Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-30 / 177. szám

1999. június 30., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dünántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Vigyázat, burgonyavész fenyeget! A védekezést a tünetek megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni Az elmúlt hetek szélviharos, csapadékos időjárása, a nedves ta­laj, a magas páratartalom kedvez a burgonya legfontosabb és legveszedelmesebb kórokozójának, a burgonyavész (Phitoph- tora infestans) terjedésének. Gazdahírek Zöldbab másodvetésben. A kert megüresedett részén - a korai káposzták, a spe­nót, a korai tenyészidejű zöldségfélék, a hónapos re­tek mellett - július végéig elveteményezve eredmé­nyesen termeszthető a bab. Talajban nem válogatós, félámyékos helyen, a szőlő­sorok között vagy a gyü­mölcsösben is megél. Má­sodvetésre elsősorban a bo- korbabfajtákat válasszuk, magját öt-nyolc centiméte­res tőtávolságra, a talaj szerkezetétől függően há­rom-öt centi mélyre vessük. Ne feledkezzünk meg a rendszeres öntözésről - töb­bet terem, kevésbé szálká- sodik -, a gyomlálásról, a virágzást követően a fejtrá­gyázásról. Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete minden kedden és csü­törtökön délelőtt szakta­nácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. szám alatt, az Agrárkamara székházában. Országos gyümölcskör- kép. A hatóságoknak az idén is több ezer hektárnyi almásban kellett elrendel­niük a tűzelhelás elleni sztreptomicines kezelést, amelynek eredményeként a gyakori esőzés ellenére sincs járványveszély. Egyes almafélékből - főként a Golden, a Jonagold és a Starking fajtáknál - gyenge termés várható. Kajsziból az előző két év jelentős fagy­kára után kimagaslóan jó a termés. A meggyültetvé­nyeket az idén is károsította a monília, így gyenge-köze­pes hozamot adtak. A szilva és az őszibarack terméskilá­tásai fajtától és termőhelytől függően változatosak. A betegség tünetei a lomboza­ton és a gumókon egyaránt megtalálhatók. Szántóföldön az első tüneteket a levélkék csú­csán, illetve szegélyén láthat­juk: barna, nyirkos, állandóan növekedő folt formájában. A bámulás a levél egész felületét időben), illetve szárad (száraz­ság esetén). A gomba tipikusan belső élősködő. A fertőzéshez elen­gedhetetlen az eső, amiben a konídiumok kicsíráznak. Ter­jedésükben nagy szerepe van a szélnek is. A külső környezeti Most még szépen virágzik a burgonya, de oda kell figyelni az intő jelekre fotó: tóth László ellepheti. Az ilyen levél ránco­sodik, feketedik, időjárási álla­pottól függően rohad (nedves tényezők meghatározó szerepet játszanak a betegség fellépésé­ben, a járványok kibontakozá­sában. Csíra­képződés csak magas légnedvesség mellett törté­nik, az eső segíti a kór­okozót a táb­lán való terje­désében és a gumókhoz való lejutásában. A betegség nagyon gyorsan terjed, ha az időjárás kedvez, két-három nap elegendő ahhoz, hogy a levelek teljesen leszá­radjanak. Különösen a csapa­dékos nyarakon teljesen leta­rolhatja a burgonyatáblákat. A „vész” elnevezés tehát nagyon is találó. A védelem az elmúlt napok időjárása következtében szinte kötelező a járvány elhárítása érdekében. Virágzás előtt aján­lott egy preventív permetezés. Virágzás után, amikor a burgo­nya fejlődése a fogékony sza­kaszhoz érezik, figyelni kell a burgonyatáblát. Ha az első tü­netek megjelentek, a védeke­zést azonnal meg kell kezdeni, és ha az időjárás kedvez a be­tegségnek, rendszeressé kell tenni. A vegyszerek listáját táb­lázatba foglaltuk. Figyelembe kell venni a ké­szítmények hatástartamát és a permetezési fordulókat ennek ismeretében kell végrehajtani. Csörnyei Lászlóné Burgonyabetegségek (alternária és fitoftóra) ellen használható készítmények szer neve forg. kát. élem.eü. vár. i. szer neve forg. kát. élem.eü. vár. i. Acrobat MZ 3 21 Manex II 3 21 Altima 2 14 Merpan 80 WDG 3 14 Astra Rézoxiklorid 3 7 Mikai C 64 WP 3 7 Axanit Cu 50 WP 3 21 Miltox Special 3 10 Bravo 500 2 7 Mvcouqard 500 SC 2 7 Bordói lé FW 3 21 Perocin 80 WP 3 21 Bordói lé + kén FW 3 7 Perotox Wp 3 10 Bordói por 3 7 Polikarbacin 80 WP 3 21 Brestanid 1 30 Polvram DF _____3______ 21 Ca otan 50WP 3 ■—■44—-RéwiáJie 3 21 Champion 50WP 3 7 Rézkol 400 FW 3 7 ClortosiD 75WP 2 j Rézoxiklorid 50 WP 3 7 Clortosip L 2 Ridomil Plus 45 WP 3 21 Cuprosan Super D 3 ' 10 Ridomil MZ 72 WP 3 14 Cuoroxat FW 3 7 Ridomil G. MZ 68 WP 3 14 Curzate R 3 21 Ridomil G. Plus 42.5 WP 3 ____________21______ <u c •o I r . 4-> O <0 Daconil W-75 2 Snadofan C 3 7 Dithane FL 3 Sandofan M8 WP 3 ____________21 Di thane DG 3 10 Tanos 2 14 Dithane M-45 3 21 Tattoo 2 ____________21______ Fo loan 48 EC 2 28 Orthocid 50 WP 3 14 Folnan 50WP 2 28 Vitra Rézhidroxid 3 ____________7 Fo loan 80 WDG 2 ?8 Vnndnzeh DG 3 10 ■O Forum R 3 71 Vnndnzeh Plus 3 21 %m N =0 SEI Funguran-OH 3 7 Kocide 101 3 7 Galben R 3 21 Kocide DF __3___ 7 Gazdasarok A talajhoz mérten öntözzünk a konyhakertünkben Télen és kora tavasszal bő­ségében voltunk a csapa­déknak, majd jött egy szá­raz, meleg időszak, a talaj­felszín helyenként kicsere- pesedett, porzott, utóbb pe­dig viharos széllel hatalmas esőtömegek, helyenként jég zúdult a termőföldre. Kér­dés ezek után, mikor szük­séges öntözni és mennyit? A mélyen gyökerező növé­nyek találnak vizet a mélyebb rétegekben. Csak azok van­nak veszélyben, amelyeknek a gyökérzete még nem ér le 15 cm-nél. Például a homok­talajokra kár lenne napi 10-15 liternél több öntözővi­zet kilocsolni, hiszen az gyor­san beissza és rövid ideig tartja meg a vizet a felső réte­gekben. Folyamatosan négyzetmé­terenként 30 I csapadék 120 cm mélyre is lejut. Vályogta­lajon ahhoz, hogy egy méter­nél mélyebbre lejusson a víz, 75 liter csapadékra, vagy an­nak megfelelő mennyiségű öntözővízre van szükség. A kötött agyagtalaj ilyen mély­ségig 125 liter vizet igényel, de tovább megtartja a nedves­séget, mint az előző két talaj­típus. A kapás növények ese­tében például általában 45-60 centiméter mélyre kell lejut­tatni a vizet. A tartalékok eb­ben a mélységben a homokos altalajon már kifogyóban vannak, a vályog- és agyagta­lajon pedig még van elegendő nedvesség. A víz utánpótlását folyama­tosan kell biztosítanunk. Ez­zel egyben elegendő vízzel látjuk el a még zsenge, 10-20 cm-en gyökerező növényi kultúrákat, amelyek gyorsan fejlődnek és gyökérzetük egyre jobban megerősödik. A kapálással nemcsak a táplálékot és a nedvességet elszívó gyomokat pusztítjuk el, hanem megszakítjuk azo­kat a kapilláris ereket is, ame­lyeken a pára a napsugarak és a szél hatására távozni képes. A sorközöket, a tövek közét ezért kell alacsonyan, de ala­posan, nemcsak a gyomok gyökérzónájában, hanem a ta­laj teljes felületén megka­pálni. K. L. Leanderek dugványozása A kardvirágok bőséges csapadék hatására most gyorsan növeked­nek. Gyakran előfordul, hogy a gumók nem tartják elég szilárdan a súlyos levélzetet, ezért a növény kifordul a talajból. Ennek megelő­zésére érdemes a kardvirágokat pálcikákhoz rögzíteni. A leandereket most szaporíthat­juk, mégpedig dugványozással. Vágjunk le egy csúcshajtást, szed­jük le néhány alsó levelét és állít­suk vízzel telt agyagedénybe, na­pos helyre. A vizet lehetőleg két- három naponta cseréljük. A gyökerek képződése hat-hét hét múlva indul meg és két hónap múltán már cserépbe lehet ültetni a növénykéket. Bálint György Az olvasó kérdez - válaszol a szakember Korompenészes körtefák Egyre több olvasónk érdek­lődik, mivel védekezhet a körtefáit beborító korom­penész ellen? Rovatunk ál­landó szerzője válaszol. Az első feladat a körtefák ko­ronán belüli ritkítása, a feles­leges hajtások, a vázágakból előtörő vízhaj­tások eltávolí­tása, a korona levegő átjárha­tóságának biz­tosítása. A sűrű korona, az elsűrűsö­dött koronák­ban kialakuló, magas páratar­talmú mikro­klíma kedvez a körte levélbolha felszaporo­dásának. Permetezéskor a növény­védő szert sem tudjuk az ilyen koronákba egyenletesen kijut­tatni. A körtelevélbolhát vi­aszréteg fedi, védve a külső hatásoktól, köztük a növény­védő szerektől is. Ezért gyak­ran előfordul, hogy a perme­tezések hatástalanok marad­nak. Erős körtelevélbolha fertő­zésnél a permetezések időzí­tése a legfontosabb. Esők utáni permetezés - a levelek felszáradása után - a leg­eredményesebb, mivel a vi­aszréteg a levélbolhákon vé­konyodik, a károsító „elérhe­tővé” válik. Védekezésre fel­használható készítmények: Dimilin 25 WP, Ekos 100 EC, Nomolt 15 SC, Nurelle-D 50/500 EC, Pyrinex 48 EC, Bio-Sect, Chi- netrin 5 EC, Decis 2,5 EC, Fendona 10 EC, Karate 5 EC (2,5 EC), Mitac 20, Mospilan 20 SP, Vektafid R. Tapadásfo­kozó, méz­harmat oldó anyagként 0,25%-os töménységben Ág­ról Plusz-szál kombinálhatjuk a készítményeket. A hatéko­nyabb védekezés érdekében vizes, vagy 1%-os káliszap­panos lemosás a védekezés előtt szintén növeli a növény­védő szerek hatását. A nyári hónapokban eredményesen használhatjuk a Mitac 20 + ki­tinszintézis gátló Dimilin 25 WP, vagy Nomolt 15 SC kombinációját. Czigány Csaba Még egyszer a kiviről Temesi Józsefné pécsi olva­sónk - mint levelében írja - hűséges olvasója Kisterme­lők rovatunknak. Legutóbb a kiviről írott cikkünk kel­tette föl érdeklődését. Annál is inkább, mivel két fája is van, az egyik három éve vi­rágzik, miközben a másik még egyszer sem. Vajon megálla­pítható-e, melyik a hím-, s me­lyik a nővirágú, vagy pedig várjon vele, mégis lesz valami a fájából? A kérdésre az emlí­tett cikkünk szerzője válaszol. A kivi kétlaki növény, tehát egy-egy növényen vagy csak hím-, vagy csak nővirágokat hoz, amelyek a levélhónaljak­ban többesen állva, a nyár ele­jén virágoznak. A virágok színe fehér, méretük körülbelül tíz-tizenöt centiméter, a nővi­rágon a bibe szabadon álló, vége visszahajló. Úgy lehet eldönteni, hogy melyik nővirág, melyik hímvi­rág, hogy nagyítóval megvizs­gáljuk, hä a virágon csak bibét találunk, porzót nem, akkor nővirágú (1. rajzunk), ameny- nyiben csak porzókat látunk és bibét nem, abban az esetben hímvirágról (2. rajzunk) beszé­lünk. (Forrás: Velich István ­V. Nagy Enikő: Nálunk is meg­terem.) Egyébként a piacon már megjelent a hímnős virágú ki­vifajta, ez önmagában is terem. Buzássy Lajos Az ananász házi szaporítása Az ananász különleges, kedvelt déligyümölcsünk. Az első gyü­mölcsöt a XV. század végén hozták Dél-Amerikából Európába. Jelenleg Közép- és Dél-Amerikából, Dél-Afrikából és a Távol- Keletről importáljuk az ízletes terméseket. A XVIII-XIX. században Eu­rópában több uradalom foglal­kozott termesztésével. Felje­gyezték, hogy az Esterházyak a múlt század elején évi 400 szem termést érleltek kismar­toni üvegházukban. Az ananász lágyszárú, tőlevélrózsát nevelő broméliaféle, amely a levélró­zsa közepéből kiemelkedve, rövid száron hozza hengeres, tömött virágzatát. A virágok fehérek, vagy világoslila szí­nűek, aprók. A termés összetett, száznál több bogyóból alakult termés­ágazat, tojásdad formájú, amely rostos hosszanti tengelyből, lé­dús húsállományból és színes, pikkelyszerű külső takaróleve­lekből áll. Csúcsán levélrózsa található. A különböző fajták­nál a termés színe és a levelek is eltérőek. Házi szaporításhoz a termés csúcsán lévő levélrózsát hasz­náljuk. A termés csúcsa alatt 3- 4 centiméteres csonkkal vágjuk le a levélrózsát. A rostos ten­gelyrészről a terméshúst óvato­san fejtsük le, mert rajta már lehetnek gyökérkezdemények. A vágásfelületet faszénporba mártsuk be, hogy ne rothadjon. Homokos tőzegben gyökerez- tessük. A gyökeresedéshez 25- 30 C°-ot biztosítsunk. Az erős napsütéstől árnyéko­lással védjük. Mérsékelten ön­tözzük, párásítsuk. Fóliataka­rással elősegíthetjük a gyökere- sedést. Három-négy hét alatt meggyökeresedik, akkor cse­répbe ültetjük, laza, savanyú kémhatású, tápdús talajba (Flo- rasca „A”). Nyáron bővebben, télen mérsékleten öntözzük. Hűvös, világos helyen teleltet­hetjük. Nyáron nagy melegben árnyékoljuk és párásítsuk. A jól kezelt, fejlett növény három-négy év után, nyár ele­jén virágot hozhat. Virágzás után a termés is kifejlődik, de megporzás nélkül mag nem lesz benne. A következő nyár végére érik csak meg a termés, amely kellemes illatával tölti be a szobát. Az ilyen növényt me­leg szobában, világos helyen kell teleltetni. Búzás László i X i »

Next

/
Oldalképek
Tartalom