Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-18 / 165. szám

1999. június 18., péntek Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Már nem csak a dinnyehéj úszik MOHÁCS A déli városrész lakói évti­zedekig konténerekbe hord­ták a háztartási hulladékot. E gyakorlaton most módosí­tottak, minden ingatlan tu­lajdonosának saját kukát kellene vásárolnia. Ehelyett azonban sokan egyszerűen a Dunába szórják a szemetet. Százezreket költ a város évente az illegális szemétte­lepek felszámolására, és iga­zából tehetetlen is ezek vég­leges megszüntetésében. A déli városrészen sok gond van a háztartási hulla­dék eltüntetésével: a legutóbb tartott önkormányzati ülésen képviselői interpellációjában tolmácsolta Imréné Pólya Éva az Árpád, Zrínyi, Török, Bem utcák lakóinak a panaszát, mi szerint azok a lakótársaik, akik nem szerezték be a kukás szeméttároló edényeket, a háztartási hulladékot mű­anyag zsákokba gyűjtik, majd alkalmas pillanatban - főleg sötétedés után - a Dunába dobják. A hivatal, azzal párhuza­mosan, hogy a szolgáltatónál megrendelte a korábban az utcákon álló konténerek fo­lyamatos begyűjtését, felszó­lította az érintetteket a kukák beszerzésére - egyelőre úgy tűnik, kevés sikerrel. B. M. Eső után a Táltos utcában FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Elhanyagolt tisztítás PÉCS A város számos pontján el­hanyagolt és működésképte­len állapotban vannak a tér­színen lévő esőnyelők. Az elmúlt napok hirtelen jött esőzései következtében a vá­ros számos pontján akadt el a forgalom, vagy legalábbis je­lentős mértékben akadá­lyozva volt. Köszönhető ez a csatornarendszer elhanyagolt­ságának, a hördalékfogók rendszertelen tisztításának, il­letve a térszínen lévő esőnye­lők eltömődésének. A Felsővámház utca kö­zépső részén több személy­autó nem tudott keresztülha­ladni az úton hömpölygő hor­dalékáradaton, noha esőnye­lők az utca mindkét oldalán vannak. A Gyárvárosban (Táltos utca) lakásokat öntött el a víz a szerdai esőzéskor. Egy-egy vihar alkalmával a hordalék- fogók pillanatok alatt megtel­nek kővel, falevelekkel, ágakkal, így ezeket fokozot­tabban és többször kellene tisztítani. A Lahti utca melletti piacnál lévő csatornában időnként húsz-harminc centiméter át­mérőjű köveket sodor a víz. A rácsokat letördelték és kilazí­tották, a balesetveszély is fennáll. A tisztítást - a Köz­üzemi Rt. illetékese szerint - folyamatosan végzik a lakos­sági igények figyelembevéte­lével. Kapitány G. A nyelvtanárok mondanak leggyakrabban búcsút a pályának A Álláskeresők tanévzárás előtt Az iskolákban még csak ezen a héten fejeződik be a tanítás, azonban az intézmények vezetői jó esetben már tudják, hogy ki távozik a tantestületből, és az álláshirdetések is elszaporodtak a lapokban. A megyei munkaügyi központban és városi kiren­deltségein a „topon” lévő szakok álláskereső képviselői nem je­lentkeznek, mert válogathatnak az ajánlatok között. Általános iskolai pedagógusok bruttó bére (Ft/hó) főiskolai végzettség (sima) /. / főiskolai végzettség (kiemelt) pályakezdő 10 év után 20 év után 30 év után BARANYAI KÖRKÉP A mostani tanév vége a koráb­biaknál sokkal csendesebb volt a leépítések miatt, tudom meg Moskóné Novak Ildikótól, a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltsége munkatársától. Pszichológust, gyógytornászt most is keres­nek, míg a munkanélküliek kö­zül általában a pályakezdő egy­szakosok és az ajánlat nélkül maradó, lejárt munkaviszonyú pedagógusok jelentkeznek az irodán. Például magyar, bioló­gia vagy rajz szakosnak nehéz állást találni Pécsett és körzeté­ben, viszont az informatikus, a nyelvtanár, sőt a matematika­fizika szakos válogathat, s nem biztos, hogy a pályán kínált bé­rért elszegődik tanárnak. A magyar- és az énekszakos szaktanácsadókat is felkereste Bors Beáta, aki eddig Sellyén tanított. Mivel a férje Pécsett helyezkedett el, ismerőseik, ba­rátaik révén próbálnak infor­mációhoz jutni. A szakmájában helyt álló tanárnőnek nyolc év munkaviszony, nettó 31-35 fo­rintos átlagkereset után sok il­lúziója nincs. Jó ideje hirdet német nemze­tiségi tanítói állást a vokányi Általános Iskola, eredményte­lenül. A törvény kötelez: a szeptembertől nyugdíjba vo­nuló kolléga helyét diplomás nemzetiségi szakos töltheti csak be - mondja Draskóczi László iskolaigazgató. Hasonló a gondja több községnek, pél­dául Beremendnek is, de ilyen képzés a régión belül csak a Ba­jai Tanítóképzőben van, ahol a kívántnál kevesebben végeznek a szakon. Egy pályakezdőt leg­feljebb bruttó 40 ezerért tudná­nak alkalmazni, amely a pótlé­kokkal, korrepetálásokkal emelkedhetne nettó 40 ezerre. Kölkeden a magyart részben szerződéses tanító oktatja majd, de hiába várnak kémia és ének szakos tanárra. Ennek egyik oka az, jegyzi meg Pataki Fe- rencné igazgatónő, hogy a pá­lyakezdők 31-32 ezres bére mai nominálértékén számolva csak 15 év után emelkedik 40 ezer fölé. A magyar sza­kost váró fel- sőszentmár- toniak igazga­tónője, Pécs- vári Józsefné nem is akar a bérről szót ejteni, ők csak egy agilis kollégát szeretnének, aki a több pénzért többletfeladatot vállal, és akinek szolgálati la­kást tudnának biztosítani. Éva Gellert, a Mohácsi Munkaügyi Kirendeltség veze­tője (képünkön) szerint, noha igyekeznek minden segítséget megadni, alig akad, aki Pécsről faluba költözne. Viszont van mozgás vidék-vidék között - körzetükből most települt át az Ormánságba egy pedagógus. Az egyszakos tanárok alkal­mazása a 400 diákot számláló Hajdú Imre Általános Iskolá­ban is gond - mondja Kovács Ignácné, a siklósi intézmény igazgatónője, ők német-törté­nelem szakos tanárnak kínálná­nak állást, amit napilapban, he­lyi tévében és a Magyar Köz­lönyben hirdetnek meg. Több helyen tapasztalják, hogy a pá­lyakezdők közül eddig a tanítók és testnevelés szakosok kopog­tattak be az intézményekhez a legnagyobb számban. Mindenütt arra törekedné­nek, hogy az álláskérdést még az augusztusi kapkodás, állás­börzék előtt megoldják. „Mezít­lábas” tanár nem is jut köz­lönyhöz - mondja Jéhn Ist­vánná a komló-szilvási Általá­nos Iskola igazgatónője - ezért ott nem is érdemes hirdetni. De az angol tanári állásuk iránt egyébként sem érdeklődik a ku­tya sem, sőt a középiskolákban - például a szomszédos Ka- zinczyban - az idegen nyelv­szakos tanárok év közben hagy­ják ott az iskolát százezer forin­tos állásokért, s ezért a „hűtlen­ségért” nem is kárhoztathatok. Ami pedig a spórolást illeti, egyre gyakoribb az áttanítás. A szilvási és a felsőszilvási közt egy „ének szakos kolléga sza­ladgál”. A kökönyösiek az 501. sz. Csizmazia Szakképzővel kötöttek szerződést. A szak­képző technikatanára, míg a kökönyösiből az angoltanár és a gyógytestnevelő mindkét in­tézményben tanítani fog. A va­lóban jó, ambiciózus tanerőt így lehet „kihasználni”, s még úgy-ahogy megfizetni is. Bóka Róbert Kórusfesztivál Kodály nyomdokain Ma délután fél hatkor lesz a 14. Kodály Zoltán gyermekkórus­fesztivál ünnepélyes megnyitója. Ezzel megkezdődik az a da­losünnep, amelynek 1972-től nagy hagyományai vannak a bá­nyászvárosban. A fesztivál vasárnap késő estig tart. KOMLÓ Az Európa-hírű fesztiválnak már jelentős története van. Az elsőt, és rögtön nemzetközit, 1972-ben rendezték. Azóta a város kétévenként hívja össze a gyermekéneklés reprezentatív kórusait hazánkból és a világ számos országából. Az eddigi találkozókon 15 ország - kontinensünkön kívül Ázsiából, Észak-Amerikából - 116 kórusának közel 10 000 fiatal énekese szerepelt már nagy sikerrel. A ma kezdődő fesztiválon részt vesz Tajvanról Peng-hu városának Ma-Kung középis­kolai kórusa, a litván rádió és televízió gyermekkórusa Vilni- usból és a csehországi ostravai gyermekkórus. A hazai gyermekkarok leg­jobbjai közül a vendéglátó Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Általá­nos Iskola kórusa mellett fellép a pécsi Testvérvárosok Téri Ál­talános Iskola énekkara, a kecskeméti Miraculum és a nyíregyházi Cantemus kórus. Az ünnepélyes megnyitó a város főterén lesz. A nyitó- hangversenyt 18 órakor a sportcsarnokban tartják. Az énekkarok szombaton 10 és 18 órakor mutatják be műsorukat a színházban. Vasárnap 16 órakor a sport­csarnokban tartandó gálahang­versennyel, majd karnevállal ér véget a kórusfesztivál. Deák Gábor 24 óra reformkor Maratoni hosszúságú ma­gyarórát tartanak ma a pécsi Leöwey Klára Gimnázium II/A. osztályának tanulói. Egy álló napon keresztül re­formkort tanulnak majd. A gimnazisták ezzel szeretné­nek bekerülni a rekordok könyvébe. Magyartanáruk és osztályfőnökük, Zalay Szabolcs nem tudott ellent­mondani felkérésüknek. A hitelesítéshez valószí­nűleg elég lesz két felnőtt­korú tanú igazolása. Ha ez megvan, Londonban máris szerkeszthetik újra a köny­vet. L. D. Mi maradt? Szerdai számunk Politikai vitafórum oldalán jelent meg Szé­kely Sándor írása, amelyre az azonnali válaszlehetőséget kérte szerkesztőségünktől dr. Toller László, Pécs polgármestere. A Dunántúli Napló június 16-i számában Székely Sándor tollá­ból jelent meg egy írás, ugyan­ezzel a címmel. Lényege - bár jobb lenne, ha e művet min­denki eredetiben olvasná -, hogy polgármesterként kétmil­liárd forintos adósságot kellett átvennem, azóta ahová nyúlok tiltakozás, tüntetés fogad. Ku­darc kudarc hátán, népszerűsé­gem elkopott, most a választó­imtól kérek véleményt az ed­digi munkáról, hogy megcsap­pant önbizalmamat valahonnan pótoljam, mert bizalom- és ön­bizalomhiányban szenvedek. Természetesen alátámasztás­ként összegyűjtve minden olyan ügy, ahol valakiknek va­lamilyen okból valami nem tet­szett! Másképp megfogal­mazva: sajnáljátok szegény polgármestert, mert nehéz helyzetben van, bár magának köszönheti! Ügyes . .. Székely Sándor csak pár „apró” összefüggésről felejtke­zett el, valószínűleg nem vélet­lenül! Lényege: a közelmúltban vitákat, tiltakozásokat kiváltó ügyek alapvető döntéseit vagy nem a jelenlegi testület hozta meg (pl. a bevásárlóközpontok telkeinek eladása, rendezési tervek elfogadása), vagy azért kellett meghozni, mert a ko­rábbi testületek e döntéseket népszerűtlenségük miatt nem merték vállalni (pl.: az intéz­ményrendszer karcsúsítása). A város vezetéséért felelős­séget is vállaló képviselőknek már csak egy lehetősége ma­radt; végre egyértelmű dönté­seket kellett hozni. S az ilyen döntések mindig érdekeket sér­tenek. De nézzünk meg párat ezek közül. Mindenki jobb körülmé­nyek között szeretne vásárolni, s reménykedik abban, hogy a bevásárlóközpontok versenye árcsökkenéshez vezet. De senki nem akaija, hogy a bevásárló- központ az ő szomszédságában épüljön. S ha erre mégis sor ke­rül, tiltakozik. S mindig van olyan politikai erő, amelyik tá­mogatja e tiltakozást. Okot könnyű találni! # A távfűtési díjemelést természetesen senki sem sze­reti; sem a képviselő, akinek meg kell szavazni, sem a fo­gyasztó, akinek ki kell fizetni. Ha a díjemelést meg akarjuk akadályozni, olcsóbbá kell tenni az erőmű hőtermelését, a távhőszolgáltatást. Ezzel eddig mindenki egyetért. De azt már senki nem hajlandó vállalni, hogy a szolgáltatásért nem fi­zető fogyasztóval szemben végső soron végrehajtást kell kezdeményezni, vagy az ol­csóbb szénelőállítás miatt eset­leg hozzá kell járulni egy újabb külszíni fejtés megnyitásához. A kormányok nem támogatták a széntüzelésű pécsi erőműfej­lesztést - így végső soron az új külszíni fejtés megnyitása is az országos energiapolitika függ­vénye -, ugyanakkor a pécsi szénbányák bezárását végrehaj­tották. Pécsett meg itt maradtak a nyugdíjasok mellett a munka- nélküli bányászok a távfűtéses lakásokban... I Mindenki egyetért azzal, hogy a pécsi oktatási intézmé­nyeket és tanári létszámot nem a jelenlegi gyermeklétszámra tervezték, ezért karcsúsítani kell az oktatási ágazatot. De az utóbbi tíz évben nem emlék­szem olyan tervre, amely miatt ne tiltakozott volna valaki. Egyre hangosabban. Talán egy­szer végre azon is el kellene gondolkozni, hogy a jelenlegi helyzetért mennyiben felelnek azok, akiknek soha, semmilyen terv nem volt jó, akiknek a te­hetsége csak a tiltakozásra, tün­tetésszervezésre volt alkalmas. Pártállástól függetlenül az egész ország iskolabezárások­tól hangos. Mindenhol keresik a vezetők a népszerűtlenséget? Vagy talán egyre rosszabb mindenütt az önkormányzatok pénzügyi helyzete? Ezen nem kellene gondolkozni végre va­lakinek? # Lehet vitatkozni a sport- centrum terveztetésén is. Az nem érdekel senkit, hogy leg­alább negyven éve létre kellene hozni egy tisztességes, a város­hoz méltó sportcentrumot. Az sem, hogy évtizedek óta jelen­tős központi támogatást csak a budapesti klubok kapnak. Azon már megy a vita, hogy az eddigi fővárosi sportvagyon felett ki rendelkezzen. Mert egyre in­kább központilag osztanak el minden fejlesztési eszközt. .. Pályázni kell! Amit csak akkor lehet, ha kész tervekkel rendel­kezünk. Megkérdeztem az engem támogató választók véleményét az eddigi munkáról. Mert érde­kel. Ugyanúgy, ahogy a foga­dónapjaim tapasztalatai is. Az ellenfeleim álláspontját eleget hallom, akik egyetlen lehetősé­get sem hagynak ki, hogy „építő kritikájuknak” a sajtó hasábjain hangot adjanak. A demokrácia szabályai szerint ez így van jól. Az olvasó eldönt­heti, hogy mennyire építő a kri­tika, s mennyiben szolgál más célokat. Megvallom őszintén, hogy Székely Sándornak azért sike­rült meglepnie. Vállaltam és vállalom az örökségből adódó népszerűtlen feladatokat. Haj­landó vagyok személyesen ta­lálkozni a tüntetőkkel akkor is, ha nem a közelmúlt döntései miatt tüntetnek. Elindultunk egy úton, amelyen végig kell menni, még akkor is, ha ez ér­dekek sérelmével jár. Székely Sándor következtetései ezért érdekesek! Nem kérek senki sajnálatá­ból, mert tudtam, hogy mit vál­lalok! Úgy érzem, hogy nem szenvedek sem önbizalom-túl- tengésben, sem önbizalomhi­ányban. Igyekszem tenni a dol­gomat! Ehhez kérem a pécsiek segítségét és bizalmát! Ebben segíthet, ha nem hisznek a jól megszerkesztett féligazságok­ban, a város érdekeit sajátosan értelmező, de a népszerűségre mindig kínosan vigyázó nyilat­kozatokban, s igényt tartanak az összefüggések megismeré­sére is. Igyekezzenek a sorok között olvasni! S akkor kiderül, hogy egy-egy véleményből „mi ma­radt?” Dr. Toller László polgármester i

Next

/
Oldalképek
Tartalom