Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-09 / 186. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. július 9., péntek Röviden Beruházások. Tavaly 450 millió dollár értékű - köztük az Elcoteq és Ensto pécsi - tőkebefektetésről született döntés a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) közreműködé­sével. A társaság a világ 34 országának 37 városában rendelkezik képviselettel, (k) Esik az arany. Húszéves mélypontra süllyedt a héten a nyersarany ára a londoni nemesfémpiacon: egy uncia eladási ára a lélektani kü­szöbértéknek tartott 260 dollár alá ment, egészen 256,65 dollárig. Pár hete még csak megközelítette az ár a 260 dollárt. (k) Tőzsdeújdonság. Szep­tember közepétől indulhat az elektronikus határidős kereskedés a tőzsde MMTS I rendszerén. Ezzel egy idő­ben megszűnik a most cse­kély forgalmú opciós keres­kedés, amely az MMTS II rendszer üzembe állítása­kor, 2000-ben indul újra. (k) Borexport. Magyarország évente 1,3-1,5 millió hekto­liter bort exportál, amely a teljes 3 milliárd dolláros mezőgazdasági exportbevé­telen belül 105-120 millió dollár értékű. A borexport egynegyede az Európai Unióba kerül. (k) Internetbörze. Az elekt­ronikus kereskedelem 1998. évi bevétele Magyarorszá­gon meghaladta a 34 millió dollárt. Az internetnek 80 ezer előfizetője van, ám leg­alább 400 ezer azoknak a száma, akik rendszeresen lá­togatják a világhálót. Elekt­ronikus úton 60 magyar cég árulja portékáit. (k) Agrárárak. Az agrárter­mékek termelői ára május­ban az előző hónaphoz ké­pest 0,5%-kal nőtt, az egy évvel korábbinál 6%-kal volt kisebb. A növényi ter­mékek ára 4,3%-kal nőtt, az élőállatoké és állati termé­keké 3,5%-kal csökkent áp­rilishoz képest. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,57 Japán jen (100) 199,53 Svájci frank 155,26 USA-dollár 244,30 Euró 249,01 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Folyamatosan magas színvonalú termékek készülnek a gyártósoron A teljesítmény európai színvonalon / Évente új terméket igényel az építőanyag-piac Két évvel ezelőtt szétválással jött létre a pécsi székhelyű ABe- ton Térkő Rt. Elődje, az ABeton Kft. 1992 óta volt szereplője a magyar piacnak. A jelenleg osztrák, angol és magyar érdekelt­ségben lévő társaság tulajdonosai még nem vettek ki osztalékot a cégből, az eredményt fejlesztésre fordítják. PÉCS A megalakulása óta eredmé­nyesen működő cég tavaly 2 milliárd forintos forgalmat bo­nyolított. Fő profiljában, a be- tontérkőgyártásban a piac jelen­tős részét birtokolva meghatá­rozó.-Fejlődésünket több ténye­zőnek is köszönhetjük - mondta Penczel Zsolt, a társa­ság vezérigazgatója. - Tulaj­donosaink a cég megalakulása óta nem vettek ki osztalékot, az eredményt folyamatosan fej­lesztésekre, fejlődésre fordít­hatjuk. A technológia adott, nagy teljesítményű présgépek­kel készülnek a térkőelemek, a különbség a megjelenésben van. Ennek változatosságát fo­lyamatos saját fejlesztésekkel biztosítjuk. A társaság, illetve elődje komoly szakmai sikereket ért el saját fejlesztéseivel. A sevillai világkiállításon építészeti díjat kapott termékük, idei újdonsá­guk a Pécs Expón nyert díjat. Érdekessége miatt ez utóbbi készítésének technológiája is megér egy mondatot. A kész térkőelemeket utólag mestersé­gesen öregbítik, „antikolják” egy malomban megforgatva. A terméket különösen műemlé­kek környezetében alkalmaz­zák szívesen - felmerült, hogy a pécsi Ágoston tér is ilyen burkolatot kap. Mint a vezérigazgató el­mondta, a társaság túlnyomó részt Magyarországon értéke­síti, exportpiacot csak Horvát­ország, Románia és Szlovákia jelent számukra. Ennek elsőd­leges oka, hogy a nehéz termék értékesítése, kiszállítása 100- 150 kilométeres körzetben gaz­daságos. A részvénytársaság jelenleg mintegy 100 főnek ad munkát, közülük 35-en kötődnek a pécsi központhoz. Penczel Zsolt kü­lön kiemelte: büszkék arra, hogy a cégnél az egy főre jutó termelési mennyiség már rég­óta európai színvonalú. K. E. Rosszul kitöltött nyomtatvány miatt is jogtalannak minősíthetik a támogatást Szorgosan büntet az adóhatóság Zavaros helyzet alakult ki az agrártámogatások körül, erre utalnak az elmarasztaló adóhatósági határozatok és bírságok - tájékoztatott Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A MOSZ képviselője el­mondta: az elmúlt időszakban számtalan termelőt sújtott bír­sággal az adóhatóság, mivel jo­gosulatlannak minősítette a tá­mogatások igénybevételét. A gazdáknak nemcsak a pénzt nem fizették ki, hanem utólag még bírságot is kivetettek rájuk - olykor az igényelt támogatás összegének dupláját. A jelenlegi helyzetet a titkár azzal magyarázta, hogy a ja­nuár elsejétől hatályos jogsza­bályokat az APEH megyei igazgatóságai egymástól eltérő módon, de többnyire a mező- gazdasági termelők kárára al­kalmazták. Példaként a vágó­sertés 59 forintos intervenciós támogatásáról szóló rendeletet említette, amely 1998. decem­ber 31-ig az úgynevezett EU- ROP-minőségű sertésekre vo­natkozott, s amely a január 1. és 14. közötti időszakban történt módosítások eredményeként már csak az eggyel magasabb minősítésű S-EUROP hízókra volt érvényes. Jóllehet az új minősítési rendszer a támogatás igénybevétele szempontjából minden részletében azonos volt, az adóhatóság jogosulat­lannak ítélte azoknak a terme­lőknek a kérelmét, akik a rende­let módosításának időszakában igényelték az állami támoga­tást. (Olyan kérelmeket is jogta­lannak ítéltek a megyei adóha­tóságok, amelyeken az igénylő formai hibát követett el.) Máhr szerint a keletkezett károk összege elérheti akár a több százmillió forintot is, nem szólva arról, hogy a kiszabott bírság egyes vállalkozások létét veszélyezteti, sőt a végét is je­lentheti. Ennek elkerülése vé­gett a jogszabályok tisztázá­sára, pontosítására kérték fel a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumot. U. G. Négyszázan százmillióra Végéhez közeledik a Real-betétesek február óta tartó kártálanítása BUDAPEST Az Országos Betétbiztosí­tási Alaptól (ÓBA) kapott tájékoztatás szerint lassan a végéhez közeledik a Real­bank betéteseinek kártala­nítása. A kárigény nagy ré­szét - mintegy 5 milliárd fo­rintot - jóváhagyták, a kifi­zetés folyamatosan zajlik. A befagyott biztosított betét- állomány összege a zárolás­kor 5,7 milliárd forint volt, amelyből összesen 5,1 milli­árdnyi, egymillió forint alatti tételekre vállalt kötelezettsé­get az ÓBA. A határidőre beadott, mint­egy 15 ezer kártalanítási igényből eddig 14 600-at hagytak jóvá. Ezek a jogos követelések összesen 5 milli­árd forintnyi kifizetést tartal­maztak. A tételek folyósítása az elbírálással párhuzamosan megkezdődött és folyik a mai napig is. Jelenleg az adathiánnyal, il­letve adategyeztetési problé­mákkal terhelt tételek, vala­mint egyes bonyolultabb rek­lamációk elbírálása folyik. Az ebben a sorban szereplő, 400 ember közül a jogosultak a fennmaradó 100 millió fo­rintból kapják meg az őket megillető összeget. K. E. B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en VII. 8-án Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BÁV 1 265 — 90 BorsodChem 6 150 59 334 Danubius 5 050 /* 37 808 Egis 6 800 / 38 753 Matáv 1 375 / 1 433 913 Mezőgép 2 250 / 81 688 Mól 6 230 / 1 020 381 OTP 10 655 / 238 808 Pick 7 175 / 6 657 Pannonplast 4 660 / 11439 Prímagáz 2 185 / 8 835 Rába 2 390 / 892 875 Richter 14 205 / 240 444 TVK 2 700 / 831 570 Zwack 5 550 — 679 Kárpótlási jegy 435 1001 A BUX-index alakulása: 7277,23 (+167,64 pont) Vállalkozási övezetben a társasági adókedvezmény érvényesítéséről. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXL. tör­vény (a továbbiakban: Tao. törvény) 21. § (4) bekezdése alapján a beruházási adóked­vezménynek egyik feltétele, hogy a beruházás megkezdé­sekor az adott övezet vállal­kozási övezetnek minősüljön. Mohács és Térsége Vállal­kozási Övezet kijelölésére 1998. január 1-jével került sor, ezért az adókedvezmény igénybevételének szempont­jából a beruházás megkezdé­sének napja (Tao. törvény 4. § 9. pont) „csak” az 1998. ja­nuár 1 -jét követően az építési­szerelési naplóba történő első bejegyzés vagy a beruházást szolgáló gép, berendezés, jármű átvételének napja lehet. Az 1995. év során apport­ként beérkezett, majd 1996- ban üzembe helyezett termelő berendezések és az 1997. ok­tóberében kezdett új termelő­csarnok nem vehető figye­lembe a beruházás megkezdé­sének számításánál. Ez fon­tos, mert Mohács és Térsége Vállalkozási Övezetben meg­valósított termékelőállítást szolgáló beruházás esetében az adókedvezmény igénybe­vétele szempontjából az üzembe helyezés évét követő év nem lehet az 1998-as év. Legkorábban é jogcímen csak 1999. évben lehet adóked­vezményt igénybe venni, az 1998. január 1-jét követően megkezdett és még 1998. év­ben üzembe is helyezett beru­házás után, amennyiben a Tao. törvény 21. §-ában leírt feltételek fennállnak. 30-50 százalékos önrészt a lakóknak kell előteremteniük Mit lehet tető alá hozni? Társasház-felújítások és önkormányzatok banki szerepvállalása Közös képviselőket kérdeztek meg arról, hogy mit tartanak a legsürgetőbb társasházi felújítási munkának, s az mekkora költséget emésztene fel? Az Amerikai Kormány Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) által szponzorált országos fel­mérés szerint a következő 5 évben mintegy 150 milliárd fo­rintra lenne szükség a rövid távon jelentkező, elsősorban tető- és lépcsőház-felújításokra - hangzott el a társasházak felújítá­sának önkormányzati támogatásáról rendezett konferencián. A magyar lakásállomány fel­újításához, amelybe nemcsak a közös helyiségek, hanem az egyéni, szövetkezeti, önkor­mányzati lakások és a családi házak is beletartoznak, 1500-3000 milliárd forintra lenne szükség hosszú távon - összegezte nemrég elkészült reprezentatív felmérésének ta­nulságait a Városkutatás Kft. és az Urban Institut. Alapvető probléma azon­ban, hogy nem ismeretesek a felújításhoz szükséges forrás- lehetőségek - tájékoztatta la­punkat Gerőházi Éva, a Város- kutatás Kft. munkatársa. Mint mondta, a bankok által nyújtott hitelek kamatai a lakástulajdo­nosok számára szinte elérhetet­lenül magasak, így elsősorban az önkormányzatok szerepvál­lalása mozdíthatná elő az egyre kevésbé elodázható felújítások ügyét. Példaként említette: az egyik önkormányzat 5,5 milli­árd forintos költségvetéséből 60-80 millió forintot tudott mobilizálni lakásfelújítási programjára. Tény azonban, hogy a felújítás költségeinek előteremtésében együtt kellene működnie a bankszektornak, az ingatlankezelőknek, a tár­sasházi közösségeknek és az önkormányzatoknak. Ám ezek összehangolása ma még több­nyire meghaladja az érintettek lehetőségeit. A több hazai városban vég­zett társasház-felújítási kísér­leti program, amelyet az USAID szakemberei koordi­náltak, azt bizonyította, hogy a társasházak megfelelő ösztön­zők mellett képesek a munká­latok költségeinek fedezéséhez szükséges összeg akár 30-50 százalékos önrészének össze­gyűjtésére is. Legalább ilyen mértékű saját forrásra van szükség ugyanis ahhoz, hogy a települési önkormányzatok kü­lönféle kölcsönkonstrukciókat (vissza nem térítendő támoga­tást, kamatmentes hitelt) kínál­hassanak a társasházaknak. Mindemellett a felmérés azt is kiderítette, hogy a társas­házak 70 százaléka rendelke­zik úgynevezett felújítási alap­pal, ami országosan jelenleg megközelíti a 10 milliárd forin­tot. Csernyánszki Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom