Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-17 / 164. szám

1999. június 17., csütörtök Hazai Tükör Dünántuli napló 3 Készülődnek a katonák Katonaföldrajzi, etnikai, egészségügyi, békefenntartói és hadijogi ismereteket is el kell sajátítania annak a 400 önkéntesnek - köztük 14 nő­nek -, akik közül 320-an jú­lius közepén indulnak Pristi- nába. A KFOR-kötelékben őrző-védő feladatokat ellátó magyar zászlóalj tagjainak speciális élet- és balesetbizto­sítást köt a honvédség. A nem mindennapi akcióra többségében a hódmezővásár­helyi gépesített dandártól, il­letve a honvédség tatai, debre­ceni és szolnoki alakulataitól jelentkeztek hivatásos és szer­ződéses katonák, akiknek elő­ször egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon kellett átesniük. Erdélyi Lajos, a HM szóvi­vője szerint a pszichikai alkal­masság különösen sokat nyom a latban, hiszen az önkéntesek 6-9 hónapig zárt közösségben, családjuktól távol, fokozott ve­szélyhelyzetben élnek, dolgoz­nak majd. A hamarosan befeje­ződő válogatásnál előnyt él­veznek az angol vagy szerb nyelven beszélők is. A táborfalvai felkészítés egyebek mellett a pristinai NATO-bázis őrzésével össze­függő feladatok, illetve szak­mai specialitások megismeré­séből áll. Az orvosoknak pél­dául a háborús körülmények között elszaporodott kóroko­zókról, az anyagbeszerzőknek a kinti gazdasági viszonyokról, a gépjárművezetőknek az idegen terep sajátosságairól kell a leg­többet megtudniuk. A NATO főhadiszállását őrző magyar zászlóalj minden téren önellátó lesz. A kulcspo­zíciót betöltő tisztekkel egy évre, a többiekkel 6 hónapra kötnek szerződést, amely to­vábbi 3 hónappal meghosszab­bítható. A beosztástól függő, 1000 dollár körüli havi illet­mény a leselkedő veszélyekhez képest nem sok - derült ki a szóvivő szavaiból. Az aknák, az esetleges orvlövészek és az elszabadult etnikai indulatok miatt a kockázat nem csekély. Takács Mariann Változó közbeszerzés A megelőző időszakban a közbeszerzési eljárások során körülbelül 40 milliárd forint vándorolt illetéktelen zse­bekbe, illetve jelentkezett a gazdálkodó szervezetek több­letbevételeként - mondta Per­laki Jenő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője szerdán annak kapcsán, hogy kedden a parlament csaknem egyhan­gúlag elfogadta a közbeszer­zési törvény módosítását. A közbeszerzési törvény módo­sításának egyik fontos eleme, hogy a jövőben a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekű be­szerzéseket az Országgyűlés il­letékes bizottsága kiveheti a jogszabály hatálya alól. Perlaki Jenő arra is felhívta a figyel­met, hogy a módosítás nyomán bővülnek a Közbeszerzések Tanácsa jogosítványai annak érdekében, hogy a jogorvoslat hatékonyabb legyen. Vannak olyan elemei is a módosításnak, amelyek az aján­lattevők érdekeit védik. Egy­részről az ajánlatkérőt kötelezik az ajánlatok elbírálására, más­részt jogsértés esetén a Közbe­szerzési Döntőbizottság felfüg­gesztheti az eljárást. Perlaki Jenő szerint a módo­sítás legkorszerűbb eleme az, hogy a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza a korszerű elektro­nikus beszerzéseket. Szent a béke az elnökségben MSZP-politikusok esete a Postabankkal A szocialista párt elnöksége szerdán megtartotta azt. a sa­ját munkáját értékelő ülését, amelynek témáját június 30- án akarta napirendre tűzni. A Burány Sándor elnökségi tag kezdeményezésére született le­vél ügye Kovács László pártel­nök beszámolója szerint ,jó hangulatú közös gondolkodás­sal zárult”. Megállapodtak ab­ban, hogy felülvizsgálják az el­nökségi tagok közötti munka- megosztást, és egy jobb média­stratégiával igyekeznek elérni, hogy mindenki azokban a té­mákban nyilatkozzon, ame­lyekhez ért. Az MSZP elnöksége foglal­kozott azzal a fideszes interpel­lációval is, amely három szoci­alista politikust hozott össze­függésbe a Postabankkal. Keleti György tagadta, hogy hitelt vett volna fel a pénzintézettől, Csiha Judit és Nagy Sándor pe­dig nem látnak kivetnivalót az általuk igénybe vett 9 millió fo­rint áruhitelügyletben. Nagy Sándor felajánlotta, hogy „kész levonni a konzekvenciákat”, ha az ügy az MSZP-nek túlzott te­hertételt jelent. Tíz éve temették újra Nagy Imrét és mártírtársait Főhajtás a vértanúk emléke előtt Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-ai újratemetésé­nek 10. évfordulóján, szerdán koszorút helyezett el Orbán Viktor miniszterelnök és Ader János, az Országgyűlés el­nöke Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének Vértanúk terén álló emlékművénél. A szobornál a Nagy Imre Tár­saság nevében Nagy Erzsébet, a kivégzett politikus lánya, va­lamint Vészi János és Haas Péter helyezte el a megemlé­kezés koszorúit. A kegyeleti ünnepség a rákoskeresztúri új köztemetőben, a tíz éve újra­temetett mártírok sírhelyénél folytatódott.- Most újra olyan kormánya van Magyarországnak, amelynek tagjai tiszta lelkiis­merettel helyezhetik el a meg­emlékezés virágait Nagy Imre és mártírtársai sírjánál - mondta Deutsch Tamás ifjú­sági és sportminiszter. Rámutatott: Nagy Imre hol­tában érte el azt, amiért életé­ben sikertelenül harcolt, azaz megdöntötte a szocializmust és kivívta a szabadságot a ma­gyar nép számára. A volt mi­niszterelnök és társai tíz évvel ezelőtti újratemetésén követel­ték először a szabad országot, a szabad választásokat, a párt­állam megbuktatását és az orosz csapatok kivonását. Egy év múlva a mártírok emlékhe­lyénél hangoztatott követelé­sek megvalósulhattak. A vértanúk síremlékénél is elhelyezte a hála koszorúit Orbán Viktor, Áder János, Nagy Erzsébet, Vészi János és Haas Péter. Elhozták a kegye­let virágait a parlamenti pártok frakcióinak tisztségviselői, a honvédelmi és a belügyi tárca vezetői. A sírhelyek előtt fejet hajtott számos ’56-os és társa­dalmi szervezet képviselője is. „1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újrateme­tése a nemzeti egység fel­emelő pillanata volt. Ez volt az a nap, amikor határainkon belül és kívül mindenki meg­értette, hogy Magyarországon véget ért a diktatúra. Az idei, tizedik évforduló azonban már a nemzet megosztása, a törté­nelem kisajátítása, sőt meg­hamisítása jegyében zajlik” - áll a Szabaddemokraták Szö­vetsége által kiadott közle­ményben, utalva arra, hogy a nemzeti megemlékezésre nem hívták meg azokat, akik az új­ratemetés valódi szervezői voltak. A kormányfő és az Országgyűlés elnöke a Vértanúk terén FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Kényelmesebb lenne a kormányzás, ha a koalíció hozná a törvényeket A kétharmados törvények csapdája A jelenlegi kormány politikai gyakorlata eltér a rendszer- váltás óta hatalomra került elődeiétől, így a korábban kiépí­tett intézmények sem működnek gördülékenyen. Nehézkes a kormányzás, véli a kormány, s hogy helyzetét könnyítse, a kétharmados törvények számát kívánja csökkenteni. Ám er­ről csak kétharmados többséggel dönthet a parlament. A képviselők kétharmadának egyetértésével módosítható jogszabályokról a rendszervál­tás idején állapodtak meg az akkori politikai erők. Ezek száma 1990 óta folyamatosan csökken. Jelenleg 34 olyan tárgykör ismert, amely csak parlamenti konszenzussal vál­toztatható meg. A hatpárti egyeztetés előtt álló, igazság­ügyi minisztériumi koncepció szerint kikerülne ebből a kör­ből a gyülekezési, egyesülési, a lelkiismereti és vallás- szabadságról, a sajtószabad­ságról, a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a szemé­lyes adatok védelméről szóló törvény is. A parlamentáris demokrá­ciák általában többségi, de nem konszenzusos demokrá­ciák, ahol valóban nem szokás kijelölni olyan tárgyköröket, amelyekben minősített több­ségnek kell egyezségre jutnia a kormánypárti és az ellenzéki oldalnak - fejtette ki vélemé­nyét lapunknak Takács Albert alkotmányjogász. Az Állam- igazgatási Főiskola tanára a magyar gyakorlatot ismerve ugyanakkor nem tartja teljesen feleslegesnek a kétharmados törvények létét, bár hozzáteszi: amennyiben egy demokrácia normálisan működik, akkor az alapkérdésekben meg tud ál­lapodni a kormányoldal és el­lenzéke. Most azonban nem lát esélyt arra, hogy a kétharmados törvények számát csökkenteni lehessen. A képviselők a mára kialakult „adok-kapok-betar- tok” hangulatban lélektanilag sem jutnak el a kompromisz- szumig. (horváth) Kommentár az 1. oldalon) Hírcsatorna Kinek kedvez? A munka tör­vénykönyve legutóbbi módosí­tása nem munkavállaló-ellenes, a változások a jogszabály pontosí­tását szolgálták - állította egybe­hangzóan A munka törvény- könyve ’99-ben című konferen­cia két előadója, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke és Pál Lajos, a Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára szerdán. Összefogás. Az összes Ma­gyarországon működő szak- szervezet egységes cselekvé­sére és magatartására van szük­ség - mondta Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerdán, Budapesten. Sándor László kö­zölte: már nem elég az általá­nosság szintjén egyetérteni, ha­nem konkrét ügyekben kell megegyezni, együttműködni. SZDSZ-kifogás. A szabadde­mokraták álláspontja szerint komoly veszélyeket hozhat, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a távköz­lési törvény módosítását. Lotz Károly országgyűlési képviselő szerdán a magántulajdon súlyos korlátozásának nevezte azt az elképzelést, hogy a szolgáltatók az ingatlantulajdonossal történő megegyezés nélkül is elhelyez­hessék átjátszótomyaikat. Nem akadály. A kisebbségek parlamenti képviseletének hiá­nya nem jelent akadályt Ma­gyarország európai uniós csat­lakozását illetően - közölte Hargitai János (Fidesz), az Or­szággyűlés kisebbségi bizott­sága ad hoc testületének elnöke szerdán. A képviselő szerint a kisebbségi parlamenti képvise­let nem európai elvárás, ám a jogállam kritériumai sérülnek azáltal, ha a parlament nem tartja be a törvényeket. Kuratórium. Az MDF parla­menti frakciója csütörtökön kez­deményezni fogja, hogy az Or­szággyűlés a jövő héten tűzze na­pirendjére az MTV Rt. közalapít­ványi kuratórium elnökségének kiegészítését - jelentette be He­rényi Károly szerdán. A frakció­vezető-helyettes reméli, hogy az ellenzéki képviselőcsoportok ad­digra megállapodnak a jelöltek személyéről. Új szakasz. Átadták az MO-ás körgyűrűnek az M3-as autópálya és az új 2-es főút közötti 3,5 Id- lométeres szakaszát szerdán. A kiépített új szakasz egyben az or­szág legnagyobb környezetvé­delmi beruházásának tekinthető - jelentette ki Katona Kálmán köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, miután hivatalosan át­adta a forgalomnak az útszakaszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom