Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-04 / 151. szám

Baranyai Tükör 1999. június 4., péntek Hírek Röviden Harkányban idén kétszer annyi virágpalántát ültettek ki a közterekre, mint tavaly. A 10 500 palánta zöme petúnia, bü­döske és kakastaréj. (cs) Aranyföst - Mohácsról. Szombaton reggel 6-tól 8 óráig is­mét látható az Aranyfüst című műsor az MTV 1-en. Az adásban egyebek mellett tudósítást adnak „A mohácsi csata emlékénél csak emlékhelye siralmasabb” címmel. (ns) Égett a hossznhetényi volt fűrésztelep. Tegnap délután tűz ütött ki a hosszúhetényi volt fűrésztelep, ma parkettaüzem két porkamrájában. Személyi sérülés nem történt. (ns) Vízállások a Dunán és a Dráván. Mohács 770 cm, apadó, 18,1, Őrtilos 100 cm, áradó, 18,0, Barcs 155 cm, apadó, 19,4, Drávaszabolcs 260 cm, áradó, 17,8 fok. Befütenek a városnak? SZIGETVÁR Három nemmel szavazó és egy tartózkodó képviselő a tegnapi testületi ülésen el­ütötte a távfűtött lakásban élőket az olcsóbb szolgálta­tástól, és az önkormányza­tot is lehetetlen helyzetbe hozta. Február 11-e óta örökös téma az intézmények és két lakóte­lepi PB-gázkazán átállítása földgázra. A távfűtő cég olyan ajánlatot tett, amivel a lakosság kevesebb alap- és hődíjat fizetne, és az intézmé­nyek földgázra átállításával az önkormányzat is jól járna. Először április, majd május végére tervezték a végleges döntést. Tegnap megszületett - elutasítás formájában. En­nek beláthatatlan pénzügyi következményei lehetnek a városra nézve. Fejre állhat a költségvetés. Zentai Béla, a testület kor­elnöke: „Mivel ez a döntés ön- kormányzati és települési ér­dekeket sért, az ügyben jogom és kötelessé­gem újra ösz- szehívni a testületet.” Friedrich Grüner (ké­pünkön), a városi táv­fűtő és az in­tézmények átállítására és üzemeltetésére ajánlatot tevő cég osztrák tu­lajdonosa: „Remélem, a jövő hét közepén megszületik a vá­ros és a lakosság számára elő­nyös döntés.” Ha nem, marad a lakosság által túl magasnak tartott fűtési alap- és hődíj, és összeomolhat a város költségvetése. B. M. L. A fejfa gyakran már a temetést követő napokban eltűnik — Lopják a kerítést is Temetői tolvajok - nincs nyugalom Az utóbbi időben ismét „nagyüzemben dolgoznak” a temetők tolvajai - legalábbis erről tanúskodik a mind több felháboro­dott vagy éppen elkeseredett panasz, amelyből jó néhány szer­kesztőségünkbe is eljutott. A megye sírkertjeiből szinte min­dent lopnak, ami nincs lebetonozva - vagy még azt is. A teme­tőknek sincs emberük a szigorúbb őrzésre, de néha - értéke­sebb tárgyak kihelyezésével - szinte a hozzátartozók kínálják fel a lehetőséget a sírfosztogatóknak. BARANYAI KÖRKÉP Úgy tűnik, a holtak sem pihen­hetnek sokáig békességben, hi­szen gyakran már a temetés után felbukkannak a sír körül a tolvajok. - Gyakran előfordul, hogy a kegyeleti szertartás után egy-két nappal már eltűnik a fejfa a hantról, ezt a környéken lakók elhordják tűzifának, gyúj- tósnak - tudtuk meg a mohácsi temető gondnokságán. - Álta­lában azt szoktuk tanácsolni: a koporsóval együtt temessék el a fejfát is, hiszen megértjük, mi­lyen érzékenyen érinti a hozzá­tartozókat ennek eltűnése. A tanácsokon kívül azonban nem sokat tehetnek, hiszen a legtöbb temető hatalmas kiter­jedésű, és alig egy-két gond­nok, karbantartó bérére van pénz. A külső „védőeszközök” sem számítanak sokat.- Két éve bekerítettük a sír­kertet, de a drótot megbontot­ták, egyes részeit elvitték. Ahol pedig még van valami nyoma a kerítésnek, ott egyszerűen át­dobják rajta a kiszemelt holmit - vázolta a helyzetet Árki Jó- zsefné, a komlói temető kiren­deltségvezetője. Igaz, gyakran az olyan terü­letekről is eltűnnek a virágok, a vázák, a beültetett növények, amelyek - legalábbis a hozzá­tartozók szerint - szem előtt vannak. A pécsi köztemetőben még a díszsírhelyeken is lába kel a kihelyezett csokroknak, a fémedényeknek, a koszorúk­nak. Szerettük volna megkér­dezni erről a helyzetről a sírkert vezetőjét is, ám - bár munka­társnőjével előre egyeztettük az időpontot - újabb megkeresé­sünkkor már arról tájékoztat­tak: szabadságra ment. Más pe­dig nem nyilatkozhatott. Az általunk megkeresett te­metői dolgozók egybehangzóan állították: gyakran a hozzátar­tozók szinte tálcán kínálják az értékes tárgyakat a tolvajoknak. Gyakran több ezer forintos kris­tályváza, réz gyertyatartó lesz a zsákmány.-Hiába mondjuk, hogy ne hozzák ki a sírkertbe az értéke­sebb dolgokat, a virág épp olyan szép egy műanyag edénykében is, a kegyeletet így is szolgálja - ritkán fogadják ■V­meg a tanácsunkat - mondja ! Árki Józsefné, a komlói temető irányítója. A rendőrségre csak nagyon .1 kis százaléka kerül ezeknek az ügyeknek, hiszen a hozzátarto­zók gyakran nem tesznek felje­lentést, tudva: a fém- és réztár­gyak hamar az öntödébe kerül­nek. A viráglopások pedig szinte bizonyíthatatlanok, hi­szen az esetnek általában nincs tanúja - vagy éppen hallgat, j( mint a sír. Nyaka Szabolcs Színlelt betörés BAKÓCA Hét betörés öt hónap alatt sok egy kistelepülésnek. A falu aggodalma most meg­szűnhet: szerdán vallott az elkövető.- Háromszor betörtek a ba- kócai gyermekotthonba és négy présházat is kifosztot­tak január óta - ismertette a bűncselekményeket Faragó Lajos őrnagy, a sellyei rendőrőrs parancsnoka. - A nyomozóink elfogták O. Gy.-t, az otthon egykori lakóját, aki szerdán beis­merte, hogy ő követte el a betöréseket. A gyanúsított a rendőrséget is félrevezette, amikor - hogy elterelje ma­gáról a figyelmet - betörést rendezett a lakásaként szol­gáló présházban. S. G. Létra nélkül a tűzoltóság Korszerű tűzoltókocsikból lehetne több is a megyében, de a hat jó menettulajdonságú Mercedes képes ellátni az alapfeladato­kat. Dolgoznak viszont tűzoltóságok létra nélkül, és egész Ba­ranyában nincs egyetlen tűzoltósági daru sem. BARANYAI KÖRKÉP-A három éve indult tűzoltó­autó-rekonstrukciós program a végéhez közeledik, és a me­gyében már hat kocsit állítot­tunk üzembe. Ezek a járművek nemcsak gyorsak és biztonsá­gosak, de a rajtuk lévő felszere­lések is korszerűek. A beavat­kozással például sokkal keve­sebb vízkárt okozunk, mint ko­rábban - számolt be a fejleszté­sekről Pfeiffer Márton ezredes, Baranya megye tűzoltópa­rancsnoka. Továbbra sincs viszont előre­lépés a létrák és a daru ügyében. A komlói és a siklósi városi pa­rancsnokságnak egyáltalán nincs tűzoltólétrája. Igaz, erre az eszközre ritkán van szükség, ak­kor viszont életeket menthet. - Hosszú évek óta nincs daruja a megyének, és a százmilliós be­ruházásra valószínűleg még so­káig nem is lesz lehetőségünk. A katasztrófavédelmi törvény, amely talán hozzásegített volna minket ahhoz, hogy az eszközö­ket beszerezzük, az ígéretek el­lenére nem került a parlament elé az első félévben - mondta az ezredes. A közelmúltban a közigazga­tási hivatallal közösen felké­szítő programot indított a tűzol­tóság a megye jegyzőinek, akiknek hivatalból kell a tűzvé­delmi hatósági jogkört gyako­rolniuk. S. G. Két főszabály tűzgyújtáskor Tűzgyújtási tilalom van érvényben, ezért az erdőkben és az er­dők kétszáz méteres körzetében, valamint közvetlenül az or­szágutak mellett tilos tüzet rakni. Ha valaki arra szánná rá ma­gát, hogy elgazosodott földjét felgyújtja, akkor két dolgot min­denképpen vegyen figyelembe. Ha nagy a terület, akkor csak apránként égessen, egyszerre mindig csak akkora részt, amelyet kezelni tud. Ne hagyja felügyelet nélkül a tüzet, hiszen az elter­jedhet, de lokalizálva is megtévesztheti az embereket. Erősen központosítottak SIKLÓS A városi kincstár létreho­zása érdekében, az elmúlt heti elutasító döntést köve­tően ismételt ülést tartott tegnap a képviselő-testület. A szavazás mikéntjéről már az ülés elején vita alakult ki a testületen belül, ugyanis míg volt - mint érintett —, aki a döntéshozatalból történő ki­zárását kérte, addig Pávics János kijelentette: bár érintett az ügyben, hazamegy, ha nem vehet részt a vitában és a vok­solásban. Dr. Máté János pol­gármester pszichiáteri meg­közelítésben jellemezte a helyzetet: paranoiás skizofrén állapot, amikor az érintettek­nek saját fejük felett kell meghozni a döntést. Mint a kialakult vita hevé­ben elhangzott, ha a döntés szerencsétlenül végződik, a kezdeményezők vállalják fel a következményeket is. Decsi János (képünkön) pénzügyi osztályvezető vála­szában el­mondta: bár garanciákat senki nem tud vállalni, s működési hitelre min­denképp szüksége lesz a város­nak, feláll és vállalja akár a felelősségre vonást is - bár a törvény szerint nem felelős a gazdálkodásért. A heves vita lezárását jelentő voksolás vé­gül tizenöt igen és egy tartóz­kodás mellett a központosított gazdálkodás létrehozásával zárult. K. J. Ajándék a Naplónak A Dunántúli Napló székházát ábrázoló alkotását ajándékozta szerkesztőségünknek Takács Dezső Rudnay-díjas grafi­kusművész, akinek több, mint száz önálló kiállítása volt ed­dig Magyarországon és kül­földön. Az idén hatvanhat éves pécsi művész bemutatko­zott egyebek között Németor­szágban, Olaszországban, Por­tugáliában, Svájcban, Ausz­triában, s munkái eljutottak a Dél-Afrikai Unióba is. Alko­tásai nyolc hazai és külföldi múzeumban és számos közin­tézményben, valamint magán­gyűjtők birtokában vannak. A Dunántúli Napló székhá­zát ábrázoló értékes munkáját a művész tegnap nyújtotta át lapunk főszerkesztőjének. Turizmusfejlesztés százmilliókból Négy kategóriában nyert pályázatot az Ormánság Fejlesztő Tár­sulás. A csaknem 200 millió forint a térség turisztikai fejlesztését szolgálja. Többek között épületek felújítására, hajókikötők épí­tésére és fák telepítésére fordítják az elnyert összeget. SELLYE Mintegy 200 millió forinthoz jutott a napokban az Ormánság Fejlesztő Társulás, Phare támo­gatásra benyújtott pályázatai­val. A pénzt elsősorban a térség turisztikai fejlesztésére kíván­ják fordítani. Céljuk, hogy ha­tékonyabban használják ki az Ormánság idegenforgalmi adottságait. Az idelátogató turisták tájé­kozódását egységes, ormánsági motívumokkal díszített, fából készült jelzőtáblákkal, valamint turisztikai prospektusokkal kí­vánják megkönnyíteni. Terve­zik több, helyileg védetté nyil­vánított épület felújítását is, amelynek során szóba kerülhet a sellyei református templom, a vajszlói Kodolányi Múzeum és több 19. századi parasztház re­konstrukciója is. Ezen kívül négy Dráva menti településen hajókikötőt létesítenek a pénz­ből. Ezek a beruházások nagy mértékben hozzájárulhatnak a térség falusi turizmusának fej­lődéséhez. Külön figyelmet fordít a Tár­sulás az ormánsági települések környezetének szépítésére. A területen honos fafajták telepí­tésével kívánják hangulato­sabbá tenni a falvak belterüle­tét. Ezen kívül meggyfákat is ültetnek, amelyek gondozása a községekben élő munkanélküli romalakosság feladata lesz. Ezek az emberek így némi plusz jövedelemhez juthatnak, továbbá a közös munka „kö­zösségfejlesztő hatása” sem el­hanyagolható szempont. Az elnyert pályázatok teljesí­tése szigorú határidőkhöz kö­tött. November végéig kell megkötni a szerződéseket a ki­vitelezőkkel, 2000 tavaszán pe­dig el kell kezdeni a munkála­tokat. Ha minden a tervek sze­rint halad, az elképzelések sze­rint néhány éven belül az Or­mánság is hazánk egyik turisz­tikailag fontos területévé vál­hat. W. K. i l Eltűnő kegytárgyak • A tolvajok által kedvelt csokrok közül a kisebbek 500-800 ■ forintba kerülnek, a nagyobb bokréták elérhetik a 2000-6000 forintot; hasonló árban mozognak a koszorúk is. • Az alumíniumvázák ára több száz forint, ezrekre rúg viszont a réz gyertyátokért fizetendő összeg. • Gyakran eltűnnek a kriptákra szerelt rézkarikák, ebből négy szépen kimunkált darab akár 10 ezer forintba is kerülhet. • A fémtárgyakért az azokat illegálisan átvevők csak a tényle­ges ár töredékét, olykor néhány száz forintot fizetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom