Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-12 / 159. szám

12 Dünántúli Napló Iskolák A Jövőnek 1999. június 12., szombat Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hírcsatorna Kiváló Kazinczysok. A Kazinczy szép magyar be­széd verseny országos dön­tőjén Tolnai Judit, a pécsi Művészeti Szakközépiskola diákja első lett, Kazinczy- díjat kapott tanára, Almási Éva is. Kiválóan szerepelt és Kazinczy-díjas lett Berta Judit, a pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendég­látóipari Szakközépiskola tanulója is. Drámatábor. A pécsi Leőwey Klára Gimnázium „DráMásai” 30 órás dráma- pedagógiai tanfolyamot tar­tanak pedagógusoknak au­gusztus 23-26-ig a Mandu­lásban. A továbbképzés ré­szeként elvégezhető kur­zusra június 25-ig lehet je­lentkezni az iskolában. Asztmás gyerekek Or- fűn. A pécsi Szivárvány Gyermekház az idén tábort nyit Orfűn. A július 5-től 11- ig tartó táborra a házban jelentkezhetnek, támoga­tásra az Asztmás Gyerekek Szüleinek Klubjától lehet pályázni. Hárman Baranyából. Az általános iskolák Kalmár László országos matematika versenyének megyei döntő­jén a hatodikosok szerepel­tek a legjobban. Pontjaik alapján a pécsi Poronyi Ba­lázs (Belvárosi Ált. Isk.), Majsról Hauck Zsuzsanna (Prey János Általános Isk.), Mohácsról Harkai Ale­xandra (Brodarics téri Ált. Isk.) jutott a június végi, váci országos döntőbe. Talentumos komlóiak. A fő tantárgyakból szervezett országos versenyt a Talen­tum O.S., amelyen magyar­ból Budán Bernadett (kom­lói Nagy László G.) és Tóth Alexandra (mohácsi Kisfa­ludy G.) egyaránt második, biológiából Balassa Enikő harmadik lett (komlói Nagy László G.). Hajóval a Dráván. A Mattyi tavakat tekinthetik meg és hajóutat tehetnek a Dráván a gyerekek június 12- én a Szivárvány Gyer­mekház szervezésében, amelyre 7 óra 45-ig jelent­kezhetnek az érdeklődők. A szülők is ragaszkodnak a most 50 éves intézményhez Iskola a városhatáron '0KTAT4I Ha az első iskolát 1697-ben létesítették Pellérden, akkor a köz­oktatás több, mint 300 éves a ma 1800 lelkes faluban, és Né­meth Pál az első tanító a história szerint. 1835-ben új iskola is épül vályogból, de a pellérdiek az intézmény valódi krónikáját 1949-től, a Brázay-kastély „elfoglalásától” számolják. PELLÉRD Az iskola ezekben a napokban ünnepli fennállásának 50. év­fordulóját amit tárlatokkal, ze­nei bemutatókkal, hőlégballon­sétákkal - igazi juniálissal ün­nepelnek. Önfeledten és nagy önbecsüléssel. Az iskoláról egy több szá­zoldalas, színes fotókkal ellá­tott kiadvány is készült, s ha a csak szikár adatokat - neveket és évszámokat - „kopogtatjuk” végig, szembeötlő, hogy a sta­fétabot átadására is szeretettel figyelő generációk váltották egymást szinte a kezdetektől. Egy máig emlegetett kiváló nevelő, Haraszti Erzsébet szer­vezi meg a gyerekek iskolai közösségét, amit akkoriban a úttörőcsapat létrehozása jelen­tett - tudom meg dr. Breuer Györgynétől, az iskola nyugdíj előtt álló igazgatónőjé­től (kis ké­pünkön). Dr. Szabó Já­nosáé már néptánc- és színjátszó­csoportot ala­kít, majd 1955-től 1977-ig Metzing Jó- zsefné vezetésével válik az in­tézmény a pécsi járás egyik legszínvonalasabb iskolájává. Nyomdokaiba Harmat János lép, aki