Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-09 / 186. szám

8 Dtinántúli Napló Főzőcske - Receptek - Háztartás 1999. július 9., péntek Oldalszerkesztő: Berta Mária Morzsák A tűzhely sütőjének a rá­csát amikor erősen szennye­zett, könnyen megtisztíthat­juk, ha egy éjszakára fél csésze szódabikarbóna és forró víz keverékébe állít­juk. Ha ennyi idő alatt sem tisztul meg teljesen a ráégett zsiradéktól, a sütés közben esetleg ráfolyt bármilyen „ragacstól”, az áztatást is­mételjük meg még egyszer. A tapétát ha összefirkálta a gyerek ceruzával, a foltot fogkrémmel tudjuk eltávolí­tani. A fogkrémből nyom­junk egy textildarabra, és azzal dörzsöljük be a tapé­tát, majd hagyjuk a folton amíg teljesen megszárad, s utána száraz ruhával fino­man dörzsöljük le. A csokoládét úgy is felol­vaszthatjuk, hogy még mo­sogatni sem kell utána: egy darab alufóliát hajtogassunk tányér alakúra, és vajazzunk ki. Tegyük bele a felolvasz­tani szánt mennyiségű cso­kit, majd állítsuk a fóliatá­nyért az előmelegített sü­tőbe. Amikor megolvadt a csokoládé, a fólia szélét két ujjal úgy nyomjuk össze, hogy csőrt képezzünk rá, majd így vékony sugárban önthetjük a süteményre. A kirakós játékokat ha többféle is van belőle, könnyen összekeverhetjük, ezért ajánlatos megjelölni őket: az apró részleteket egyszer kirakva a dobozából fordítsuk hasra, majd a hát­oldalán más-más színű filc­cel jelöljük meg az egyes készleteket. Pécsett nemzetközi ét­kezési tanácsadó kurzus kezdődött a Mandulás kem­pingben egy hazai alapít­vány szervezésében. Olyan gyerekek ismerkednek itt az egészségkímélő táplálko­zással, akik érzékenységük miatt nem ehetnek húst, to­jást, szója- és gabona-alap­anyagú ételt, és nem ihatnak tejet sem. A kemping kony­háján speciális receptek alapján sütnek-főznek, az alapanyagokat {ledig Buda­pestről kapják. Rendhagyó feladatot teljesítenek a ke­nyérsütők is. (cs) A friss gyümölcslé készítésének most van az igazi szezonja Mi legyen a megmaradt rostokkal? Egyre több háztartás felszereléséhez tartozik már gyümölcs­centrifuga, és mind többen kínálják is a családnak az ezzel ké­szített nagyon egészséges, friss zöldség- vagy gyümölcsleveket. Ám a visszamaradó rostokkal már nem mindenki tudja, hogy mit kezdjen, ezért most ehhez kívánunk néhány ötletet adni. A centrifugából kivett maradé­kot, ha frissen nem használjuk el, főzéssel vagy mélyhűtéssel tartósíthatjuk, s így később is bármikor készíthetünk belőlük különböző finomságokat. Bármilyen gyümölcsből re­mek nassolnivaló készül, ha a visszamaradt rostos részt pél­dául egy tálba téve villával la­zítsuk föl, egy kevés citromlé­vel locsoljuk meg, édesítsük mézzel, és hintsünk rá mazso­lát, illetve különböző magva­kat, így durvára vágott diót, mogyorót, vagy pirított napra­forgót, de finom a gyümölcs­rost müzlibe keverve is. Krémtúrót és gyümölcsös joghurtot is készíthetünk a ma­radékból. A túróhoz tejszínt, kevés cukrot, reszelt citromhé­jat keverjünk és a turmixgép­ben jól dolgozzuk össze a gyü­mölcsrostokkal. Alaposan le­hűtve a legfinomabb. A gyü­mölcsrostokat hideg tejjel és cukorral édesítve ha összemi­xeljük, üdítő italnak tálalhatjuk. Egy margarinos doboznyi gyümölcsrosthoz ha hozzáke­verünk hat deci natúr joghurtot, egy kevés mézzel elkeverjük, majd mixergépben összekever­jük, remek gyümölcsjoghurtot kapunk. A gyümölcsrostok konzervá­lásához a centrifugában maradt adaghoz adjunk néhány kanál gyümölcslevet, cukrot, tetszés szerint ízesítsük fahéjjal, szeg­fűszeggel, citromlével és tölt­sük jól záródó üvegekbe. Utána az üvegeket állítsuk forrásban lévő vízbe, s a gőzfürdőben legalább húsz percig kell for­ralnunk, így tartósítószer nélkül is eláll. Azt jó tudni, hogy nem a sok cukor tartósít, hanem a megfelelően tiszta üveg, a tető és a kellő kigőzölés. A sárga- és őszibarack, a szilva, valamint az alma rost­jaiból cukor és fűszerek hozzá­adásával gyorsan főzhetünk lekvárt is, amit azonnali fo­gyasztásra ajánlunk, tehát tartó­sítószer nélkül készítsük, s elég egyszer alaposan összeforralni. A gyümölcsrostot lekvárok sűrítésére is felhasználhatjuk, és ilyen esetben fele-fele ará­nyú legyen a gyümölcs, illetve a centrifugából kivett maradék. A zöldségrostok bébiételek alapja lehet, ha vízben megpá­roljuk, összeturmixoljuk és a baba ételébe keverünk belőle. De finom a különböző zöldség­rost vadas, milánói és egyéb mártások gazdagítására, vagy palacsintatésztába keverve és úgy megsütve ízletes palacsin­tát tálalhatunk belőle. A sárgaréparostot túróval el­keverve ha sózzuk, borsozzuk, kenyérre kenve teával uzson­nára is kínálhatjuk. Termésekből faliképek Nyaraláskor, vagy az erdőben, mezőn tett ki­rándulások alkalmával összegyűjtött „kincse­ket” egy-egy esős, borongós napon, amikor a lakásba kényszerülünk a gyerekekkel, dolgoz­zuk föl. A képen látható módon a száraz borostyán­levél köré rendezett vadrózsa termése, az út mentén található apró sárga virágocska, illetve egyéb más gyomnövény száraz termése egy kartonlapra ragasztva mutatós faliképpé vará­zsolható. Régi idők megemlegetett ízei Először rendezett a lokálpatriotizmust is erősítő területi ven­dégcsalogató főzőversenyt az üdülőhely önkormányzata. A csaknem harminc szakács és felszolgáló - köztük nem egy pécsi - főként a tájjellegű ételkülönlegességekkel bizonyította felké­szültségét és hagyománytiszteletét. ORFŰ Tekeres, Bános, Mecsekrákos és Mecsekszakál felidézett népi konyhai remekeivel elsők a Muskátli Vendéglő mestersza­kácsai: Gerda Schmied és Pfund Norbert lettek. Nemcsak a zsűritől, de a közönségtől is ők kapták a legtöbb szavazatot. Serényi Ákos üzletvezetőtől megtudtuk, hogy kollégáival régóta gyűjtik a hagyományo­kat idéző recepteket. Meglepte őket az elevenen élő helyi sü­tés-főzési szokásvilág, az adat­közlők lelkes hozzáállása, s az, hogy testkímélő reformkonyhai törekvésekkel újítják meg az egykori nehéz és fűszeres érde­kességeket. A sikeren annyira felbuzdultak, hogy most bene­veznek a Nemzeti Gasztronó­miai Szövetség receptpályáza­tára is. Veres Erika konyhafőnök és Bandicz Jenő szervező el­mondta, hogy sokat köszönhet­nek a magyarhertelendi Dö- römböző Máriának, aki a bor- mártásos kapros túróspitéhez a tésztát gyúrta. Schaf Márton a házigalambokat adta, melyek­ből tekeresi módra - lúdgége- tésztával - készült a leves. A tésztát szintén bordán sodorták, és kézzel alakították ki. A fiata­lok, köztük a 13 éves Serényi András a Toplica-patakról rá­kot, míg a Bánosi erdőből szed­ret gyűjtöttek. Csak az utóbbi alapanyagból 23 kiló kellett, amiből a felnőttek közreműkö­désével - háromszori tisztázás­sal - született az egy liter ital­specialitás. A folklorisztikus menüsor egyik előételének a pi- rítóssal és rákhússal dúsított pitypangsaláta számított. Zsenge hajtásait nem volt könnyű megtalálni. Köretként viszont parajos babbal töltött répát, valamint tavalyi aszalt szilvát tálaltak. A sikerhez az is hozzájárult, hogy Bien Antalné, Iharosy Kálmán és Kovács Dezső a leg­féltettebb öreg pinceboraikkal rukkoltak ki. Csuti J. Barackos-epres édesség Alig több mint fél óra alatt elkészíthető az a különlege­sen finom édesség, amely ugyan nem fogyókúrázók­nak való, de módjával azért talán csipegethetnek belőle. Négy személyre számítva e torta alakú süteményhez két deci rostos őszibaracklé, négy nagyobb, szép, érett ősziba­rack, fél kiló eper, hat evőka­nál cukor, két-két evőkanál citromlé és őszibarack- vagy mandulalikőr, másfél deci tej­szín, két tojás és két evőkanál mandulaforgács vagy vágott pisztácia kell. A baracklevet egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a cukrot, majd kis lángra téve a felére elforraljuk, utána hagyjuk ki­hűlni. Megmossuk az epret, a barackot lehámozzuk, kima­gozzuk, vékony gerezdekre szeljük és citromlével meglo­csoljuk. A kihűlt barackléhez adjuk a likőrt, a tejszínt, egyenként a tojásokat, és simára kever­jük. A barackszeleteket és az epret - amit méretétől füg­gően egyben hagyunk, illetve ha nagyobb szemek felezzük, negyedeljük - nagyobb