Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-19 / 166. szám
1999. június 19., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 Vezeklések könnyű szívvel Könnyű kézzel odavetett karcolatok vagy megannyi súlyos, az Időnek álljt parancsoló krétarajz? Ez is, az is. A költőként megismert, majd novellák sokaságát hömpölygető Méhes Károly „Az álomé lett” című új kötetében tárcanovelláit, villanásnyi karcolatait adta közre. Az Imával és a Szindbáddal - két próza-haikuval jelöli ki az alappozíciót. Múlt és jövő egymásba folyó végtelensége ez, amit az írás is megőriz az örökkévalóságnak - úgy is mint az a Valaki, aki „egész életünkön át néz bennünket”, és úgy is, mint önreflexió. Isten nyomában felbukkan a faluját elhagyó Szindbád - ki ezzel már különbözik. Egyébként sem történnek, csak csupa ilyen egyszerű dolgok. A még hajadon nagyanya csalfa csókja a Duce orrán a behúzott nyakú Gömbös mellett, kísértetes kerengő az 1910-es Hotel Seholban, melankolikus szerelmi epizód a századelőről. De legyen az király, tarfejű népvezér vagy emberfaló forradalom - a cilinderből mindig valami apróságot varázsol elő, amelyekben a történelem fennkölt dimenzióit földközelbe rántja, hogy találkozzon és valós helyére kerüljön kisszerű és nagyszerű. Majd az elveszőfélben lévő gyerekkor krónika-forgácsai: a banya ijesztő nevetése, imádkozás és evés mások helyett, egy ágy emléke a inter- nátusból. Jézus és Niki Lauda. Méhes prózáját nagyvonalú „helyszínelés”, metaforikus költői erő jellemzik. „A sorompóban” - amelyben az amúgy „békebeli” irónia is harapóssá válik - íme, a kezdő felütés: „Az arcát mintha kívülről öntötték volna le egy vödör vérrel.” Máskor a századelő párás levegője szivárog elő, hogy a semmi egyszeriben bravúrosan megteljen mindennel. Arany ló színek forduljanak fonákjukra egy érintésre - a tanár úr jósága, ami csupa gonosztevés is; a Jézus vérpiros szívével kipámázott tükör, benne infarktustól szorongok gyülekezetével; papoktól csodát váró, összeszurkált, apjához megtérő fiú. A záró „Embermesék” a megcsalt szerető halálugrásával kezdődik a manézsban, amit szürke-fehérrel fest, hagyva, hogy a történet ledobja magáról a sallangokat. Majd a csend (és Csend utca) stációi - a régi pékség és a hálóingüket kiteregető öregasszonyok az új utcában. A szétszedett motor a lépcső aljában, a fordítási gyakorlat. Az elragadtatás és köznapi banalitás finoman egymásba játszatott, ironikus karamboljai. De a mesékbe még gyakrabban lopódzik vissza az üresség és a helyére beúszó tragédia. A felnőttkor is mesék erdeje, amelyben, ha nem is jobb, de talán igazabb gyereknek maradni. Nem ártatlanságnak, inkább a magába süllyedt, tűnődő gyereknek, akit Pilinszky látott meg bennünk olyan jól. Az Alexandra Kiadónál megjelent mű címlapja Cseri László, a hátoldal Müller Andrea fotójának felhasználásával készült, a tipográfia Proksza László és Garamvölgyi Gábor munkája, az írásokat a szerző illusztrálta, aki mellesleg kitűnően rajzol is. B. R. Rejtett csapás - Füzesi Zsuzsanna keramikusművész Rejtett csapás című tárlata nyílik a pécsi Parti Galériában vasárnap este 8 órakor Dieter Eppler és Fusz György bevezetőjével. Felvételünkön az alkotó a műtermében látható. fotó: müller andrea Magyarul magyarán Igeragozás Az igeragozásról minden magyar anyanyelvű nemzettársunknak alapszinten tudnia kell, hogy kétféle: alanyi és tárgyas. Mivel az idegen nyelvekben nincs meg ez a kettősség, a nyelvünket tanuló idegenek nagyon nehezen birkóznak vele. Kevesen tanulják meg. De mi magunk is gyakran elvétjük a mindennapi gyakorlatban. Az (ön)el- lenőrzés szakaszában segítségünkre lehet ennek a nyelvi törvénynek a pontos ismerete. Fogalma a legegyszerűbben így határozható meg: Alanyi ragozás = igeragozás tárgy nélkül vagy határozatlan tárggyal; megjelöli az alany személyét és számát: Géza olvas (tárgy nélkül); Géza újságot olvas (határozatlan tárgy); Géza a mai újságot olvassa (határozott tárgy = a sokféle újság közül a mait). A tárgyas ragozás = igeragozás határozott tárggyal. Az alany személyén és számán kívül utal a tárgy személyére is. Mégpedig 3. személyű tárgyra (a mai újságot 3. személyű). Kivételesen utalhat 2. személyű tárgyra is, de csak akkor, ha az alany 1. személyű (Látlak-nézlek téged-titeket). Személyragja a -lak, - lek. Egyszerű próba arra, hogy a tárgyas ragozás nem teljes: 1. és 2. személyű tárgyra nem tudunk utalni. Te látsz (nem látod) engem; Ő néz (nem nézi) téged. Ilyen csak az idegen anyanyelvűek beszédében fordul elő. Jókai felvidéki utazásának leírásában örökíti meg egy tót atyafival való találkozását. Megkérdezte tőle: Tudsz magyarul? - amire ez volt a válasz: Tudom. Jókai stílusosan így nyugtázta: Látok. A következő idézetek nem csupán a kétféle igeragozás kifogásolható példái, hanem a szöveget alkotó mondategészek megszerkesztésére, be- szerkesztésére vonatkozóan is tanulságosak. „A falu szociológusokat és más közösségi szakma művelőjét is szívesen látna” - Sántít a ragozás, mert a látna alanyi ragozásé igealak csak a szociológusokat határozatlan tárggyal harmonizál, a művelőjét birtokos jelzős határozott tárgyhoz a látná tárgyas ragozás illik. „Tájékoztatjuk k. ügyfeleinket, hogy az 1983. ápr. 18-án forgalomba bocsátott 20, 10, 5, 2 és 1 Ft-os érméket. .. -ig becserélünk és elfogadunk". A több jelzővel bővített érméket határozott tárgy, ezért az igei állítmányokat tárgyasán ragozzuk, vagyis így: be- cseréljük-elfogadjuk. „Nézem és hallgatom a TV2-t, és nem győzöm csodálkozni, hogy a távozó miniszterelnök mi minden jóban részesül”. - A csodálkozni mint főnévi igenévi tárgy határozatlan, a mellékmondat határozói, ezért csak a győzök alanyi ragozási alak tartható helyesnek. A következő két idézet már nem a ragozás, hanem az ugyanolyan fontos egyeztetés (szám- és személybeli) elté- vesztése. „A főiskolán nagyszerű tanáraim-. Boldizsár István, Kmetty János, Berény Róbert és Domanovszky Endre tette rám a legnagyobb hatást.” A tárgyas ragozás (tette) vitán fölül áll, de hogy egyes vagy többes szám-e a helyes, azon lehet vitatkozni. A tanáraim után csak többes fogadható el. A négy egyes számú alany után azonban az állítmány lehet egyes és többes számú egyaránt. Ennek az eldöntése már a kifinomult egyéni nyelvérzék körébe tartozik. Rónai Béla Duna TV: hírek három nyelven Július második hetétől három nyelven feliratozva sugározza hírösszefoglalóit a Duna Televízió - közölte a sajtóiroda csütörtökön a Magyar Távirati Irodával. A Duna TV tájékoztatása szerint a Virradóra című reggeli műsorban a hírek 7 óra 30 perckor angol nyelvű felirattal lesznek olvashatók. A hírösszefoglalókat - tekintettel a műsor szomszéd országbeli nézettségére - reggel szlovák, délben pedig román nyelvű írásos szöveggel szerkesztik. Somogy: nyár, természet A Kaposváron szerkesztett, kéthavonta megjelenő Somogy folyóirat új, idei harmadik száma ezúttal is a természeti, táji környezetet, a vizek világát választotta témájául. A folyóirat gazdag összeállítást közöl a modem magyar képzőművészet kimagasló alakjáról, a száz éve született Martyn Ferencről. A lírai művek közül kiemelésre érdemes Bényei József, Bodosi György, Fecske Csaba, Méhes Károly, Nagy Anna, Nagy Gáspár, Simon Ottó, Szölló'si Zoltán, Rába György munkája. Szépprózával szerepel Elmer István, Kautzky Norbert és Tábori Zoltán. Az esszérovatból kiemelkedik Kodolá- nyi János műhely vallomása, valamint Udvardi Erzsébet és Kabdebó Tamás írása. Matyikó Sebestyén József Tompa Mihály és a Balaton címmel közöl tanulmányt. Ugyancsak a Balatonhoz kötődik a dr. Balázs Árpáddal, Siófok polgármesterével készült interjú. A további két művészinterjúban Gál József faggatja Varga Imrét, ill. Szász Imre portréja olvasható Sváby Lajosról. A Martyn Ferenc jubileumát köszöntő dolgozatok élén Tüskés Tibor A kezdet és a vég című tanulmánya olvasható. Salamon Nándor a mester egyik festményéről, Losonci Miklós és Wehner Tibor A hangyák emlékműve című Martyn-szoborról értekezik. Figyelemre méltó és terjedelmes anyag a Martyn Ferenc levelei Takáts Gyulának. A Somogy idei harmadik számát Martyn Ferenc, König Róbert, Sváby Lajos és Varga Imre képei díszítik. Kulturális Ajánló Somogyi művészek Szigetváron. Nagyszabású képzőművészeti tárlat nyílik ma 17 órakor Szigetváron a vár dzsámijában és a Vigadó Galériában, amelyen negyven somogyi művész mutatja be munkáit. A Szigetvári Kultúra- és Zöld Zóna Egyesület szervezésében létrejött tárlaton, amely július 10-éig látogatható, dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke mond bevezetőt. A pécsi Ifjúsági Ház programjából. Június 20-án este 8 órakor a finn J. Leino Blues Guys Biography és PMD Blues Band ad közös koncertet a házban. Június 21-tól 25-ig naponta 9-tól 16 óráig táncnapközit rendeznek általános iskolások számára. A foglalkozásokat Rovó Attila táncpedagógus vezeti. Ugyancsak 21-től 14 év feletti fiatalok képzőművészeti táborát nyitják meg Somogyapátiban az Ifjúsági Ház rendezésében. Mesterek találkozója. A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ a „Baranya - 2000” program keretében július 3-án és 4-én a mesterek találkozóját rendezi meg Pécsett. Szombaton 15 órától a Színház téren a baranyai szakácsmesterek Chef Klubjának a bemutatóját tartják szabadtűzön főzött ételekből, ugyanekkor nyílik meg a XXI. Országos Szőttes és Cserépvásár a Széchenyi téren, amely vasárnap 10 órától ismét kínálja a fazekasok, szövők portékáit. Rejtőn innen, fonákon túl Korunk hőse ritkán körmöli a művét egy hajófenéken, mint Piszkos Fred, ritkán kap 24 évesen fizikai Nobel-díjat, mint Gorcsev Iván, s a pofozkodásban is szolidabb Fülig Jimmy- nél. Viszont letehet e regényvilágról és megálmodójáról egy szakdolgozatot. A tanárként, költőként és újabban a Sétatér című folyóirat szerkesztőjeként ismert Mihalik Zsolt végzős főiskolás volt, amikor írt Rejtőről, miután gyerekként egy vé- méndi szobakonyhában Kosztolányin, József Attilán, Juhász Gyulán átrágta magát. Édesanyja, Matey Ida, a költő Berkesden majd Véménden tanított, azután, hogy férjétől elvált. A közelmúltban elhunyt édesapa, Mihalik Zoltán is Pécs ismert literátora volt.- Mit jelentett ez a családi háttér?-Magától értetődőnek tűnt, hogy tanítani fogok - mondja Mihalik Zsolt. - Véménden kezdtem iskolába járni - ahogy éltünk, az egy szerény értelmiségi lét volt, de amire szükségem volt, mindent megkaptam. Rengeteget olvastam. Édesanyám akkor már költő volt, én tizenhatéves koromban kezdtem írni a Nagy Lajos Gimnázium diákjaként. Tizenkilenc éves koromig három hosszú szótárfüzetet írtam tele. A versírás nem volt .otthon misztifikálva. Ebből az időszakból bekerült egy válogatás a „Fonák pörgetés” című 1993-as kötetembe is. A következő könyv is nagyjából kész, Odrobina Tamás fotóit is tartalmazza. A címe - „Vegyespörkölt” - már biztos, de, hogy mikor jut el a kiadásig, még nem tudjuk.- A katedra előtt jelentett-e szakmai előnyt, hogy szüleid tanárok, egyszersmind költők, mint te is?- Magyarból például az egyetemi szakdolgozatomat édesanyám költészetéből írtam. Ma- kay és Rejtő - ez így együtt jó téma, nem? Édesanyám költészete sötét tónusú, és ha a világ néha ilyen is, szerintem egy kis rejtői humorral lehet elviselhetőbbé tenni. A szüleim közösek voltak abban, hogy mind a ketten rendkívül lelkiismeretesen végezték munkájukat; láttam, mit jelent a dolgozatjavítás, milyen gyötrődés jól értékelni a teljesítményt. Azt is láttam: két külön egyéniség, amit vállalnak is. Egyikük sem akart a tanármaszk mögé elbújni. Ezt tartottam a járható útnak - de úgy, hogy a tanár ne okozzon kárt azzal, hogy az egyéniségét a gyerekek elé tárja. Ahogy a versírás, a tanítás is önkifejezés, és ha emberi többletet ad, akkor a diák hasznára válik. A költőt és tanárt nem szabad összekeverni. A katedrán én soha nem játszom a költőt, inkább a saját tanárszerepemet is kifigurázom.- Többen mondják, ahogy a társadalom, úgy a diákok sem fogékonyak az irodalomra.- Magyar-történelem szakos tanárként először az 506. Szakmunkásképzőben tanítottam. Annak idején Golding „A legyek ura” című regényéből olvastam fel részleteket, moziba jártunk. Nem nagyon törődtem a tananyaggal. Azok a volt diákok azóta is rám köszönnek, emlékeznek a könyvre. A Leőweyben Gimnáziumban, ahol most tanítok, ott sem más a feladat, mint olvasóvá nevelni. A tanár csak egy idősebb olvasó; de az egész személyiségével kell hogy jelen legyen, mert hiába gyárt definíciókat, ha a verset, a prózát nem tudja megszerettetni. B. R. „A tanár csak egy idősebb olvasó” fotó: laufer lászlc