szaktantermi rendszer létrehozásával - ha a gyerekek tantermek közti vándorlása ké­sőbb nem is válik be - korszerű eszközpark alapjait teremti meg. Á korszerűség titulusát elvitathatják az iskolától az iri­gyel, de megérzésünk szerint erejét, stabilitását az a hagyo­mánytisztelet és nyugalom adja, amely a módszerek, re­formok mai dömpingjében na­gyon sok iskolából hiányzik. Az Általános Művelődési Központ 1984-es létrehozása - a művelődési ház, az iskola, az óvoda és az iskolába települt nyolcezer kötetes könyvtár szervezeti összevonása - az elmúlt évtizedben végleg bizo­nyította életképességét. Mint az igazgatónő elmondta, sikerült olyan stratégiát kialakítaniuk, amely ma már ez egész falu kulturális életét szervezi. Ez azért hangsúlyos, mert a Pécs hónaljában lévő Pellérd ma a város zöldövezete, ahol egy­szerre kell szolgálni a „városla­kói” és a „falusi” igényeket. Az ifjúsági klub „oldalvizén” két éve jött létre a nehéz helyzetű, állástalan fiatalok pinceklubja és a felnőttek tánccsoportja is. Hagyománnyá erősödött ren­dezvényeiket is hosszan lehetne sorolni, és külön fejezet illetné meg a Kolinda Zeneiskolával való szoros szakmai kapcsola­tukat is, amely 1997 szeptem­berében jött létre a faluban, és a most folyó ünnepségeknek is az egyik fő szervezője. A tanulók száma 130 körüli évek óta, kevés kivétellel mind német nemzetiségi nyel­vet tanulnak. Az elmúlt évek átlaga szerint a végzősök két­harmada gond nélkül gimná­ziumokba, szakközépisko­lákba kerül. Az idei tanév eb­ből a szempontból is kivételes -9-10. osztályba kényszerülő nem is akadt, és ennél is be­szédesebb, hogy a pellérdiek nem íratják pécsi iskolákba gyermekeiket. B. R. Műhelymunka, tehetséggondozás Tegnap a Megyei Közgyűlés Dísztermében ünnepi fogadást ad­tak Baranya és Pécs vezetői mindazoknak a tehetséges diákok­nak és felkészítő tanáraiknak, akik országos versenyeken elért kiváló eredménnyel öregbítették iskoláik és a megye hírnevét. PÉCS - BARANYA Az említett fiatalok többségét a közelmúltban az Oktatási Mi­nisztériumban is köszöntötték, most is közel negyven diák fo­gadhatta a gratulációkat. Telje­sítményük jelzi a helyi közép­iskolák tantárgyi műhelymun­kájának színvonalát, amelyet az országos középiskolai tanul­mányi versenyek alapján ké­szült legfrissebb intézmények közti rangsor is tükröz. A közelmúltban a felsőokta­tásba jutók aránya szerinti sor­rendet, majd az írásbeli felvéte­liken elért pontszám alapján mértet tettük közzé. A baranyai középiskolák többségének e mutatók alapján sem kellett szégyenkezniük a falaik közt folyó oktatás színvonala miatt. A tehetséggondozást - más megfogalmazásban „elitkép­zést” - is szolgáló OKTV-s eredmények, amelyet a múlt négy év alapján összesítettek, a június 4-i Köznevelésben jelen­tek meg. Ismét négy baranyai - ezúttal csak pécsi - középisko­lát találhatunk az ország leg­jobb ötven intézménye között. Ez a felmérés értelemszerűen még nem tartalmazza az idei versenyeken elért helyezéseket, amelyek várhatóan csak meg­erősítik, esetenként még javít­ják is a Leőwey Klára Gimná­zium (9.), a Miroslav Krlezsa Horvát Gimnázium (24-25.), a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (37-38.) és a Ba­bits Mihály Gyakorló Gimná­zium és Szakközépiskola (42- 43.) és más megyei középiskola pozícióit is. Sokat mond az is, hogy az első ötven középisko­lából 24 budapesti, 4 pécsi, 3 debreceni, 2-2 győri, szegedi, valamint miskolci, és hogy 1-1 középiskolával képviseli a színvonalas képzés „műhely”- iskoláját Gyula, Pannonhalma, Monor, Székesfehérvár, Tata, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Vác, Veszprém, Paks, Baja, Érd és Szombathely. B. R. Bóka Róbert jegyzete Az Ó betűtől a V-ig Unokabátyám kölyökkorá- ban, látván, hogy júniusban magasan áll a nap, gyorsan kidobálta a tankönyveit az osztályterem légypiszkos ab­lakán. Azon a napon, amikor már a „V”-betűt vésték a táb­lára. Nagyapám pedig, az apró, de roppant szigorú em­ber, ki a napjait lankadatlan munkával pergette, jól elnás­pángolta az „Értesítő” akkurá­tus átlapozása után. Nagyné- néim - nyüzsge, szoknyájuk szélét markolászó kislányok - ismerve a jelenet jóvátehetet­len drámaiságát, kíméletért rimánkodó nagyanyámhoz fu­tottak, hogy a combját gör­csösen átöleljék, és hol az egyik, hol a másik fúrja a fejét a termetes asszony ölébe. A Jóisten odafent, ha más­ról nem, erről tudhatta, hogy az utcánkban kitört a vakáció. A nyáridő másik izgalmas já­téka az óljából kiszabadított két sovány disznó kergetése volt - a pajkos koreográfia, ahogy visítva rohangáltak körbe-körbe. Mikor már én is kilátszottam a földből, nem külvárosban, hanem falun tölt­hettem a nyarakat. Izgalmas volt, hogy mennyi ideig tu­dunk ellenállni a hasmenésnek a bezabált éretlen vadszilva után, izgalmas minden bá­nyató és kötőhártya-gyulladás. És titkos, csak magunknak be­vallott óhajjal vártuk, hogy a Haley üstökös a mi virágágyá­sainkba csapódik majd be szenzációnak, kioltva az esti­kék selymes fényét. Falun, hogy a világ teljes legyen, a nyár se lehetett meg iskola nélkül. Jómagam hadi- technikát oktattam. Naprafor­gószárral dárdavetést, parity- tyával galamblövészetet. Ne­künk, katonáknak, a képzele­tünk már nyújtózkodott a két szép körtéért is, mik a szom­széd lány, Ági törzsén termet­tek egyetlen nyár alatt. Távoktatásos PÉCS Jövőre is indul közoktatás­vezetői továbbképzés Pé­csett a Regionális Távokta­tási Központ szervezésében. A már 1994 óta működő két­éves közoktatásvezetői kép­zés a budapesti Műszála Egyetem és a pécsi Regioná­lis Távoktatási Központ eredményes együttműködé­sének köszönhető. A tovább­képzés célja, az oktatásirányí­tás legkülönbözőbb szintjein tevékenykedők korszerű is­meretekkel való felruházása. Az önköltséges program tan­vezetőképzés anyaga a vezetéssel, a közok­tatási joggal és a gazdálko­dással kapcsolatos ismerete­ket tartalmazza. A havi egy konzultáció mellett gyakorlati képzés is folyik, különböző középiskolákban, valamint a több napos „benntlakásos tré­ningek” folyamán. Mivel távoktatásról van szó, a szervezők biztosítják az egyéni tanuláshoz szükséges tankönyveket és segédanya­gokat. A jelentkezéshez pe­dagógiai végzettség és 3 éves szakmai gyakorlat kell. Az idén közel nyolcvanan diplo­máztak, akik friss ismeretek­kel felvértezve folytathatják a jövőben munkájukat. W. K. Üdülés, támogatással SIKONDA Még több mint félmillió fo­rintra pályázhatnak a falvak hátrányos helyzetű diákjai, ha Sikondán vagy Balatonfeny- vesen szeretnének táborozni. Mint Hardy Judittól, a Bara­nya Megyei Gyermek és Ifjú­sági Köztalapítvány vezetőjé­től megtudtuk, a két tábor szál­lásdíjának 80 százalékát a me­gyei önkormányzat támogatja, így Fenyvesen 200 forintba, si­kondán 140-be kerül egy ven­dégéjszaka. A baranyai kiste­lepülések hátrányos helyezető diákjai pályázhatnak a ked­vezményre, míg az étkezés költségeit - amely a Balatonnál 800, Sikondán pedig 780 forint - a helyi önkormányzatoknak, illetve a szülőknek kell vállal­niuk. Ezért a közalapítvány a kistelepülési önkormányzatok jelentkezésére is számít. B. R. Kirándulás - Városszerte találkozhatunk kiránduló cso­portokkal. A nyári szünet előtt már sok iskolában a vizsgák után már a pihenésre összpontosíthatnak a gyerekek. „Ezt nem szabad kihagyni!” Egyedülálló ösztöndíjat nyert a Leőwey Klára Gimnázium harmadikos tanulója. Egy amerikai elit iskolában tölthetett egy tanévet. A fiatal lány néhány nappal ezelőtt jött haza, él­ményekkel és tapasztalatokkal gazdagon. Egy évet töltött a pennsylva­niai Kingstonban Egyed Ildikó (képünkön), az ottani elit is­kola (Wyoming Seminary) ösztöndíjasaként. Ez a közép­iskola Amerikában is kurió­zumnak számít, hiszen a világ szinte minden tájáról érkez­nek ide diákok. Az iskola színvonala magasan az ame­rikai átlag fölött áll. Az egyik legsikeresebb - ebből követ­kezően az egyik legszigorúbb követelményrendszerű - isko­láról van szó. Célja a fiatalok erkölcsösségre és becsületes­ségre való nevelése, az igaz­ság, a szépség és a jóság je­gyében. Ildikó - a mosolygós, rendkívül kedves és barátsá­gos fiatal lány - már kiuta­zása előtt is felsőfokú szinten beszélt angolul. Nyelvtudása messze meghaladta kortársai­ét. Az ösztöndíj-lehetőségre osztályfőnöke hívta fel a fi­gyelmét. Egy részletes önélet­rajz, egy iskolai ajánlólevél és egy személyes bemutatkozás után a több tucat jelentkező közül a talpraesett pécsi lányt választották. Az idegen környezeten kívül az oktatási rendszerhez is hozzá kellett szoknia Ildi­kónak. A tanév trimesz- terekből állt, amelyek harmadéves vizsgákkal zárultak. A diákoknak szigorú szabályokhoz és napirendhez kellett alkalmazkodniuk.-Ha valakit csaláson, pus­kázáson, .vagy esetleg dohány­záson kaptak, azonnal kirúgták az iskolából. A szigorú rend­szer és a sok tanulás ellenére mégis vidám volt a hangulat - meséli a diáklány. A tanulók többsége kollé­gista volt. Ráadásul a tanárok is az oktatási komplexum terüle­tén laktak, így éjjel-nappal a ta­nulók rendelkezésére álltak.- Szívesen jöttem vissza, bár nehezen hagytam ott. Rengeteg barátra leltem, a világ minden tájáról megismertem embere­ket. Többet kellett tanulnom, mint itthon, de megérte, hiszen egy életre szóló élménnyel let­tem gazdagabb. Az ilyen lehe­tőséget senkinek nem szabad kihagynia - mondja vidáman. Egyetlen problémája, hogy - mivel egy évet kihagyott - nem érettségizhet a következő tan­évben régi osztályával. De azért nem olyan elkeseredett, hiszen a jogi vagy a közgazdaság-tu­dományi egyetem, ahová majd felvételizni szeretne, úgyis megvárja. W. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom