Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-28 / 175. szám
1999. június 28., hétfő Dtinántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Hírcsatorna Községi egészségterv. A vidék, a falusi lakosság egészségének megőrzését célzó programot indított a Soros-alapítvány. A falvak a községi egészségtervek elkészítése után pályázhatnak, hogy a terv megvalósításához pénzt is szerezzenek. A második pályázati fordulóban sikeres pályázatot nyújtott be és nyertes lett több baranyai falu is, így Bikái, Mecseknádasd és Máriaké- ménd. Privatizáció. Dr. Fodor Miklós, a háziorvosi hálózat privatizációjáért felelős miniszteri biztos lesz ismét vendége a Pécs-Baranyai Orvosklubnak. Június 30-án 18 órakor a klub székházában (Pécs, József u. 19.) a privatizáció legfontosabb kérdéseiről tart előadást. A rendezvényre meghívták a Magyar Orvosi Kamara képviselőit, valamint vájják az érintett önkormányzatok vezetőit is. Diplomaátadás. A POTE Főiskolai Kar végzős hallgatóinak diplomaátadó ünnepsége, július 3-án, szombaton, 11 órakor lesz az egyetemi aulában. Trombózis után mozgás! Trombózis után gyakran a legjobb a mozgás. Korábban az volt az elv, hogy a lábtrombózis után - különösen a mélyvénás trombózisok esetében - szigorú ágynyugalmat ajánlottak. Attól tartottak ugyanis, hogy mozgáskor a vérrög a vérárammal a tüdőbe jutva elzár egy eret, és tüdőembóliát okozhat. Egy új, 900 páciensen végzett vizsgálat viszont kimutatta, hogy gyakran a mozgás jobb az ágynyuga- lomnál, sőt még az embólia veszélyét is csökkenti. Mozgás közben a vérrög jobban összenő a véna falával és ott rögzül. Fontos ugyanakkor, hogy járáshoz a vádlira feszes nyomókötést helyezzünk. Természetesen emellett fontos a megfelelő gyógyszeres kezelés. Egészség - Életmód Magándíj gyermekek gyógyításáért Idén először adták át azt a díjat, amit Tölösi Péter, a Matáv nemrég elhunyt vezérigazgató-helyettese alapított. Ezt az elismerést minden évben egy háromtagú bizottság annak ítéli oda, aki mind az alapítványban, mind a leukémiás, tumoros gyermekek gyógyításában, gondozásában kiemelkedő szerepet játszott. A díjat dr. Sziics Rozália főorvos, a pécsi gyermekonkológiai gondozó vezetője kapta. munkatársai, a Pécsi Normandia Lions Klub, a Matáv, és még nagyon sokan. Nekik is köszönhető, hogy a gyógyítási eredményeik közelítik a nyugati országokéit, s hogy az egykor itt kezelt gyermekek felnőttként térnek vissza bemuA gyermekek egészségéért fogtak össze szülők, orvosok- Sosem titkoltuk a szülők előtt, hogy ezek a betegségek hosszadalmas kezeléssel járnak, de a gyógyulás reményét sosem szabad feladni - kezdte a legfontosabbal a beszélgetést dr. Szűcs Rozália (kis képünkön). - A gyermekeknek hónapokat kell a klinikán tölteniük, s ezt nagyon nehéz elviselni. A legtöbb családban ez a helyzet azzal a döntéssel járt együtt, hogy az anya otthagyta a munkahelyét, hogy minél több időt tölthessen gyermeke mellett. A közelebb lakók hetente többször ide utaztak, a távolabb élők pedig albérletet kerestek a városban. Szülők és orvosok hamar rádöbbentek, hogy a Dél-Dunán- túl különböző településeiről érkező gyermekek szüleinek többsége ezt az anyagi terhet nem sokáig bírja.- Eveken át együtt dolgoztunk dr. Kajtár Pál docenssel, az onkohemato- lógiai osztály vezetőjével, akinek az a meggyőződése, hogy az orvosi szakmai munka mellett ugyanolyan fontos az ápolási körülmények javítása. Rövid időn belül ez a szellemiség uralta valamennyiünk hozzáállását, s a szülőkkel együtt létrehoztuk azt az alapítványt, amelynek a célja, hogy ott folytassa a gyermekek gyógyulásának segítését, ahol az egészségügy pénzügyi lehetőségei befejeződnek. Egyre több támogató szegődött melléjük. A segítő szálak dr. Szűcs Rozália kezébe futottak össze. Az alapítvány kuratóriumának titkáraként mindenben része van, ami jobbítást hozott. A korszerű műszerek vásárlásától kezdve, a televíziókon, videoláncon át, a szülők szállásáig. De erről nem szívesen beszél. Sokkal inkább arról, hogy mennyit segítettek a közvetlen tatva egészséges gyermekeiket. - Tölösi Péter a legelső segítők között jött hozzánk. Magánemberként és a Matáv egyik vezetőjeként egyaránt támogatott bennünket. Jóleső érzés, hogy ő azokra is gondolt, akik többet tesznek ezekért a gyermekekért, mint amennyi elvárható tőlük. Ő is ezt tette. Szerencsére vannak, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak és segítenek nekünk a gyermekek gyógyításában. Ez a kitartó támogatás számunkra a legnagyobb elismerés. «tf kN «*'*'% -**-'•*. “ Nyáron nagyobb a fertőzésveszély Bár a június nem kényeztet el bennünket, de remélhetőleg idén is lesz nyár és meleg. A forró napokra viszont nem árt felkészülni egészségvédelmünk szempontjából. Az Országos Epidemiológiai Központ statisztikáiból kiderül, hogy a nyári hónapokban jóval több a fertőző megbetegedés. A gyomor-bél rendszeri fertőzések aránya nyáron a legmagasabb. A kórokozók szaporodásának ugyanis kedvez a meleg. A fertőzéshez és annak továbbadásához elég a gondatlanul kezelt étel, vagy mosatlan kéz. A gyomor-bél rendszeri fertőzésekre különösen ügyelni kell a közétkeztetésekben, strandokon és fürdőkben. A bakteriális zoonózisok, vágy is az állatról emberre terjedő fertőzések sok esetben a körültekintő konyhai feldolgozással megelőzhetők' AZ ételfertőzések kivédésére nem elég a'kézmosás, fontos a kellő hőkezelés is. Például a szalmonella esetében kritikusnak számít a nyers tojás, illetve az ezzel készült ételek - majonéz, cukrászati készítmények - fogyasztása. A tojást a felhasználás előtt gondosan meg kell tisztítani (a legjobb az enyhén hypós vízben mosás) és hőkezelni is kell. Bár a szalmonellafertőzések a tömeges megbetegedést okozó esetekben kerülnek nyilvánosságra, az ilyen fertőzések fele mégis a magánháztartásokból származik. Ennek oka, hogy a háziasszonyok nincsenek tisztában azzal, hogy az ételek elkészítésekor nyáron mire kell figyelni. (Például a maradék kifőtt tésztát még hűtőszekrényben sem szabad másnapra eltenni!) A fertőzésveszély korábban nem volt a maihoz hasonló mértékű, az elmúlt néhány év alatt is jelentős emelkedést mutat. 1993-ban Magyarországon a szalmonellafertőzések száma 16 452 volt, 1997-ben már 20 928. Ezzel szemben örvendetes, hogy a strandokon, fürdőhelyeken ma már kevesebb járvány fordul elő, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mindez az üzemeltetési feltételek szigorításának köszönhető. Felhívás a megye lakosságához Az allergiás légúti megbetegedések száma az utóbbi években rohamosan növekedő tendenciát mutat. Az 1998-as évben az ország területén 107 000 asztmás beteget tartottunk nyilván, ezek közül Baranya megyében 4300-an élnek. A különböző súlyosságé szénanáthával küszködő betegek száma ennek a többszöröse. Minden korcsoportban dominál a külső tényező, leginkább a parlagfű által kiváltott megbetegedés. Ezen betegek gyógyszeres kezelése évente sok millió forintot emészt fel. Városainkban, szántóföldeken, útszéleken nagyon elterjedt gyomnövény a parlagfű, hibás népi nevén: vadkender. Virágzása elhúzódó, július közepétől a fagyokig tart. A növény Eszak-Ameri- kából került Európába a század elején érkező gabonaszállítmányokkal. Hazánkban a legfertőzöttebb terület a Dél- Dunántúl. 1996-ban látott napvilágot egy nyílt levél, melyben a belügyi, munkaügyi, népjóléti és környezetvédelmi miniszterek szólították fel az ön- kormányzatokat a hozzájuk tartozó területek parlagfűmentesítésére. Felhívjuk a megye lakosságát, hogy minden rendelkezésre álló módon és formában tegyen az egészségért, akkor is, ha ma még nem érinti közvetlenül. A gyomnövény virágzás előtti eltávolítása, tövestől való kihúzása, kaszálása, jelentősen csökkentené az elterjedését. (A pollenek nem jutnának a levegőbe.) így remélhetőleg a megye felnőtt- és gyermekkorú lakói nem félelemmel várnák a nyarat, és a megbetegedések száma sem emelkedne. Asztmások, Allergiások Baranyai Egyesülete Örök életű medúza Nagyhírű kutatóközpontokban, hatalmas pénzekért folynak azok a kutatások, amelyek az öregedési folyamatok leállításának, az örök fiatalságnak a titkát szeretnék felfedezni. Lehet, hogy ezt a titkot az óceán mélyén lelték meg? Turritopsis nutricola a tudományos neve annak a medúzafajtának, amely az összes élőlény közül egyedül, életciklusa végén nem pusztul el, hanem magától megújul. Ezt a felettébb ritka, apró medúzát a régészek csak a 19. század végén fedezték fel az Atlanti-óceánban, később pedig az észak-karolinai tavakban is. Addig nem is tulajdonítottak neki különösebb figyelmet, amíg Boero professzor, az egyik olaszországi egyetem tengerkutatója szabadságra utazván rá nem hagyta a laboratóriumában éppen vizsgált állatkákat egy hallgatójára: etesse őket, míg vissza nem tér. A diák azonban tökéletesen megfeledkezett feladatáról. Amikor a professzor visszatért, döbbenten tapasztalta, hogy medúzái nem pusztultak el, hanem élnek, sőt fejlődésük korábbi stádiumában vannak, mintha újra kezdtek volna élni. A kísérletek bebizonyították, hogy erre egyetlen más medúza sem képes. A medúzák sarjadzással szaporodnak, a tengerfenéken tenyésző társaikról válnak le, majd planktonokkal táplálkozva fejlődnek ki teljesen, hogy tovább szaporodjanak, majd elpusztuljanak. Nem így a turritopsis nutri- cula! ő élete alkonyán újra alámerül a tengerfenékre és ott önmagát megújítja. „Úgy kell elképzelni a dolgot, mintha egy lepke újra begu- bózna, majd újjászületne a bábból” - magyarázza Boero professzor, aki immár hét éve mást sem tesz, mint a halhatatlannak tűnő puhatestűeket vizsgálja. Azt reméli, hogy rábukkanhat a kivételes képességű állatok szervezetében olyan anyagra, amelynek az „öröklét” tulajdonítható, s ezt esetleg a gyógyszerészet is alkalmazhatja. Fogorvosavató - Szombaton délelőtt a POTE aulájában avatták fel a Fogorvosi Karon végzetteket. Minden évben az évfolyam legjobb eredményt elért hallgatóját a Fodor Erzsé- bet-alapítvány jutalomban részesíti. A 22 végzős közül idén az alapítvány díját Mukics Adél nyerte el. fotó: wéber tamás Felfedezték a karcsúság génjét Amerikai tudósok nagy lépéssel közelebb kerültek az első igazi karcsúságtablettához, amely megakadályozza az elhízást és szabályozza a kalóriák elégetését. Ki ne ismémé azoknak a kínjait, akik szeremének mindenáron megszabadulni felesleges kilóiktól. Hány keserves fogyókúra, hány csodaszer okozott csalódást. Most lehet, hogy a tudomány felfedezte a megoldást. A Mahogany - MG - gént a cambridge-i Millennium Pharmaceuticals cég kutatói egerekben fedezték fel. Más orvosok már hat olyan gént találtak, amelyeket az elhízással hoznak kapcsolatba, de az MG az első, amely az anyagcserét és általa az energia felhasználását közvetlenül befolyásolja. A tudósok a gént egerekben találták. (Kutatásaik eredményét a Nature című szakfolyóiratban tették közzé.) A rágcsálók, amelyeknek az MG-génje mutációt szenvedett, akkor sem híztak, ha több zsiradékot fogyasztottak. A normális MG- génnel rendelkező kontrollállatok viszont a zsírosabb koszttól kövérebbek lettek. „Biztosak vagyunk benne, hogy ennek a génnek az emberben ugyanez a funkciója”, véli Karen Moore molekuláris biológus, a vizsgálat vezetője. Sok szakértő véleménye szerint még hosszú az út a karcsúságtabletta alkalmazásáig. Craig Warden, a kaliforniai egyetem táplálkozástudományi professzora az elhízást komplex problémának tartja, amelyben a táplálkozás, a mozgás és a biológia összejátszanak. James Hill a Colorado Egyetemről nem nagyon hisz egy olyan tabletta gyors előállításában, amelynek szedése lehetővé teszi, hogy ehetünk amennyit akarunk és mégsem hízunk. A Mahogany-felfedezője, Karen Moore bízik benne, hogy az MG-gén áttöréshez vezet. Reménykedik egy, a mutált gén hatását utánzó szer felfedezésében. A gén ezenkívül új ismeretekkel gazdagíthat bennünket test-saját raktárunk reakciójáról, ha többet eszünk, mint amennyire szükségünk van. Ferenczy Europress Sarok Zsuzsa
