Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-23 / 170. szám

Háttér - Riport j^he teáik oldal Biztos úr, te drága! A szigetvári kórház újraélesztése, avagy példa a lépcsőházi politizálásra A jócskán eladósodott szigetvári kórház élére még februárban önkormányzati biztost neveztek ki. Eddigi működésének meg­ítélése igen ellentmondásos, olyan hangokat is hallani, hogy egyesek eltávolításán gondolkodnak, méghozzá úgy, hogy lehe­tetlenné teszik számára a létet. Pedig az önkormányzati biztos, bár nem olcsó, de árát busásan megszolgálja. A megfelelő színvonalú orvosi ellátást a nehézségek ellenére is biztosítják FOTÓ: MÜLLER A. 1999. június 23., szerda A szociális és egészségügyi bi­zottság is vizsgálódni fog Pe- rényi László önkormányzati biztos ügyében, tájékoztatta la­punkat Zentai Béla képviselő­korelnök még az elmúlt hét ele­jén. Az Orvosi Kamara ugyanis beadvánnyal élt az önkormány­zathoz, kifogásolva azt a túlfe­szített tempót, amelyet a biztos diktál, őket a kórház egy része is támogatja. A másik probléma, amit meg kell tárgyalni, egy szerződésmódosítás Perényi László részéről, amely plusz- költségeinek megtérítéséről szól. Ezt a módosítást a képvi­selő-testület május 27-ei határo­zatában jóváhagyta ugyan, de abban nem fogalmazódott meg, mi is tekinthető többletköltség­nek. Az biztos, hangsúlyozta Zentai úr, hogy Perényi László, bár ellentmondásos egyéniség, de más szemléletet hozott a kór­házba, sokakat kényszerített in­tenzívebb munkára, amelynek eredményei meg is látszanak, hiszen nőtt a teljesítmény, csök­kent az adósság.- Négy évvel ezelőtt kezdtem mondogatni, akkor még mint pénzügyi és számviteli osztály- vezető, hogy az adósság- állomány növekedik, tenni kel­lene valamit - mondja Németh András, a kórház gazdasági igazgatója. - De nem történt semmi, se az önkormányzat, se a MEP, se az itteni vezetés ré­széről. Azóta sok minden vál­tozott ugyan Perényi László jó­voltából, de sok kifogás merült fel stílusával kapcsolatban. Én természetesen azt sem bánom, ha fát vágnak a hátamon, a fon­tos az, hogy itt van egy ember, aki megpróbál tenni valamit a kórház érdekében. S el kell is­merni, hogy az adósság- állomány elindult lefelé. Napról napra élünk, de biztosítjuk a megfelelő színvonalú orvosi el­látást. Németh András szerint Peré­nyi László olyan feladatokat is ellát, amelyek túlmutatnak az önkormányzati biztosi feladat­körén, nem volna kötelessége foglalkoznia velük, de kényte­len, s emiatt megnövekedtek a költségei.- Kidolgozott egy javaslatot a kórház vezetői és az önkor­mányzat részére, amely leírja, miképpen folyjék többletkölt­ségeinek elszámolása. Ezzel azonban nincs összhangban az a több, mint ötszázezer forintos számla, amely minden egyes napjáról szól, amikor is itt járt, február 1-jétől április 30-ig. Én úgy vélem, a határozat megfo­galmazása nem egyértelmű, mert általában költségekről szól, nem pedig többletköltsé­gekről. Perényi úr azt mondta, annak ellenére, hogy szakértő­ként utazik le Budapestről, nem kér szakértői díjat, helyette az összes költségének megtéríté­4.1 c./ Amennyiben a 2.1.2. pontban foglalt feladatok teljesítése következtében a kórház pénzügyi helyzete tartósan stabilizálódik (az adósságállomány újrater­melődésének megakadályo­zása), úgy megbízott az ál­tala kiállított számla alap­ján megbízó általi elfoga­dása után 6 000 000 Ft + áfa, azaz hatmillió forint + áfa sikerdíjra jogosult. sét. Az önkormányzat által megszavazott díjazásokat vi­szont a kórház pénzéből kell fi­nanszírozni. Én ki is fizetem, csak legyen előttem egy papír, amely egyértelművé teszi, mi­ért fizethetek, miért nem. Mert amikor nincs itt a biztos úr, ak­kor a testület azt mondja, hogy nem jár neki egy fillér sem, el­vállalta húszmillióért tokkal vonóval, ha itt van, akkor arról beszélnek, hogy ha felmerül többletköltség, akkor meg kell térítem; meg is szavazták, majd írtak egy olyan határozatot, amivel én nem tudok mit kez­deni. Dervenkár Imre, a pénzügyi bizottság elnöke érdeklődé­sünkre úgy nyilatkozott: tekin­tettel arra, hogy a határozat sze­rint az utalványozás ellenjegy­zése mellett történhet meg, ő ezt megtagadja, az ügyet pedig újratárgyalásra visszautalja a bizottságoknak. Perényi László a szigetvári kórház előtt már sikeresen mű­ködött közre néhány hazai kór­ház rendebetételénél, ellentét­ben azzal a szigetvári híreszte­léssel, miszerint a gyöngyösi kórházból elkergették, mert to­vább fokozta a csődöt, ahol egyébként utánanéztünk - sohasem járt.- Ha egy kórháznak a lejárt határidejű adósságállománya meghaladja a százmilliót, a képviselő-testület biztost nevez ki azért, mert erre jogszabály kötelezi - válaszol kérdésünkre készségesen Perényi László. - Amikor megjelenik a biztos, mindenki megijed, pedig intéz­kedési terv szerint cselekszik. Ezt a tervet Szigetváron egy­hangúlag fogadták el, ennek végrehajtása folyik, mégis meg­indult ellenem a támadás. Ami­kor felmentették az orvosigaz­gatót, és eltávozott a helyettese, ott álltam egymagám annak el­lenére is, hogy az önkormány­zat átmenetileg megbízta Göbel Gyulát az igazgatói teendők el­látásával. De az én szakértőim­nek kellett megcsinálni az ügyeleti szabályzat jogi alap­jait, a kórház ügyviteli rendjét, s ezért az első három hónapban 87 szakértői munkanapot telje­sítettem, amely irgalmatlanul sok. Egy szakértői munkanap a piaci árfolyamot figyelembe véve 50-100 000 forint között van. Visszaosztottam, s kide­rült, hogy nekem a szakértői dí­jam csak 12 488 forint. Ez az én bajom, gondoltam, de azt kér­tem, hogy legalább a szállás- és utazási költségeimet térítsék meg. Erre ugyan létrejött két érvényes testületi határozat is, ennek ellenére nem fizetnek, pedig beadtam a részletes el­számolásomat. Rendelkezem olyan információkkal, misze­rint egyesek olyan körülmé­nyeket szeretnének teremteni, amelyek hatására lemondok. Ha ez megtörténik, akkor elve­szítem a sikerdíjamat, márpedig ennek az egész munkának ez a haszna, mert abból a húszmillióból, amelyet egyéb­ként az egészért kapok, semmi nyereségem nincs. Hiszen, pél­dának okáért csak az átvilágí­tási intézkedési terven tizenhét szakértő dolgozott. Perényi László június 16-án levelet írt Zentai Béla korel­nöknek, aki a betegsége miatt távollévő polgármestert helyet­tesíti. Ebben a levélben értet­lenségének ad hangot tekintet­tel arra, hogy a testület kétszeri határozata után most újabb ál­lásfoglalást kér. Felhívja a kor­elnök figyelmét, hogy ha a szerződésmódosítás aláírására nem kerül sor, a Baranya Me­gyei Közigazgatási Hivatalhoz fordul, s jogos követelését bíró­sági úton érvényesíti. Úgy véli, a kórház ügye sokkal fontosabb annál, minthogy megalázó hu­zakodás tárgyává tegyék. Vé­leménye szerint kirendelése óta szakértőivel együtt mindent megtettek annak érdekében, hogy a kórház és ezáltal az ön- kormányzat csődje elkerülhető legyen. Figyelmeztet arra, hogy a kórház és az önkormányzati biztos körüli elhamarkodott képviselői nyilatkozatok ront­hatják a lakosság így is nehezen visszaszerezhető bizalmát a kórház iránt. Ha az önkor­mányzati biztosnak le kellene mondania a bizalom megrom­lása miatt, ez azt eredményez­heti, hogy a részére adott adós­ságtörlesztési kötelezvényeit vissza kell vonnia, ami egyenes út a kórház és az önkormány­zati csőd felé. Addig mehetnek a kőkemény gazdasági megszorítások, mondja dr. Göbel Gyula igaz­gató, amíg azok a betegellátás nem zavarják. Az kétségtelen, hogy sokkal több odafigyelést kíván meg ez az orvosok részéről, de a jövő útja az, hogy a kór­háznak el kell tartania ön­magát.- A jelen helyzetben van egy csomó druk­ker, de van egy csomó el­lendrukker is, mint ahogyan mindenhol másutt. Az önkormány­zat meghall­gatta Perényi Lászlót, elfo­gadta, s azt mondta, a kórház­nak együtt kell dolgoznia vele. Egy biztos, nagyon érti az egészségügyet, ezt még az el­lenségei is elismerik. Az egészségügyi bizottság a napokban tartotta ülését, me­lyen jelen volt a pénzügyi bi­zottság vezetője, Dervenkár Imre is, aki kifejtette, hogy azért nem írja alá az utalványo­kat, mert úgy hozott a kérdés­ben a testület határozatot, hogy előtte a kérdést a szakbizottsá­gok nem tárgyalták meg, a tes­tület voltaképpen nem is tudta, miről van szó. Úgy gondolja, hogy a húszmillió forintban minden költség benne foglalta­tik. Véleménye szerint egy ha­tározat akkor érvényes, ha alá van írva, márpedig ő nem írja alá, tehát nem érvényes. Az ülésre meghívott önkor­mányzati biztos úgy vélte, hogy egy felelős testület nem hozhat döntést úgy, hogy aztán a lép­csőházban jut eszébe: ezt még­sem kellett volna megtennie. Az a ritka eset fordul elő a pra­xisában, amikor kénytelen lesz a munkáltatóját - a szigetvári önkormányzatot - beperelnie; ha nyer, a pénzt a kórház ala­pítványába fizeti be. Furcsál­lotta azt is, hogy hét éve senki­nek sem jutott eszébe - se a kórháznak, se az önkormány­zatnak -, hogy a katasztrófa-el­hárításra pályázatot nyújtsanak be, ezt is neki kellett csapatával elkészítenie, amely önmagában 4-6 milliót ér, de ezért nem kért egy fillért sem. Arra is felhívta a bizottság figyelmét, hogy a város most elkészült négyéves felújítási programjában a kórház meg­lepő módon nem szerepel még csak említés szintjén sem, hal­vány szándék sincs arra, hogy a kórházzal vala­mit is kezdeni akarnának. Azt is tudniuk kell a szigetváriaknak, hangsúlyozta, hogy a 84 beszál­lító közül elég csupán kettő ah­hoz, hogy csőd­eljárást indítsa­nak, nem is a kórház, hanem a tulajdonos ön- kormányzat el­len. Nem kis el­lentmondás van abban is, mondta a biztos, hogy egyik oldalon megbíznak benne, hiszen kezébe tették az önkormányzat sorsát, a másik oldalon pedig megkérdőjelezik ittlétét, nem hisznek abban, hogy annyiszor jön le, ahány­szor az valóban szükséges. Pe­dig többek között bizonyítható, hogy február 1-jétől egyetlen számlája sem volt a kórháznak, amit határidőn túl fizettek volna ki. Cseri László A Szigetvár Városi Kórház kötelezettség­állományának alakulása 1999-ben (M Ft) I I I ü> 3 ........1 j —— — ............. L 1 1 27 . lm~ 1 JÉ 01 31. 02 26 03. 26 04. 30. OS. Szállodaköltség-elszámolás 1999. febr. 1. ­ápr. 30. 99.02.01-03. 18300 99.02.16.-17. 13 300 99.02.23-24. 10 800 99.03.02.-03. 24 682 99.03.08. 11820 99.03.09.-10 24610 99.03.16.-17. 24 514 99.03.22. 4480 99.03.23. 13 103 99.03.29.-04.02. 35100 99.04.12.-14. 31 260 99.04.25.-26. 15 469 99.04.26.-28. 34200 Összesen: 261 638-25% áfa 52 328 Nettó kifizetés: 209 310 hetedik oldal holnap Riport __________ Hiányzik a z otthon! Az amerikai filmekből ismertük őket még tíz éve. Hogy odafekszenek a New York-i metró szellőzőnyílására, mert onnan meleg levegő jön. Aztán hozzánk is eljött "Amerika". Most ott fekszenek a mi utcáinkon, a hajléktalanok. Nagy Imre fontos döntés előtt áll. Az idén elnyert Széchenyi-ösztöndíja ugyanis kizárja, hogy jövőre Pécsett és Veszprémben is tanítson. Az utóbbi egyetemen ő vezeti Magyarország egyetlen színháztörténeti tanszékét. Portré Az agyak átmosása A napokban kapta meg a Péterfi-plakettet, a Magyar Alkotó- művészek Országos Egyesülete zenekritikusi díját, amelyet kétévenként ítélnek oda. Mert Gönczy László a tanítás mellett ír is, ő az ország egyik legjobb zenekritikusa.-A zene szeretete családi ha­gyomány?-Nem volt zenész a csalá­domban, csak zenekedvelők. De olyan általános iskolába jár­tam, a Lórántffy Zsuzsannába, amelyben minden a zene körül forgott. Mindenki tanult vala­milyen hangszeren, én zongo­ráztam és fuvoláztam is.- Ebből egyenesen követ­kezne a hangszeres pálya.-Imádtam játszani, de lusta voltam gyakorolni. A konzerva­tóriumba zeneszerzés szakra vet­tek föl. Bár a zeneszerzést nem mint például Somfai László, Kroó György, akinek révén kritikákat írhattam az Új Zenei Újságnak. Vagy ott volt Kur- tág György, akihez kamaraze­néim jártam. Ő reggeltől estig tanított, senki sem tudta, miből él, mert enni nem látták. gondoltam komolyan, de renge­teg stílustanulmányt csináltam. Az eszembe sem jutott, hogy ze­neszerző le­gyek. A zene­tudományi Gönczy László 1957-ben született Budapesten. A Zeneakadémia szakot is a ta- zenetudományi szakán végzett 1981-ben. A szegedi náraim találtál konzervatóriumban, majd Pécsett tanít a JPTE-n, 1995-től annak ki nekem. Művészeti Karán zenetörténetet, partitúraolvasást, ősztől pedig - Ezzel Szegeden kamarazenét. Nős, egy fia és egy lánya van. nem voltak zott, ebben nem csalatkoztam, s vonzott a vidék, elsősorban Szeged és Pécs. Utazó tanár­ságra adtam a fejem.- Hol jelennek meg a kriti­kák?- Főleg a Muzsikában és az Új Zenei Újságban.- Miről nem ír ? gondok?- Az elején nehezen visel­tem, hogy elszakítanak a gya­korlati zenéléstől. De nagyon komoly emberek tanítottak,- Tehát akkor már kibonta­kozni látszott a jövő.- Azt sohasem tudtam, mi leszek. Bár a pedagógia von­szivesenr- Kortárs koncertekről, az érzékenységek miatt. — Melyek vol­tak a nagy kon­certélményei?- A hetvenes években Bu­dapesten komoly koncertélet folyt, hallottam rendkívüli egyéniségeket. Menuhin, Mintz, Pollini, Brendel, Ko­csis, Perényi vagy Gardelli, akinek Mahlert köszönhetem. De komoly fordulatot jelentett Malcolm Bilson kurzusa a Ze­neakadémián, aki átmosta az agyakat, s rádöbbentett, hogy más kifejezési lehetőségek is rejlenek a hangszerben, átélve a „történetileg tájékozott” elő­adásmódot. Cseri László

Next

/
Oldalképek
Tartalom