tűz­álló tálba rakjuk, ráöntjük a tojásos keveréket és forró sü­tőbe tolva kb. tizenöt percig sütjük. Ha pisztáciát teszünk rá, akkor azt zsiradék nélkül kissé megpirítjuk, majd azon­nal lapos tányérra csúsztatjuk, mert különben a forró serpe­nyőben túlpirul, könnyen megég és akkor keserű lesz. A sütőből kivesszük a tálat, a tetejét meghintjük pisztá­ciával vagy mandulaforgács- csal és melegen kínáljuk. Fűszerkeverékek a magyar konyhában Barbecue a grillhúsokra A sült húsok közül a legízle- tesebb a grillezett. Jóval na­gyobb a szafttartalma, mint a hagyományosan elkészített húsoknak. A nagyobb szaft­arány felhígítja az ízanyago­kat, ennek következtében erő­sebben kell fűszerezni. A grillhúsokhoz sokfajta fűszert lehet (és kell is) hasz­nálni, ám nem szükséges a keverékekkel foglalkozni, a boltokban általában lehet kapni grillező fűszerkeveré­ket, a barbecue-t (barbekju). Ez nemcsak a grillezett hú­sokhoz, hanem a roston, a nyárson sültek, bifsztekek, kotlettek és egyéb sültek, mártások, levesek, vagdalt húsok és saláták ízesítésére is használható. Pikáns kombi­nációjában a chillipor és a cayenni bors képezi fő alap­anyagát. Ha valaki saját ízlése szerint akarja elkészíteni a keveréket, a hozzávalókat megtalálhatja a gyógynövényboltokban. Megfelelő arányban erős paprikát, finomra őrölt kori- andert, zellermagot, fekete­borsot, szerecsendiót, vörös­hagymát, fokhagymát, majo­ránnát, rozmaringot és az előbb említett chiliport kever­jük össze, az erőset kedvelők még cayenni borsot is adjanak hozzá. A keveréket közvetle­nül a tálalás előtt hintjük a sültekre. A készen vásárolt barbecue általában sót is tar­talmaz, ezért óvatosan kell bánni a sózással. Egyéves korától a családdal, asztalhoz ültetve etetőszékben ebédeljen Naponta ötször kell étkeznie a kisgyereknek A csecsemőkor vége felé megváltozik a kisgyerek étkezési rendje, megnyúlnak az egyes étkezések közti időszakok. Helyes ilyenkor áttérni a napi ötszöri étkezésre, ügyelve arra, hogy egyéves koron túl a csontfejlődéshez naponta legalább 500 gramm tehéntejre szüksége van a kicsinek. A tejet tehát szerepeltetni kell a menüsorban. A tej kalcium- és foszfortartalmát ebben a korban nem helyettesítheti sem a túró, sem a sajt. Reggelire viszont a tejhez apró falatkákra szelve vajas kenyeret is kaphat. A déli főzelék és húsétel szintén továbbra is nagyon fon­tos a baba számára, s a koráb­ban fogyasztott zöldségfélék mellett a kínálatot bővíthetjük karalábéval, karfiollal és kelká­posztával is. A főzelékhez adott feltétek adagját fokozatosan növelhet­jük, a kisgyerek étvágyától függően már lehet öt-hat teás­kanál. Egyre kevésbé kell már pépesíteni is a főzelékeket, álta­lában elegendő, ha villával jól áttörjük, viszont a tányérkára mindig tegyünk néhány falatot úgy is, amit kézzel levehet majd róla és egyedül bekapja. Egyéves korától a kisgyerek szívesen eszik együtt a család­dal az asztalnál etetőszékben ülve. Célszerű a kétkanalas módszert alkalmazva etetni, az egyikkel maga ügyeskedik, míg másikkal segítünk neki jóllakni. Ilyenkor általában már egyedül iszik a pohárból, sőt az asztalon található kínálatból kiválasztja magának amit enni szeretne, méghozzá úgy, hogy rámutat. Amennyiben neki való az étel, nyugodtan megkínálhatjuk vele, hiszen nem kell már külön készíteni neki az ennivalót, ha­nem a legtöbbfélét az általáno­san elkészített módon elfo­gyaszthatja. Természetesen aki erősen fűszerezi az ételeket, az nehezebb helyzetben van, hi­szen továbbra is külön főzhet a kisgyereknek - vagy a baba kedvéért áttér az egész család az egészségesebb életmódot szolgáló étkezési szokásra. | DTMBTáTO , íSQRSELEMZES jTAHOT í KÁRTYÁVAL 1KEBCZEC KATA | SEGÍTSÉGÉVEL t© 06-90-2 ORVOSI TANÁCSOK Dr. BORSÁNY1 VERONIKA pszichiáter főorvos segítségével 1. Álmatlanság 2» Merevedési, zavarok 3. Pánikbetegség 4. Emésztési zavarok 5- Depresszió 6. Elmebetegségek € 08-90-230-554 A hívás díja 99 Ft+áfa perc«aként+6.60*á£a kapcsc-lási díj

Next

/
Oldalképek
Tartalom