Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-01 / 178. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1999. július 1., csütörtök Búcsúztató Taszáron Csütörtökön kezdődik meg a hat hete Taszárra vezényelt amerikai katonák és a 24 darab F-18-as vadászbombázó hazatelepítése a dél-karolinai Beaufort-i légitámaszpontra. A 750 tengerészgyalogost szerdán a magyar honvédelmi miniszter jelenlétében az Egyesült Államok budapesti nagykövete búcsúztatta a bázison. Peter Tufo köszönetét mondott a katonáknak és tolmácsolta Bili Clinton amerikai elnök elismerését a tengerész- gyalogosoknak. A taszári bázison megtartott búcsúztatón Szabó János honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország soha nem volt olyan biztonságban, mint most a NATO tagjaként. Peter Tufo nagykövet NATO-trikót kapott emlékbe FOTÓ: FEB/LANG RÓBERT Magyarország 2002-ben szeretne csatlakozni • Megalakult az Európai Integrációs Tanács A kormány vállalja, hogy az elkövetkező időszakban az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon megpróbálja érvényesíteni azokat a szempontokat, amelyekről a szociális partnerekkel megegyezik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Európai Integrációs Tanács alakuló ülésén. A társadalmi párbeszéd részeként létrehozott új intézményben, amely évente legalább négyszer ülésezik majd, a kormány konzultációt folytat a munkaadói, a munkavállalói érdekképviseletekkel és a gazdasági kamarákkal az uniós csatlakozással összefüggő kérdésekről. A miniszterelnök az alakuló ülésen kijelentette: az állandóan változó számháborúban egyetlen fix pont létezik, a magyar kormány álláspontja, amely szerint Magyarország 2002-re tagja kíván lenni az Európai Uniónak és képes is erre. Magyarország gazdasági értéke akkor nő leginkább, ha két-három térségbeli országgal együtt csatlakozik az Európai Unióhoz - tette hozzá. Orbán Viktor megjegyezte: Magyarország teljes jogú visz- szailleszkedése az európai értékrendbe a NATO-n keresztül, Amerika tevékeny közreműködésével történt. Az európai államok 1990 és 1999 között nem voltak képesek arra, hogy teljes jogú integrációval ismerjék el a közép-európai országok elmúlt években mutatott teljesítményét. Mint mondta, a környezet megóvásával összefüggő feladatok jelentős terheket rónak a magyar gazdaságra, és ha nem sikerül ésszerű átmeneti szabályozásról megegyezni, akkor elmaradhatnak beruházások. Az Európai Integrációs Tanács megalakulásával megváltozik az uniós csatlakozásról folytatott társadalmi párbeszéd rendszere - jelentette ki tegnap Martonyi János külügyminiszter a szervezet első ülése után. Rámutatott, hogy az uniós tárgyalások döntő szakasza következik, így a kormányzat az eddigieknél is jobban számít a munkaadói és munkavállalói szervezetek részvételére az egyeztető megbeszélések sorozatában. Novemberre elkészül az integrációs nemzeti program. A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy egy év múlva végleges formát ölthet az úgynevezett tárgyalási csomag. Megkezdték a szlovákiai nyelvtörvény vitáját Szerdán a szlovák parlamentben elkezdődött annak a kisebbségi nyelvtörvény-tervezetnek a vitája, amelyet a koalíció három szlovák pártja a negyedik kormányzati partner, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) súlyos ellenvetései ellenére terjesztett a parlament elé. Röviddel a parlamenti vita kezdete előtt az MKP vezetői megerősítették: a kabinet tervezetét nem tudják támogatni. Ezért, mint ismeretes, az MKP saját kisebbségi nyelvtörvényjavaslatot terjesztett a törvényhozás elé, mert úgy ítéli meg, hogy az eredeti nem megfelelően szabályozza a kisebbségek nyelvhasználatát, és nem ellensúlyozza a szlovák államnyelv védelméről szóló - évek óta hatályos - törvény kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseit. Az MKP tudja: a saját tervezete sem a kormánykoalíció, sem az ellenzéki pártok részéről nem számíthat számottevő támogatásra. Az