Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-14 / 161. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. június 14., hétfő Röviden Felmondtak a vezér­igazgatónak. Azonnali ha­tállyal felmondott a Dél-du­nántúli Regionális Vízmű­vek (DRV) Rt. vezérigazga­tójának Szántó Imrének Ka­tona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi mi­niszter. A felmondás oka összeférhetetlenség. Szántó Imre vezérigazgató irányítá­sával a DRV Rt. két évvel ezelőtt kizárólagos szerző­dést kötött a Picco Kft.-vei, amelynek egyik tulajdonosa a vezérigazgató felesége. Lassuló infláció. Május­ban 0,7 százalékkal emel­kedtek a fogyasztói árak, az egy évvel korábbihoz vi­szonyítva pedig 8,9 száza­lékkal - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hiva­tal. Utoljára 1987-ben volt 9 százalék alatt a fogyasztói árindex emelkedése. Ki lesz a győztes? Nem lesz eredményhirdetés a DCS 1800-as közcélú rádió­telefon-szolgáltatásra kiírt koncessziós pályázaton. A döntést azért kell elhalasz­tani, mert a bekért további információk kiértékeléséhez több időre van szükség. Nincs közvetlen dioxinveszély A magyar fogyasztókra nem jelent közvetlen veszélyt a dioxinszennyezés - jelen­tette ki Biacs Péterén Köz­ponti Élelmiszer-ipari Kuta­tóintézet főigazgatója az MTI érdeklődésére. Elmondta: a nyugat-eu­rópai dioxinszennyezés vé­letlen baleset következmé­nye, amely figyelmetlenség miatt következett be. Az ál­lati tápok feljavítására szol­gáló használt, és ezt köve­tően megszűrt sütőolajat ugyanis olyan tartálykocsi­ban szállították, amelyet előzőleg nem tisztítottak meg az úgynevezett aromás PCB vegyületektől. Az olaj pedig kioldotta az e vegyü- letekben lévő dioxint, és így juthatott az állati tápokba. Az élelmiszerek a termé­szetes és szokásos körülmé­nyek között nem találkoz­hatnak dioxinnal, ez csak emberi gondatlanságból kö­vetkezhet be az állatok ete­tésekor. Ezért ilyen jellegű vizsgálatokat eddig nem is végeztek. Azt természetesen tudták, hogy például a PVC- ből, illetve származékaiból az olaj kiold bizonyos káros vegyületeket, ezért olajokat tilos PVC-flakonban tárolni. Az állománybővítés a tevékenység minden szintjére vonatkozik FOTÓ: MÜLLER ANDREA Megduplázza létszámát az Elcoteq ősszel megkezdődhet a nagyszabású finn beruházás folytatása is A nyári hónapokban megduplázza jelenleg 300 fős létszámát a finn Elcoteq. A tömeges felvételre azért kerül sor, mert a finn társaság megrendelései úgy alakulnak, hogy szükség van a termelés gyors felfuttatására. A cég a napokban elsőként vezeti be Baranyában az elektronikus vámkezelést. PÉCS Mint Pap Judittól (kis képün­kön), a társaság pr-menedzseré- től megtudtuk, az Elcoteq két olyan nagy megrendelővel írt alá szerződést, akiknek kiszol­gálásához feltétlenül szükséges a termelő létszám, illetve a pro­dukció növelése. Ezért a na­pokban beálló 100 ember mel­lett a nyári hónapokban további 300 dolgozó felvételét tervezik.-Az állománybővítés a te­vékenység minden szintjére vonatkozik, a betanított munká­soktól a technikusokon át a mérnökökig mindenkire szük­ség lesz, éppen ezért vettük föl a munkaügyi központ mellett az egyetemmel is a kapcsolatot- tájékoztatott a cég képvise­lője. A munka után érdeklődők a társaságnál, illetve a munka­ügyi központ kirendeltségein jelentkezhetnek, ők egy mun­kafelvételi teszten, majd 2-3 he­tes képzésen vesznek részt. A kiválasztás szempontjai között nincs sem életkori sem pedig nemekre vonatkozó megkötött­ség. A társaság nem zárkózik el vidéki munkaerő foglalkoztatá­sától sem. A dolgozók utaztatá­sával kapcsolatosan már élő együttműködése van a komlói önkormányzattal, de hasonló témában tárgyalnak Siklós és Szigetvár térségében is. Bogádi Beáta, az Elcoteq vámrészlegvezetője arról szá­molt be, hogy a cégnél Bara­nyában elsőként a napokban vezetik be "äz elektronikus vámügyintézést. A társaság és a VPOP helyi illetékeseit kapcso­latban tartó számítógépes prog­ram nemcsak a vámkezelés folytonosságát, egyszerűsítését teszi lehe­tővé, hanem illeszkedve a termeléshez, a logisztiká­hoz, nagy­fokú rugal­masságot is eredményez a ki- és beszál­lítások folyamatában. A pécsi beruházásának kez­detekor az Elcoteq jövőbeli megrendeléseitől tette függővé a projekt továbbfejlesztését. Mint megtudtuk, a cégnek to­vábbi 4-5 olyan megrendelésre van kilátása, amelyek akár már az őszi hónapokban indokolttá tehetik a jelenlegi gyárépület bővítését. Kaszás E. Nem várhatjuk tétlenül az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat Tovább nőhet az agrárkivitel Az európai uniós csatlakozásig a magyar mezőgazdaság exportteljesítménye elérheti az évi 4,5-5 milliárd dollárt - je­lentette ki Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Az agrárium jövőjéről szólva a mezőgazdasági tárca államtit­kára elmondta: a mezőgazdaság csaknem 3 milliárd dolláros exportja ötven százalékkal ma­rad el attól, amilyen teljesít­ményre képes lenne az ágazat. A kivitel fokozásához növelni kell a termelés mennyiségét és szükséges javítani a minőségen is. Ugyancsak sok múlik a jó marketingmunkán. Az államtitkár szerint a kül­piacok mellett rendkívül fontos, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a belföldi értékesítés növelésére, annál is inkább, mivel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mintegy 70 százaléka a hazai piacra kerül. A termékek jobb eladhatósága és a fizetőképes kereslet eddiginél nagyobb ösz­tönzése érdekében a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium megduplázta az Ag­rármarketing Centrum 1999. évi költségvetését. Az AMC közhasznú társaság az idén 2 milliárd forinttal támogatja a magyar áruk piacra jutását. Az idei gabonaexportról szólva az államtitkár bejelen­tette: 1999-ben várhatóan mint­egy félmillió tonna búzát érté­kesítünk külföldön, de jelentős mennyiségű kukoricát is expor­tálunk. A hazai áruk értékesí­tésére a kereskedők középtávú szerződéseket kívánnak kötni a termelőkkel. U. G. iüiiifa! pfiscsfa ^ildsAfffinillcf toff 8§sf£l ásal Termék Pécs. vásárcsarnok Komló Siklás Szigetvár Mohács min. «4:­<min. ' max,.’ min. max. min. .man.. mi c> Burgonya 60 80 70 80 50 70 60 70 45 60 Fehérrépa 75 100 60 80 70 110 60 80 70 80 Sárgarépa 80 100 85 110 70 100 80 110 80 120 Fejes káposzta 80 90 70 90 70 80 60 80 70 90 Fokhagyma 300 320 280 300 260 320 250 300 270 320 Uborka 50 80 60 70 55 70 45 70 40 60 Paradicsom 160 200 170 220 180 240 150 200 140 220 Paprika (db) 40 60 50 65 35 60 40 55 30 70 Karfiol 100 120 80 140 100 140 80 120 75 110 Kelkáposzta^ 60 80 70 90 60 70 80 100 70 80 Gomba 220 320 250 340 200 320 240 300 280 340 Málna 200 240 220 280 180 260 200 240 220 260 Cseresznye 180 240 200 240 150 240 180 260 150 220 Tojás (db) 9 12 10 12 10 13 11 12 10 ^Mennyiségi egység: forint/kilogramm A jogbizonytalanság egyszerre riasztja és vonzza a külföldi vállalkozókat Kenőpénz nélkül nincs üzlet Magyarországon átlagosan a vállalatok egyharmada, míg a kisvállalkozások fele véli úgy, hogy a jogbizonytalanság a leg­nagyobb gátja fejlődésének - mondta Papanek Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Az ügyvezető igazgató a GKI felmérését ismertetve el­mondta, hogy az általuk meg­kérdezett vállalatok 80 százalé­kának okozott gondot az utóbbi 2-3 évben a késedelmes fizetés. A kutató úgy vélte, hogy a ma­gyarországi infláció mellett ki­fejezetten jó üzlet nem fizetni, mert a bírósági procedúra olyan hosszú, hogy eközben jelentős haszonra tehet szert az adós. A vállalatok ebből fakadó veszteségei átlagosan elérik az éves költségek 18 százalékát. A feketepiac léte szintén nagy károkat okoz, ami átlago­san az éves költségek 15 száza­lékát teszi ki. Papanek Gábor szerint a magyar jogrendszer bonyolult és olyan gyorsan vál­tozik, hogy akik alkalmaznák, sem értik. Hozzátette: a mene­dzserek 80 százaléka beval­lotta, hogy adót csal és kíván­ságra akár módszereket is tu­dott ajánlani. Az ügyvezető igazgató kifejtette, hogy Ma­gyarországon szemrebbenés nélkül sértik meg a jogokat, szinte divat lett a törvénysértés, ami abból is következik, hogy a társadalom nagyon lezser, és hogy hiányos a szankcionálás. A vitában Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója elmondta, hogy a jogsértések kivédésére Magyarországon kölcsönös önvédelmi szövetsé­gek alakulnak, amelyek tájé­koztatják egymást a korrupciós veszélyről. Arról is szólt, hogy kutatóintézetük szintén végzett egy hasonló felmérést, ennek során a cégek azt közölték: kor­rupciós tarifák alakultak ki, s le kell fizetniük az ügyintézőt azért, hogy üzletet köthessenek. A gazdasági jogban járatos ügyvéd elmondta, hogy több külföldi ügyfele kifejezetten azért akar nálunk üzletelni, mert itt jogbizonytalanság van. Igaz, másokat ez visszariaszt a Magyarországon való megjele­néstől. Az egyéni vállalkozók gyakran kérnek segítséget Kis hitel - nagy garancia Az Agrár-Vállalkozási Hi­telgarancia Alapítvány az elmúlt évben 24 milliárd fo­rint agrárhitelre nyújtott garanciát. Lendületesen in­dult az idei esztendő is: má­jus közepéig 700 hitelre vál­laltak „kezességet” mintegy 6 milliárd forint értékben. Az agrárágazatban az elmúlt esztendőben folyósított 98,4 milliárd forint tőkepótló hi­telállománynak mintegy 30 százalékát az alapítvány ga­rantálta, tájékoztatta a Fe- renczy Europresst Ulrich Anikó ügyvezető igazgató. Elmondta: tavaly az alapít­vánnyal együttműködő ban­kokon és takarékszövetkeze­teken keresztül összesen 1948 esetben nyújtottak garanciát a vállalkozók számára. A ga­rantált hitel összege csaknem 24 milliárd forint volt. A szervezet segítségét leg­nagyobb számban az egyéni vállalkozók vették igénybe, őket követik a kft.-k, majd a mezőgazdasági szövetkeze­tek. Érték tekintetében a Bé­kés megyei vállalkozók áll­nak az első helyen. Idén eddig 700 hitelre vál­lalt az alapítvány garanciát 6 milliárd forintot meghaladó összegben. Ulrich Anikó ta­pasztalatai szerint a bankok gyakran kémek 80 százalékos garanciát a 10 millió forint alatti hitelekre. - ug -

Next

/
Oldalképek
Tartalom