Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-02 / 149. szám
6 Dünántúli napló Politikai Vitafórum 1999. június 2., szerda Az MDNP V. Országos Küldöttgyűlésének nyilatkozata Jobbközép értékrend Az MDNP a magyar társadalom egyre szélesebb körű polgárosodása érdekében politizál. Támogatja a jobbközép politikai erők és szellemi mozgalmak összefogását. Parlamenten kívüli pártként a polgári kormány programjának megvalósítását tagságának és értékes támogatói rétegeinek bevonásával kívánja előmozdítani: szakértőkkel, tanáccsal és segítő kritikával. A választások óta eltelt egy év természetesen nem elegendő ahhoz, hogy átfogó képet alkossunk a polgári koalíció teljesítményéről. Nagyra értékeljük a családok és a továbbtanuló ifjúság helyzetének javítását, a balkáni konfliktussal kapcsolatban tanúsított következetes kormányzati magatartást, a nemzeti érdek megfontolt érvényesítését az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon. Az ország szociális és politikai viszonyainak ismeretében azonban úgy látjuk, hogy a magyar társadalom mélyrétegeiben változatlanul bizonytalanság és bizalmatlanság uralkodik. Még nem történtek meg azok a határozott lépések, amelyek mérsékelnék a magyar társadalom szociális és földrajzi értelemben vett kettészakadását. A vállalkozások felvirágoztatásáról sok szó esik, de hiányoljuk a cselekvést. Aggodalomra ad okot a koncepciótlanul irányított mezőgazdaság álPaktumok, pártok, vádak, érvek, időhúzás Szervezetünk - a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) - kezdeményezése a köztársasági elnök közvetlen a nép általi megválasztására irányul. Az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) eljuttatott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésre került, szervezetünk zöld utat kapott kezdeményezése kibontakoztatásához. A 72 órás kifogásbenyújtás jogával azonban többen is éltek, ami a SZIM-et - természetesen - nem érte váratlanul, viszont demokratikus alapelvek mentén nyugvó politikai szépérzékünket annál inkább zavarja. Új generációs balolda- liságunkból fakadó, jobbító szándékunk ellenére akciónk nem várt irányokba kezdett elfolyni. Alkotmányos zűrzavarról, pártokról, jogi és alkotmányos csűrés-csavarásról, politikai hazardírozásról próbálják „beszéltetni” mozgalmunk akcióját. Szervezetünk nem tudja elfogadni azt a politikai kultúrát, amely igyekszik fák mögé rejteni az erdőt. Kezdeményező szervezetként folyamatosan háttérbe szorulva, „nagypolitikai” és pártérdekek előtérbe kerülésének lehettünk és lehetünk tanúi, amelyek véleményünk szerint megzavarják a közvéleményt, szervezetünkről és az akciónk céljáról kialakuló képet pedig nagyban torzíthatják. A SZIM - politikai kultúrájából adódóan - türelemmel és PÁRTHÍREK A MIÉP trianoni megemlékezést tart június 3-án, csütörtökön Szentlőrincen a világháborús emlékműnél 18.30-kor, június 4-én Szigetváron a világ- háborús emlékműnél 19 órakor. Indulás mindkét napon a Do- mus parkolóból. Jelentkezés és információ a 72/326-994-es telefonon. Pécs és Baranya nemzeti- konzervatív pártjai és szervezetei június 4-én, pénteken 17 órakor Pécsett a Széchenyi téren tartják a trianoni döntések elleni hagyományos tiltakozó nagygyűlésüket, amelyen részt vesznek: Bódy Péter, az MNTP tiszteletbeli elnöke, v. P. Faddy Othmár ferences rendi szerzetes, Csajághy György zenekutató, tárogatóművész stb. Templomot és Iskolát. Lezsák Sándor, az Országgyűlés Közoktatási Bizottságának elnöke Villány Önkormányzata, a Haza és a Haladás Alapítvány és az MDF meghívására egész lapota. Nem változott még az a korábbi kormányzati felfogás, amely az egészségügy helyzetének javításában csak költség- vetési terhet lát. Mindeközben a kormány oldal és az ellenzék közötti merev szembenállás rombolja a tíz évvel ezelőtt kialakított parlamentáris intézményrendszer hitelét. Sajnálatos, hogy a kisszerű pártpolitikai taktikázás érdekében az ellenzék még a külpolitikai konszenzust is felmondta egy olyan időszakban, amikor erre a legnagyobb szükség volna. Az MDNP ezért nem tekintheti lezártnak azt a nagyívű folyamatot, amelyet tíz esztendeje az akkori ellenzéki kerékasztal mellett a magyar társadalom felelősségteljes képviselői a rendszerváltoztatás programjává rendeztek. A piacgazdasági átmenet tíz esztendeje után az életminőség, a társadalmi szolidaritás gyengesége, a magyar nemzet demográfiai és jóléti állapota fontosabb feladatokat ró a polgári erőkre, mint valaha. Annak érdekében, hogy a jobbközép értékrend társadalmi beágyazottsága és elfogadottsága növekedjék, a Néppárt a kereszténydemokrata, konzervatív, nemzeti szabadelvű, polgári gondolkodású pártok körében az együttműködésért dolgozik. Ezen belül a kereszténydemokrata-konzervatív értékeket valló politikai erők - egymás önállóságát és egyenjogúságát tiszteletben tartó, a lehető legszélesebb körre kiterjedő - szervezetszerű összefogásra van szükség. Valóban hatékony? bizakodva várja az Alkotmánybíróság döntését, miközben felkészült arra, hogy a kedvező döntés meghozatala után megkezdje a támogató aláírások összegyűjtését. Szervezetünk nem ún. „egy- akciós tüneményként” határozta meg magát, ezen téma csak egy a sok közül, amely szerencsésen felvitt minket a palettára. A SZIM határozott szándéka, hogy megteremti azt a politikai mozgalmat, amely eltalál az emberekhez, megteremti a baloldal irányába ható bizalmat és harcot indít a baloldal megújulásáért. Független szociáldemokrata ifjúsági szervezetként erre két esélyt is látunk:- „múlt nélküli” balosok vagyunk, akiknek még van idejük céljaik eléréséhez- 110 éve képviseli hazánkban mozgalmunk a szociáldemokrácia - Nyugaton már kipróbált- eszmeiségét, amely eszmeiség világszervezetének ifjúsági tagozatához (JUSY) a SZIM is teljes tagsággal hozzátartozik. Ennek a kezdeményezésnek az elindítójaként ennyit szerettünk volna hozzátenni az akciónk által „életre keltett” folyamatokhoz, véleményekhez. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom saját álláspontját minden - politikai szépérzékéhez méltó - fórumon képes és hajlandó képviselni, hiszen szerintünk ez a leghatékonyabb formája annak, hogy a „fákból összeálljon az erdő.” napos programon vesz részt Villányban június 3-án, csütörtökön. Lezsák Sándor délelőtt történelemórát tart a villányi felsőtagozatosoknak, délután 13.30-kor nyílt pedagógus fórumra várja Baranya pedagógusait, polgármestereit. Előadásának címe: Templomot és_ iskolát! Helyszín: Villány, Általános Iskola, Baross u. 1/3. Minisiteri elismerések. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) megyei szervezetének javaslatára - a megyei rendőrfőkapitány és a megyei kiegészítő pk. felterjesztésére - a belügyminiszter alezredessé léptette elő Jeli Józsej ny. rendőrőmagyot. A honvédelmi miniszter a Honvédelemért kitüntető címet adományozta Felcser Lászlónak, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnökének és Donkó Józsej volt katonai ellenállónak. A kitüntetéseket a honvédség budapesti művelődési házában vették át a 20-i központi ünnepségen. Rendszerváltásunk gazdasági kulcsjelszava a „hatékonyság” volt. Ennek jegyében történt a piacgazdaság kialakítása, az állami vagyon privatizálása, bankrendszer létrehozása, a külföldi „működő tőke” bevonása, a monetáris pénzügyi politika, jogállam hirdetése stb. A gazdasági hatékonyság mutatói vállalati szinten a nyereség, makró szinten pedig az egész nemzetgazdaság eredményessége. Hivatalos magyarázatok szerint a sikeres vállalatok nyeresége és vagyona egyre nő, a magyar GDP egyike a legmagasabbaknak térségünkben, az infláció is jelentősen mérséklődik. Csakhogy a tények szerint a vállalati eredményesség, a nagy nyereség- és vagyonnövekedés, nem a kiváló gazdálkodás, hanem a gyors és olcsó privatizáció eredménye. „Nemzetgazdaságunk hatékonyságának” jellemzői valójában: elvesztek a magyar gazdaság belföldi és külföldi piacai, gyors és nagy mértékű a munkanélküliség, az infláció növekedése, csökkent a lakossági, többségét képező munka- vállalók, nyugdíjasok reáljövedelme. A privatizáció jellemzője, hogy a jelentős állami vagyon eltűnésével egyidejűleg jelentősen nőtt az ország - pontosabban a lakosság - adósságállománya. Igaz, 90 és 98 között a kormány csökkentette a külföldi adósságot, de akként, hogy ugyancsak a lakosságot terhelő belső adósságot 3000 milliárd forintról 7000 milli- árdra növelte. A költségesen kialakított bankrendszer csődöt mondott és csak sokszáz milliárdos költségvetési juttatással lehetett megmenteni. A bejött 16 milliárd dolláros működő tőke hatékonyságának tényei: az alapvető fontosságú élelmiszeripar-, energia-, ivóvíz-gazdálkodás, gyógyszeripár többségi tulajdonát szerezték meg. Öt évig adót nem fizetnek, ugyanakkor a nyereséget korlátlanul vihetik ki. Jogállamiságunk hatékonyságának tényei: a „dömping jogalkotás” a jogszabályok többféle értelmezéséhez vezetett, nőtt a bűnözés és benne a súlyos cselekmények. A közteherviselés hatékonyságának az a jellemzője, hogy a rendszerváltó kormányok a közterheket döntően nem a nagy vagyonú és jövedelmű rétegre terhelik, mert nyilvánvalóan azok „láthatatlanok és megfoghatatlanok” a kormányok részéről. Ugyanakkor világosak és megfoghatók a privatizációból kisemmizett, bérből, nyugdíjból élők fillérei. Megdöbbentőek egy gazdasági szakértő által között tények: az 1999 évi 3500 milliárd Ft ösz- szegű költségvetésből 256 milliárd Ft-ot fizetnek a cégek ösz- szesen, 29 milliárd forintot a bankok és a biztosítók. A többi, a 3500 milliárd Ft kb. 70 %-a a lakosságot terheli. Az szja és az áfa pontosan megállapítható és behajtható. A tények szerint tehát a „gazdasági hatékonyság” gyakorlati érvényesülésében eddig döntően az eltúlzott egyéni érdek valósult meg a közérdek kárára, nemcsak vállalati, hanem nemzetgazdasági szinten is. Dr. Vejkey Kálmán Felülvizsgálatot! ízlelgetjük a szót: Trianon. A fiatalabb generáció számára valószínűleg nem jelent többet a történelemkönyvek egykét megtanulandó oldalánál. Szüleik számára talán még ennyit sem mond. A nagyszülők közül azonban sokaknak még ma is könny szökik a szemébe, vagy keze ökölbe szorul a tehetetlenségtől. Mi is történt 79 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Párizs melletti Trianon palotában? A világháborúból győztesen kikerülő hatalmak képviselői ekkor írták, íratták alá a Magyarország sorsát megpecsételő békediktátumot. Ennek következtében Magyarország elveszítette háború előtti területének 71,7 százalékát (230 ezer négyzet- kilométer), valamint lakosságának 63,3 százalékát (13 millió fő!). Több mint 3 millió magyar és további 5 millió más nemzetiségű (horvát, szlovák, német) került idegen - tehát nem saját nemzeti állama - uralma alá. Magyarországot „bűnös nemzetnek” nyilvánították és felelőssé tették a háború kirobbanásáért és a keletkezett károkért. Nem törődtek az érvekkel, hogy Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként nem folytathatott önálló külpolitikát. Azzal sem, hogy ameddig lehetett ellenálltunk a háborús nyomásnak. Nem számított az 1000 éves államiságunk, mint ahogy az sem, hogy 150 éven át mi védtük meg Nyugat-Eu- rópát a töröktől. Óriási területről és emberek millióinak sorsáról döntöttek anélkül, hogy az érintettek véleményét meghallgatták volna. Jellemző a „művelt” Nyugatra - amely ma is gyakran kioktat minket -, hogy a tárgyalásra érkezett magyar de- légáfciót lényegében fogságban (!) tartották, miközben a „felelős” diplomaták azt se tudták, hol van Erdély, amit a románok annyira szerettek volna megkapni. Tagadhatatlanul tény: a nemzeti tragédiánkhoz a nyugati politikusokon kívül jelentősen hozzájárult a környező népek vezetőinek aktivitása és arcátlansága is, valamint az a körülmény, hogy Magyarországon 1919 tavaszán kommunista hatalomátvétel történt, amely nemcsak példátlan szenvedést zúdított a magyar népre, de előre vetítette a bolsevizmus elterjedésének veszélyét is. A 30-as évek második felében történtek lépések az igazságtalan béke felülvizsgálatára. Ezek azonban áldozatául estek a második világháborút lezáró 1947-es párizsi békének, amelynek során Magyarországot tovább csonkították. Miért írtuk le mindezt? Azért, mert a versailles-i, párizsi „békemű” végleg megbukott. Németország egyesült, a Szovjetunió darabokra hullott. Csehszlovákia szétvált. Az egykori Jugoszlávia pedig rettentő pusztulással és öldökléssel 9 éve agonizál. A megszállt területek magyarságának jogait lábbal tiporják. Nem segít ezen sem az Antall József által elkezdett, Horn Gyula által folytatott alapszerződés-politika, sem az RMDSZ megalkuvó vezetőinek román kormányba való belépése. Ugyanígy semmit sem fog érni, ha ismét tárgyalóasztalhoz kényszerítik Mi- losevicset, aki egyetlen szerződést sem tartott be! Hogy lehet az, hogy míg minden népnek (albán, szlovák, román stb.) lehetnek érdekei, addig nekünk hallgatnunk kell?! Hogy lehet, hogy míg afrikai törzsekért jajong a világsajtó, addig szó sem esik az Európa közepén elszakítot- tan élő több mint 3 milliónyi magyarról?! Hogy lehet az, hogy ha valaki e vérlázító igazságtalanság ellen szólni mer, az rögtön irredenta és soviniszta?! Értsük meg, amíg a trianoni rendszer működik, soha nem lesz béke! Ezért jogunk és kötelességünk is felemelni a szavunkat, felhíva a világ figyelmét arra: nemcsak összeurópai érdek a határkérdés tisztességes rendezése, de becsületbeli ügy is! MIÉP Szavazni kell Pokol Béla (FKGP) kedden önálló indítványt nyújtott be, amelynek értelmében annak a képviselőnek, aki jelen van a par-1 lament plenáris ülésén, de nem szavaz, levonnák havi juttatása 10 százalékát. Az alkotmányügyi bizottság elnöke az Országgyűlés házszabályát kívánja indítványával megváltoztatni. Pokol Béla indokai között szerepel, hogy a törvényhozás működőképessége a szavazásban való részvétel tömeges elkerülésével hosszabb távon nem biztosítható, a határozatképesség hiánya miatti üléski esések pedig nagymértékben rontják az Országgyűlés tekintélyét. Amikor a mostani kormányzat prominensei a nyugdíjak apasztásával elvont 50 milliárd forint nyilvánvalóságát tavaly ősszel indokolták, s közben arról győzködtek minket, hogy a kilenc százalékkal csökkentett nyugdíjemelés, vagyis a kilátásba helyezett tizenegy százaléknyi összeg vásárlóereje nagyobb lesz a hatályos törvényben előírt húsz százalékánál, egyértelmű volt számomra, hogy az új országlók szellemileg leépült masszának tekintik a nyugdíjas társadalmat. Olyan kiskorúsított tömegnek, amelynek tagjai a számok és a tények ismertetésére, mérlegelésére képtelenek. A nyugdíjemelés dolgában megrövidített, s miatta méltatlankodó (tiltakozó aláírást is gyűjtő) idős polgárok az egyik helyi periodikában most arról tájékozódhattak, hogy a „FiNyugdíjanomália desznek van országos nyugdíjas stratégiája, aminek az a lényege, hogy a korábbi rendszerben jogtalanul megszerzett előjogok alapján fennálló jövedelemkülönbségek csökkenjenek a nyugdíjas társadalom minden szintjén, és a jövőben politikai színezetű különbségek ne alakulhassanak ki”. Az olvasó pedig dilemmáz- hat: kacagjon vagy dühöngjön a klasszikus demagógia efféle megnyilvánulásán. Hiszen, ha a vonatkozó törvény által előírt 20 százalék emelés helyetti összegeket veszi figyelembe, az ellátmányra jogosult 18 ezer forint nyugdíjnál havi 100 Ft-1, 20 ezernél 500 Ft-1, 22 ezernél 900 Ft-1, 24 ezernél 1300 Ft-1, 26 ezernél 1700 Ft- 1, 28 ezernél 2100 Ft-1, 30 ezernél 2500 Ft-1, 32 ezernél 2880 Ft-1, 34 ezer forint nyugdíj esetében pedig havi 3060 forinttal kap kevesebbet kézhez. A nyugdíjasok 80 százaléka (közel 2,5 millió állampolgár) nem kapja meg a 20 százalékos emelést; tehát valamilyen összeggel mindegyikük megrövidül. így aztán jogos a kérdés: mindnyájan a korábbi társadalmi rendszerben osztogatott „előjogok” függvényében szerezték ellátmá- .nyukat? Emlékszünk még az Antall- kabinetnek a szerzett jogokat semmibe vevő intézkedésére, jelesül a nyugdíjkurtítások dolgában az Országgyűléssel elfogadtatott 1991. évi XII. törvényre. A „megszerzett előjogok” ürügyén politikai megfontolásból eszközölt nyugdíj- csökkentéseket a legfőbb taláros testület utóbb alkotmányellenesnek minősítette, majd a nyugdíjának jogtalanul elvont hányadát minden illetékes visszakapta. Most pedig újabb demagógia a „jogtalanul megszerzett előjogok”-ról, meg „a politikai színezetű különbsé- gek”-ről. Úgy tűnik, a Fidesz-MPP nevében elkövetett cikk szerzőjének a figyelmét elkerülte, hogy a nyugdíj olyan járulék- fizetéssel szerzett jog, amelyet az alkotmány értelmében különleges védelem illet meg. A nyugdíjkülönbségek pedig nem a politikával, hanem a munkában eltöltött évek számával, a keresetek eltérő ösz- szegével, meg az utánuk fizetett nyugdíjjárulék mértékével függnek össze. Dr. Südi Bertalan <