MKP a koalíciós tervezet lehetséges módosításaiban bízik, és ennek érdekében számos módosító indítvány előterjesztésével készül a várhatóan elhúzódó parlamenti vitára. A parlamenti vita azzal kezdődött, hogy Milan Knazko kulturális- miniszter, a koalíciós tervezet előterjesztője a törvény szentesítésének gyorsított eljárását javasolta. Tudvalevő, hogy e jogszabály megszületése és elfogadhatóságának mértéke döntően meghatározhatja majd, hogy decemberben, az Európai Unió helsinki csúcsértekezletén Szlovákiát átsorolják-e a csatlakozásra esélyes országok első körébe. A vita első, ellenzéki felszólalói szerint a kisebbségi nyelvtörvényre nincs szükség, hiszen - mint hangoztatták - „annak hiánya nem veszélyezteti az állam biztonságát, és emberi jogokat sem sért”. A nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) azt indítványozta, hogy töröljék a napirendből e törvény vitáját, és a szentesítés gondolatát eleve vessék el. A másik ellenzéki párt, a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) képviselője, Katarina Tóthová „elrettentő példaként” hozta fel a Vajdaság esetét, mondván, hogy a magyar lobbi máris annak visszacsatolására összpontosít. Mint mondta, bármilyen, kivált a szlovákiai magyarok érdekeinek kedvező nyelvtörvény elfogadása a vajdaságihoz hasonló fejleményekhez vezethet, hiszen egy Tóthová által nem megnevezett vezető magyar politikus szerint: „Magyarország ott van, ahol magyarok élnek”. A szlovák kabinet három pártja viszont alapvetően abban érdekelt, hogy lehetőleg még ezen az ülésen elfogadják a törvényt, mert utána elkezdődik a parlamenti nyári szünet. MTI Hírháttér Finn félév az EU-ban A „három B”: belső'reformok, Balkán, bővítés. E címszavakkal lehetne talán a legrövidebben és legszemléletesebben összefoglalni az Európai Unió ma kezdődő, soros finn elnökségének fő feladatait. A Helsinkire váró teendőknek nemcsak a tartalma, hanem a sorrendje is jelzi, hogy a csatlakozási tárgyalások menetrend szerinti folytatása ellenére az új tagjelöltek ügye óhatatlanul kissé hátrébb szorulhat. Amíg az integrációs szervezet nem hozza meg a saját belső reformjait, addig a keleti kibővítésre sem igen kerülhet sor. S ez nem is csoda, hiszen az EU voltaképp ma, 15 taggal is olyan keretek közt ténykedik, amilyeneket az alakuláskor hat résztvevőre szabtak. Könnyen lehet, hogy decemberben, a finn elnökséget záró helsinki csúcson a csatlakozási tárgyalásokat folytató mostani hat állam - köztük hazánk - mellé újabb országokat sorolnak át az „első körbe Erre Málta és talán Szlovákia a legesélyesebb. Hosszabb távon tehát olyan szabályrendszert kell kialakítani, amely akár egy 20-25-ös létszám mellett is megőrzi a szervezet működőképességét és hatékonyságát. Az uniónak meg kell birkóznia a balkáni válságból ráháruló teendőkkel is. A koszovói helyreállítás nem csupán pénzügyi kérdés az EU számára, hiszen a délkelet-európai stabilitási övezet létrehozása politikailag is jókora kihívást jelent. Talán erre gondolt a finn miniszterelnök, amikor az EU-félév kezdete előtt tartott programbeszédében úgy fogalmazott: Helsinki „inkább orvos, mint bíró" szeretne lenni a következő hat hónapban. Szondy Gábor Az ítélet halálos: Öcalanra és Törökországra Tüntetések, tiltakozások Világszerte nagy visszhangot keltett, hogy a török bíróság halálra ítélte Öcalan kurd vezért. Egyes hírek szerint ez meggátolhatja Törökország felvételét az Európai Unióba. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő szerdán kijelentette: Magyarország elvi alapon elutasítja a halálbüntetést, függetlenül attól, hogy az elítélt milyen bűncselekményeket követett el. A kormány elvi álláspontja ugyanakkor az1 is, hogy határozottan elítéli a terrorizmus bármely formáját. Az osztrák hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a bécsi amerikai és török nagykövetség, valamint a vidéki török konzulátusok környékén. A rendőrség akciótervet dolgozott ki a halálos ítélet elleni várható ausztriai tüntetések megfékezésére. Wolfgang Schüssel alkancellár- külügyminiszter közölte: ha az ítéletet végrehajtják, akkor Törökország hosszabb időre eltemetheti európai uniós csatlakozási elképzeléseit. Az ítélet nem volt meglepő - állapította meg a spanyol El País. A kurd vezető bűnei - gyilkosság, terrorizmus, zsarolás - azonban csak az érem egyik oldalát jelentik. Az érem másik oldala az, hogy Törökország 1923 óta nem veszi figyelembe a kurd kisebbség, vagyis 10 millió ember követeléseit, és nem biztosítja legalapvetőbb emberi jogait sem. Vádalku Milosevicsért A Koszovóba hazatérő menekültek megsegítéséről és a helyi rendfenntartásról tartottak tanácskozást New Yorkban, az ENSZ székhelyén több mint tíz ország és három nemzetközi szervezet képviselői. Kérdéses, hogy ki vezesse a Koszovót lényegében protektorátusként ellenőrző nemzetközi csapatot. Javier Solana levélben mondott köszönetét Orbán Viktor miniszterelnöknek és Magyarországnak a Jugoszlávia elleni NATO-csapás során tanúsított együttműködésért. A főtitkár rámutatott arra, hogy az összes szövetséges hozzájárulása és a közöttük lévő egység fenntartása tette lehetővé az akció sikerét. Kiemelte: természetes, hogy a Vajdaságban élő magyar kisebbség sorsa különösen fontos a magyar vezetésnek. Kész együttműködni Ibrahim Rugóvá mérsékelt koszovói vezetővel az új kormány megteremtésekor a Koszovói Fel- szabadítási Hadsereg (UCK) „ideiglenes kormánya” - közölte a testület szóvivője. A hágai Nemzetközi Törvényszék állítólag felajánlotta Radovan Karadzics volt boszniai szerb elnöknek, hogy néhány vádpontot elejtenek ellene, ha hajlandó Slobodan Milosevics jugoszláv elnök ellen tanúvallomást tenni - adta hírül a Vjesnik című zágrábi napilap. Hírek röviden Befejeződött a riói csúcs Az Európai Unió tagállamai, valamint a latinamerikai és a karibi országok vezetői 69 pontból álló nyilatkozatban fektették le a két térség jövendő gazdasági és politikai együttműködésének alapjait. Egyetértettek abban, hogy a szuverenitás, az emberi jogok, a nemzetközi jogi normák és az ENSZ alapelveinek tiszteletben tartásával stratégiai partnerséget kell kialakítaniuk. Az ENSZ a ciprusi rendezésről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden újabb hat hónappal meghosszabbította a világszervezet 2500 fős ciprusi békefenntartó erőinek megbízását. A BT felhívta a török és a görög szigetlakokat, hogy a ciprusi kérdés megoldására irányuló próbálkozások során tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától és az azzal való fenyegetéstől. Magyar-lengyel agrártárgyalás A magyar és a lengyel agrár-vámintézkedésekkel összefüggő tárgyalások zajlottak a napokban Varsóban. A megbeszélések napirendjén a lengyel részről részlegesen még életben lévő, a magyar takarmánykukoricát érintő piacvédelmi kérdések, valamint az újabb lengyel agrárintézkedések (amelyek a magyar búza, sertés- és baromfihús piacra jutását korlátozzák) szerepeltek. Csernomirgyin a Gazprom élén Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőt választották szerdán a világ legnagyobb gázipari vállalata, a Gazprom elnökévé. A cég adja a teljes orosz adóbevételek negyedét. E helyzete kivételes politikai és gazdasági befolyást biztosít a vállalatnak. Új magyar nagykövetség Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerdán megnyitotta Magyarország szkopjei nagykövetségét. Hazánkat Szász József képviseli a macedón fővárosban. A magyar politikus megbeszéléseket folytatott és együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Borisz Trajkovszkival, a külügyminiszter első helyettesével. Lakáskultúra júliusban is! MEGÚJULT FORMÁBAN, ÚJ ROVATOKKAL ▲ JOGSZERŰEN A fizetővendéglátás ▲ BARKÁCSOLÁS Nyári hangulatban ▲ LAKÁSOK Faházban élni A változtatás szabadsága Az ihletadó: Mexikó ▲ FÓKUSZBAN A medencék Előfizetői forródrót Telefon: 488-5641 Fax: 488-5689 Lakáskultúra
