Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-22 / 169. szám

6 Dunántúli Napló Kisebbségek Baranyában 1999. június 22., kedd véget sem ért, de a tizenkét fős szervezőgárda már a jövőn munkálkodott.-Amit a résztvevők eddig elmondtak nekünk, az minden­képpen arra ösztönöz bennün­ket, hogy folytassuk. Ebből követ­kezik, hogy jövőre is megszervez­zük a ma­gyarországi horvát fiata­lok napjait, de ősztől más terveink is vannak - fejtegeti Dárdai Andrea, az egyik szervező. - Idén május­ban szerkesztésünkben megje­lent a magyarországi horvát he­tilap, a Hrvatski glasnik mellék­leteként egy négyoldalas ifjú­sági összeállítás. Ezt ezentúl negyedévente meg szeretnénk ismételni. A tábor és a lap mellett a vá­rossal és a megyével együttmű­ködve az európai gondolat sem marad el a későbbi programok­ból, hiszen egy magyar-hor- vát-bosnyák eurorégiós kulturá­lis fesztivál ötletét is dédelgetik.- Folytatjuk a horvát nyelvű filmvetítéseket, a tavaly őszi, Alkonyaitól pirkadatig elneve­zésű rendezvényünket idén is megtartjuk - sorolja tovább Fi- lákovity Dusán. - Ehhez per­sze, arra is szükség van, hogy eddigi támogatóink bizalma megmaradjon, és hogy egyre többen keressenek meg ben­nünket. Jó lenne, ha minden ba­ranyai horvát fiatal ténylegesen a sajátjának érezné az egyesüle­tünket és megvalósítandó ötle­tekkel bombázna bennünket. De már az is nagy öröm, hogy eljönnek a programjainkra. D. Z. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ adásokat. Az esti programok közül a folklórest volt a legnép­szerűbb, a Pécsi Egyetemi Klubba mintegy kétszázötve­nen látogattak el a Baranya és a Mohács táncegyüttesek fellépé­sére, valamint a horvát tánc­házba, ahol a szentpéterfai tamburazenekar adta a talpalá- valót.- Mindenképpen érdemes volt eljönni, hiszen nagyon ke­vés alkalom adódik arra, hogy mi, fiatalok is megismerjük egymást - vélekedik Merkovics Zoltán, aki Budapestről érke­zett. - Ráadásul olyan rendez­vények sorakoztak itt fel egy­más mellé, amelyeken rengeteg új ismeretet szerezhettük, ugyanakkor a szórakozás, buli­zás sem maradt el. Jó lenne, ha nem csak évente egyszer jön­nénk óasze, ha ezek a kapcsola­tok megmaradnának. Azt a szervezők sem titkol­ják, hogy ők is ezen dolgoznak. A találkozó összehívásának egyik fő célja az volt, hogy a Magyarországon működő hor­vát ifjúsági szervezetek minél inkább összefogjanak.- Mindenképpen fel kell mérni, hogy mire van igény, és hogy hányán vagyunk, akik még érdeklődnek a horvát kul­túra iránt. Nem hiszem, hogy könnyű feladat lenne, biztos, hogy sok segítségre lesz szük­ségünk. Ugyanakkor máris vannak ilyen jellegű pozitív visszajelzések, hiszen például több gimnazista jött Fertőho­mokról, akik csak nemrégiben kezdték el felfedezni identitá­sukat, és meg szeretnék tanulni nagyszüleik nyelvét - véleke­dik Vranesics Hajnalka. A tábor vasárnap még szinte A budapesti Fáklya táncegyüttes a Horvát Színház szabadtéri színpadán lépett fel Az Együtt Európában elnevezésű négynapos rendezvénysoro­zatra mintegy hatvan fiatal érkezett az ország horvátiakta vi­dékeiről. Az úttörő jelleggel megrendezett tábor alatt előadá­sok hangzottak el az Európai Unióról, a magyarországi horvá- tokról, de volt folklórest, versendi kirándulás, rockzenés buli, és akadt idő ismerkedésre, beszélgetésekre is.- Baranyában ilyen jellegű ösz- szejövetelt eddig még nem szerveztek. Ezzel szemben a horvátul Gradistyének nevezett terület magyarországi részén, vagyis Vas és Győr-Sopron megye horvátiakta falvaiban minden évben van egy kicsit más jellegű, de hasonlóképpen többnapos ifjúsági összejöve­tel. Ezeken többen voltunk er­ről a vidékről, így már tavaly felmerült bennünk, hogy érde­mes volna itt is találkozniuk a fiataloknak - foglalja össze rö­viden a rendezvény megszüle­tésének körülményeit Vrane­sics Hajnalka, a pécsi székhe­lyű Florvát Fiatalok Egyesüle­tének alelnöke (első kis képün­kön). A történethez mindenképpen hozzátartozik az egyesület megalapítása is, hiszen alig másfél éve a Janus Panno­nius Tudo­mányegyetem horvát szakos hallgatói gondolták úgy, érdemes lenne szerve­zett keretek között tenni valamit a horvát kultúra és identitás fennmara­dásáért. 1997 decemberében alakult meg a Horvát Fiatalok Egyesülete (HOFE), amely a kicsit döcögős kezdeti időszak után 1998 őszétől egyre több programot szervez. Két féléven át tartott a horvát filmek klubja, amelyet az Au­gust Senoa horvát klubbal együttműködve szerveztek, ta­valy ősszel volt egy egész na­pos rendezvény Alkonyaitól pirkadatig címmel, idén első alkalommal pedig horvát hét az egyetemen. Áprilisban egy eszéki színházlátogatást hoztak össze.- Szeretnénk egyfajta hiány­pótló szerepet betölteni. Elég kevés lehetőség van arra, hogy egy itteni fiatal horvát pop, vagy rockzenére bulizzon, hogy horvát filmeket nézzen meg, hogy ezen a nyelven olvasson - vélekedik Filákovity Dusán, a HOFE elnöke (második kis ké­pünkön). - Mindezek mellett tavasszal az energiánk legna­gyobb részét erre a négynapos találkozóra fordítottuk. Mind­végig hittük és reméltük, hogy van igény ilyen típusú rendez­vényekre. Június 17-én végül hatvanan érkeztek meg Pécsre, szinte va­lamennyi régió képviselve volt, ahol horvátok élnek.- Szerettük volna, ha auszt­riai és horvátországi horvát fia­talok is elfogadják meghívá­sunkat, de ez most nem sike­rült. Az előzetes elvárásainkhoz képest így kevesebben voltuk, de hát ez volt az első alkalom - mondja Filákovity Dusán. A találkozó programkínála­tával viszont már nem lehetett probléma, hiszen például a kon­ferenciákon az adott területek elismert szakértői tartottak elő­Együtt, egyenrangúan Európába A hét végén tartották meg Pécsett a magyarországi horvát fiatalok találkozóját 300 zenész Harmincéves a szászvári ze­nekar. Ez idő alatt 300 ze­nészt képeztek ki a régió ki­lenc zenekarának. A karmes­terek közül említsük Somfai Istvánt, Neumayer Károlyt, Auth Vilmost. Pecze Gábor karmester, egykori szászvári úttörőzenész méltatásában azt mondta: „Mind szebben szól a szászvári zenekar, mu- tatósabb a megjelenése. Di­csőséget hozott Szászvár­nak”. Hat zenekar több, mint száz zenésze köszöntötte a jubilánst. Szalatnaki délután Szombaton 16 órakor felvonu­lással kezdődik a szalatnaki német nemzetiségi délután. A programban fellépnek a mágo- csi ifjúsági fúvószenekar és tánccsoport, a szalatnaki ének­karok és tánccsoport, valamint a pári énekesek és táncosok. Régiós összefogás A del-dunantuli régióban igencsak szép számmal él­nek kisebbségek. Valamiféle összefogásukra eddig még nem történt kísérlet, pedig az európai uniós pénzekre ebben az esetben több lenne az esély. A megye és a város által lét­rehozott Kisebbségkutató Közalapítvány segítségével szeretné a Pécsi Lengyel Ki­sebbségi Önkormányzat fel­deríteni a Dél-Dunántúlon va­laha is élt lengyel kisebbség történetét, tájékoztat Szabó- pál Bálint, a Lengyel Önkor­mányzat képviselője. A régióban élő lengyelség partnere lenne egy valamilyen formában létrejövő regionális kisebbségi szervezetnek, amelynek lehetősége nyílna komoly forrásokhoz való ju­táshoz. A támogatásra széle­sebb körű összefogás esetén is jó esélyek vannak - amint ezt példák is mutatják -, ugyanis a testvérvárosi és partnermegyei kapcsolatok révén közös pályázatokon in­dulhatnának. A pécsi lengyelek egyre több szerepet vállalnak abban, hogy különböző szervezetek, intézmények lengyelországi kapcsolatainak kialakításá­ban, programok lebonyolítá­sában segédkezzenek. Ezt azonban egyelőre saját sze­rény keretükből teszik, mondja Szabópál, pedig az ilyen jellegű, rendszeres munkához egyéb források is szükségesek volnának. Az autonómia határai Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa megtar­totta a tavaly végzett tevé­kenységéről szóló beszámolót a Parlamentben. A kisebbségvédelem terü­letén előrehaladás tapasztal­ható, mondta, de számos hiá­nyosságra is fény derült az elemzett időszakban. Az om­budsman emlékeztetett a Ko­szovóban tapasztalt drámára, amelynek előzményei meglá­tása szerint 10-15 éve kezdőd­tek. Hosszan ecsetelte az 1998. évi őszi helyi önkor­mányzati és kisebbségi vá­lasztásokon történt anomáliá­kat, és szorgalmazta a pontos jogi szabályozás megalkotá­sát, mert „végre tisztázni kel­lene, hogy mit jelent a kisebb­ségi autonómia és hol vannak ennek a határai”. A pontos szabályozásra azért is szükség van, mert így tisztázni lehetne a közpénzek legitim felhasz­nálását - tette hozzá. Kifogá­solta, hogy eddig egyetlen parlamenti ciklusban sem si­került megoldani a kisebbsé­gek országgyűlési képvisele­tét, pedig annak „nincs szak­mai akadálya”. Amennyiben minimális konszenzus szü­letne ebben a kérdésben, az jót tenne Magyarország nem­zetközi megítélésének is - vé­lekedett. Magyarországon a társadalom egy igen jelentős csoportja hátrányos helyzet­ben van a foglalkoztatottság területén, és ezen változtatni kell. Hiába történt előrelépés az oktatás területén, ha a meg­szerzett tudást az illető társa­dalmi csoportok nem tudják értékesíteni a munkaerőpia­con az előítéletek miatt. Eh­hez hozzátette: kívánatos lenne felszámolni az előítéle­teket, és egyenlő esélyt terem­teni a munka világában. Az ombudsman arra is figyel­meztetett, hogy 1997 és 1998 között a megyei munkaügyi felügyelőségek egyetlen eljá­rást sem kezdeményeztek azok ellen, akik megsértették a törvényes előírásokat. Oldalszerkesztő: Cseri László Leszakadó peremvidékek A Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat ebben az évben szeretné megvalósítani a me- szesi játszókertet, hat szociális lakást a nyár végére, ki szeret­nék adni a Pécs Cigányságáért- díjat, mondja dr. Kosztics Ist­ván elnök. Megrendezik a Cigány Kul­turális Hetet szeptemberben, a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját és a Pécs-Baranyai Roma Napokat. Nyomatéko­sabban szeretnének részt venni a Pécsi Napok rendezvényso­rozatában is az idén. Ami a Rácz Aladár Közös­ségi Házat illeti, beindult a szociális és családsegítő szol­gálat és a cigány munkaerő­közvetítő szolgálat, amely új a ház szolgálatai sorában, és a családok komplex támogatását próbálják valahogyan koordi­nálni. Úgy látják, hogy sokan belefásultak az elmúlt hóna­pokban abba, hogy megalázta­tásokban volt részük munkake­resés közben. Nem kevesen laknak a peremvidékeken, aki­ket szociális munkásokkal kí­vánnak felkeresni, s meg­győzni őket arról, hogy fontos a kapcsolattartás a munkaügyi központtal, regisztráltassák te­hát magukat és megpróbálnak számukra idénymunkát ke­resni. Mindemellett pályá­zatíró szolgálatot is fenntarta­nak a vidéki kisebbségi ön- kormányzatoknak, szerveze­teknek. A középtávú cselekvési programot, amelyet a kormány nemrégiben fogadott el, \ ... ményük szerint hivatalnokok állították fel, nem nagyon vet­ték figyelembe az ország kü­lönböző részein lakó cigány­törzsek sajátosságait. A prog­ram különböző elemei nincse­nek egymással kapcsolatban, s az egyes területeken belül is feszültségek teremtődtek. Pél­dául az oktatáson belül a prog­ram nagy hangsúlyt fektet a középiskolások és egyetemis­ták ösztöndíjazására, de azt látni kell, hogy nagyon sok szegény cigánygyerek is van a rendszerben, akikre nem gon­doltak. Komoly gondok van­nak a foglalkoztatással kapcso­latban. Igazából nem jelent megoldást a közmunka sem, hiszen egyre kevesebb itt Ba­ranyában is a közmunka lehe­tőség, és mind ritkábban tu­dunk közhasznú munkásokat foglalkoztatni. A kormány pe­dig kivonulni látszik ezekről a területekről. S amikor ezekről a gondokról beszélnek, mindig Borsodot és Szabolcsot emlí­tik, pedig Baranya a cigányok lélekszáma tekintetében a harmadik helyen áll. S vannak olyan települések, ahol telje­sen, vagy majdnem teljes egé­szében cigányok élnek. Itt sem gyár, sem üzem nincs, egyetlen kormány, de a megye sem fog­lalkozik azzal, hogy valami történjen, pedig önerőből nem tudnak előre lépni. Inkább ne­gatív tendenciákat tapasztal­nak, például felére kívánják csökkenteni a munkanélküli já­A Rácz Aladár Közösségi Ház szolgáltatásai is egyre ked­veltebbek, napról napra többen keresik fel fotó: laufer László radék fizetési idejét. S ezért sem tudják értékelni Orbán Viktor és Farkas Flórián talál­kozásán született eredményt sem, mondja Kosztics István, azt, hogy a középtávú cselek­vési programhoz nem rendel­tek külön anyagi bázist. Meg­győzték arról Farkas Flóriánt, hogy évente a tárcák elkülöní­tenek valamennyi pénzt. Ez pedig így nem működik. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom