Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-19 / 166. szám
10 Dhnántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. június 19., szombat Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna Két nyelven. Ceruzarajz - Skizze címmel Bertók László versei jelentek meg a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont kiadásában. Szerkesztette: Lengyel Józsefné. A verseket az iskola diákjai fordították németre. A Püspökvár! Zenés Esték keretében vasárnap 16 óra 15 perctől a Pécsi Klarinét Kvartett lép fel a püspökvárban, Hersdorf, Dvorak és Brenstein műveivel. A Művészetek Házában Pécsett június 21-én 18 órakor Kiszely Gábor „A szabadkőművesség” című könyvét mutatják be. 22-én 18 órakor „A pszichiáter és páciense” sorozatban Hytner „György király” című filmjét láthatjuk. Zenei fesztivál. A Pécsi Szimfonikus Zenekar június 25-étől július 2-áig rendezi meg a IX. Pécsi Zenei Fesztivált. A nyitókoncert június 25-én 20 órától a Bazilikában lesz, ahol Händel Messiását adják elő Howard Williams vezényletével. Hommage a’ Martyn. A száz éve született Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész szellemiségét felidéző tárlat július 4-éig látogatható a Pécsi Galériában, ahol tizenöt neves művész alkotásait tekinthetjük meg. A Palotabozsoki Zenekar tízéves évfordulóján ma délután a Kaposvári Pedagógiai Főiskolán lép fel, június 23-án 20 óra 30-tól a POTE aulájában, vezényel Schütz József. Nyári rend az Egyetemi Könyvtárban. Június 21- től 30-ig hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig olvasószolgálat van a könyvtárban, 10- től 15 óra 30-ig lehet kölcsönözni. Július 1-től 9-ig és augusztus 2-től 31-ig az olvasókat 9-től 12 óráig, a kölcsönzőket 10-től 12 óráig szolgálják ki. A könyvtár július 10-től 31-ig zárva tart. A július 10. után lejáró könyvek szeptember 11-ig adhatók vissza késedelmi díj nélkül. Első benyomásra is páratlannak tűnik a gyűjtemény A Nudelman gyűjtemény a pécsi Múzeum Galériában FOTÓ: MÜLLER ANDREA Modem festészetünk dióhéjban A huszadik századi modern és kortárs művészek patinás sorát, nagyszerű alkotásait kínálja a Nudelman László képzőművészeti gyűjteményéből rendezett tárlat, amely tegnap nyílt Pécsett a Káptalan utca 4. szám alatti Múzeum Galériában. Az Anna Margittal kezdődő, Barcsay Jenővel, Bálint Endrével folytatódó és Vajda Lajossal záruló névsor önmagában is sokat sejtet, hanem aki a Janus Pannonius Múzeum galériájába maga is ellátogat és a közel száz alkotást megtekinti, annak a maga nemében páratlan élményben lehet része. A kiállítást Várkonyi György, a múzeum művészet- történésze rendezte, akivel még a frissen kicsomagolt képek közt tallózva váltottunk szót.- Első benyomásra is páratlannak tűnik a gyűjtemény.-Barcsay Jenőnek és Kor- niss Dezsőnek mintegy húszhúsz képe van itt, ami szinte az egész pályájukat reprezentálja - kalauzol Várkonyi György. Gulácsy Lajos „Dal a rózsatőről” című híres, 1904-ben készült festménye az egyik legértékesebb munka, de itt vannak Máttis Teutsch János, Réth Alfréd tízes években készült festményei, Kmetty János 1918-as „Ülő nője” és Nagy Balogh János két képe is, amely a Bedő- gyűjteményből került Nudelman tulajdonába.- Komiss alkotói pályáját nemcsak az első remekművek, az 1935-ös „Citerás csendélet”, az 1947-es keltezésű „Mezei Vénusz” vagy a későbbi szűrmotívumai reprezentálják, hanem akadnak olyan meglepetések is, mint az „Ördög”, amit nemigen láthatott eddig a közönség. Hasonlóan teljes a keresztmetszet Barcsayról is. Bálint Endre a hatvanas évek fordulóján Párizsban festett „Lá- tomás”-a, Kondor Béla „Két kerub”-ja is a ritkaságok közé tartozik. A kortárs anyagot például ef Zámbó István ironikusjátékos „Miskakancsó”-ja, O. Papp Gábor Triptichonja, Prut- kay Péter objektjei, Paizs Péter színes geometrikus absztrakjai Nudelman László képviselik. Sajnos a meghívón ígért Kassák Lajos-kép még nem érkezett meg a gyűjtőhöz, és Barcsay Jenő egyik nagyméretű képének sem tudtunk helyet szorítani.-A pénzen kívül mi kell ahhoz, hogy ilyen színvonalon adjon teljességet egy gyűjtemény?-Nudelman csak neves, elismert gyűjtőktől, az előző gyűjtőgenerációk legjobbjaitól - Rácz Istvántól, Bedő Rudolftól, Várkonyi Zoltán hagyatékából válogatott. Vásárolt jelentős mai galéristáktól is Erdész Lászlótól, Kieselbachtól és másoktól is. A velencei bi- ennálékat, a Műcsarnokot és más kiállítótermeket megjárt művekről van szó, amelyeknek néha több tulajdonosok is volt. Egy-egy kép története, útja a mostani kiállításig néha valóságos legenda. Azt tudomásul kell venni, hogy - akár Nyugaton, ugyanúgy nálunk is - egyre kisebb számban kerülnek köz- gyűjteményekbe remekművek, mert az államnak nincs pénze megvásárolni azokat. Nálunk is meg kell szokni, hogy a műalkotás gazdái vagyonos magán- személyek lesznek - és akik üzleti értékként is kezelik a műveket, azok közszemlére is teszik.- Mit lehet tudni Nudelmann Lászlóról, és hogyan talált rá a Janus Pannonius Múzeum?- Negyvenes évei elején járó ember, aki nem sokat árul el magáról, de a gyűjtők között természetesen neve van. Először numizmatikával foglalkozott, majd gyűjtött régi kerámiákat, bútorokat is. Történeti értékű relikviái voltak az 1848- 49-es forradalom és szabadság- harc idejéből is, amelynek az értékét jelzi, hogy a közelmúltban egyetlen árverésen talált gazdára.- Pénzét képzőművészeti alkotásokra költötte. A kollekció nem olyan régen alakult ki, tárlaton történő bemutatása nem is szerepelt Nudelman László tervei között. Mi kértük erre, és nagy megtiszteltetés is számunkra, mert a kortárs magyar művészet eljuttatása a közönséghez a Janus Pannonius Múzeum profiljához tartozik. Ez a szép gyűjtemény a maga teljességében itt Pécsett látható először, és július 18-áig tekinthetik meg az érdeklődők. B. R. Miről is szól egy bizottsági ülés? A tárgyalóasztalt neves szobrászművész, színházi szakember, könyvtáros, önkormányzati tisztviselő üli körül. Az asztalon sokasodó, egyre gyakrabban föltúrt papírhalmaz - a vitára bocsátott előterjesztések dokumentumai. A Pécsi Önkormányzat kulturális bizottságának tegnapi, dr. Kunszt Márta elnökletével lezajlott ülése sem volt más külsőre, mint orra húzott szemüvegek, lapok közt kotorászó ujjak látványa - az csak úgy csendben, később hangzott el, hogy most a „maradékot” - cirka 3 milliót - kellene igazságosan elosztani. Pontosabban: elfogadható javaslatot tenni erre. De kezdjük az első napirend ponttal, Blasszauer József, a pécsi székhelyű Európai Integrációs Iroda munkatársának Phare-pályázatra tett javaslatával. Ugyanis a bolognaiak megkeresték Pécset is, hogy Tuzlával és Eszékkel közösen a négy város pályázzon arra a 300 ezer ECÜ-ra, amely a soknemzetiségű-val- lású települések ez év szeptemberétől 2001-ig tartó egészségügyi, szociális, kulturális csereprogramjait, közeledését szolgálná. A pécsi Civil Közösségi Ház a hírek szerint elsők közt ajánlott ehhez életképes ötleteket is. Ennél jóval kényesebb téma volt a művészlakások bérbeadásának ügye. Egészen addig, hogy Pécs önkormányzata rendelkezik-e egyáltalán olyan lakásokkal, amelyekkel akár jeles embereket is tartósan a városba csalogathatna. Mindenesetre huszonnyolc lakás kiutalási határideje július végével lejár, amit nemcsak meg kell majd újítani, de eggyel meg is kell toldani. Az esélyek latolgatásánál először csak azt tudhattuk meg, hogy akad elköltöző értelmiségi is, aki szétszereli a csapot, kiüríti a lakást, lelakja, végül visz minden mozdíthatót. Majd szerencsére az is kiderült, hogy a nyár végére akár három bérbe adott lakás is megüresedhet. Mert legyen Justíciának bármilyen pontos is a mérlege, aligha lehet perdöntő igazságot tenni abban, hogy egy komoly, egyetemen dolgozó tudós, netán egy fiatal, nagy jövőjű, az önálló otthonért régóta kilincselő színész vagy egy gyerekét egyedül nevelő médiaszakember élvezzen e tekintetben előnyt. Jellegében más, de a mérlegelést tekintve hasonló dilemmát okozott az a tizenhárom támogatási kérelem is, amit zömmel egyesületek, kiadók, kisebbségi ön- kormányzatok nyújtottak be. Két kisebbségi önkormányzat szeretne egy-két százezerhez jutni - az egyik táncegyüttest alapítana, a másik táncházat rendezne. Mint dr. Kunszt elmondta, nagyon sok együttes van a városban, másfelől az őszelő pécsi programjaiban több hasonló rendezvény lesz - zsidó, cigány, horvát, erdélyi táncosok lépnek fel, akik a saját önkormányzataik pénzével gazdálkodnak. Tegyük hozzá, valószínűleg alapítványi és pályázati forrásokkal is. Egy cigány néprajzot és nyelvjárást kutató rövidesen Pécsre települő szekszárdi egyesület az itteni bemutatkozásához kér méltányolható összeget; a JPTE 1. Sz. Gyakorló Iskolája gyermekművészeti biennálé rendezéséhez. Sajnos annyit, amennyi a legjobb szándékkal sem juthatna. Egy fővárosi és egy távolabbi megye kisvárosának galériája pedig valósággal tartaná a markát - kiadványaikhoz kémének támogatást. Ajánlatukra valószínűleg udvarias levél lesz a válasz, hiszen még a helyi galériák mecenatúrájára sem jut. Vannak persze aligha vitatható kérések is, például a Művészetek Háza kiadványa, amely az Aradi vértanúk úti szoborcsoportot dokumentálná, megtisztelve a millén- niumot is. Pál Zoltán szobrászművész sem vádolható elfogultsággal, amikor megjegyezte, hogy a szoborcsoporttal a helyi művészek sokmilliós értéket hoztak létre önzetlenül - a megjelentetést csak ezért is finanszírozni kell. Ahogy azon sem volt mit vitami, hogy a támogatások mértékének csak kulturális büdzsé szegénysége szab korlátokat. Néhány javaslatnak az ügyrendi bizottság ülésére, is el kell jutnia - június 28-án pedig ritka esemény lesz a város életében, hiszen a Megyei Közgyűlés és Megyei Ön- kormányzat közösen tartja meg ülését. B. R. Futnak a képek FILM JEGYZET Akkor inkább Schwarzenegger! Mint olvasom, Todd Solondz filmje, a Boldogság (Happiness), amit nálunk, nyilván a gyengébb felfogású nézőkre való tekintettel A boldogságtól ordítani címmel játszanak, tavaly Cannes-ban elnyerte a nemzetközi kritikusok díját. Ha igaz e hír, akkor szerintem három eset lehetséges. Az egyik: a nemzetközi kritikusok összetévesztették e filmet egy másikkal, és pusztán tévedésből juttatták díjukat Todd Solondz- nak. A másik lehetőség, amit alig merek feltételezni, ezért csak félve, halkan mondom, hogy a neves szakemberek rögös pályájukon immár eljutottak a látás nullafokához, s képtelenek megkülönböztetni a tiszta búzát, hogy finoman szóljak, az ocsútól. De az is előfordulhat, s ez lenne a harmadik lehetőség, hogy a nemzetközi kritikusok furfangos tréfát eszeltek ki, s szándékosan tüntették ki elismerésükkel e mozgóképi ízlésficamot, s most a markukba nevetve figyelik, milyen sokan bedőlnek gonosz cselüknek. Aztán majd előállnak, és a hasukat fogva leleplezik a csínyt... Avagy én jártam úgy, mint az az autós, aki a regens- burgi autópályán haladt, amikor a rádió egyszercsak bemondta, hogy a regensburgi autópályán mindenki nagyon vigyázzon, mert egy őrült szembejön a forgalommal. Emberünk felnéz, majd azt mondja: Méghogy egy őrült, őrült itt mindenki! Majd meglátjuk. A film záróképén egy New Jersey-i családot látunk. Három nővér, ezek közül kettő bolond, a harmadiknak a férje pede- raszta, aki korábban részletesen elmesélte a kisfiának, hogyan rontott meg más gyerekeket. Mindketten könnyeztek, mert a rendező szerint ez nagyon megható jelenet. Igaz, hogy pe- deraszta, de azért a saját gyerekével nem tenne ilyent, s a rendező szerint ezt a javára kell írni. Elvégre is, legyünk megértők, mindenkinek vannak emberi gyengéi, mondja a rendező. Szerepel továbbá a filmben egy darabolós gyilkos és egy perverz telefonbetyár. A rendező szent meggyőződése, hogy ezek nagyon érdekes figurák. Nyilván azért, mert pszichopaták, mint ebben a filmben mindenki. Amiből számomra egyetlen tanulság adódik: New Jersey-ben megengedhetetlenül lazák az elmeorvosi szűrővizsgálatok. Ennek következtében New Jersey rendkívül veszélyes hely. En tehát semmiképpen és semmikor nem fogok New Jersey-be utazni. Egyébként a film unalmas, a dialógusok ostobák, a színészi játék csapnivaló, a szerkesztés gyermeteg, a fényképezés émelyítő. Ezért a magam részéről kizárom azt a lehetőséget, hogy ez valójában paródia lenne, egy egoista társadalom torzképe. A paródia legyen igényes és szellemes, a torzkép pedig bátor és etikus. Todd Solondz munkájából ezek az értékek hiányoznak. A három nővér ketteje Vannak, akik azt mondják, film. Hát akkor jöjjön inkább hogy ez egy amerikai művész- Schwarzenegger! Nagy Imre i * 1 t