Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-17 / 164. szám

10 Dünántúli Napló Hitélet 1999. június 17., csütörtök Emlékeztető Papszentelés. Június 19- én 10 órakor kezdődik a pé­csi Bazilikában az a szent­mise, amelyen felszentelik Csicsó Jánost, Gál Károlyt és Tencz Károlyt. Ugyanek­kor diakónusszentelés is lesz Hegedűs János, Nagy Norbert, Paskó Csaba és Manolache Lőrinc szemé­lyében. Bérmálás. Vasárnap fél li­kőr Palotabozsokon, 16 óra­kor Almamelléken bérmál Mayer Mihály megyés püs­pök. Szakoson fél 4-kor Pavlekovics Ferenc szolgál­tatja ki a szentségeket. Vasárnap a fél tízkor kezdődő német nyelvű szentmisén a székelyszabari kórus énekel. A Pécsi Rádió fél 11-kor közvetíti az isten­tiszteletet. A püspökvárt zenés es­ték következő előadása jú­nius 20-án, vasárnap délután 16.15 órakor lesz a Püspöki Palota udvarán. Fellép a Pé­csi Klarinét Kvartett. Országos metodista csa­ládi tábor lesz június 29 és július 4-e között Tiszalige- ten (Szolnok), ahová a pécsi gyülekezet is várja híveit. Teológiai képzés világiaknak Egyházmegyénkben 14 éve folyik teológiai képzés vilá­giak számára. Ennek egyik célja a vallási ismeretek ok­tatása, illetve elsajátítása. Sajnos, a legtöbb keresztény csak felületes és hiányos is­meretekkel rendelkezik hité­ről, vallásáról. A másik cél a bevezetés a keresztény életbe. Az evan­géliumi hit ugyanis a Krisz­tus követésben válik megta- pasztalhatóvá a hívők és nemhívők, vagy a közönyö­sök előtt. A Krisztus köve­tése belső elkötelezettséget feltételez. De formája és megjelenítése koronként és kultúránként változik. A mai keresztény életmintát, élet­formát nekünk kell megta­lálni és kialakítani. Ehhez kíván segítséget nyújtani a hároméves teológiai tanfo­lyam. Á szeptemberben kezdődő évfolyamra a Hittudományi Főiskolán lehet jelentkezési lapot, valamint bővebb in­formációt kérni. Cím: 7621 Pécs, Papnövelde u. 1. Tel.: 72/513-060, Zágonyiné. Dr. Goják János tanfolyamigazgató Hosszú távú egyházmegyei fejlesztési programok Templomok és iskolák Multinacionális cégek körében is elismerést váltana ki az a táv­latilag rendezett, céltudatos, ütemes intézmény-felújítási és fej­lesztési program, amit a Pécsi Egyházmegye megvalósít. Temp­lom- és plébánia-felújítások, továbbképzési centrumok és lel- kigyakorlatos házak, iskolabővítések és korszerűsítések, szoci­ális otthonok jelentik a mérföldköveket. Kérdéseinkre Wolf Gyula egy­házmegyei vagyonkezelő vála­szol. Templomok- Tulajdonképpen hány temploma van az egyházme­gyének? Úgy tűnik, a felújítá­soknak sosem lehet a végére érni.-490 templom van az egy­házmegye területén és 200 mi­séző kápolna. A templomok 70 százaléka barokk, ezeknek a felújítása fa­lun aránylag könnyen megy, mert a hívek és az önkormány­zatok a költségek 70-75 száza­lékát előteremtik. Az egyház­megye azt a 25-30 százalékot segélyként minden esetben megadja és magára vál­lalja a teljes műszaki fel­ügyeletet, az engedélyek beszerzését is. A városi templomokkal sokkal nagyobb a prob­léma, mert nagyon ritka az önkormányzati támogatás, csak a hívek adományaira lehet számítani. A külföldi segélyek a felújítások 10 százalékát teszik ki. A faluból el­származottak, a kitelepítet­tek mindig jelentős ösz- szeggel támogatják a templom felújítását. Pél­dául Vokányban, vagy az idén Mözsön, ahol 4 millió fo­rintot adtak a kitelepítettek. Egyházmegyei forrásból ke­rül felújításra az idén a pécsi Bazilika. Erre a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma ál­tal folyósított egyházi műem­léki felújítási céltámogatás 64 millió forint ebben az évben. Tavaly 90 millió volt. Most a délnyugati torony felújítása fo­lyik, ezt a 64 millióból az idén nem tudjuk befejezni. A vidéki templomok közül a szekszárd-új városi felújítása van folyamatban. A pécsud- vardi befejezése - színes abla­kok és teljes berendezés - át­jött az idei évre. Keszüben a tetőfelújítás júniusban fejező­dik be. Lánycsókon a torony- felújítás elkészült, Palotabo­zsokon a tetőt cserélték ki, Mecseknádasdon a Szent Anna kápolna tetőcseréje fazsindel­lyel és a plébánia templom belső festése van soron. Pé­csett a Belvárosi templomnál teljes tetőfelújítás történt és a homlokzat megtisztítása, 8 milliós beruházás. Hirden a templom belső festése a fel­adat, Baranyaszentgyörgyön az ajtók, ablakok cseréje meg­közelíti a 2 millió forintot. Plébániák-A falvakban előrehaladott program a közművesítés: víz, gáz, szennyvíz. Természetes igény, hogy a plébánosok a mai viszonyoknak megfelelő körül­mények között lakhassanak.-Az idén a legnagyobb munka a székesegyházi plébá­nia teljes felújítása, ami össze van kapcsolva a káptalani le­véltár, a székesegyházi ruhatár felújításával és a Hitoktatási Konzultációs Iroda kialakításá­val. Falun a tetőzet felújítása után lehetőleg központi fűtést szerel­tetünk be fürdőszobával, irodá­val, szociális helyiségekkel, ta­nácsteremmel és olyan plébá- nosi lakrésszel, ahol kényelme­sen, a mai viszonyoknak meg­felelően élhet. Az idén az újpet- rei plébánia felújítása van fo­lyamatban, Pellérden a fűtés korszerűsítésére kerül sor, Pin­cehelyen gázbevezetés, köz­ponti fűtésszerelés volt. Felújí­tás történik /regszemcsén, Vá- sárosdombón, Kaposszekcsőn, Németkéren, Máriakéménden és Olaszon. Továbbképzők- Vannak üdülőházak, lelki- gyakorlatod házak és tovább­képző centrumok...- Üdülőház a magyarherte- lendi, amely jól van felszerelve, ott nyaranta 6-700 gyerek for­dul meg. Táborjellegű ház a mánfai, ahol 200-250 fiatal üdül nyári szezonban. Szent- lászlón a táborházban 400—420 gyereket fogadnak. Lelkigyakorlatos ház a püs- pökszentlászlói kastély és plé­bániaépület. Egy évben 1000 fő jár oda. A ferencesektől meg­vettük a máriagyűdi kolostort. Továbbképző központként, lel­kigyakorlatos házként június 1- jétől egész éven át üzemel. Harkányban üdülőházunk van, amit továbbképzésre és üdülésre használnak. Húsz fő befogadására képes, évente 80- 100-an veszik igénybe. Mivel nem jött létre az a konstrukciós együttműködés, amely a mecseknádasdi kastély hasznosítását célozta meg, mi az idén megkezdjük a kastély felújítását, és remélhetőleg 2003-tól ez is az egyházmegyei továbbképzést fogja szolgálni. Iskolák-Az egyházi iskolák mindin­kább állják az összehasonlítást. Sőt!-Egyházmegyénkben 1800 gyermek jár katolikus iskolába. Ebben nincsenek benne a cisz­terci diákok. Van két óvodánk és hat általános iskolánk - há­rom gimnáziummal van össze­kapcsolva - és van egy szakis­kolánk Szekszárdon. Iskoláink egyik legnagyobb problémája az iskolarendszer kiépítése és megfelelő katoli­kus pedagógusok összegyűj­tése. A másik az épületek felújí­tása és korszerű oktatási beren­dezésekkel való felszerelése. Ehhez külföldi segélyszerveze­tek elég sokat adnak. A pécsi Szent Mór Iskolacentrumnak a technikai és tárgyi eszközrend­szeréhez az anyagi forrásokat 98 százalékban külföldiek biz­tosították. Ez ma a város leg­modernebb és legjobban felsze­relt iskolája. A dombóvári iskolánál ta­valy étkezőt építettünk. A pécsi iskola számára a Papnövelde utcában egy szárny teljes egé­szében felújításra került. Ebbe költözött a felső tagozat egy ré­sze és a gimnázium. Tizenkét tanteremmel bővítjük a paksi iskolát, és jövőre a dombóvárit 10 tanteremmel. A siklósi isko­lában pedig mindenképpen meg kell építeni az étkezőt. Három iskolánk indult a tornacsarnok programban, amit idén április­ban írt ki az Ifjúsági és Sport­minisztérium: Pécs, Dombóvár és Paks. Szekszárdon a Kolping iskolában megépül egy hatal­mas üvegház, ennek bekerülési költsége 8 millió forint. Szep­temberre működik. Szeptemberben adjuk át a Hit- tudományi Főiskola Hunyadi úti szárnyát, ahol minden tanszék külön kerül elhelyezésre, és ez folytatódik a jövő évben a könyvtár, a hozzákapcsolódó számítógépterem, valamint a könyvtárolvasónak a megépíté­sével. A Dunántúli Napló volt épületében marad a szeminá­rium, vagyis a kispapok tanul­mányi helye, illetve lakása. Elő­adások ott nem lesznek. B. J. Tiéd-e a nyár ? Nem szeretnék olyan házban lakni, aminek építése előtt nem készítették el tervrajzát. Nem sokáig állna fenn az ötletszerűen egy­másra rakott téglák halmaza, nem lenne praktikus a véletlenszerűen kialakított szo­bák, folyosók elrendezése. Nem is fenyeget minket ennek veszélye, inkább az ellenkező­jét tapasztaljuk: túlszerveztük világunkat, törvénylabirintusban élünk. Egyre szigorúbb szabályok szervezik éle­tünket, mindenhol fokozódik az odafigyelés, hiszen színesedő vi­lágunk egyre kevésbé tűmé a fejetlenséget. Áhított szabadsá­gunk nem viselné el az anarchiát, sem a közlekedésben, sem a hivatali munkában, sem a szolgáltatások rendszerében. Piacku­tatók, menedzserek, humánszervezők és munkahelyi pszicholó­gusok készítik elő és vigyázzák a munkafolyamatokat, hogy pro­fitorientált világunk eredményt tudjon felmutatni. De ezek-mi­közben megpróbálják a külső tényezőket rendben tartani - koc­káztatják az embert, s így a család stabilitását. Milyen megvetéssel tekintünk az áldozatát cserbenhagyóra, arra, aki nem akarja meghallani a segélykérést! Évek óta hang­zik a figyelmeztetés: mentsük meg az ifjúságot, a jövőnk zálo- gát! Évtizedek óta hangzik a vészkiáltás: pusztul a nemzet! Ne öl­jünk meg jövőnket! Két évezrede hangzott el először Jézus fi­gyelmeztetése, s azóta visszhangzik: mentsd meg a lelkedet! Le­het, hogy már önmagunk sem érdekel bennünket? A tünetek erre utalnak... Jövőnk tőlünk függ. Kezünkben van a megoldás: építhetünk vagy rombolhatunk. Az építéshez terv kell. Nem elég a „majd csak lesz valahogy ”. Ahogy egy várost, vagy országot nem lehet koncepció nélkül irányítani, úgy egyéni életünket is a pusztulás fenyegeti, ha cél, irány és tudatosság nélkül csak múlatjuk az időt, és észrevétlenül elmegyünk életünk nagy lehetőségei mel­lett. A gyerekre többek közt az jellemző, hogy másként szeretné vezetni életét, mint ahogy mondják neki. Ha tanára vázlatírásra biztatja a fogalmazás előtt, ő inkább megfordítja a feladatot: megírja a dolgozatot, s utólag ír hozzá „vázlatot”. Erre a fordí­tott stílusra építek, mikor abban bízom: talán a fiatal hajlandó a rendszeralkotáskor is a másik oldalról indulni, s először meg­nézni, hova tart, hogy onnan tekintsen vissza ide, a jelenbe. Jó esélye lenne a mai nap eredményes megrendezésére! S ezt most, a nyári programok megszervezésekor szeretném figyelmébe ajánlani: ne az „ahogy esik, úgy puffan” könnyel­műsége vezesse, hanem lássa meg a birtokában lévő idő aján­dékát, az értékek kínálkozását, a „ minden jóra van lehetőség ” szabadságát! A tanév fárasztó munkája után pihenésre vágyó diákok he­lyes önbecslésében bízom, akik bizonyítványuk, indexük, okle­velük birtokában nem lezárni akarják a terheiket, hanem a kö­vetkező hetekben valami mást szeretnének felvenni: az önpusz­tító időhúzás menesztését, az aktív pihenés újszerűségét, az el­sajátított tudás alkalmazásának örömét, a fantáziadús álmok tisztogatását, a tervezgetés szárnyakat adó lendületét. Diákkoromban kétkedve fogadtam tanárom szigorú kritiká­ját: „Az a diák, aki nyáron nem tesz semmit, nyár végére tönk­remegy ” - mondta. Lehet, hogy akkor a szavakat sem értettem pontosan, mit je­lent a „semmittevés”, hiszen programom volt bőven! De az nem feltétlen jelentett tevékenységet. Ma én is hasonlót mondok diákjaimnak. Talán jó földbe hul­lik a magvetés. De tudom: megkeményedett földterület is van, így hát nem csodálkozom, ha nem értenek. S miközben átérzem egykori ta­náraim szíve fájdalmát, a reményből élek: fölismeritek feltöltő- désetek méltó magaslatát. Mert a vakáció ettől lesz a tiétek! Garadnay Balázs Meghívó Rómába Hazánkba látogatott a jövőre Rómában rendezendő XV. Ifjú­sági Világtalálkozó olaszországi főszervezője, Domenico Siga- lini, hogy meghívja a magyar fiatalokat az Örök Városba. Balás Béla kaposvári püspök tájékoztatása szerint várhatóan háromezer magyar fiatal vesz részt a jubileumi ifjúsági világta­lálkozón, amelynek a részvételi költsége fejenként kb. ötven­ezer forint lesz. Hagyomány a Pécsi Szent Mór Katolikus Iskolaközpontban, hogy az iskolai év végén történelmi játékokat szerveznek. Az idén Mátyás király udvara, a reneszánsz kor került terítékre. A játékok egy hétig tartottak, korabeli zenével, tánccal, divattal, történelemmel, gasztronómiával fűszerezve. A diákok több hétig készültek az eseményre, a korhű ruhákat maguk varrták. Egyházi nap az ökumené jegyében Az első alkalom Magyarországon, hogy a történelmi keresz- tény/keresztyén egyházak közösen ünnepeltek. Az egyházi na­pon, amelyet a hét végén, szombaton rendeztek meg Pakson, a helyi sportcsarnokban, a régió felekezetei példát mutattak. PAKS-PÉCS Nehéz történelmi örökségben formálódik a keresztény egy­házak kapcsolata. Mint azt a paksi korszakos egyházi talál­kozónak is nevezhető összejö­vetelen részt vevő Sefcsik Zol­tán, pécsi evangélikus lelkész említette, csodás volt az egész napos együttlét, amely a kato­likus, református, baptista és evangélikus egyházfiak és hí­vők kézfogásának jegyében telt el. E négy felekezet bemu­tatkozása, a felekezetek püs­pökeinek beszédei, a különféle ifjúsági rendezvények, közös imádkozás és ének segítette a lélek emelkedését. Mayer Mihály, pécsi katoli­kus megyés püspök, Harmati Béla evangélikus püspök, dr. Almási Mihály, a Magyaror­szági Baptista Egyház elnöke és Tóth Sándor református püspökhelyettes szólt a hívek­hez, majd dr. Hámori József miniszter az állam és az egy­házak kapcsolatát, viszonyát elemezte, kitért a közelgő mil­lenniumi ünneplések program­jára is. A szombati rendezvény után Mayer Mihály pécsi megyés püspök lapunk számára meg­fogalmazta, hogy már eddig is folyt a párbeszéd a különböző felekezetek lelkipásztorai kö zött, s a pécsi januári ökume­nikus imahét alkalmából meg­nyílnak a hívek előtt a külön­böző templomok. A paksi ta­lálkozó azonban ennél is több volt, kézfogás a hívek között, amelynek nem maradhat el a folytatása sem. Úgy tűnik - s ezt egy baptista lelkész fogal­mazta meg - talán a következő ilyen, regionális összejövetelt Pécsett kéne megrendezi, a sportcsarnokban. Feltétlenül az öröm hangján szólalt meg Sefcsik Zoltán pé­csi evangélikus lelkész. Sze­rinte tíz-tizenöt évvel ezelőtt egy ilyen összejövetel a ma­gyarországi történelmi keresz­tény egyházak között elkép­zelhetetlen lett volna, s ez adja a dolog lényegét. Éppen ezért nincs helye a kritikai hangnak. Bóka András református es­peres szerint jó volt érezni és tudni azt is, hogy a paksiak, a város milyen szeretettel ké­szült az eseményre. Illő tehát, hogy megköszönjék a fogadta­tást, kiemelve az ötletgazdát, aki nem más, mint Szabó Vil­mos Béla, paksi evangélikus lelkész, aki kitalálta és létre­hozta a paksi egyházi napot. Öröm volt látni és hallani, hogy mennyire nagy az igény az effajta egyházakon belüli párbeszédnek. K. F. L k k 1 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom