Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-18 / 195. szám

lenni Pis- Dr. Magyar György M| „A rádióból tudtam | meg. Otthon már vártak. Dehogy a rendőrök... Az újságírók!”- Hisz ön a magányos szökés teóriájában?- Én csak abban hiszek. Ez a gyerek egy magányos farkas.- Nem gondolhatja komo­lyan, hogy onnan bentről, egyedül meg tudta szervezni, véghez tudta vinni.- Nagy fantáziája volt. Mindig aprólékosan kigondolt mindent.- Mit szól ahhoz, hogy a rendőrség szerint a sétálta- tás alatt szökött meg?- Mit szóljak? Nem tudom, ho­gyan szökött meg, így aztán az a hivatalos, amit a rendőrség állít.- Ön hogyan szerzett tudo­mást a szökésről?- A rádióból. Bemondták a déli hírekben.- Mit kell tennie ilyenkor egy ügyvédnek?- Hazamentem. Már vártak.- A nyomozók?- Dehogy! Az újságírók. Ez a médiaverseny, nem? Mire haza­értem, már többen is voltak. Ne kérdezze, honnan tudták meg, hol lakom.- A rendőrség mikor hall­gatta ki?- Nem hallgattak ki. Fel sem hívtak.- Ezt nem mondja komo­lyan.- A rendőrség nagyon jól tud­ja, hogy az ügyvédi titoktartás a gyónási titokőrzéshez hasonló.- No de, ha...- Azt akarja kérdezni, mi van, ha tudtam volna a szökési tervről?- Pontosan...- Külön kell választani az ügyvédi titoktartást a bűnpár­tolástól. A védencem által rám bízott titkot meg kell őriznem, de semmilyen formában nem segíthetem őt egyetlen bűn- cselekmény - mint például a fogolyszökés - elkövetésében sem.- És nem segítette?- Nem. így hát a rendőrség­nek velem nincs is semmi dol­ga. Azért a telefonvonalam né­ha megszakad, néha visszajön, az utcán most már köszönni szoktam bizonyos idegenek­nek, akik újabban valamiért a nyomomban vannak. Szépen elvagyunk egymással. És most mi lesz...?- Mit tenne, ha egyszer csak megcsörrenne a telefon, és a vonal végén azt mondaná egy hang: Ambrus Attila vagyok.- Abból induljunk ki, hogy nem hív fel. Annál ő sokkal „bölcsebb”. Semmilyen hibát nem követ el.- Vérprofi?- Vérprofi... Ha mégis felhív­na, és megkérne, hogy amit be­szélünk, azt hozzam nyilvános­ságra, akkor nyilvánosságra hoznám. Viszont ha azt kérné, hogy maradjon két fül között, akkor az titok maradna.- Hol van olyan táj a világ­ban, ahol a Whiskys meg­bújhat?- Nagyon sok jogsegélyhiá­nyos hely létezik a világon... Nem Európában! De mondok mást: van ország, ahol a fogoly­És a börtönélet...?- Fogadhatott látogatókat?- Ó, igen! Fogadott is. Főleg nő­ket. Mindig kérte, hozzanak whiskyt. Jöttek hozzá. Újság­írók is... sokan.- Hogyan bántak vele oda­bent?- Úgy láttam, tisztességesen. Szerencséje volt, a nevelőtiszt­jével sikerült emberi kapcsola­tot kialakítania.- Bántották?- Az őrök? Nem, erről tudnék. gyelnem az ügyet. Ez a véden­cem alapvető érdeke is. Hideg fej, ez a legfontosabb. Tehát, ha azt kérdezi, megkedveltem- e ezt a gyereket, akkor bevall­hatom, hogy nem vált ellen­szenvessé...- Gyereknek nevezte?!- Huszonéves gyerekeim vannak. Attilát is tegeztem, és ő ezt elfogadta. Ezért mondom, hogy gyerek. Az is. Egy dacos kölyök.- Hogyan jellemezné őt?- Attila egy tisztességes bank­rabló. Vagabund, de fair játé­Ez egy dacos kölyök. Magányos farkas. Nem drukkolok. Szerintem nem kapják el. Attila nagyon sok tollal tartozik nekem. szökést nem büntetik. Az ott egész egyszerűen ügyességi program.- Hogyan tetszett mondani?!- így, így... Az állam dolga, hogy a bűnözőt elkapja és őrizze. Ha megszökik, akkor az állam nem látta el jól a feladatát. Ilyen egyszerű. Persze nem itt. Másutt.- A védence mikor jöhetne vissza büntetlenül?- Elvileg a büntetési tétel le­jártakor.- Tehát mondjuk tizenöt év és egy nap múlva beko­poghat Ferihegyen: tessék, itt vagyok, hazajöttem?- Hát az érdekes lenne.- Ez egy lehetséges verzió?- Elvileg. Csakhogy most az emberölési kísérlet vádja is él. És az már akár életfogytiglan is tarthat.- És a fogolytársai?- Nem hiszem. Azt tudom, hogy amikor végre megkapta az ócska Remington írógépet, a szomszéd cella lakói kérték, hogy Attilát helyezzék át más­hová, mert zavarja őket az ál­landó kopácsolás. Nem helyez­ték át, de ő írta tovább életének regényét.- Olvasta?- Hogyne! Nagyon érdekes. Ha elkészül, remek könyv lesz. És fantasztikus film. Azt kell mondanom, még írói vé­nája is van.- Ne tagadja, ön megked­velte a Whiskyst.- Tudnia kelj, hogy egy ügy­véd érzelmileg soha nem azo­nosulhat a védencével. Akkor vége. Nekem kívül kell helyez­kednem, távolságból kell fi­kos, akinél mindennél fonto­sabb a betyárbecsület. Éppen ezért pöccent be az utolsó ki­hallgatáson. Tisztességtelenek voltak vele a nyomozók, ami­kor az emberölési kísérletet is a nyakába akarták varrni.- Mit tud a szokásairól?- Keveset. Azt tudom, hogy sokat olvasott. Különben is, ne­kem olvasottnak tűnt. Önmagá­hoz képest. Ahhoz képest, ahonnan indult. Volt bent egy kis rádiója. Állandóan híreket hallgatott, nem zenét. Újságo­kat kért és kapott. Mindig, min­den hírre éhes volt. ? És a kézfogás. J- Miért éppen ön lett a védője?- A gyerek egyszer sem látta a kirendelt védőjét. Üzent a csa­ládnak, szerezzenek ügyvédet. A nevelőanyja kérdezte az is­merősöket, ki tud egy épkézláb jogászt ajánlani. Megkérdezte a kozmetikusától is, ő meg azt mondta, kérlek, az én férjem ügyvéd. Aztán kiderült, hogy az nem volt az igazi megoldás. És valahogy ajánlásra eljutottak hozzám.- Nem mérlegelt: vállalja, ne vállalja?- Dehogynem! Nem szívesen vállalok súlyos büntetőügyeket. Meg aztán félő volt, hogy a tár­sadalom nagyon a Whiskys el­len fordul. Végül is bankokat rabolt, ahol az emberek a ku- porgatott pénzecskéjüket tart­ják, és ő ugyan senkit sem akart bántani, végül is lelőhetett vol­na bárkit...- Ehhez képest alaposan megfordult a néphangulat.- Igen, de ezt akkor még nem lehetett megjósolni, Szóval, so­kat gondolkodtam, információ­kat szereztem, mielőtt belevág­tam volna.- Milyen volt az első talál­kozás? Egyáltalán: mit várt, és mit kapott?- A családtól kaptam video­felvételeket, a sajtóban olvas­tam róla, tehát sejtettem, mi­lyen emberrel állok majd szem­ben. Amit vártam, azt kaptam. Attila hamar elfogadott.- Milyen a kézfogása?- Attiláé? Várjon csak... Hatá­rozott, de nem túlzottan ke­mény. Vannak, akik már a kézfo­gáskor megjátsszák a nagyfiút. Ő nem. Nem játszotta meg magát.- Ki ez az ember tulajdon­képpen?- Egy hokikapus. Az életben is. Gondoljon bele... Áll a kapu­ban, egy ids kalitka előtt és mit csinál? Állandóan a rá zúduló lö­véseket hárítja. És a lövések jön­nek, csak jönnek. Ez kellett neki.- A kihívások?- „Erdélyből jöttem, nagyon lentről. Felkapaszkodom. Érek annyit, mint ti. Sőt! Szép nőkkel szórakozom. Szuper autókkal já­rok. Látjátok?!” Ez mozgathatta.- Ambrus Attila, a hős?- Ez az! Ez a legjobb szó: hős akart lenni. A szökése is ezt su­gallja: „Nesztek, ÉN megcsiná­lom.” És megcsinálta! Esaz- Ön szerint elkapják a Whiskyst?- Szerintem nem kapják el. Ahogy telik az idő, egyre nehe­zebb lesz.- Drukkol neki?- Nem drukkolok. Ha totóz­nék, ötven-ötven százalékra ad­nám a meccset. • ' :■ ' < /• b ihliti úz . .... --­És a pénz...?- Ha a Whiskys nem kerül elő, ki fogja kifizetni az ön számláját?- A helyzet nagyon egyszerű. Nem szeretem a rabolt pénzt, ezért ügyvédi díjat nem kértem. Csak költségtérítést, és annyit, ami abban az időben kiesik, amíg Attila ügyei miatt nem tu­dok más ügyfelemmel foglal­kozni. Ezt az összeget a család előre letétbe helyezte.- Önnek tehát nem adósa Ambrus Attila.- Dehogynem! Ahányszor be­mentem hozzá, mindig elkérte az összes toliamat. Ügyvéd úr, kiírtam belőle a tintát, mondta. Úgyhogy Ambrus Attila nagyon sok tollal tartozik nekem. Harle Tamás Az emberölésről „Július másodikén találkoztam vele utoljára, nyolc nappal a szökése előtt. Már éppen zártuk volna a kihallgatá­si jegyzőkönyvet, amikora nyomozók azzal álltak elő, hogy emberölési kí­sérlettel, illetve lőfegyverrel való visz- szaéléssel is megvádolják. Ez addig nem volt a pakliban. Félrehívott, megkérdezte, mit jelent ez. Mond­tam, ezzel együtt már ne számítson arra, hogy hat-hét évvel megússza. Egyetlen pillanat alatt összezuhant.” A perről „Ha nem találják meg, akkor a pert va­lószínűleg kettéválasztják. Bankrabló- és egyben sporttársa, Orbán ellen le­folytatják az eljárást, Ambrus ügyét azonban fel kell függeszteni.” Az eltévedt golyóról „A nyomozók találtak egy tanút, aki azt vallotta: Ambrus Attila - az egyik bank­rablását követően - menekülés közben vaktában a háta mögé lőtt A lövedék egy Skoda tetején megpattanva kívülről egy ház földszinti lakásának falában lan­dolt A nyomozók szerint mindez ember­ölési kísérletnek számít mert ha nem kap gellert a golyó, a Skoda mögött álló ember akár meg is halhatott volna. A tör­ténethez tartozik, hogy a koronatanú korábban ugyanezt vallotta', csak akkor egy testvérpárt gyanúsított meg vele.” Az alkoholfüggőségről „Ambrus Attilát a letartóztatása után természetesen alapos pszichiátriai vizsgálatnak vetették alá. Megállapí­tották, hogy alkoholfüggő. Ezért kér­vényt nyújtottam be: elhelyezésénél le­gyenek tekintettel arra, hogy kényszer­elvonókúrára lehet szüksége.” Az emlékekről „Mindig is magányos farkas volt. Nem is nevelték. Volt egy anyja, aki eldobta, és egy nevelőapja, aki ütöt- te-verte. Nevelőintézetben élt, vala­milyen villamos szakmát tanult. Ut­cai neveltetés. Nulla szeretet, nulla kötődés. Nem csoda, hogy felnőve hajszolta az élményeket. Azt hajto­gatta, hogy a börtönévek alatt majd az emlékei tartják életben.” i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom