Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-11 / 188. szám
1999. Július 11. ★ JÁTÉK * Humphrey Bogart Clark Gable r ^ . Sorozatunkban a filmtörténet legendás alakjainak gyermekei mesélnek. Johnny Weissmüllernek hívják, akár az édesapját, de sosem játszott Tarzant, mert túl magas volt ehhez a szerephez. Az ötvenöt éves színésznek - aki San Franciscóban látott vendégül bennünket, hogy elmondjon néhány pikáns epizódot a dzsungel királyának életéből - csípős humora van. á} Szüleim 1944-ben elvál- ^ y tak, egy ideig nem is láttam az apámat. Abban az időben nem voltak olyan egyszerűek a válások, mint manapság! Igazi szurkapiszka volt, mind a két részről... és szerepet játszott benne a pénz is. A váláskor kimondták, hogy apám kétszázötven méternél nem jöhet közelebb a házunkhoz, és persze anyám, Berryl Scott kihasználta ezt. Gyűlölte az apámat, aki az úszás és a színészet mellett nagy szerencsejátékos volt. Csak tizenkét éves koromban ismerhettem meg igazán. Akkor operáltak meg vakbélgyulladással, és kivételesen meglátogathatott a kórházban. Kis idő múlva hozzá és az új feleségéhez költöztem. Allene csodálatos nő volt, nagyon közel kerültünk egymáshoz. Ha egy ilyen hatalmas, igazán apaszerű sztár mellett cseperedik fel az ember, minden természetesnek tűnik. Johnny Weissmüller kedves volt, és mindent megtett azért, hogy segíthessen az embereken. Sokan élvezték a segítségét. Persze akadtak, akik féltékenyek voltak rá, vagy irigyelték, de alapjában véve mindenki szerette Tarzant. Gyakran játszottunk együtt a vízben. Például vízipólót... Megtanított a saját játékára is: ez volt a Tarzan labdája. Különleges móka volt, ami abból állt, hogy ha elkaptad a labdát, ki is kell pukkasztanod. Jaj, mennyiszer legyőzött! Sokszor nyaraltunk együtt Acapulcóban: Allene, ő és én. Megtanított búvárkodni. Ő a mélység feléig le tudott merülni a tengerbe. Még most is hallom a hangját: „mindig csak rajtam tartsd a szemedet!” Ötszörös olimpiai bajnok volt. Élete legboldogabb pillanatának tartotta, amikor Hollandia királynője, Wilhelmina az 1928-as olimpiai játékokon átnyújtotta neki a 100 méteres úszás aranyérmét. Amikor - több mint harminc évvel később - összeházasodott Lupe Velezzel, Párizsban laktak, az elegáns V. György Hotelben. Lupe és ő állandóan veszekedtek, egymás fejéhez vagdosták a tányérokat, és gyakran megkergették egymást a hotel folyosóján. Egyszer, amikor apámat éppen kupán találta valami, megjelent egy fej az egyik lakosztály ajtórésében, és egy hang odaszólt: ne hagyd magad, Johnny... A holland királynő volt! Másnap a szálloda igazgatója udvarias hangon, de határozottan felkérte apámé- kat, hogy hagyják el a szállodát. Összecsomagoltak, lementek a hallba, de megjelent a királynő, és közölte: „Ha ők távoznak, akkor én is megyek!” A hetvenes évek elején történt... Egy rajzfilmes épp akkor fejezte be a Tarzan, a dzsungel szégyene című pomófilmjét, de gondban voltak. A film reklámozásához apámat akarták felhasználni, arra kérték, hogy adja a hangját a filmhez. Felhívták, de ő azt mondta, ez lehetetlen, pedig nem is tudott a film pornó jellegéről. Viszont közölte, hogy tud valakit, aki majd megcsinálja. A fiát... Akkor már én is régen színész voltam: ez természetesen következett be. Ha a mozi környékén nő fel az ember, James Mitchum- mal, Ryan O’Neallel, Nancy Sinatrával jár egy osztályba, akkor előbb-utóbb ő is a filmszakmánál köt ki. Játszottam például az American Grafittiben, vagy a San Francisco utcáin sok részében. Végül is adtam a hangomat a rajzfilmhez. Apám nem látta a filmet, de utolsó felesége, Maria gondoskodott róla, hogy a hír eljusson a fülébe. Apámat megviselte a hír. Sosem akart nyilatkozni fia „pomóipari” szerepléséről, pedig ez csak egy szinkronszerep volt. Ennyi a különös történet, de az igazsághoz tartozik, hogy apám ajánlott engem erre a munkára. Élete utolsó éveiben nem érezte jól magát. A dzsungel beteg királya Woodland Hillsben, a nyugdíjas színészek kórházában élt, amikor Maria - aki most Tarzan özvegyének hívatja magát - elvitte Aca- pulcóba. Apám ott halt meg. Nekem halvány sejtelmem sem volt arról, hogy Mexikóban huszonnégy órán belül mindenkit eltemetnek. Ha időben figyelmeztetnek, repülővel haza lehetett volna szállítani a holttestét. Seattle-ben ért a gyászhír, és mire a helyszínre érkeztem, őt már eltemették. Csak a sírját láthattam. Szerette Acapul- cót, de azt hiszem, Tarzan nyu- godtabban pihent volna ^ .. az „Angyalok Városa”, J J P. A. Y. Los Angeles földjében. Sorozatunk következő részében Humphrey Bogart lánya életében először nyilatkozik az apjáról. Gary Cooper Bruce Lee John Wayne Alfred Hitchcock A dam a uni if *1 / 77 ___________m
