Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-15 / 162. szám

1999. június 15., kedd Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Alvilági bandaháború A múlt hét végi robbantásos merényletekkel összefüggés­ben tegnap délelőttől fokozott rendőri ellenőrzést rendeltek el Budapesten az ORFK és a BRFK vezetői. A tettes(ek) megtalálását segítheti az az 5 millió forintos jutalom is, amelyet az országos rendőr- főkapitány tűzött ki a nyom­ravezetőnek. Az utóbbi napokban ismét rob­bantásoktól hangos a főváros. Pénteken este a X. kerületben, a Spartacus Sportpálya büféjénél robbantottak fel egy parkoló motorkerékpárt, majd szomba­ton este egy XV. kerületi csa­ládi ház udvarában történt de­tonáció. Hétfőn hajnalban a VII. kerületben egy Mercedes csomagtartója alatt robbant bomba. Állítólag a nemrég Tahitótfa- luban meggyilkolt, a fővárosi éjszakai élet vezéralakjának te­kintett Seres Zoltán érdekeltsé­geinek megszerzéséért újult ki a bandaháború. Ezt a tényt lát­szik alátámasztani, hogy sokak szerint a budapesti éjszakai élet „nagymenői” éppen a Sparta­cus edzőtermében gyúrják ma­gukat, és a XV. kerületi hely­színen is tartózkodott „Seres­hez közeli” személy. A rendőrség is összefüggést lát a két bűncselekmény között, de az esetleges érintkezési pon­tokról Kormos Endre őrnagy, a BRFK sajtóosztályának helyet­tes vezetője mindössze annyit árult el, hogy személyi és tárgyi egybeesésekről van szó. Áz első információk szerint a VII. kerületi detonációt a másik két esettől külön kell kezelni. Egy, a robbantásos merény­letek hátterét és indítékait jól ismerő informátorunk el­mondta: szerinte az alvilági csoportok már rég felosztották egymás között a területeket, s most inkább a tartozások behaj­tásáért folyik a „hangos” küz­delem. Hozzátette: a rendőrség hiába ismeri szinte név szerint e csoportok tagjait, a mai jogi helyzetben nagyon nehéz bizo­nyítani, hogy valóban közülük kerülnek ki a robbantásos bűn- cselekmények felbujtói. (takács) Uniós mintára módosítják az előírásokat Környezeti „légvédelem” A magyar levegotisztasag-ve- delmi szabályokat alapvetően át kell alakítani az európai uniós csatlakozás érdekében. A fő célunk, hogy a módosítá­sok a környezetvédelem szempontjából a lehető lege­lőnyösebb gyártási technoló­giák bevezetését eredményez­zék - nyilatkozta lapunknak Rakics Róbert, a Környezet- védelmi Minisztérium illeté­kes főosztályának vezetője. A levegőtisztaság-védelmi sza­bályozás alapvető átalakításra szorul csakúgy, mint a szeny- nyezőanyag-kibocsátás határ­értékrendszere - jelentette ki Rakics Róbert. A mai hazai gyakorlat, miszerint a külön­böző környezeti elemek védel­mét külön kell kezelni, nem al­kalmazható az Európai Unió­ban. A levegő, a víz és a talaj védelméről együttesen kell gondoskodni. A jövőben arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha például valahol bezárnak egy gyárat, akkor ott ha nem is az eredeti, de „megfelelő” állapotba kell visszaállítani a területet - is­mertette lapunkkal a módosí­tandó rendeletek egyikét a tárca szakembere. Az átalakítandó szabályok legfőbb jellemzője, hogy vala­mennyi az adott helyen elér­hető, leginkább természetbarát technológia bevezetését szor­galmazza. A KM szerint ugyanis így lehet a szennyező­déseket a leghatékonyabban csökkenteni. Az EU azt is elvárja, hogy a kibocsátott káros anyagok meg­figyelésére és mérésére vonat­kozó szabályokat is módosít­suk, mert az uniós gyakorlat tel­jesen eltér a hazaitól. Magyar- országon a gyárak esetében például a kéménymagasság is befolyásolhatja a megengedett károsanyag-kibocsátást, az EU- ban ilyen szempont nincs, tehát ezt is figyelembe kell vennünk - hangsúlyozta a tárca illeté­kese. Elmondta: itt is az elér­hető legjobb technikára kell tö­rekedni, függetlenül attól, hogy milyen magasságban kerül a levegőbe a környezetkárosító melléktermék. A nagyobb gyá­rak esetében egyébként jelentős szigorítás, a kisebb kibocsátók­nál enyhülés várható. A főosztályvezető kérdé­sünkre elmondta, hogy noha az elöregedett gépkocsiállomány jelentős problémákat okoz a környezet számára, e téren új szabály bevezetését mégsem tervezik, mert a jelenleg ér­vényben lévő, 1997-ben beve­zetett előírások teljes mérték­ben megfelelnek az európai kö­vetelményeknek. Az EU tervezi a dízelolaj és a benzin minőségének jelentős javítását. Ez a motorhajtóanya­gokat előállító üzemeket állítja új feladatok elé. A lakosságnak emiatt jelentős üzemanyag-ár­emelésre nem kell számítania - véli Rakics Róbert. (h. gy.) Egy napon két ülés is volt Az MSZP és az SZDSZ képviselőinek kezdeményezésére ösz- szehívott rendkívüli parlamenti ülésként kezdődött, majd a napirend leszavazása és az ülés berekesztése után rendes ülésként folytatódott az Országgyűlés tegnapi munkanapja. A pártok számára ez a furcsa eljárás azzal az előnnyel járt, hogy két körben mondhatták el napirenden kívüli felszóla­lásaikat a rádió és a televízió nyilvánossága előtt. Ezek a beszédek zömmel a koszovói rendezéssel, a figyelemeltere- léses politizálással és egy té­vés újságíró tudatos törvény­sértésével foglalkoztak. Martonyi János külügymi­niszter megállapította, hogy a Jugoszlávia elleni légicsapá­sok eredményre vezettek, mert megszűnt Koszovóban a nép­irtás, és az elmenekültek visz- szatérhetnek szülőföldjükre. A helyzet Magyarország szá­mára is új, a politikai erők kö­zös föllépésére ezután is szük­ség van. Csurka István (MIÉP) szerint koránt sincs még béke, sőt, a vajdasági magyarokra minden eddiginél nagyobb megpróbáltatás vár, mert a Koszovóból kimenekülő 200 ezer szerb lakos valószínűleg a Vajdaságban, esetleg épp a magyarok házaiban akar majd letelepedni. A külügyminisz­ter szerint valóban van ilyen veszély, de a Csurka-féle ha­tármódosítási javaslat nem a megfelelő eszköz ennek a ve­szélynek az elhárítására, in­kább olaj a tűzre. A kormánypártok és az el­lenzék kölcsönösen azzal vá­dolták egymást, hogy csak a saját bűneik, korrupciós ügyeik eltakarása érdekében kreálnak botrányos ügyeket. A megfigyelési ügy állam­titkokat is tartalmazó iratainak nyilvánosságra hozataláról homlokegyenest ellenkező módon nyilatkozott Répássy Róbert (Fidesz) és Fodor Gá­bor (SZDSZ). Répássy szerint megengedhetetlen, hogy va­laki szándékosan áthágja a törvényt csak azért, mert nem ért egyet az abban foglaltak­kal. Fodort viszont pártállami módszerekre emlékeztette az, hogy a hatalom munkaügyi és gazdasági retorziókkal, ház­kutatásokkal korlátozza a számára kellemetlen sajtósza­badságot. Kövér László mi­niszter elmagyarázta, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgá­latnak az okozott nehezen or­vosolható károkat, hogy sok tisztje és több fedővállalko­zása névvel, beosztással, címmel nyilvánosságra került. Ez a dolog lényege, a bűncse­lekménynek minősülő államti­toksértés, nem az, ha arról be­szélünk, hogy „A” megbízá­sából „B” felkérte „C”-t, hogy figyelje meg „D”-t. Harrach Péter szociális mi­niszter tegnap a parlament elé terjesztette a gyermekgondo­zási díj visszaállításáról ren­delkező törvénytervezetet. (simonffy) Az állam kezét törvények kötik Az állam arra törekszik, hogy polgárairól minél többet meg­tudjon, miközben az emberek egyre inkább rejtegetik ma­gánéletüket - fejtette ki az adatvédelmi biztos egy, a szabad­ságjogok érvényesüléséről tartott konferencián. Majtényi László hivatala egyre népszerűbb, legutóbb a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége is a közbenjárását kérte. A tájékoztatáshoz, valamint a magántitok védelméhez fű­ződő alkotmányos alapjogok korlátozásáról szólnak a hírek több, közelmúltban történt esemény kapcsán. Államtitok­sértés gyanújával két újságíró ellen indult eljárás, névtelen telefon alapján pedig egy szerkesztőséget és több ma­gánlakást kutattak át a köztár­sasági őrezred tagjai, mert a bejelentés az alkotmányos rend megdöntésére irányuló szervezkedést sejtetett. A miniszterelnököt fenye­gető fegyveres merénylet híre a rendőrség számára olyan in­formáció, amelyre azonnal cselekedni kell - érvelt Pintér Sándor, amikor kiderült, hogy az egyébként eredménytelenül végződő házkutatás hatósági határozat nélkül zajlott. A bel­ügyminiszter szerint akkor is helyesen cselekszik a rendőr­ség, ha névtelen telefonáló bombariadójára a közveszély elhárítása érdekében megszáll és átkutat egy magánáruházat. Az adatvédelem rejtelmei­ben járatos szakember azon­ban úgy véli: a személyes sza­badságjogok bizonyos esetek­ben - ami lehet államérdek is - korlátozhatók, de a külön­féle, egymással ellentétes ér­dekek között súlyozni kell. A magánlakás sérthetetlen­sége például erősebb alkotmá­nyos jog annál, semhogy egy névtelen telefonáló bejelen­tése alapján - ráadásul határo­zat nélkül - megsérthető le­gyen. Egy jogállamban elvár­ható, hogy a hatalom a törvény szabályaihoz tartsa magát. Ugyanis amíg az állampolgár mindent megtehet, amit tör­vény nem tilt, addig az állam csupán azt, amit a törvény megenged a számára. H. M. A szegénység és a szokások rabjai Több évtizedes megfigyelés szerint a magyarországi romák átlagosan tíz évvel hamarabb halnak meg, mint a nem cigány lakosság. Ebben gazdasági helyzetük, eltérő egészségkultú­rájuk, hagyományaik és szokásaik is szerepet játszanak. Gordos Agnes szociológus ku­tatásai szerint a bajok gyöke­rét már gyermekkorban kell keresni. A cigány családokban az a hiedelem járja, hogy a gyereknek mindenből adni kell, amit megkíván, ellenkező esetben megbetegszik. Ez nem csak az ételekre vonatkozik, hanem a cigarettára, az alko­holra, sőt már a drogokra is. A nikotin - mind a férfiakat, mind a nőket (akik pipáznak is) tekintve - tradicionálisan jelen van a roma családokban. Az alkoholfogyasztás sokáig csak a muzsikus cigányokra volt jellemző, mára azonban szélesebb körben elterjedt. A hagyományőrző családokban a nőknek tilos volt szeszes italt inniuk, munkába állásuk­kal azonban ez a tradíció is a múlté lett. A roma családokban a kávé természetes vendéglátási kel­lék. A rendszeres étkezés vi­szont még mindig nem férkő­zött be a roma szokások közé. Ha anyagilag megtehetik, ak­kor sokat főznek, de nem tart­ják be a reggeli-, ebéd- és va­csoraidőt. Főként belsőségeket, zsíros húsokat, baromfihájat, bőrt fogyasztanak. N. Zs. Hírcsatorna KFOR-egység. Az Országgyű­lés Házbizottságának hétfő dél­utáni ülésén egyetértés volt ab­ban, hogy a parlament kedden délután határozzon a koszovói rendezésben részt vevő 350 magyar békefenntartó katona kiküldéséről, a nemzetközi hu­manitárius erők magyarországi áthaladásáról és a nemzetközi erők (KFOR) tevékenységének elősegítéséről szóló határozati javaslatokról, közölte Áder Já­nos, az Országgyűlés elnöke. Tábori lelkészek. A tábori lelkészi szolgálatok működését a tervek szerint a Belügymi­nisztériumhoz tartozó szer­vekre, elsőként a határőrségre is kiterjesztik - közölte Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára hétfőn. Tímár pogácsát kér. A Füg­getlen Kisgazdapárt országgyű­lési képviselője, Tímár György hétfőn levélben fordult Áder Já­nos házelnökhöz, azt kérve, , Jiogy az Országház büdzséjének terhére, engedélyezni szívesked­jék a nyolc munkaórát megha­ladó plenáris üléseken részt vevő országgyűlési képviselők ré­szére, 19 órakor tepertős pogácsa szükség szerinti mennyiségben való biztosítását”. Fogyatékosügyi program. A hónap végéig elkészül az Orszá­gos Fogyatékosügyi Program in­tézkedési terve - közölte Harrach Péter szociális és családügyi mi­niszter hétfőn. A programról még a nyári szünet előtt határozhat a parlament. Jövőre kiépítik a fogya­tékosok egészségi állapotát fel­mérő, úgynevezett minősítő rend­szert. Ez a feltétele a 2001-től be­vezetendő, egységes fogyatékos- sági támogatásnak. Tizenöt éves alapítvány. A Soros Alapítvány megalakulá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból június 21-29. között ren­dezvénysorozattal kíván ösz- szegzést adni tevékenységéről - közölte Vásárhelyi Miklós kuratóriumi elnök. Dioxin-ügy. Az első élelmi- szer-dioxinmérések a Környe­zetvédelmi Intézetben várhatóan a jövő hét elején készülnek el. Több, az exportban érdekelt nagy cég küldött különféle tej-, hústermékekből mintákat az in­tézetbe, mert az országban csak itt, illetve a budapesti ÁNTSZ- nél végeznek ilyen vizsgálatokat. X-akták. A Legfelsőbb Bíró­ság hétfőn jogerősen helyben hagyta az ORTT 1998. július 31-én hozott közigazgatási ha­tározatát, amely szerint a Ma­gyar Televízió főműsoridőben nem, csak 23 óra után vetítheti az X-akták című filmsorozatot. Professzori kinevezések. Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap az Országház ku­polatermében egyetemi tanári kinevezéseket adott át. Képünkön dr. Boros János, a Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi tanára veszi át az oklevelet. fotó: feb/diósi imre Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Ha elválunk, megölöm a gyereket • Főnöknők kíméljenek! • Rendes férj mellé jó szerető • Ha a fiúnak ez lesz az első Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Előfizetői forródrót Telefon: 488-5611 Fax: 488-5689 t ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom