Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-07 / 184. szám

1999. július 7., szerda Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Fejcserés támadás? E héten eldől, hogy önként vagy kényszer hatására válik meg posztjától Végh Ferenc tábornok, a Honvédség pa­rancsnoka, aki azért került szembe a politikai vezetéssel, mert nem ért egyet a honvéd vezérkarnak a Honvédelmi Minisztériumba való integrá­lásával. A küszöbön álló át­szervezés, illetve a vezérkari főnöki tisztet is betöltő Végh tábornok ellenállásának hát­teréről Póda Jenő kormány­főtanácsadót kérdeztük. Az Alkotmány szerint a Hon­védség élén két ember, a kato­nai irányítást ellátó parancsnok és a stratégiai tervezésért fele­lős vezérkari főnök áll - mondta elöljáróban Póda Jenő, aki szerint a kétféle egyéniséget követelő két posztot a NATO- országok többségében is külön személy tölti be úgy, hogy a vezérkari főnök és csapata a szaktárcán belül, a miniszterrel szoros együttműködésben ténykedik. így volt ez nálunk is mindaddig, amíg Németh Mik­lós egykori miniszterelnök ki nem vonta a vezérkart a civil kontrollt megtestesítő miniszté­riumból. A főtanácsadó ugyanakkor úgy véli, hogy az integrációt nemcsak szakmai, hanem poli­tikai okok is alátámasztják. Példaként hozta fel, hogy míg a költségvetési pénzekért a mi­nisztérium harcol, s a tárca vi­seli a felelősséget a forintok A közvéleményt napok óta foglalkoztatja a készülő családpolitikai koncepció né­hány, nyilvánosságra került, igencsak ellentmondásos gondolata. Egyes hírek sze­rint például nem ismeri el majd a törvény az együttélési kapcsolatot. Lapunk érdeklődésére a Szociá­lis és Családügyi Minisztéri­umban cáfolták e mendemon­dák többségét. Véleményük szerint a félreértéseket az okozza, hogy a publikációk nem említették: az idézett szak­értői dokumentáció nem azonos az abból majd kialakítandó tárca-állásfoglalással. Egyelőre csak az a munka­anyag készült el, amelyik a té­mában számba vehető vala­mennyi álláspontot taglalja. In­formátorunk szerint a végleges koncepcióba beépülő vala­mennyi gondolat a kedvezőtlen demográfiai helyzet befolyáso­lására, a gyermeknevelés felté­teleinek javítására törekszik. Ennek némiképp ellentmond Surján Lászlónak (képünkön), a Magyar Kereszténydemokrata sorsáért is, addig a vezérkar - függetlenségére hivatkozva - szinte kontroll nélkül költi el a rendelkezésre álló összeget. Póda szerint a mostani rend­szerrel együtt járó kontroli­hiány az oka annak is, hogy öt hete folyik a Koszovóba ké­szülő 350 magyar katona ki­képzése, eközben például éjjel­nappal látó készülék után ro­hangálnak, holott korábban a vezérkar azt jelentette: bármi­kor kész egy ilyen bevetésre. Mint megtudtuk, a több mint ezerfős honvédségi vezérkarból és parancsnokságból egy állam­titkárszintű, a miniszternek be­számolni köteles tábornok ve­zetésével csak a pár száz főre lefogyasztott vezérkar olvad be a szaktárcába, a parancsnokság nem. Úgy látszik: épp a mind­két apparátust érintő létszám- leépítés és a civil kontroll visz- szaállítása húzódik meg Végh tábornok ellenkezésének hátte­rében. A főtanácsadó szerint tartha­tatlan, hogy a hadseregben ennyi ezredes és tiszt legyen, hogy egymásba érjenek az író­asztalok, s hogy a HM költség- vetésének felét Budapesten költsék el, miközben egyre ke­vesebb jut a katonák körülmé­nyeinek javítására. Póda hangsúlyozta: a parla­menti határozatban rögzített in­tegráció végrehajtása Végh tá­bornokra nézve is kötelező. Ha nem hajlandó rá, európai mó­don fel kell állnia. (takács) Szövetség (MKDSZ) el­nökének egy tegnapi kije­lentése, mi­szerint Ma­gyarország­nak nincsen szüksége olyan család- politikára, amely tetszik a Sza­bad Demokraták Szövetségé­nek. A fideszes képviselő ta­pasztalatai szerint „az SZDSZ képes minden értéktelenség vé­delmére”. Surján állítja: a há­zasságcentrikus családpolitika nem 70 évvel forgatná vissza az idő kerekét, hanem két évtize­des előrelépést jelentene. A várhatóan törvénymódosí­tást is igénylő koncepció szep­temberre készül el és azután ke­rül a Ház elé. A tárcánál kie­melték: az állásfoglalás nem ál­lítja szembe a házasság és az együttélési kapcsolat súlyát, ef­féle diszkriminációt nem tar­talmaz. Már csak azért sem, mert a társadalom biztosan nem fogadná el, ha a kormány csak egyféle családmodellben gon­dolkodna. (cs) Továbbra sem a nép, hanem a parlament határoz Marad a közvetett elnökválasztás Nem lehet népszavazást tartani a közvetlen államfő­választásról - így döntött az Alkotmánybíróság. A taláros testület egyhangúlag vetette el a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) kezdeményezését. Alkotmányjogászok és politi­kai elemzők több héten át azon törték a fejüket: Göncz Árpád mandátumának 2000. augusztus 8-ai lejárta előtt mi­lyen sorrendben, milyen lépé­seket kell megtenni ahhoz, hogy időben befejeződhessen a köztársasági elnök közvetlen megválasztásához vezető pro­cedúra. Az Országos Választási Bi­zottság a SZIM kezdeménye­zésére döntött úgy még ápri­lisban, hogy alkotmányos akadálya nincs a közvetlen el­nökválasztást szorgalmazó aláírásgyűjtésnek. Az aláírás- gyűjtő ív a következő kérdést tartalmazta volna: Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnö­köt közvetlen módon a válasz­tópolgárok válasszák meg? Az alkotmánybíróság a nyári szünet előtti utolsó ülé­sén döntött az elutasításról az­zal, hogy kimondta: olyan kérdésről, amely az alkotmány módosítására irányul, nem tartható népszavazás. Osztotta az OVB döntése ellen panasz- szal élő Takács Albert és Bra- gyova András alkotmányjo­gász álláspontját, miszerint az alkotmány megalkotása és megváltoztatása is kizárólag a parlament joga. Módosításra a Házat népszavazás eredmé­nyével sem lehet kényszerí­teni. Tudomásul vesszük az al­kotmánybírósági döntést, és fontosnak tartjuk, hogy a köz- társasági elnököt, az alaptör­vényben rögzítetteknek meg­felelően válassza meg az Or­szággyűlés reagált kedden a taláros testület döntésére az Mátrai Márta (Fidesz). Kö­zölte azt is, hogy az államfő­választás ügyében az ősz fo­lyamán egyeztetni fognak a koalíciós partnerekkel, és a je­löltet konszenzussal állítják majd. A Független Kisgazdapárt sem eddig, sem pedig a követ­kezőkben nem kommentálja az Alkotmánybíróság dönté­seit - közölte Bánk Attila, az FKgP frakcióvezetője és meg­jegyezte: „Tény, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt követke­zetesen a köztársasági elnök közvetlen módon történő megválasztását szorgalmazta, és a párt közjogi elképzelései szerint továbbra is indokolt­nak tartja az alkotmány módo­sítását ebben a kérdésben.” A Magyar Demokrata Fórum meg­nyugvással veszi tudo­másul az ál­lásfoglalást - nyilatkozta Balsai Ist­ván, az MDF parlamenti frakciójának veze­tője (első képünkön), aki hoz­záfűzte, igazolva látják a 10 évvel ezelőtt történteket, ami­kor a kerékasztal-tárgyaláso­kon Antall József meggyőzte a történelmi pártok jogutódjait - a KDNP-t és az FKgP-t - hogy Magyarország alkotmányos berendezkedését az 1946-os I- es törvény alapján kell megal­kotni. A szocia­lista párt tisz­teletben tartja az Alkot­mánybíróság keddi dönté­sét, de to­vábbra is azon a véle­ményen van, hogy a közvetlen államfővá­lasztás erősítené a demokrati­kus intézményrendszert - rea­gált Kiss Péter ügyvezető alel- nök (második képünkön). - A parlamenti pártokat terheli a fe­lelősség, hogy olyan megoldást találjanak, ami kizáija, hogy az országot megosztó, a pártpoliti­kán felülemelkedni nem képes személy jusson a legfőbb köz­jogi méltóság tisztségébe - fo­galmazott Kiss Péter. Horn Gábor szabaddemok­rata országgyűlési képviselő, ügyvivő kifejtette: a labda is­mét az Országgyűlés térfelén van a jövő évben esedékes el­nökválasztás tekintetében. - Bízni kell a parlamenti pár­tok bölcsességében, hogy nem a pletykák szerinti irányba mozdulnak el, hanem Göncz Árpádhoz hasonló államfőt választanak, aki kilenc éve in- tegratív személyiségként kép­viseli Magyarországot - hang­súlyozta Horn Gábor. Ä Magyar Igazság és Élet Pártja továbbra is a közvetlen államfőválasztást tartaná kí­vánatosnak - nyilatkozta Fenyvessy Zoltán frakcióve­zető-helyettes, alelnök ked­den. - Nem csak ezen a pon­ton rossz az alkotmány, ezért nem annak módosítására, ha­nem egy új alaptörvény meg­hozatalára volna szükség - tette hozzá. (horváth)-MTI (7& Kommentár az 1. oldalon) A szerződéssel a tárca szakember-utánpótlási gondjai is megoldódhatnak Gazdaság és felsőoktatás Együttműködési megállapodást írt alá a Gazdasági Minisz­térium hét budapesti felsőoktatási intézménnyel. Várhatóan ősszel a vidéki főiskolák és egyetemek is sorra kerülnek. A gazdasági tárca felsőokta­tási intézményekkel - a Buda­pesti Közgazdaság-tudományi Egyetemmel, a Budapesti Mű­szaki Egyetemmel, az ELTE Állam- és Jogtudományi Ka­rával, a Külkereskedelmi Fő­iskolával, a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegen­forgalmi Főiskolával, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolával» és az Államigazgatási Főisko­lával - kötött tegnap együtt­működési megállapodást. Az aláírás után Chikán At­tila gazdasági miniszter el­mondta, az intézmények kivá­lasztását csupán technikai okok befolyásolták. Például az, hogy valamennyien a fővá­rosban vannak. Amennyiben azonban a vidékiek is igényt tartanak az efféle kapcsolatra, ősszel nekik is megadatik a lehetőség - hangsúlyozta a tárca vezetője. A megállapodás - amellett, hogy a tárca elöregedett gaz­dasági szakembergárdájának utánpótlását biztosíthatja - több szempontból is előnyös valamennyi fél számára. A minisztérium például a jövő­ben felhasználhatja az egye­temek és a főiskolák szakér­telmét és kutatási eredmé­nyeit. Ezek különösen fonto­sak a gazdaságpolitikai elvek és koncepciók kialakításakor. Ugyanakkor az iskolák segít­séget kaphatnak majd a tárcá­tól az új szakok indításakor, a tantárgystruktúra és a tan­anyagok kidolgozásában. A tervekben szerepel az is, hogy a közösen is fenntartható intézményeket - például egyes múzeumokat és szakkönyv­tárakat - a felsőoktatási intéz­mények és a minisztérium együtt, költségeiket megosztva üzemeltetnék. (haszon) Tiltakozás a rovásírásért A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Tanácsa (VET) tiltako­zást jelentett be, mivel szerin­tük bizonyos „magyarbarátnak aligha nevezhető” körök meg­kérdőjelezték a székely-ma­gyar rovásírás méltó szerepelte­téséhez való jogot, azon az 1999. évi Frankfurti Könyvvá­sáron, amely a könyv világának talán a legnagyobb eseménye, és amelynek középpontjában az idén - a magyar államiság ez­redévének köszöntésére - Ma­gyarország áll. A VET úgy véli, ezt a provokációt súlyosbítja az a körülmény, hogy az óvás ak­kor fogalmazódott meg, amikor megtalálták a legrégebbi ma­gyar írásos nyelvemléket, és az székely rovásírással íródott. A székely-magyar rovásírás megtagadásával egyenlő lépés ellen tiltakozott Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyet­tese, Egyed Ákos, Toró Tibor akadémikusok és Nagy András grafikusművész dr. Hámori Jó­zsefhez írt nyílt levélben. A le­vélhez több mint száz értelmi­ségi csatlakozott aláírásával, közöttük 5 akadémikus és 7 egyetemi tanár. Hírcsatorna Postabank-dosszié. Az SZDSZ elküldte a Postabank és a Fidesz-közeli cégek kapcsola­táról birtokában lévő dokumen­tumokat a legfőbb ügyésznek, az országos rendőr-főkapitány­nak, az APEH elnökének és a társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkárnak - ol­vasható a tegnap kiadott köz­leményben. Ezzel az SZDSZ „az igazságszolgáltatás gépeze­tét kívánja mozgásba hozni”. Háborús költségek. Eddig több mint 80 millió forintba ke­rült a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóságnak a jugo- szláv-magyar határszakasz megerősítése, amit a NATO- akcióhoz kapcsolódóan rendel­tek el - közölte tegnap Kátai József dandártábornok. A tá­bornok szerint ez idáig semmi­féle támogatást nem kaptak a központi költségvetésből. Beutazási illeték. Az Ukraj­nába belépő külföldi rend­számú személygépkocsik és mikrobuszok után minden be­utazás alkalmával 10 dollár be­utazási illetéket kell fizetni. Vonatdobálások. 76-szor do­báltak meg kővel vonatot az el­múlt fél évben, ebből három esetben sérülés is történt. A MÁV illetékese szerint a legve­szélyesebb vasútvonalak Pest-, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében találhatók. A szakértők a világméretű felmelegedést hibáztatják Katasztrófamérleg a Földről A 700 legsúlyosabb természeti katasztrófa több mint 90 milli­árd dolláros gazdasági kárt okozott tavaly - derül ki a Vörös- kereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége által kiadott legfrissebb, éves katasztrófajelentéséből, amit tegnap Budapesten is nyilvánosságra hoztak. A szakértők által összeállított felmérésből az is kiderül, hogy a katasztrófák következtében elszenvedett anyagi károk 280 millió dollárral csökkenthetők lettek volna, ha ennek az ösz- szegnek az egyhetedét a meg­előzésre költik. A humanitárius szervezetek szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a természeti kataszt­rófák nem véletlenek, többsé­gükért valószínűleg a globális felmelegedés felelős. A Meteo­rológiai Világszervezet szerint az 1998. év volt a legmelegebb azóta, hogy az időjárási adato­kat rögzítik. A múlt évben több természeti katasztrófa történt, mint bármelyik korábbi eszten­dőben. 1998 legnagyobb tragé­diáját a Mitch hurrikán okozta, amely az elmúlt 200 év legna­gyobb pusztítását végezte a kö­zép-amerikai partoknál. A szél­vihar, a földcsuszamlások és az áradások 10 ezer ember halálát okozták. 1998-ban az árvizek összesen 300 millió ember létét veszélyeztették. Az egyre szél­sőségesebb időjárás következ­tében Oroszországban a ke­mény telek okoztak természeti katasztrófát, minthogy ott a la­kosság egyharmada szegény­ségben él és egymillióra tehető a hajléktalan gyermekek száma. Földcsuszamlások következté­ben 1998 augusztusában 300 ember halt meg a Himalájánál, míg Nicaraguában egy hasonló természeti katasztrófa követ­keztében 10 ezer ember pusz­tult el. A változó klíma miatt a ten­gerszint is fokozatosan emel­kedik. Az elmúlt 90 évben 20 cm volt a változás, a következő 100 évben csaknem félméteres emelkedés várható. A tenger­parti területeken jelenleg 3 mil­liárd ember él. Á világ 15 leg­nagyobb városa közül 13 ten­gerparton fekszik. (németh) Törvénnyel a gyűlöletkeltők ellen Egyházvezetők a kultúrák közötti dialógus megteremtéséért A Béke és tolerancia a Balkánon címmel megrendezett bu­dapesti találkozó résztvevői zárónyilatkozatukban kiemelik: a vallási vezetőkre és az egyházakra jelentős szerep hárul a vallások és a kultúrák közötti dialógus megteremtésében. A kétnapos rendezvényen a keresztény - katolikus, orto­dox, protestáns -, az izraelita és a moszlim vallás képviselői egyaránt jelen voltak. A meg­hívottak megállapodtak ab­ban, hogy munkacsoportot és bizottságot hoznak létre a Balkán szellemi újjáépítésére. Tegnap budapesti ülésének zárónapjához érkezett az Európai Zsidó Kongresszus ál­landó tanácsa is. A szervezet főtitkára, Serge Cwajgenbaum szerint Magyarországon ön­álló törvényre lenne szükség az antiszemitizmus, a rassziz­mus és a holocaust-tagadás el­ítélése végett. A főtitkár a szombathelyi zsidó temetőben szombatra virradóra történt sírgyalázás kapcsán hangsú­lyozta, hogy mindenképpen jogi szankciókat kellene beve­zetni hasonló esetek elkerü­lése érdekében.- Magyarországon, amely hamarosan az Európai Unió tagja lesz, olyan törvényre van szükség, amely határozottan lesújt a gyűlöletkeltőkre - je­lentette ki. A tanácskozás résztvevői megbeszélést folytattak az Eu­rópa és Izrael közötti kapcsola­tokról, a kárpótlás kérdéseiről, valamint az antiszemitizmus el­leni küzdelemről. Serge Cwaj­genbaum szerint Európában je­lenleg 15 vizsgálóbizottság ku­tatja, pontosan mi történt a zsi­dósággal a második világhá­ború alatt, és az adatok feldol­gozásával egyben előkészíti az anyagi kárpótlást is. A főtitkár kiemelte, hogy minden országban az adott kormány hozta létre ezt a tes­tületet, s miután Magyaror­szágon még nincs ilyen gré­mium, üdvözölnék, ha a ma­gyar kormány is felállítana egy hasonló bizottságot. Gyermekpárti családmodell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom