Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-28 / 175. szám

8 Dünántúli Napló Befektetési Tanácsok 1999. június 28., hétfő Oldalszerkesztő: Hírbörze BÁT. A német márka júli­usra és szeptemberre 0,30 és 0,20 forinttal került lej­jebb, az elmúlt hetet 129,20, illetve 131,60 fo­rintos áron zárta. Az ame­rikai dollár 0,70-3,35 fo­rinttal gyengült, a közeli júliusi határidő 241,35, a legtöbbet veszítő augusz­tus pedig 242,75 forinton fejezte be a kereskedést pénteken. Az euró márci­usra 2,22 forintot zuhant, míg decemberig 0,55-1 fo­rinttal magasabb árfolya­mon jegyezték. Áruvásárlás. Tévesen je­lent meg előző befektetési oldalunkon az OTP áruvá­sárlási hiteleinek kondíciói. A helyes adatok: a kölcsön összege bútorvásárlásnál 20-500, egyéb termékek esetén 20-300 ezer forint. Futamidő: 6-36 hónap, s a kamat 26-27 százalék. Nő a befektetési alapok szerepe A megtakarításokért folyó versenyben egyre nagyobb szerepet játszanak a be­fektetési alapok. Júniusban 84 befektetési alap működött az országban. Ezeket különböző kereske­delmi bankok működtetik, s a megtakarításokat állam­papírok, kötvények, kincs­tárjegyek, részvények és vállalati kötvények vásárlá­sával gyümölcsöztetik. Az alapok iránti élénk ke­resletet a kutatók részben azzal magyarázzák, hogy a befektetési jegyek főleg ál­lampapírokban testesülnek meg, és ezáltal nemcsak biz­tos a megtérülésük, hanem kedvező hozamot is nyújta­nak. A lakosság elsősorban nem a pillanatnyi hozam nagysága alapján választ be­fektetési alapot, hanem mér­legeli a várható kockázato­kat és ezért figyelmet fordít az illető alap értékpapír­szerkezetére, valamint a ki­bocsátó pénzintézet bonitá- sára is. Szakemberek nagy jövőt jósolnak az indexala­poknak is, amelyek az idén jelentek meg először Ma­gyarországon. Adóvariációk jövő évre A kormány ígérete szerint jövőre csökkenteni kívánják a kö­zéprétegeknél a személyi jövedelemadót, valamint a munka­erőt terhelő befizetéseket. A Pénzügyminisztérium három vál­tozatot dolgozott ki, a mai kormányülésen dől el, melyik variá­ciót terjesztik majd az Országgyűlés elé. sen 4350 forintot kell fizetnie a munkaadónak. Az élőmunkával kapcsolatos költségek tehát az ideivel azonos bérszint mellett havi 25 ezer forint bruttó kere­set alatt emelkednek, míg az e fölötti béreknél csökkennek. A dokumentum szerint jö­vőre egy új adó, a biztosítási adó bevezetését is tervezi a kormányzat. Ennek mértéke 5 A családi kedvezmények megmaradnak FOTÓ: w. T. A személyi jövedelemadó-ter­vezet „A” változata szerint az adó mértéke 2 millió forint éves jövedelemig 25 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 40 százalék lenne. A „B” variá­ció esetében 26 százalékkal adózna 3,5 millió forintig az éves jövedelem, míg az e fölötti részt 40 százalékos elvonás súj­taná. A harmadik változat sze­rint a maximum 2,5 millió fo­rint éves jövedelem 26 száza­lékkal, az e fölötti jövedelem- rész pedig 40 százalékkal adózna. Az adójóváírás mértéke az első két esetben évi 10 százalék lenne. Az adójóváírás felső ha­tárát 36 ezer forintban maxi­málná a Pénzügyminisztérium és a kedvezmény egymillió fo­rint éves jövedelem felett nem lenne érvényesíthető. A harma­dik változatban az adójóváírást 1,1 millió forintig lehetne igénybe venni, mértéke 13 szá­zalék, vagy maximum évi 39 600 forint lenne. Az évi 400 ezer és 1 millió forint közötti jövedelemmel rendelkező személyeknél az „A” változat jelenti a legkisebb adóterhelést. Ebbe a jövede­lemsávba körülbelül az alkal­mazottak 40 százaléka tartozik, míg 2,5 millió forintnál na­gyobb jövedelmet az összes adózó mindössze 4 százaléka realizálhat. Az egyes szja-táblázatokat összehasonlítva az előterjesztés a következő megállapításokra jut: mivel a harmadik változat az adójóváírás érvényesíthető­ségét kiterjeszti az 1 és az 1,1 millió forint közötti sávba, e ka­tegóriában ez a változat biztosí­taná a legalacsonyabb adóterhe­lést. Az 1,1 és 2,3 millió forint közötti éves keresettel rendel­kezőknek szintén az „A” válto­zat alapján kell a legkevesebb adót fizetniük. Ugyanakkor a 2,3 millió forint feletti jövede­lemmel rendelkezőknek a „B” változat lenne a legelőnyösebb. A munkáltatói járulékot jö­vőre 33 százalékról 21 száza­lékra mérséklik. Az egészség- ügyi hozzájárulás 11 százalé­kos szintjét is 9 százalékra csökkentik, ugyanakkor a téte­les egészségügyi hozzájárulás havonta 750 forinttal magasabb lesz egy főre vetítve, így össze­százalék lenne és 7-11 milliárd forint bevételt jelenthetne a költségvetésnek. A javaslat ér­telmében az élet- és járadékbiz­tosítások esetében néhány évre érdemes elhalasztani az új adó bevezetését, míg a gépjármű­biztosításoknál mérsékeltebb elvonást javasolnak. A javaslat alapján a nominá­lis kamatokat 2000-től 10 szá­zalék, 2001-től pedig 11 száza­lékos kamatadó terhelné. A tár­sasági adószabályok 2000-ben nem változnának. Mire számítsanak a Real-vesztesek? Nem fogadható el a 70-80 százalékos kárkifizetés - mondta Nóga Ferenc, a Realbank-csoport károsultjainak képviselője. Közölte: a Realbank kötvényeseinek érdekében a betett pénzt, és kamatának 100 százalékos kifizetését szeretné kiharcolni. Czakó András, a Realbank volt vezérigazgatója a bank veszte­seinek elmúlt heti gyűlésén el­mondta: a Realbank-csoportnál rendelkezésre álló 13 milliárd forintból minden hitelező igé­nyét ki lehet elégíteni. Hozzá­tette: a Realbank soha nem ment csődbe, és nem volt fize­tésképtelen. Fél évvel ezelőtt ugyanis még 40 milliárd forint vagyonnal és 10-15 milliárd fo­rint likvid eszközzel rendelkez­tek. A kiegyensúlyozott gaz­dálkodás mellett a rossz hitelek aránya még kezelhető volt. A volt vezérigazgató szerint ezért teljesen váratlanul érte a bank vezetését az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet puccs­szerű intézkedése. Azt is hang­súlyozta, hogy az Országos Be­tétbiztosítási Alaptól az volna a korrekt magatartás, ha önként elállna 5 milliárd forintos igé­nyétől. A vesztesek a pénzügymi­niszternek címzett petícióban azonnali tényfeltáró vizsgálatot követelnek, különös tekintettel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek a kötvények visszavásárlására tett intézke­désére. A hitelezők szeretnék elérni, hogy a pénzintézettel kapcsolatban felfüggesztett konszolidáció ügyét is vegyék górcső alá. Felszólítják a pénz­ügyi kormányzatot: tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a Reálbankban meglévő több mint tízmilliárd forintot a kötvényeseknek, betéteseknek és részvényeseknek fizessék ki, valamint az Országos Betétbiz­tosítási Alap ne vegyen fel pénzt a hitelezők elől. Javasol­ják, hogy az állam előlegezze meg a felszámolás befejezéséig a bank kintlévőségeit. Kifogá­solták, hogy az állam többször is konszolidálta a Postabankot, míg a Reálbanknak egyetlen fil­lért sem adott. Úgy fogalmaz­tak: miközben a Nemzeti Szín­ház építésének elhalasztása ha­vonta több millió forintba ke­rül, a kormányzat nem segít a Realbank károsultjainak. Csekély BUX-emelkedés A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 6558 ponton fejezte be a pénteki kereskedést, az előző heti zá­róértékéhez viszonyítva 34 ponttal, azaz 0,52 százalék­kal nőtt az értéke. A legnagyobb forgalmú Mol- részvények 17,80 milliárd fo­rint értékben cseréltek gazdát. A héten kiemelkedő forgalma volt a Richtemek, így árfo­lyamértéken számolva a má­sodik helyen fejezte be az el­múlt hetet: a gyógyszergyári papír 16,18 milliárd forint ér­tékben fogyott. Az OTP 11,17, a Matáv 7,93 és a TVK 2,48 milliárd forint értékben kelt el. A vezető részvények közül egyedül a Richter zárta a hetet áremelkedéssel. A növekedés kiemelkedő mértékű volt: 11,6 százalékos drágulást ért el a papír, amely 10 830 forinton zárt pénteken. A többi húzó­részvény gyengült. A Matáv 2,2 százalékkal lett olcsóbb, 1315 forinton zárt. A Mól gyengülése 3,8 száz ’kos, pénteki záróára 5780 forint. Az OTP egy hét alatt 2 száza­lékkal gyengült, 10 290 forin­ton zárt. A TVK 0,4 százalék­kal olcsóbbodott, 2590 forint lett a záróára. A kisebb forgalmú részvé­nyek közül az Egis, a gyógy­szergyári „árszámyalásban" egy százalékkal drágult, 5505 forinton zárt. Tovább gyengült viszont a BorsodChem: záró­ára 6000 forint lett pénteken, ami egy hét alatt 1,2 százalé­kos csökkenés. B Részvények árfolyamaiakulása a BÉT-en VI. 25-én Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BÁV 1 300 / 32 BorsodChem 6000 \ 9 763 Danubius 4 450 / 28 761 Egis 5 505 \ 42 588 Matáv 1 315 \ 1 145 177 Mezőgép 2 295 13 711 Mól 5 780 \ 1 086 798 OTP 10 290 233 874 Pick 6 720 22 579 Pannonplast 4 850 \ 34 346 Prímagáz 2 205 \ 2 707 Rába 2 100 63 676 Richter 10 830 / 987 048 TVK 2 590 / 130 509 Zwack 5 595 / 45 Kárpótlási jegy 433 / 4 008 A BUX-index alakulása: 6558,81 (+100,27 pont) Tőzsdei várakozások Mielőtt előrenéznénk, ves­sünk egy pillantást arra, hogy mi is történt és miért? Az első negyedévben a BUX- index 6308-ról 5490-re süly- lyedt. Ennek először a brazí­liai fizetésképtelenség fenye­gető veszélye miatti világ­hangulat volt az oka, amely a gazdasági globalizáció miatt hozzánk is átterjedt a sok kül­földi befektető révén. Néhány nap múlva Brazília stabilizá­lódott, a magyar index azon­ban ezúttal saját állapota oká­ból, gyenge maradt. Ekkor került nyilvánosságra a folyó fizetési mérleghiány és a költ­ségvetési hiány növekedése. Később a délszláv háború ár­nyékolta be az indexet. Nagyvállalataink ugyanak­kor jó eredményeket mutattak és mutatnak fel. Ennek alap­ján az év végére nem lenne meglepő, ha a BUX a 6600 körüli szintre kapaszkodna fel, ami az év hátralévő részé­ben 15 százalékos nyereség lehetőségét nyújtja a jókor vásárlónak és a jókor eladó­nak. Ezt az veszélyezteti, ha nem javulnak a nemzetgazda­sági egyensúlyt jelző, már fentebb idézett mutatók. Az sem közömbös, vajon a világ pénzügyi központjában, a Wall Streeten uralkodó opti­mizmus befektetőket csábít-e el tőlünk (is). Végül: az európai gazda­sági növekedés lassulása, s ezzel exportkilátásaink rom­lása gyengítené vonzerőnket. Az elkövetkező hónapokban lehetőség van nemzetgazda­sági mutatóink javítására, ha takarékossági intézkedésekre kerül sor. A koszovói konflik­tus megszüntetésére intenzív tárgyalások folynak, sikerük hasznunkra lehet, mert a poli­tikai kockázat megszűnése és az újjáépítésben való részvé­tel felértékelne bennün­ket. Bácskai Tamás Kártyával a Föld körül Az utóbbi időben jelentősen megnőtt turistáink körében a bankkártyák népszerű­sége. Az egyik legnagyobb kibocsátó adatai szerint az 1998-ban külföldre utazó magyarok közreműködé­sükkel több mint 15,3 mil­liárd forintot költöttek. Az egyes országokban lebo­nyolított tranzakciók száma hűen tükrözi a magyarok uta­zási preferenciáik Legtöbbet az Egyesült Államokban, Olaszországban, Angliában és Ausztriában költenek hon­fitársaink, de a lista elején szerepel Spanyolország és Franciaország is. A statisztikák azt mutatják, hogy azok a magyarok, akik­nek itthon is mindennapi éle­tük részévé vált a kártyahasz­nálat, már pontosan ismerik az előnyeit, és külföldi utazá­saik során sem akarnak le­mondani róluk. A kártyák használata külföldön is ugyanolyan szabályok szerint történik, mint Magyarorszá­gon, sőt elfogadottságuk szé­lesebb körű. Ezenkívül biz­tonságosabb, mint a készpén­zes fizetés. További szolgáltatásként a bankkártyák nemcsak ké­nyelmes fizetési és pénzfelvé­teli lehetőséget nyújtanak, hanem biztosítást is. A leg­több kártyakibocsátó a mű­anyag lapocska mellé ingye­nes biztosítást is ad, amely a külföldön bekövetkezett poggyászkárra, balesetre és betegségre is érvényes. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR - ÁLLAMKÖTVÉNYEK Kötvény Vételhettó árfolyam Eladási (n) árfolyam Felhalmozott kamat Eladási (br) árfolyam Eladási ár hozama 1999/1) 101,19 102,49 3,74 106,23 12,52 1999/G 99,84­­­­1999/H 99,84 100,80 2,94 103,74 13,52 2000/D 100,97 103,31 6,89 110,20 12,85 2000/E 99,53 101,81 2,06 103,87 13,95 2000/F 99,67 102,50 5,44 107,94 13,95 2000/G 99,88 103,13 1,53 104,66 13,88 2000/H 99,59 101,10 7,32 108,42 13,82 2000/1 99,49 101,59 3,38 104,97 13,92 2000/J 99,19 101,85 6,58 108,43 13,98 2001/C 99,87 104,22 0,66 104,88 13,33 2001/D 100,08 103,66 5,96 109.62 13,81 2001/E 99,61 103,46 2,00 105,46 13,74 2001/F 99,07 103,10 6,37 109,47 13,64 2001/G 96,74 100,10 5,33 105,43 13,84 2001/H 96,45 100,30 1,18 101,48 13,71 2002/F 99,04 103,57 0,15 103,72 12,91 2002/G 100,13 105,00 0,61 105,61 12,54 2002/H 95,05 99,43 5,41 104,84 13,07 2003/1 98,89 104,91 5,52 110,43 11,77 2004/H 92,44 97,49 4,14 101,63 11,44 2009/B 95,47 101,27 4,11 105,38 9,50 Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott ka­mat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynapi átutalással történő fize­tés esetén a szerződés megkötését követő 5 naptári nap. A Magyar Állam­kincstár hálózatában 5 millió forint névértékű államkötvény vételére, vala­mint 20 millió forint névértékű államkötvény eladására vállal kötelezettséget. A fenti eladási árfolyamok minimum 100 ezer forint névértékű diszkontkincs­tárjegy eladására jelentenek kötelezettségvállalást. A kereslet-kínálat függ­vényében a napközbeni árfolyam-változtatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja. A Magyar Államkincstár 91 nap alatti hátralévő futamidejű ál­lamkötvényeket nem kínál eladásra. CREDIT" Banki kamat CENTER nélküli részlet- 2000 fizetési lehetőség! OPTIMÁLIS LÍZING- LEHETŐSÉGEK! Pécs, Megyeri út. 64.3.em/8. volt Agroker irodaház Tel.: 72/325-913,06-30/916-6006 Mohács, Szabadság út. 18. Aranyudvar Tel.:06-60/468-531,06-30/916-6006 • 200.000-700.000 Ft-ig 4 éves részletre • 800.000-10,000.000 Ft-ig 10 éves részletre ingatlanra, gépre, lakásfelújításra, házra, telekre, vállalkozásra stb. Ingatlanvásárlási lízing- hitel, személygépkocsi­vásárlás pénzügyi lízinggel, illetve tartósbérlettel. Haszongépjármű­finanszírozás a legkedvezőbb módon. Egyedi kalkuláció készítése! ,\ é 4 f Békéssy Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom