Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-12 / 159. szám
10 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. június 12., szombat Oldalszerkesztő: Hírcsatorna Nudelmann-gyűjtemény. Pécsett a Múzeum Galériában június 18-án 15 órakor Nudelmann László képző- művészeti gyűjteményéből nyílik tárlat. Bevezetőt mond Mravik László művészettörténész. Felvételi a kán tor képzőbe. A Pécs egyházmegyei Kántorképző június 19-én 8- tól 9-ig felvételt tart jó zenei hallású fiataloknak 10 éves kortól. Először indul gitárképzés. Érdeklődni az 513- 030-as telefonszámon lehet. Fitzgerald szeptemberben. Egyeztetési okokból szeptemberre halasztottáka júniusra várt Ella Fitzge- rald-emlékkoncertet, amelyen Bornemissza Mária előadásában, a Trio Midnight együttes közreműködésével hallhatják majd a nagy néger énekesnő dalait Pécsett, Szekszárdon és Budapesten. Országos találkozót tart július 2-3^1-én a Pécsi Újhang Irodalmi Társaság, amely előkészítő összejövetelt tart ma 14 órakor a Vár- konyi Nándor Könyvtárban. Tárlat. Dávid Norbert festőművész kiállítását nyitotta meg a napokban Aknai Tamás művészettörténész a pécsi Műhelygalériában. A JPTE rajz-vizuális szakán végzett művész munkái június 30-ig tekinthetők meg. Siker Szentesen. A szentesi országos aktfotópályázaton első lett Lélek című munkájával Kocsmár Gábor baranyai fényképész, akit Omódi László készített fel. Öt beküldött munkája közül négyet jutalmaztak. (cs) Nyári nyitva tartás. A Csorba Győző Megyei Könyvtár június 14-től szeptember 1-jéig hétfőtől péntekig naponta 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 13 óráig tart nyitva. Szerda szünnap. Sellye tervpályázata. Június 17-én 17 órakor a pécsi Művészetek . Házában a Sellyéi Művelődési Központ tervpályázatáról rendeznek beszélgetést. Csenkey Éva és Hárs Éva a díjátadó ünnepségen Száz éve született Martyn Ferenc A művészre emlékezve tegnap Pécsett a városházán dr. Toller László polgármester átadta az idei év Martyn-díjait. A Martyn Ferenc-díjat Hárs Éva művészettörténész vehette át, aki évtizedek óta kutatja a művész életművét. Martyn Klára-díjban részesült Néray Katalin, a kortárs képzőművészettel foglalkozó művészettörténész, a kitüntetés különdíját kapta Csenkey Éva művészettörténész, a baranyai alkotótelepek szervezője, a fővárosi Zsolnay-kiállítás létrehozója. A sorolt neves művészettörténészeken kívül tizenhárom baranyai alkotó, Gellér B. István, Gyenis Tibor, Miklya Gábor és Pinczehelyi Sándor képzőművészek, Csille Márta és Dobány Sándor iparművészek, Kovács Orsolya művészettörténész, Hamóczy Örs fotóművész, Kós Lajos és Varga Orsolya bábművészek, Kismányoky Károly filmművész, Koszta Gabriella színművész, Erdélyi Zoltán zeneművész, valamint Medve Zoltán író Martyn Ferenc Ösztöndíjban részesült, és ezt a támogatást kapta meg a Virág Benedek Alapítvány sellyei irodalmi és bölcseleti tábora és a Művészetek Háza is kiadvány létrehozására. Hárs Évának a napokban mutatták be új, kitűnő könyvét a tevékeny, europér művészről, aki soha nem várta „ölbe tett kézzel a csodát”, s aki ars poé- ticusan úgy fogalmazott: „A magam részéről azokat az embereket szeretem, akik mindent feláldoznak a gondolatért.” A könyv szerzőjéhez, Hárs Évához fordulva adódott a kérdés: milyen volt az utazásai miatt nyughatatlannak tűnő művész testközelben? Valóban ennyire tisztelte a gondolatot?- Olvassa el a Párizsból írt leveleit, azokból megtudhat mindent - mondja Hárs Éva. - Azért, mert festő volt, attól még nagyon mélyen gondolkodott. Hallatlan sugárzása volt. Nem a nyugtalanság, hanem a tudásvágy miatt utazott. Tudott angolul, spanyolul, franciául, németül, de keleti nyelvvel is próbálkozott. Nagyon szépen írt is.-Az Ön könyve is élvezetes olvasmány.- Mindig megmutattam neki az írásaimat. A jelzőimet kihúzta, és tanácsolta, olvassak Arany Jánost. Lehet, hogy meg kellett érnem a 70 évet, hogy ezt a könyvet így tudjam megírni, mindenki számára érthetően.- Volt olyan tanítványa, akihez különösen ragaszkodott?- Ő önállóan dolgozó művészeket irányított. Mindig feladatot adott. Kérdezze meg Lantos Ferenctől, Keserű Ilonától vagy Gellér B. Istvántól! Hárs Éva a Zsolnay Gyár múltjának kutatásával folytatja munkáját, a gyár világkiállítá/ Életrajz Kaposváron született 1899- ben, gyermekéveit Rippl- Rónai József házában töltötte, középiskoláit Pécsett végezte, főiskolai tanulmányokat Bécsben és Budapesten folytatott. 1926-1940 között Párizsban élt, és ott az avantgárd képzőművészek köréhez tartozott. Ez időben többfelé utazott. 1939 októberében hazatért Magyarországra. A háború után végleg Pécsett telepedett le, 1986-ban hunyt el. sokon való részvételét szeretné dokumentálni. Csenkey Éva pályája kezdetén, 1970-től 1983-ig dolgozott a megyei tanácsnál, ahol művészettörténészként a később egyesülő villányi és siklósi művésztelep, valamint a Kígyós Sándor nevével jelzett mecseknádasdi művésztelep szervezője volt. Szeretettel emlékszik az akkori időkre, s különösen arra, amikor Takács A művész önarcképe Gyula és mások lendületet adtak a Baranyai Alkotótelepek fejlődésének. 1985-ben, amikor a nyugati országok érdeklődése megnövekedett hazánk iránt, Csenkey Évának nagy szerepe volt abban, hogy az újabb Zsol- nay-termékeket Faenzától Tokióig megismerje a világ. Ma az Iparművészeti Múzeum kerámiaosztályának művészettörténészeként úgy látja, hogy a Zsolnay Gyár 1878-tól 1920-ig tartó időszaka a gyár Európában is unikálisnak számító, rendkívüli korszaka volt. Csenkey Éva emlékeztet Zsolnay Júlia nyolcvanas években édesapjához írt levelére, amelyben azt kéri. „Papa, ne add el a gyárat!” B. R. Az ismeretterjesztés nem évült el, csak átalakult A Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az 1997. évi CLVI. törvény szellemének megfelelően tavaly közhasznú társasággá alakult. A napokban tartott közgyűlés az átalakulás tapasztalatait is tükrözte. Közhasznúságának első évében csaknem 100 százalékosan önfenntartóvá vált a pécsi központú ismeretteijesztő társulat - olvashatjuk a négy évet áttekintő beszámolóban. Bevételeik negyedét konferenciáknak, továbbképzéseknek köszönhetik - elsők közt a munkaügyi konferenciáknak. Fontos szerepe van a nyelvoktatásnak is, míg a hagyományos előadások hoza- déka - noha programjaikon hat és fél ezren voltak jelen - már az ismeretterjesztés átalakulását is jelzi. Schmidt Erzsébettől, (képünkön) a társulat vezetőjétől elsőként azt kérdeztük, hogy a változások ellenére miként tudta megőrizni ez a szakma a pozícióit, amelynek korábban sokáig állami mecenatúrával működő népművelői funkciója volt.-Nem szabad elfelejteni, hogy ez a szervezet 1841-ben alakult Bugát Pál neves természettudós kezdeményezésére - mondja az igazgatónő -, amely a munkájában az aktuális politikai célokhoz mindig alkalmazkodni tudott. Bármilyen furán hangzik is, de a tudomány közvetítésének ezt a folytonosságát ez az alkalmazkodókészség biztosította. Pécsen nagy szerepe van a Janus Pannonius Egyetem oktatóinak. Dr. Tóth József hamarabb volt a TIT elnöke, mint rektor. Egyébként korábban is volt szerepe a piacnak a nyelvoktatás, a szakmai képzések révén, csak a költségeket még nem magán- személyek, hanem nagyvállalatok fizették. Kirajzottak az írástudók, hogy tömeges igényeket szolgáljanak. Ezek helyébe ma a tagoltság, az egyéni igények léptek, ami egészen más marketingmunkával jár.- Mi változott az Önök munkájában ?- A közhasznúvá válás azzal a lehetőséggel is jár, hogy adományozóink különböző kedvezményekben is részesüljenek, bár ebben még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Annál jobban érzékeljük a közösségi formák felbomlását, s hogy megváltozott az egész kommunikációs rendszer. A hagyományos forma szerint a jó tanítvány Arisztotelésszel, a jó mesterrel együtt műveli a kertet az utóbbi irányításával. Azaz jön a szakember és valami olyat tár közönsége elé, amit még senki nem ismer. Ez a hagyomány megtört, pedig éppúgy szükség van rá, mint a Gutenberg- galaxis vélt halála idején a könyvre, amely akkor is hiányzik, ha az internet segítségével képek alapján is tájékozódhatunk a világról. Sajnos az ismeretterjesztésben is ez a folyamat zajlik - maga az élőbeszéd, a semmi mással nem helyettesíthető személyes, testközeli kommunikáció számolódik fel.-Hogyan módosult az érdeklődésünk?- A fizikának, biológiának a gyakorlati, haszonelvű vonatkozásai iránt érdeklődnek, többen fordulnak a történelem és az aktuálpolitika, de a szociológia és a szociálpszichológia felé is. A műszaki témák megelőzik a közgazdaságiakat. Sokan keresnek választ létkérdésekre - ami talán abból is adódik, hogy az érettségizett húsz év körüliek és a gazdasági szektorból a szakmát váltók keresnek fel bennünket a legnagyobb számban.- Nagyon bevált a munkaügyi szakemberek minden py- ben megrendezett konferenciája, a sikeres pályázataink közül pedig hadd említsem a határőrök nyelvoktatására elnyert Phare-támogatást, de újdonság lesz őszre a bért és teljesítményt elemző programunk, és indítani szeretnénk új riporter- és újságíróképző kurzusokat is. B. R. Futnak a képek FILAIJEGYZET Szárnyak zenéje, más hangnemben Miiig és Kate (Alison Elliot és Helena Bonham Carter) Az Egy hölgy arcképe után nem sokkal az angol filmesek új Henry James-adaptációval jelentkeznek: ezúttal A galamb szárnyai-t választották, amely az Arckép újragondolásának is tekinthető. A bonyodalom e műben is abból származik, hogy két intrikus, Kate Croy és kedvese, Merton Densher, a vagyontalan újságíró, elhatározzák, hogy megszerzik a halálosan beteg amerikai milliomoslány, Milly Theale vagyonát, aki szintén szerelmes Mer- tonba. Itt is három ember drámája alkotja a szöveg gerincét, s most is itáliai és angol helyszíneken játszódik a történet. Az Arckép alighanem tágasabb ívelésű és elemzőbb, ám A galamb szárnyai mintha titokzatosabb és lebegőbb lenne. Ezt a finom szövésű, árnyalt, többszólamú prózát kétségkívül nagyon nehéz - ha nem lehetetlen - filmvászonra idézni. Iáin Softley és alkotótársai, el kell ismerni, gondos, sőt míves munkát végeztek, de egy hagyományos játékfilm keretei közt, így a narrációt óhatatlanul visszacsúsztatták az időben, s a Henry James-i prózát az ezt megelőző realista regény világához közelítették. A képi elbeszélés e kényszerű „hátramenetét” a rendező a kömyezetrajz felerősítésével kívánta ellensúlyozni, tegyük hozzá, tiszteletre méltó következetességgel. A londoni felvételeken árad és pezseg a századelő aprólékos figyelemmel megrajzolt életfolyama, s különlegesen, már-már veszélyesen szépek a velencei jelenetek, a Szent Márk tér és a Canale Grande, mégsem válik archív képeslappá a látvány. Iáin Softley ugyanis az egyes képeket mindig valamelyik szereplő nézőpontjából láttatja, s ez a megoldás, azon túl, hogy egyedivé teszi a beállításokat, fontos kísérlet a polifónikus szöveg jellegzetes értékeinek átmentésére. Ez pszichológiai szempontból is helyeselhető, hiszen a szereplők nézőpontjának átvétele nem egyéb, mint a felvevőgép lelkiismeretes törekvése a hősök megértésére. Ami nem könnyű, hiszen az int- rikusok maguk is áldozatok lesznek, ezt a kamera plasztikusan érzékelteti, ám az ártatlan Milly a híres Klimt-opusok, a Csók és a Danaé elé állítva érzékibbé és önzőbbé válik, mint James manierista képzettársításainak spirituális hálózatában. Mint tudjuk, Millyt valójában nem a betegség öli meg, hanem a rádöbbenés: Merton nem őt, hanem Kate-et szereti. Mégis megajándékozza vagyonával azokat, akik becsapták. A jó meghal, de hatása e gesztus által túléli őt. A rendező ezt úgy értelmezi, hogy a halott Milly diadalmaskodik: visszacsalogatja Mertont Velencébe. Van ebben igazság, de számomra úgy tűnik, a film korlátozza a szövegbe rejtett keresztény üzenet érvényét az önfeláldozásról, a megbocsátásról és a megváltásról. Ám ez a regényfeldolgozások régi problémája: a látvány, sajnos, egyértelműbb, mint a szöveg. Az 55. zsoltár galambjának szárnyai mégis ott suhognak és verdesnek ennek az angol filmnek legszebb képein: Milly betegágyánál, Kate keményen konok, majd szomorúan megriadó tekintetében és a sötétben úszó gondola fölött. Nagy Imre Gárdonyi Tamás
