi Erikát.- Igen, most azt kell kérdez­zem, hogy van-e ellenvéle­mény? Ha a megyei közigazgatás első embere nem lenne itt, va­lószínűleg még ennél is kötet­lenebb lenne a közgyűlés - vé­gül is az eredmények minősíte­nek. Csóka Gyula falugondnok feladatai között van a gyógyszerszállítás is A falugondnokok működte­tésének szükségessége a ’80-as évek végén vetődött fel, az első kísérletek Borsodban voltak. Baranyában gyorsan kapcsol­tak, 1991-ben már dolgoztak a falugondnokok, két évre rá pe­dig - meghívásos alapon, mondja Faludi Erika - megala­kították megyei szövetségüket is. Az alapítók 15-en voltak, zömmel az ormánsági térség­ből, de hamarosan csatlakoztak települések a Zselicből és Hegyhátról is. Most már 54 apró faluban van gondnok. Az országban egyébként - tudom meg a minisztériumban - közel 1000 olyan település van, ahol a lakosok száma nem éri el az 500-at. A felében sem működik falugondnok, pedig a 400-ban benne vannak az Al­föld tanyagondnokai is. Az arány nagyjából Baranyában is hasonló. Azzal a kiegészítéssel, hogy nem minden település tagja a hálózatnak, ahol falu­gondnok van, illetve az 54-ben benne vannak az „önerősök” is, akik azonban minisztériumi támogatást egyelőre nem kap­tak. Az utóbbira és az „önerősre” Tasnádi Péter, a megyei köz­gyűlés bizottságának elnöke ad magyarázatot:- A múlt évtől az ágazati mi­nisztériumtól a falugondnoki hálózat feltételeinek megfelelő önkormányzatok - pályázat alapján - több mint 900 ezer fo­rintos normatív támogatást kapnak. Az a település tehát, amelyik ugyan működtet falu­gondnokot, de nem volt sikeres a pályázata, nem kapja ezt a se­gítséget. Az „önerősök” mint­egy megelőlegezik maguknak ezt a pénzt - persze, ha tudják -, vásárolnak egy mikrobuszt, s utóbb reménykednek abban, hogy ehhez majd támogatást kapnak. Ilyen település Bara­nyában jelenleg hét van, most lettek tagjai a megyei falu- gondnoki egyesületnek. A minisztériumi éves támo­gatási keret mintegy 200 millió forint - a pályázók száma tíz­szerese annak, mint amennyit ebből az összegből támogatni lehetne. A közgyűlésnek most helyt adó Kisdérnek mindössze 152 lakosa van, bár arra nagyon büszkék, hogy az utóbbi né­hány évben 110-ről kapaszkod­tak fel ennyire. A 152-ből pedig - ez nagy szó - közel húsz az óvodás- és általános iskolás ko­rúak száma. Amíg a közgyűlés új vezető­séget választ - maradt egyéb­ként az előző elnök, a bogdásai Nagy Árpád -, Acs Imre pol­gármester (második kis képün­kön) megmutatja a falut a ven­dégeknek. Van mivel dicse­kedni. Az árkok kibetonozot­tak, az utak jók, telefon, gáz csaknem minden házban, kábel­tévé bekötése és üzemeltetése mindenkinek ingyenes, a most rendbe tett kultúrházban tartott helyi képviselő-testületi ülése­ken mindig részt vesz 30-40 ér­deklődő polgár, az önkormány­zat saját háromhektáros terüle­tét ajánlja fel azoknak gazdál­kodásra, akiknek valamilyen ok miatt kiesett korábbi jövede­lemforrása.-Kisdéren nincs munkanél­küli! - mondja a ma annyira szokatlan információt a pol­gármester. - Csak munka van, lehet dolgozni. Akik nem akar­tak, többen már elköltöztek. Dr. Kékes Ferenc némi ki­egészítést tesz a látottakhoz. Ez az önszervező munka talán az egyetlen lehetőség arra, hogy az ennyire kicsi települések a pénzforrások közelébe kerül­hessenek - minősíti a falu- gondnoki egyesület munkáját. Tasnádi Péter a dél-dunántúli Forrásközpont vezetőjeként hozzáteszi a friss információt: a nyertes pályázókkal július 28- án kötik meg a szerződéseket, vagyis hamar pénzhez jutnak az érintett önkormányzatok. Amire kész Ács Imre válasza: nincs jól működő megye jól működő települések nélkül és nincsenek jól működő települé­sek jó kapcsolatok nélkül. A megye falugondnoki háló­zatban részt vevő falvak között ugyanis - hála Faludi Erika szervezőmunkájának - igen szoros a kapcsolat. Ez azonban néha meg-megzökken. Például most is. Ki kellene állítani egy focicsapatot. Ezeknek a me­gyék közötti csatáknak a kez­deményezője Baranya volt - ám most nem akar összejönni a szükséges létszám. Van, aki la­kodalom, más búcsú miatt mondja le a részvételt. Egy fiatal fa­lugondnok pedig azt mondja: dol­gozni kell! Azaz elmenni a városba gyógyszerért, kirán­dulni vinni a mikrobusszal a te­lepülés nyugdíjasait, kihordani nekik az ebédet, az óvoda is másik településen van, anyag- beszerző körutat kell tenni.- Nem tudnánk a falugond­nokunk nélkül meglenni - mondja Ács Imréné. Pedig van gondja a hálózat­nak.- Az önkormányzatok na­gyon várják a támogatást - mondja a közgyűlésen Faludi Erika -, mert kifogyóban a pénzünk. Most már nem tudom magamat sem kifizetni... - Mosolyogva leül. Egyedüli fi­zetett alkalmazottja a kiválóan működtetett, egyre bővülő há­lózatnak. Mészáros Attila Kisdér az egyik legszebben gondozott baranyai falu, jelen­tős szerepe van itt a gondnoki szolgálatnak fotók: laufer l. Mészáros Attila jegyzete Sorrentói emlék Olaszországban, az Amafi- tengerparton volt egy tízeme­letes szálloda. Éppen harminc éve építették, csupa betonból. És engedély nélkül. Ez nem lett volna akkora baj. Inkább azért pöröltek a taljánok a Sorrentoi-félsziget déli olda­lán felhúzott monstrummal szemben, mert egyszerűen el­rondította a tájat. Végül a na­pokban szó szerint a földdel tették egyenlővé az épületet, jókora elánnal eltakarítva a 34 ezer köbméternyi betont. Néhány apróságtól elte­kintve - nekünk például nincs tengerpartunk, s Sorrentónk- ról sem szól érzelmes dal - felfedezhetünk a történetben hozzánk köthető párhuzamo­kat. Szálloda nálunk is épült, itt Pécs belvárosában, ám a beruházónak hamarosan elfa- csarodott az arca - mintha cit­romba harapott volna -, mert sehogy sem sikerült az építé­szeti hatóságokkal tisztázni, hogy eredetileg milyenre ter­vezték az épületet, végül mi lett belőle. Stimmel a beton is- ha nem is pont az említett építkezésnél -, mert mi is leg­alább úgy be tudunk kesztyűs kézzel ágyazni panorámás te­rületekre épületmonstrumo­kat, mint az olaszok. S van még egy azonosság, jelesül a sorrentói szálloda jogellene­sen kiadott engedélyek révén épülhetett meg, ilyenben ná­lunk sem volt hiány. Erre mondta egy pécsi tüke, ha va­laki elordítaná magát - „En­gedély nélküli házak, oszolj!”- lényegesen kevesebb épület foglalná el a hegyoldal haj­dani erdőinek helyét. Ami pedig a megoldást il­leti, az egyik oldalról euro- konformak vagyunk. Az emlí­tett tengerparti hotel tulajdo­nosai ugyanis a szálloda érté­kével azonos bírságot ajánlot­tak fel, ha megmaradhat az épület. A gyakorlat nálunk is él, a pénz beszél. Jó érv, ta­pasztalhatjuk. Sorrentóban azonban már nem. Ott az idegenforgalom szent. Nálunk még boldoggá sem avatták. Kép-tár A Dominikánus Ház takács dezső rézkarca hetedik oldal holnap Riport Gazdaggá lenni 15 perc alatt. A pénzszerzés nehéz, megfeszített munkával elért módja mellett léteznek másféle gazdaggá tévő lehetőségek is. Pedig sokan nyomban elindulnának békefenntartónak Koszovóba, hogy zsoldot kapjanak. Portré !.Díc,ű:DDOD»CDDD»»'űClD]..Dr.m.DcimooiUJü«DO]aDC,„o,a.o].Q.,30,:D:DC3anaiC£Dün.űic.i.űL,.ioi | Kalla Gábor parképítész. Komoly szakma. Rövid idő alatt, haszonra törve nem lehet nagy eredményekben reménykedni. Portré • • Ot napon át vonattal Kazahsztánba Viszonylag későn, 55 éves korában lett első számú vezető. Előd­jével, a Pestre kiemelt Sárdi Gyulával már az egyetemen egy évfolyamra jártak, és közel harminc évig dolgoztak együtt. Azt mondja, igaz, hogy fiatal vezetőkre van szükség, de talán nem baj, ha egy fiatalos gondolkodású ötvenes az igazgató.- Azt hinnénk, hogy régi vasu­tas családból származik.- Csak nagyapám volt vasu­tas, szinte véletlenül lettem / / » MAV-os. Építészmérnöknek készültem, de a szabadkézi rajzban nem voltam túlságosan ügyes. Úgyhogy rábeszéltek az építőmérnökire.- Ha nem a hagyomány, ak­kor mi vonzotta ide?- MÁV-ösztöndíjas voltam, így nem is kezdhettem volna máshol. De már a diplomater­vem a vasútépítésről szólt.- Ez jól jött, mikor a Go- disa-Abaliget vonal átépítésé­vel bízták meg. Meglepte?-Három fiatal kapott megbízást. Nagy kihívás volt, ma is büszke va­- Ezután viszont új igazga­tási munkakörben műszakis­ként a papírmunka jön.-Többnyire az előző napi adatokat böngésztem, de kü­lönleges esetben helyszínre is menni kellett.- Gyanítom, a baleseteket szívesen elkerülte volna. Sülle Ferenc, a MÁV Rt. új pécsi igazgatója 1944. május 14-én született Pécsett. A Műszaki Egyetemen előbb építőmérnöki diplomát, majd gazdaságmérnöki oklevelet is szerez. ’70-ben visszajön Pécsre, és építésvezetőként kezdve „szamárlétrázik”. ’90-től idén július 1-jei gyök rá. Két kinevezéséig műszaki igazgatóhelyettes. Nős, két lánya és egy fia van. katonai szá­zad is dolgo­zott a kezünk alá. Ekkora be­ruházás azóta sem volt az igazgatóság területén.- Ott voltam Pörbölynél. Mire odaértünk, addigra a ha­lottakat és a sebesülteket elvit­ték. A roncsok így is szörnyű látványt nyújtottak. Egy másik esetben Sárbogárdnál vegyi anyag került a levegőbe, majd­nem ki kellett üríteni a várost.- Beszéljünk másról. Inkog­nitóban szokott utazni?- Működik a belső „drót”, de azért van, ahol nem ismer­nek. És mivel gyakran vonattal megyek, így elő­fordul.- És tetszik, amit lát?-Van mit ja­vítani. Aki csak IC-n utazik, ha­mis képet kap a MÁV-ról.-Nem vitatkozunk. Árulja el, mi volt a leghosszabb útja?- Kazahsztánba öt napon át zötyögtem egyetemistaként, de nagyon élveztem.- Akkor ez igazi szerelem. Gondolom, terepasztala is van.- Nincs, valahogy sosem vágytam rá. Viszont teniszezni és bridzselni nagyon szeretek.- És jól bridzsel?- Mondjuk azt, hogy van, akinél jobban. Lendvai D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom