Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-20 / 197. szám
12 Dünántúli Napló Kisebbségek Baranyában 1999. július 20., kedd Hírcsatorna Nemzetközi táncházsorozatot rendez a Pécsi Kulturális Központ a Színház téren. Július 21-én szerb, 28-án makedón, augusztus 4-én zsidó, 11-én görög, 18- án magyar táncház lesz. Rossz idő esetén a táncházakat a Belvárosi étteremben tartják. Három hétig Brazíliában vendégszerepei a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium német táncegyüttese. 43-an utaznak augusztus 19-én két zenekarral. Az Entre Rios-i öt települést egykori bácskai németek alapították az ötvenes években. Tavaly az ő együttesük lépett fel Pécsett. Minden vasárnap este 6 órától térzenét adnak Pécsett a Színház előtt a megyei német fúvószenekarok. Július 25-én a magyarszéki, aztán a babarci, újból a magyarszéki, a sásdi, a mázai zenekar következik. Augusztus 29-én az Ércbányász zenekar zár. Roma rendőrök. A Belügyminisztérium és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) szakmai vegyes bizottságának koncepciója szerint már a következő tanévben megindulna a cigány népismeret tanítása valamennyi közép- és felsőfokú rendészeti oktatási intézményben. A Rendőrtiszti Főiskolán saját tanterv alapján az elképzelések szerint már augusztusban megindul az oktatás. Megjelent Tám László több színnyomású kétnyelvű fotóalbuma „Keresztek, szentek, kálváriák, temetők” címmel a magyarországi német népi kultúra emlékeiről. A baranyai német önkormányzat irodájában kapható, Pécs, Munkácsy u. 8. Máriakéméndre vezet a Pécsi Egyházmegye németajkú lakosságának zarándoklata szeptember 5-én. A püspöki szentmisén a zenei programot a palotabozsok- mohács-lippói énekkar, a magyarszék-lippói fúvós- zenekar adja. A rádió egyenes adásban közvetíti. Bosnyákok, horvátok és szerbek Államalkotók és kisebbségek Bosznia-Hercegovinában Minaretek Gradacsac városában, melyre két óra alatt huszonnégyezer gránát hullott a legutóbbi háborúban Az elmúlt héten a boszniai Tuzlában tartották meg a Duna-Dráva-Száva Eurore- gionális Együttműködés ez évi második elnökségi ülését, amelyen Baranya megye és Pécs városa rangos küldöttséggel vett részt. Az eurorégió nemrégiben alakult nemzeti és kisebbségi bizottsága ősszel kezdi meg tevékenységét. Bosznia, és azon belül Tuzla kanton igencsak gazdag és változatos nemzetiségeket és kisebbséget mondhat magáénak. Erről beszélgettünk dr. Tarik Arapcic-csal (kis képünkön), Tuzla kanton elnökével.-Hány lakosa van a kantonnak?- Bosznia és Hercegovina tíz kantonja közül a legnépesebb a miénk hatszázezer lakosával. Több lakója van, mint a háború előtt, aminek az az oka, hogy igen sok a menekült, száznegyvenezerre tehető a számuk.- Mi lesz a sorsuk?- Mi azt szeretnénk, ha visz- szatémének. De ha ez be is következik, a helyükre érkezhetnek azok, akik innen menekültek Szerbiába, az összlakosság létszáma tehát valószínűleg nem sokat változik a mostanihoz képest.- Milyen a lakosság összetétele?- 1991 -ben történt egy összeírás, amikor a mostani kanton megközelítő helyén Északkelet-Bosznia helyezkedett el. Akkor 55 százalék muzulmán bos- nyák, 15 százalék horvát és 20 százalék szerb élt itt, a többieket egyéb kategóriával lehet jelölni, akik közül sokan egyszerűen csak jugoszlávnak nevezték magukat. Ez utóbbit nehéz kategorizálni, mert akadtak olyan horvátok, szerbek vagy bosnyákok is, akik jugoszlávnak tartották magukat. Mára, a háború utánra némileg megváltozott a helyzet, ugyanis megnőtt a bosnyákok aránya, úgy 80 százalék lehet, s mindössze harmincezerre csökkent a szer- bek száma. Hivatalosan azonban csupán két államalkotó nép létezik Bosznia-Hercegovinában: a bosnyák és a horvát. A szerbek képezik tulajdonképpen a kisebbséget.- Létezik-e valamiféle törvény, amely a kisebbségek jogait biztosítja?-Nincs ilyen törvény. Természetesen léteznek jogok, de azok mindenkire vonatkoznak. Az azonban tény, hogy a szerbség nem számít államalkotó tényezőnek. A kantonban a hatalom struktúrája a lakosság ösz- szetételét tükrözi. Egyetlen miniszter van csak Tuzlában, aki szerb, a miniszterek többsége tehát bosnyák és horvát. S bár az elképzelhető, mint a példa is mutatja, hogy egy szerb töltsön be valamilyen miniszteri posztot, de az elképzelhetetlen, hogy szerb legyen az elnök. A daytoni megállapodás is kimondja, hogy a két államalkotó népcsoport valamelyikéből kerülhet ki az elnök. A tíz kantonból egyébként csupán kettő - köztük a miénk - ilyen vegyes összetételű.- Mekkora a romák aránya?- Nagyon kevés roma él nálunk, körülbelül 1 százaléknyi. Ennek ellenére működik egy kantonális roma szervezet Tuzlában, amelyik megpróbálja összefogni őket, képviselni az érdekeiket. Vándoréigányok Észak-Boszniában Roma Holocaust Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke felhívással fordult a polgárokhoz abból az alkalomból, hogy az alapítvány 1999. július 31-én este 8 órától közös virrasztást szervez a Roma Holocaust áldozatainak emlékére a Parlament épülete elé, a budapesti Kossuth térre. A virrasztás tiszteletére várják a jóérzésű, az alapítványnyal szolidáris polgártársakat, szervezett közösségeket, mindenkit, akik egy gyertya meggyújtásával emlékezni kívánnak az ártatlanul kivégzett romák százezreire. Az éjfélig tartó megemlékezésen vezető politikusok - elsőként Göncz Árpád köztársasági elnök - emlékező beszédeikkel, ökumenikus istentisztelettel, zenés-irodalmi műsorral hajtanak fejet az ártatlanul elpusztított testvérek előtt. 54 évvel ezelőtt ugyanis, 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakán az Ausch- witz-Birkenau-i koncentrációs táborban néhány óra leforgása alatt több ezer romát végeztek ki a náci Németország fajvédő és fajgyűlölő politikája nevében. Éz az éjszaka szimbolikus jellegű dátummá vált, mint a Roma Holocaust, a PORRAJMOS szomorú évfordulója. A magyar köztudatban mindmáig nem rögzültek történelmünk tragikus fejezeteként a romák második világháború alatti szenvedései, megaláztatásuk és meghurcoltatásuk. A PORRAJMOS halottai még mindig „temetetlen holtak” szó szerinti és társadalmi értelemben egyaránt. Ők a második világháború „direkt” népirtásának áldozatai. Az alapítvány reméli, hogy ez a fajta „közvetlen holocaust” remélhetőleg már végleg a múlté. A megemlékezésen és a gyászon túl céljuk, hogy a magyarországi köztudatban nagyobb nyilvánosságot kapjon az a szomorú tény, hogy a II. világháború alatt romák százezrei estek áldozatul a náci-nyilas terrornak. A kisebbségek és a könyvtár A hazai nemzetisegek művelődésének helyzetével, kisebbségeink múltjának forrásaival foglalkozott a napokban egy háromnapos gyulai rendezvény, a hely- ismereti könyvtárosok országos tanácskozása. A szakmai fórum egyben első alkalommal adott képet a magyarországi kisebbségek könyvtári ellátottságáról, a hazai nemzetiségkutatás könyvtári lehetőségeiről. A három nap folyamán mintegy száz - a könyvtárak helyismereti gyűjteményeivel foglalkozó - szakember folytatott eszmecserét egyebek között a Kisebbségkutatás című folyóirat tudományos tájékoztató szerepéről, a megyei könyvtárak nemzetiségi tevékenységéről, s a nemzetiségi könyvkiadás helyzetéről. A szlovák, a német, a horvát, a roman, a szlovén, a szerb és az örmény kisebbség könyvekkel való ellátottságáról beszámoló előadások jóvoltából a résztvevők megismerhették nemzetiségeink valós könyvtári helyzetét s e kisebbségek kutatásának lehetőséget is. A gyulai tanácskozás előadásait kötetben tervezik a szervezők közreadni. Ez hasonló lesz a tavalyi kiskunhalasi, az egyházi könyvtárakkal foglalkozó tanácskozáson elhangzottakat tartalmazó, most megjelent könyvhöz. A kisebbségek könyvtári ellátottságát, illetve kutatásának lehetőségeit föltáró viharsarki tanácskozást a Magyar Könyvtárosok Egyesületének helyismereti és könyvészeti szervezetei, valamint a vendéglátó gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár rendezte. Szent Iván napján Július 7-én ünnepelték a szer- bek Szent Iván napját. Azokban a dél-baranyai falvakban, ahol még él a hagyomány, koszorút helyeztek el a házak homlokzatán. A koszorút fiatal lányok fonják a tejoltó galajból. A szokásnak két hagyományból is táplálkozik. Az egyik szerint Rigómezőn így jelölték meg a szerbek házaikat, hogy török ellen küzdő harcosok tudják, melyik házban élnek honfitársaik. A másik hagyomány szerint a napéjegyenlőség éjszakáján érik be a búza, s ettől kezdve egy-egy kakaslépéssel rövidülnek a napok. A koszorú az összetartás, a védelem jelképe is, mely egész évben kint van a ház homlokzatán, a templomok kapuin. A 8/HI-asok BÓLY Hatvanhétén jelentek meg szombaton a 8/III-as önkéntes honvéd zászlóalj tagjai második találkozójukon. 212-en voltak 1944-ben baranyai német fiatalok, akiknek úgy sikerült elkerülniük behívásukat a Német Hadseregbe, hogy önkéntesnek jelentkeztek a Honvédségnél, - és befogadták őket. A magyar és a német kormány közötti megállapodás értelmében ugyanis 1944 májusától a német származású fiatalokat 17 éves kortól kötelezően besorozták német katonának. Két századot 1944 őszén Kiskőszegnél vetettek be. 18-an napok alatt elestek. A zászlóalj Ausztrián keresztül visszavonult majdnem Passauig. Utána fogság, malenkij robot, vagyonelkobzás, kitelepítés, és szökés haza. Az elmúlt évtizedekben kivétel nélkül új egzisztenciát teremtettek és egyetlen emberöltő alatt felépítették azt, amit elvettek tőlük. - Sőt! A szentmisét Márton Dénes kanonok mutatta be. Megkoszorúzták a világháborúk hőseinek és áldozatainak emlékművét, emlékeztek, miközben Zoltai János elmondta a Szózatot. A Kolping Házban Milter Márton, a rendezvény főszervezője köszöntötte egykori bajtársait. Ma mind 70 éven felüliek. Örültek egymásnak a férfiak, a feleségek ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt, csak a létszám lett közben 21-gyei kevesebb. A felpofozott cigánygyerek A Dinnyeberki Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Orsós Márton bejelentést tett az elmúlt héten a polgármester, Szilvási András ellen a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalnál. Kéri, hogy vizsgálják ki a polgármester tevékenységét. DINNYEBERKI Dinnyeberkiben 1998-ban alakult meg a kisebbségi önkormányzat. Egyéves munkaprogram-tervezetét fél év alatt teljesítette. Többször végeztek társadalmi munkát, tartottak faluszépítő napot, amikor is az emberek kaszáltak, az asszonyok gyomlálták a kiskerteket. Kivágták és elégették a temetőben a bokrokat. Élelmiszert, ruhát, takarót, cipőt osztottak a rászorultaknak, igény szerint tűzifához is juttattak családokat, mely akcióban nagy segítséget nyújtott nekik Homann János erdész. Az Erdélyben élő szegény magyaroknak pénzt adományoztak, ahogyan az árva gyerekek megsegítésére is. A kisebbségi önkormányzat most azon fáradozik, hogy munkalehetőséget találjanak azoknak, akik dolgozni szeretnének, s közhasznú munkához pedig pályázatot szeretnének nyerni. A kisebbség és a polgármester viszonya azonban nem túl jó. Ennek több oka is van. A panaszos levél szerint a polgármester 1998-ban bántalmazott egy rokkantnyugdíjast, melynek kapcsán hatósági eljárás folyt ellene, és tízezer forint pénzbírsággal sújtották. Most viszont egy tízéves, cigánygyereket pofozott le. A szülők hatósági feljelentést nem mernek tenni, mert félnek. „A kisebbségi önkormányzatot, amióta megalakult, meggyalázza, a falu érdekében semmit sem tesz. A testületi ülésekre nem hívja meg a kisebbségi önkormányzatot, beszélő viszonyt nem folytat vele, mocskos cigányoknak nevezi az ön- kormányzatot” - írja Orsós Márton. Két kisgyerek nyaralt a szomszédban Szentlőrincről, akiknek drága, távirányítós játékaik voltak, magyarázza érdeklődésünkre Szilvási András polgármester. A cigánygyerek el akarta venni tőlük ezeket, s mivel azok nem adták, verekedni kezdett. Erre kijött a nagymama, akit a gyerek elmondott minden szemétnek. A polgármester pedig, aki ezt látta, leakasztott neki egy fülest. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalban érdeklődésünkre elmondták, hogy javasolni fogják a dinnyeberki képviselő-testületnek az ügy napirendre tűzését, és annak kivizsgálását, hogy összeférhetetlen-e vagy sem a polgármester magatartása a betöltött tisztségével. Cseri I László f
