Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-19 / 196. szám

1999. július 19., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Kánikulái gyermeknap KOMLÓ A dunsztosüvegben össze­gyűlt pénzt megtoldva meg­rendezték szombaton a rendhagyó gyermeknapot. A napokban hírül adtuk, hogy Budaházy György lakóterületi képviselő pénzgyűjtésbe kez­dett a játszótér bővítésére, felújítására, a gyermeknap megrendezésére - és, hogy az urna nem kis részben a gyere­kek adományaiból telt meg. Varjasiné Szálai Erzsébet, az egyik szervező elmondta, hogy 500-an vettek részt a versenyen, játékokon. A lán- gosevőverseny szenzációja az volt, hogy a belesütött húszfo­rintosok szolgáltak díjul. Mi­közben zajlott a focibajnok­ság és a kerékpáros ügyességi verseny, bográcsban főtt a pincepörkölt. A kötélhúzó­verseny abbamaradt, ugyanis a kötél elszakadt, és a ver­senyzők a leggömbölyűbb testrészükön landoltak. Volt még lisztfúvó- és sütemé­nyevő-verseny, zsákbanfutás és diszkó. Koha Zs. Tetszhalott nyelvoktatás MOHÁCS A látványos kezdés után hanyatlásnak indult a vá­rosban a francia-magyar kéttannyelvű oktatás. A gimnázium vezetői bíznak benne: a képzés az ősztől új lendületet vesz. Az első kéttannyelvű képzés­ben részesülő osztály 1987- ben kezdte meg tanulmányait a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban. Kezdetben minden jól ment: a központi felvételire a tanulók az ország minden tájáról jöttek, több francia és belga tanár, a Fran­cia Intézet és a helyi tanerők dolgoztak a magasfokú kép­zés beindításán. Néhány sikeres év eltelté­vel azonban a központi felvé­teli megszűnt, megromlott a viszony a Francia Intézettel és a belga partner lelkesedése is alábbhagyott. Az iskolák kö­zötti verseny fokozódott, a felvételiző korosztály lét­száma pedig csökkent. Rá­adásul a francia nyelv soha­sem volt igazán népszerű a térségben. Pápa Sándor, a gimnázi­umban franciát tanítók mun­kaközösségének vezetője mégis bizakodóan nyilatko­zott a jövőről:-Bár jelenleg csak egy külföldi oktatónk van, új osz­tály indulása esetén ez bizo­nyosan emelkedhetne. Uniós csatlakozásunk is új lendüle­tet adhat a francia nyelv és kultúra oktatásának. A Fran­cia Intézet újra hathatós tá­mogatást nyújt. Ráadásul ezek az osztályok csak emel­ték a felsőfokú intézménybe felvettek átlagát. B. B. Megyehatár nem akadály VÁSÁROSDOMBÓ­KAPOSSZEKCSŐ Nem akadályozta a két köz­séget közös beruházás indí­tásában az, hogy az egyik baranyai, a másik tolnai te­lepülés. A két helység saját megyéje településfejlesztési tanácsától megkapta a megkezdett szennyvízháló­zat befejezéséhez szükséges összeget.- A községek erősen talaj­víz-veszélyeztetett területen fekszenek, így a házi szenny­vízgödrök hosszú távon nem jelentenek megoldást. A ma­gas talajvízszint miatt az emésztőgödrökbe beszivárgó víz sűrűbb szippantatásra kényszeríti a lakosságot, amire megoldást kellett talál­nunk - tájékoztatott Farkas István vásárosdombói pol­gármester (képünkön).- Emiatt döntött úgy 1992-ben a két önkor­mányzat, hogy bele­kezd egy kö­zös csator­nahálózat kiépítésébe. Elkészült a 26 milliós szennyvíztelep, ami fogadta a mindkét helység szennyvíz­gödreiből kiszippantott anya­got. Ám a pénz elfogyott, így újabb pályázat után 1996-ra a hálózat negyedének kivitele­zéséig jutottak. Most Kapos- szekcső a Tolna Megyei Te­lepülésfejlesztési Tanács által megítélt 50 millióval, Vásá- rosdombó pedig a baranyaitól kapott 46 millió segítségével a következő három évben be­fejezheti a közösen elkezdett beruházást. K. Zs. Homokbánya helyén kalandpark Folytatódik a műveléssel felhagyott külszíni bányák tájrende­zése. A rekultivációhoz nyújtott központi támogatás révén Me- csekszabolcs közparkhoz jut a Csertető oldalában. A volt bánya területén még jól látszanak a természetes kör­nyezeten ejtett sebek fotó: wéber t. PÉCS-SZABOLCSFALU Hajdan sokféle külszíni bá­nyaművelés folyt Pécs mai köz- igazgatási területén. Akkoriban persze a szén, a kő, a homok és anyagbányák még nem voltak beépített részek közelében. Az utóbbi évtizedekben viszont el­érte ezeket is a város terjeszke­dése. A bányaművelések is megszűntek időközben. Ma már csak a természeti környe­zeten ejtett sebek hegei árul­kodnak a bányászkodásról. A szénki­termelő terü­letek esetében a Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt. és a Pécsi Erőmű Rt. egyeztetett és jóváhagyott tervek szerint végzi a rekultivá­cióit a felhagyott külfejtések és a meddőhányók területén. A város számos egyéb helyén vi­szont több olyan jogutód nélkül felhagyott bányahely található, amelyek rekultiválása a bánya- vállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladat. Ezek a volt bányahelyek a tájkép elcsúfítá­sán túl sokszor illegális hulla­déklerakó helyekké is váltak. A rekultivációs munkák az előző kormányzati ciklusban a Központi Környezetvédelmi Alapból elnyerhető pályázatok révén folytak. Ennek a pályá­zati formának az volt - és más néven maradt mára is - a nagy előnye a város számára, hogy az önkormányzatnak nem kel­lett önrészt garantálni a mun­kák költségfedezeteként. Az elmúlt négy évben Pécs Önkormányzata eredményesen pályázott mind tájrendezés ter­vezési, mind kivitelezési fel­adatokra. így készül el a Füle­müle, a Névtelen, a Bárány, a Székely Bertalan úti, illetve a szamárkúti és a Papp-bánya re­kultivációja. 1996-ban és 1997- ben ebből a keretből valósult meg a Zsolnay úti, a Kénes úti, az észak-gyükési és a Káposz­tás völgyi volt agyagnyerő he­lyek tájrendezési terve is. A re­kultivációs tervezésre és kivite­lezésre Pécs összesen mintegy 195 millió forintot nyert el 1995 és 1998 között. A program idén folytatódik, bár szerényebb mértékben.- A közelmúltban a Környe­zetvédelmi Alap Célelőirány­zatnak a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési fel­adatokra három pályázatot ad­tunk be tervezés elkészítése címén - mondja Zalay Buda, a Polgármesteri Hivatal város­üzemeltetési osztályának veze­tője (kis képünkön). - Egyiket sem fogadták el. Sem a Tiborc utcai volt agyagbányáét, sem a kovácstelepi volt homokbá­nyáét, sem a 6-os út menti lak­tanya közelében lévő homok­bányáét. Azzal indokolták: túl sok volt a pályázó. De biztatást kaptunk, hogy újra beadhatók a pályázatok. Á laktanya melletti volt homokbányára vonatkozó­nak van legnagyobb esélye. Vi­szont elnyertük a támogatást a szabolcsfalui (mecsekszabol- csi) volt homokbánya tájrende­zésének kivitelezéséhez. A szabolcsfalui volt homok­bánya 3,9 hektáros, önkor­mányzati tulajdonú terület. Je­lenleg csak motocrosspálya. A tájrendezés tervezett kivitele­zési költsége 38,46 millió fo­rint, vagyis ennyi finanszírozási igényre adhatott be pályázatot az önkormányzat az elbírálásra kijelölt Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságához. A döntés idén őszre várható. A volt homokbánya, illetve a motocrosspálya helyén úgyne­vezett kalandpark lesz. Nyitott közparkként fog működni, részben a szabadtéri sportokat kedvelők számára. Ebben a vá­rosrészben nincs semmi ehhez hasonló közterület. Dunai I. Egy megszüntetés ellentmondásai Nagyjából 25 esztendeig működött az Általános Iskolák Egysé­ges Gazdasági Szervezetén belül a TMK-részleg. Nemrégiben a képviselő-testület szeptember 1-jei hatállyal megszüntette. Megítélése ellentmondásos, egyesek szerint gazdaságtalan, má­sok szerint kifejezetten gazdaságos volt tevékenysége. PÉCS A szervezet közel ötvenszáza­lékos leépítéséről van szó, mondta érdeklődésünkre Czei- ninger Csaba igazgatóhelyet­tes. Tizenöt embertől válnak meg. Erre azért van szükség, mert a gazdasági elemzések azt mutatták, hogy a TMK műkö­dése nem megfelelő hatékony­ságú. Komoly, nagy feladatot kellett ellátniuk, de nem volt megfelelő a hatásfok, vállalko­zókkal kívánják a jövőben el­végeztetni ugyanezt a munkát. Kevesebbe kerül a városnak majd ez utóbbi megoldás, mint a TMK 15 emberének az al­kalmazása. Tehát az önkor­mányzat a jövőben kisiparoso­kat alkalmaz az iskolákban és óvodákban (kb. ötven intéz­mény) bekövetkező különböző meghibásodások kiküszöbölé­sére. A TMK Czeininger Csaba megítélése szerint a felmerülő igényeknek csak kis részét tudta kielégíteni, hiszen nem volt több kapacitásuk. Hogy mi alapján történtek a gazdasági számítások, azt Tóth István, a TMK vezetője nem tudja, hiszen tőle sohasem kér­tek adatokat. Kimutatásai sze­rint viszont 1997-ben közel 13 millió volt a megtakarításuk, 1998-ban pedig több mint hét­százezer. A TMK dolgozói szerkesztőségünkhöz került le­velükben arról írnak, hogy megszüntetésükről úgy szavaz­tak az önkormányzati képvise­lők, hogy nem volt ismeretük tevékenységükről, talán nem is tudtak létezésükről. Vélemé­nyük szerint a jövőben a várat­lan problémák esetében még vállalkozót sem kapnak, mert olyan kisebb munkákra, mint duguláselhárítás, csőtörés, víz­csapok, vizesblokkok javítása, betörés utáni asztalosmunkák, zárjavítás, zárcsere, villamos­hiba elhárítás, nem éri meg fel­vonulni, de ha mégis, kérdés, milyen összegért. Tóth István, dr. Toller László polgármesterhez intézett leve­lében azt írja: tényekkel tudja alátámasztani, hogy a TMK- részleg minden szakmunkása nagyjából a másfélszeresét termeli ki annak, amibe fenntar­tása kerül. Olyan feladatokat is megoldottak, amelyekre nem volt anyagi fedezet, mint pél­dául az Esztergár utcai iskola megszüntetése, a balatoni gyermektáborok folyamatos működéséhez szükséges éven­kénti kéthetes karbantartási munkákba való besegítés. A közelmúlt példáiból idézi azt, amikor a Bornemissza utcai óvoda rejtett csőtörését húsz­ezer forintból megoldották, mi­közben ezt egy vállalkozó há­rom-ötszázezerért vállalta volna csak el. Cseri László Hírcsatorna Alsómocsoládon a hegy­háti turizmust fellendítő tanácsadó kurzus zárult a minap. A négy hónap alatt több mint húsz kereske­delmi egység- és magán- szálló-tulajdonos - köztük nem egy bikali - tanulta azt, hogy a helyi természeti, néprajzi és helytörténeti ér­tékeket miként kell népsze­rűsíteni vendégcsalogató céllal. (cs) A bicsérdi fiatalok az önkormányzat kezdemé­nyezésére csaknem 150 ezer tő parlagfüvet gyűjtöttek össze nemrég főleg a község peremén. Az egyik ötödik osztály közössége jutalmul 31 500 forintot kapott, (cs) A magyartelek! fiatalok közösségi játékokat ta­nulnak tíz napon át a mária- kéméndi nyári táborban zsámbéki főiskolások útmu­tatásával. A 14 diák július 24-éig az éneklés alapisme­reteivel is ismerkedik. (cs) Hány éves kortól vagyunk érettek a házasságra? Ismét fellob­bantak e körül a viták a szerelem parttalanságát valló „sza­badelvűek” és a család értékőrző szerepét és funkcióját hang­súlyozó „konzervatívok” közt. Adjon-e a törvény engedélyt arra, hogy 16 éves kor alatt házasodjunk? PÉCS Júlia, Rómeó halhatatlan ked­vese 14 éves volt életüket emésztő szerelmük idején, és azt is tudjuk, hogy a szerelem nem kíméli az idősödő szíve­ket sem. Hogy valójában mi­lyen életkortól vagyunk érettek a közösség szabályai szerinti házasságra? A kérdésre Dr. Banicz Erika, a Pécsi Városi Bíróság elnöke, családjogi bíró (képünkön) sem tud érvényes recepteket adni.- A bontó­perek felől nézve is csak annyi állapít­ható meg, hogy általá­ban nem a házasságra lépők élet­kora számít, hanem az, ha valaki elhamar­kodottan, felelősség nélkül dönt a házasság mellett. Ez be­következhet idősebb korban is. Az azért tény, hogy a korai há­zasságokban a szülői háztól Korai házasság - korai válás? való szabadulás vágya, az „út­ban” lévő gyerek is szerepet játszik. De fiatalon még nem is tanulhat meg mindenki éretten dönteni. A felbomlások okai közt is elsőként az említhető, hogy a biológiai érettség meg­előzi a társadalmit: a fiatal olyan reményekkel indul a há­zasságba, amit korai csalódás követ. Leggyakrabban hiá­nyoznak a közös élet egzisz­tenciális alapjai, és a másikkal való együttélés sem olyan, ahogyan képzelték. Mindezek mellett egy kapcsolat tartós­sága nem attól függ, hogy az „igent” milyen életkorban mondták ki. Nem hiszem, hogy erről vagy az ellenkezőjéről bármit is mondhatnának a sta­tisztikák. Tartóssága iskolá­zottsághoz sem kapcsolható, és lényegileg megszűntek a kü­lönbségek a falu és város kö­zött is. A falunak már rég nincs meg az az erkölcsöket konzer­váló ereje, amit néha még kép­zelnek róla. Szabály aligha van, bár a fiatalok döntésénél a felelősség az, ami sokszor hiá­nyolható. A nyolcvanas évek elején még 1300 házasság köttetett évente a városban, a kilencve­nes évek közepétől már csak 700 - tudom meg Sipeki Zol­tánná anyakönyvvezetőtől, a Pécsi Anyakönyvi Hivatal munkatársától. A húszéves kor alatt kötött házasságok száma félszáz körüli évente. A tizen­nyolc éven alulinak kérelmez­nie kell, ha házasodni akar. Ez Házasságkötések száma Pécsett 20 év alatti életkorban leggyakrabban a baba érkezése miatt történik - 4-5 ilyen eset fordul elő évente. A tavalyi vá­lásoknál 9 olyan esetről tud­nak, amikor korán házasodott fiatalok mondtak búcsút egy­másnak. Egyébként nincs ki­mutatás arról, hogy a korai fri­gyek gyakrabban és hamarabb fölbomlanának. Az viszont ma egyre elfoga­dottabb a fiatalok és a közép­korúak körében is, ha a férfi két-három évvel idősebb nőt vesz el feleségül. Növekszik az „apai elismerések” száma is, ami a házasságon kívül szüle­tett gyerekek és az élettársi kapcsolatok számának növe­kedésére utalhat. B. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom