Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-20 / 197. szám
1999. július 20., kedd iß Ingatlanpiac Dünántúli Napló 9 Hír-téglák Ingyenes ingatlanbörzét alakított ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) tagjainak. Elsősorban a gazdasági ingatlanok forgalmát igyekeznek ily módon ösztönözni. A PBKIK ingatlan- bankjában gazdaságfejlesztési szándékkal számítógépes programmal vetik össze a keresletet a kínálattal. Az építő szakma képviselői szerint idén 10-15 százalékkal növekszik az ágazat produktuma. Az összérték alapján elsősorban a közműépítmények és az ipari épületek kialakítása dominál, de a lakásépítéseknél is 19 százalékos emelkedés várható. A prognózis ön- kormányzati szakemberek és építési vállalkozók megkérdezésével készült. Másfélszeresére nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma az első félévben 1998. hasonló időszakához képest. A szakemberek szerint ez az általános forgalmi adó visszatérítésének újrabevezetésével magyarázható. A KSH adatai szerint a lakások öthatodát a lakosság építi, és az új otthonok átlagos mérete 104 négyzetméter. Ugyanannyi lakás készül házi kivitelezésben, azaz kalákában, mint építőipari cégnek kiadott megbízatásként. Telkek adásvétele, olajozott áron A Városi Vagyonkezelő Kft. adatbankjának információi szerint a telekárak 1992-es növekedését az elmúlt öt év alatt megközelíteni sem sikerült Napjainkban is így van ez, holott az utóbbi időben hihetetlenül megemelkedtek az ingatlanpiaci árak.- 3500-5000 Ft/m2 között mozogtak. A Városi Vagyonkezelő Kft. azonban máris előrevetíti a jövőt: 1999. kora tavaszán az ••s - '' ■ ■ Ájfüil. A Czinderi utcai telek is egyben kerül értékesítésre A leglátványosabb előrelépés a belvárosi foghíjtelkek forgalmánál tapasztalható. Ezen e részen ugyanis szívesen vásárolnak telkeket a bevásárlóközpontokat üzemeltető multinacionális vállalatok. A pécsi nagyméretű telkek árait ma ők alakítják, kivéve a városi tulajdonú ingatlanokat, mert ezen a fronton éppen a Vagyonkezelő állt elő új stratégiával: felvásárol egymás melletti önkormányzati ingatlanokat - így történt például a Czinderi utca és a Nagy Lajos király út közötti résszel - majd egyben értékesíti a méretes belvárosi portákat. Érdemes visszatekinteni egy kicsit az ingatlanpiac múltjába a rendszerváltást követő esztendőkig. A nagyobb ingatlan- befektetéseket a rendszerváltást követően Pécsett is a kőolajforgalmazó cégek, valamint az autóipar márkaképviseletei hozták a térségbe. A növekvő befektetői igények a benzinkút- telepítésére alkalmas szabad földterületek felértékelődéséhez vezettek: míg 1991-ben 2000 Ft/m2 volt az átlagos ár ilyen ingatlanokra, egy évvel később 6-8000 Ft-ot is megadott ugyanezért a vevő. A benzinkút építési hullám már a múlté, hiszenmost csaknem egy tucatnyi töltőállomás közül válogathat az üzemanyagot kereső gépjárművezető. Kissé más a helyzet az autó- kereskedéseknél. Itt döntően a területtel és szakértelemmel rendelkező magyar vállalkozó kereste meg a külföldi forgalmazó cégeket. Az autóképviseletek telekigényeinek kisebb mértékű áremelő hatása volt, a hazai befektetők szerényebb lehetőségei miatt. A keresett teleknagyság ezen a területen 1500-3000 m2, míg az ár 2500- 4500 Ft/m2 között volt. Mindemellett ezen a szegmensen is telítődni látszik a piac. A telekárakról azonban egyértelműen megállapítható, hogy a ’90-es években budapesti mintára a vidéki nagyvárosokban is a bevásárlóközpontok építése alakítja - erre keresni sem lehetne jobb példát Pécsnél, ahol csúcsidőszakát éli az óriás áruházak kialakítása. Ezeknek a kereskedelmi objektumoknak a területigénye 2-6 hektár között mozog, s a keresett ingatlanok a belvároson kívül, a város főközlekedési útjai közelében helyezkednek el. Az ilyen ingatlanok iránt 1997- 1998. évben az értékesítési árak - a telek adottságaitól függően egyik főközlekedési út mentén fekvő csaknem 9000 m2-es irodai, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységre alkalmas, jelentős közművesítést igénylő építési telek árát a 98-as érték felső határánál húzták meg. A belvárosi telekárak - a kínálathiányt és a felépítmények bontási költségeit is felszámítva - jelentősen növekedtek, és nagy eltérést mutatnak a beépíthetőség és a terület felhasználásai kategóriája függvényében. A kereskedelmi célú foghíjbeépítések többnyire a magántulajdonú építőipari cégek nevéhez fűződnek, akik az ön- kormányzati, illetve állami megrendelések hiányát a vállalkozói alapon történő üzlet-, vagy irodaépítésével próbálják ellensúlyozni, de ezen a téren is mindinkább telítődik a piac. Pénz az ablakban, avagy légbe ment milliók A hazai 4 milliós lakóépület-állomány több mint fele rossz műszaki állapota, 90 százaléka pedig energetikai korszerűsítése miatt szorul középtávon felújításra, de most körvonalazódik egy elérhető megoldás. Az adatok szerint a magyarországi épületeknek csupán 10 százaléka felel meg teljes mértékben a hőtechnikai elvárásoknak. Az ország harmada, 3,2 millió család nagyságrendekkel többet költ fűtésre mint kellene, másrészt a rossz állapotú lakások kedvezőtlenül hatnak az egészségre, közérzetre is. A szakmai felmérés megállapította, hogy a rossz állagú, illetve alacsony műszaki színvonalú épületek miatt keletkező energiaveszteség eléri az 55 PJ-t (Petajoule) évente, ami 38 milliárd forint többletkiadást jelent a gazdaságnak. A felesleges energiafelhasználással járó légszennyezés pedig (kéndioxid, szénmonoxid, stb.) tovább növeli a társadalmi terheket. Hazánkban a 2,4 millió családi ház közül mindössze 150 ezerjói szigetelt, ugyanakkor a 795 ezer többszintes, iparosított eljárással készült lakótelepi lakások szinte mindegyikét fel kellene újítani. Mindemellett az országban jelenleg nem működik olyan program, amely hatásosan tudná ösztönözni a tulajdonosokat arra, hogy lakóépületüket energiatakarékossági szempontok alapján újítsák fel. Az energiatakarékos korszerűsítésre meghirdetett kedvezményes kamatozású hitelek sem lettek kedveltek, mert a kamattámogatás ellenére is drágák a konstrukciók. Mindezek ismeretében a MAT A (a legnevesebb magyar nyílászáró-gyártó cégek összefogásával létrehozott fejlesztő tagozat) kidolgozott egy „Hosszú távú Országos Épületenergetikai Program”-ot, amely a lakóépületek jobb hőszigetelésére és a nyílászárók korszerűsítésére kínál megoldást oly módon, hogy tíz év alatt legalább 300 ezer család számára teszi lehetővé lakásuk energetikai korszerűsítését. Ezt követően a beruházási költségek 30 százalékát, lakásonként átlag 150 ezer forintot vissza nem térítendő állami támogatásként kapnának meg a családok, de a munkákhoz ön- kormányzatok által kínált támogatásokat is igényelhetnének az érintettek. A programjavaslat kormány- és döntéshozói körökben kedvező fogadtatásra talált, remélhetőleg hamarosan a gyakorlatban is találkozhatunk vele. Ingatlan- és építkezési fogalmak Az építési kérelem. Az építési kérelmet a megfelelő mellékletekkel együtt három példányban kell benyújtani a helyi építési hatóságoknak, megszabott nyomtatványon - tudtuk meg dr. Schmidt József ingatlanjogásztól (képünkön). A nyomtatványon részletes tájékoztató található a becsatolandó mellékletekről. Az építkezés kiterjedésére vonatkozó kérdéseket esetenként már előzetesen tisztázni kell. Alapvetően minden okmány, ami a kérelem elbírálásához szükséges. Ezek közé tartozik: az építési kérelem, az építés és a szerkezet leírása, az építési jogosultságot igazoló irat, az építési tervek - alaprajzok, méretek, vízellátási tervek, autóbeállók terve, stb. - ha kell, a szomszédok beleegyező nyilatkozata, az épület használatára vonatkozó nyilatkozat, szakhatóságokkal folytatott egyeztetések jegyzőkönyvei. Az építési kérelem okmányait a telektulajdonosnak, illetve az építtetőnek, vagy képviselőjének, valamint a tervezőnek kell aláírni, ha több építtető van, akkor mindenkinek. Az építkezés megkezdése. Az építkezés csak akkor indulhat, ha az írásos engedélyek már megérkeztek, és azok feltételei adottak, illetve a speciális kikötéseket is jogerősen elintézték. A részengedély lehetővé teheti a munkálatok egy szakaszának elvégzését, például az építési gödör kiásását. Azt is jó tudni azonban, hogy az építési engedély egy bizonyos időn túl - általában két év alatt - elveszíti érvényességét, ha az építkezést nem kezdték meg. Új lakások száma megyénként (1998) Pest Szabolcs Somogy Baranya vas Csongrád Tolna A, megye a sor végén, Pécs az elején található Mit mutat a lakásépítés? Baranya 14. a múlt évi lakásépítések terén a megyék rangsorában. A nagyvárosok megmérettetésében Pécs viszont a 4. lett. Bármily hihetetlen, de a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt esztendőben nem Budapesten, hanem Pest megyében épült a legtöbb lakás. A valamivel több, mint 20 ezer építési engedélyéből 4 ezret a főváros agglomerációs övezetében adtak ki, míg az ország központjában 3 ezer alatt maradt az új lakások száma. A szakemberek szerint az a magyarázat, hogy az embereket a környezetszennyezés és a saját kert hiánya elűzi a fővárosból. Megállapítható az is, hogy a vidéken építkezők 100 m2 feletti szintes házakban gondolkoznak, s csupán a tetőtér adta lehetőséggel élnek. Meglepő, hogy a rangsorban Sza- bolcs-Szatmár és Borsod követi Pest megyét és a fővárost. Az már sajnos kevésbé, hogy Baranya csak a 14. helyen áll 592 új lakással - Somogybán például tavaly 723 épült. Viszont olyan fejlett régiók is mögénk kerültek, mint Vas megye (573 új lakás), vagy Komárom-Esztergom (445), míg a sereghajtók: Tolna (340) és Nógrád (180). Új tendencia, hogy az építési szabályok változásának köszönhetően ma már általános az emeleti fürdőszoba és WC, de a komfortszint még mindig messze elmarad a nyugat-európai normáktól. Jó fényt vet viszont térségünkre az az adat, hogy a nagyvárosok ranglistáján - a fővárost leszámítva (2945 új otthon) - Pécset (325 új lakás) csak Debrecen (418) és Szeged (332) előzi meg. Mészáros B. Endre
