Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-08 / 155. szám

1999. június 8., kedd Hazai Tükör Dhnántúli Napló 3 Fidesz: nincs szó korrupcióról a levélügy kapcsán A vizsgálat lezárult... „A levélügynek nincs különö­sebb jelentősége” - mondta a vizsgálat lezártával Surján László, a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt frakcióvezető-he­lyettese, aki egyébként magát a vizsgálatot is vezette. A Fi- desz-frakció ezzel lezártnak tekinti a belpolitikai viharo­kat kevert, államtitkárok le­mondásával együtt járó, a Steven M. Jones-féle ajánló­levél ügyében elvégzett vizs­gálatokat. A bizottság célki­tűzése az volt, hogy tisztázza, valójában mi történt és miért. Megállapították, hogy Jones úr részére valóban született egy ajánlólevél, amelyet három ál­lamtitkár, valamint a frakció 29 tagja aláírt. A képviselőket a három államtitkár iránti biza­lom vezette. Néhányan azonban kétségeiket fejezték ki a levél formája, sőt több esetben annak tartalma miatt is. Voltak, akik csak a második oldalként sze­replő ívet látták. A fejlécre és a felvezető szövegre nem min­denki emlékszik - olvasható Surján jelentésében. A frakció­vezető-helyettes a vizsgálati eredményeket egyébként a képviselőkkel folytatott meg­beszéléseire és a sajtóban meg­jelentek elemzésére alapozta. A levél ötlete hiba volt, a fe­lelősséget az érintettek viselik - mondta Szájer József, a Fidesz- MPP frakcióvezetője. Hangsú­lyozta: a frakcióban további következményekre nem kell számítani. Véleménye szerint az ellenzéki pártok által felve­tett korrupciógyanú nem állja meg a helyét, hiszen a képvise­lők nem tagadták, hogy egy ajánlólevelet aláírtak, illetve maga az érintett cég, a Lock­heed Martin tiltakozott koráb­ban a levél ellen. Annak elkül­dését önmaga számára is ká­rosnak tartotta. Szájer szerint a korrupció­gyanú ellen szól az is, hogy az Orbán-kormánynak nincsenek a Locheed céggel kapcsolatai, mert a jelenlegi ciklusban nem szándékoznak katonai repülő­gép-vásárlási tendert ki­írni. (sts) Energiadíjak: aggódnak a kisnyugdíjasok Vita a 16 százalék körül A kisnyugdíjasok számításai szerint az energia tarifarend­szerének átalakítása júliustól az átlagosnál nagyobb mér­tékben vékonyítja amúgy sem vastag pénztárcájukat. Ä Szociális és Családügyi Mi­nisztérium az Energiahivatal számadatai alapján alakította ki álláspontját. E szerint kompen­zációra most nincs szükség, mert a díjemelés mértéke nem éri el a 16 százalékot. Az érintettek másképp szá­molnak. Szerintük az első me­netben - januártól mostanáig - már valamennyien a korábbinál 11,4 százalékkal többet fizettek az energiáért, ezt tetézi a július­tól aktuális tarifarendszer-vál­tozás. Ez százalékosan épp a kisfogyasztóknak jelent na­gyobb kiadásokat. A Nyugdíjasok Szövetségé­nek becslése szerint csaknem 100 ezer nyugdíjas díjemelke­dése várhatóan túllépi az ellen- tételezéshez szükséges 16 szá­zalékos határt. Tavaly a kor­mányzat másfél milliárd forint­tal, a szolgáltatók pedig egy- milliárddal támogatták a rászo­rulókat, vagyis minden háztar­tásra mintegy 1500 forint jutott. Úgy hírlik, a nyugdíjasok az Idősügyi Tanács elé viszik az ügyet. (cs. b. j.) Kuncze Gábor akár a pert is vállalja Tovább pereg a filmügy Kuncze Gábor szabadde­mokrata frakcióvezető teg­nap értetlenül fogadta Kálo­mista Gábor vasárnapi köz­leményét, amelyben a Mega­film Kft. vezetője hitelrontás­sal és üzleti titok megsértésé­vel vádolta meg egy múlt héten elhangzott kijelentésé­ért és kilátásba helyezte, hogy pert indít, amennyiben Kuncze Gábor 24 órán belül nem kér helyreigazítást. A politikus elmondta: sem a producer nevét, sem pedig cé­gét nem említette azon az omi­nózus sajtótájékoztatón, ame­lyen mintegy illusztrálásként összehasonlította a Happy End Kft. és a Postabank közötti 2 darab 20 perces oktatófilmre szóló szerződés 86 millió forin­tos költségvetését néhány kö­zelmúltban készült magyar film gyártási költségével. Az adatokat — utalt rá Kuncze - Kálomista Gábor a Népszabadságnak és a HVG- nek adott nyilatkozataiból idézte. „Amennyiben a Mega­film vezetője okot lát arra, hogy pert indítson ellenem, azt ter­mészetesen megteheti” - tette hozzá a szabaddemokrata frak­cióvezető. Az Országgyűlés a bizottságokban folytatta munkáját Hétfőn tartják meg a rendkívüli ülést Az Országgyűlés ezen a héten bizottsági ülésekkel folytatja munkáját. Tegnap két testület - a házbizottság, illetve a költ­ségvetési és pénzügyi bizottság - tartotta meg ülését. Ader János az MSZP és az SZDSZ kezdeményezésére június 14-ére - hétfőre - hívta össze a parlament rendkívüli ülését. Az Országgyűlés el­nöke a házbizottság tanácsko­zását követően elmondta: amennyiben a T. Ház többsége a rendkívüli ülés napirendjét elfogadja, úgy a plénum erede­tileg hétfőre szánt napirendi pontjait kedden tárgyalja a parlament. Ellenkező esetben Ader János a rendkívüli ülést berekeszti, és a Ház a hétfőre tervezett napirendi pontokat vitatja meg. Az Országgyűlés a június 21-ével kezdődő héten befejezi munkáját, és megkezdődik a nyári szünet - mondta a házelnök. Az Országgyűlés költségve­tési és pénzügyi bizottsága nem tartotta általános vitára alkalmasnak a kormány előter­jesztését az adózás rendjéről szóló törvény módosításáról. A javaslat szerint az adóztatás eredményességének fokozása érdekében lehetővé kellene tenni, hogy az adózó úgyneve­zett felülellenőrzésére ne csak a törvényesség és a szakszerűség miatt kerülhessen sor, hanem a felettes szerv saját döntése alapján is indíthasson vizsgála­tot, ha időközben olyan adatok, tények, körülmények válnak számára ismertté, amelyek ezt indokolják. Az előterjesztést az ellen­zéki képviselők az adórend­szer kiszámíthatóságának el­vére hivatkozva elutasították. A bizottság Csúcs László (FKGP) javaslatára csupán a plenáris szavazást megelőzően határoz azokról az agrárpiaci rendtartást módosító előter­jesztéshez érkezett indítvá­nyokról, amelyeket a mező- gazdasági bizottsági nyújtott be. Ezek a garantált ár mérté­két, illetve az úgynevezett leg­alacsonyabb ár meghatározá­sát érintik. A kormányzat kép­viselője jelezte: a kabinet még nem alakította ki álláspontját. Jogszerű volt a fegyverhasználat Soron kívül előléptették az~autótolvajra tüzelő testőrnőt Tegnap két rendőrtábornok is a sajtó elé állt, hogy beje­lentse: a most lezárult szigorú vizsgálatok megállapítása sze­rint az utóbbi hetekben közismertté vált esetekben - így a miniszterelnök szolgálati autójának elrablójával szemben is - a rendőrök jogszerűen használták fegyverüket. Kökényesi Antal dandártábor­nok, Budapest rendőrfőkapi­tánya beszámolójában el­mondta, hogy május 27-én a Váci úton rendőrök igazolta­tása elől menekülni kezdett egy autót vontató gépkocsi. Ennek során négy rendőr megsérült, ekkor használtak társai fegyvert. Még aznap el­fogták a tetteseket. Kiderült, hogy a vontatott autó lopott volt. Ezúttal egy szervezett au- tótolvaj-banda került kézre, a vizsgálat során eddig 11 gép­jármű ellopását bizonyították rájuk a rendőrök. Ezen ügy kapcsán más elkövetők is a rendőrség látókörébe kerültek. Gémesi István dandártábor­nok, a Köztársasági Őrezred parancsnoka a miniszterelnöki szolgálati autó elrablásának körülményeiről szólva kö­zölte, hogy a rabló fegyverét eddig még nem találták meg, de a gépkocsit vezető had­nagynő és még további két személy tanúvallomása alap­ján bizonyítható, hogy a tá­madó valóban fegyvert fogott a testőrre. Figyelmeztető lövés nem dördült el, de ennek mel­lőzését a törvény megengedi akkor, ha a megtámadott rendőr élete forog kockán. Ez a tény befolyásolta a vizsgálat eredményét - mondta a dan­dártábornok. Csaknem a tájékoztatóval egy időben Pintér Sándor bel­ügyminiszter hivatalában fo­gadta a rendőrségi akciókban intézkedő rendőröket. Ennek során Lelki Zsuzsannát, a Köz- társasági Őrezred hadnagyát soron kívül főhadnaggyá lép­tette elő. Koós Tamás A törvény kötelezi a köztisztviselőket a képviselők tájékoztatására A honatyáknak szabad a bejárás Az állami szervek alkalmazottjai kötelesek a hozzájuk for­duló honatyáknak minden felvilágosítást megadni - mondja ki a képviselők jogállásáról szóló törvény. Vagyis ha igaz, hogy az előzetes egyeztetés ellenére az Országos Egészség- biztosítási Pénztár (OEP) főigazgató helyettese „megszö­kött” Keller László szocialista honatya kérdései elől, akkor akár fegyelmi felelősségre vonással is végződhet az ügy. Keller László azért fordult pa­nasszal az OEP-t felügyelő Stumpf István kancelláriami­niszterhez, mert amikor sze­mélyesen szeretett volna ér­deklődni az egészségbiztosító egyik vezetőjénél a közpénzek felhasználásának módjáról, az illetékesnek hűlt helyét találta. Pedig a képviselők jogállá­sáról szóló, 1990. évi törvény 9. paragrafusának 1. bekez­dése egyértelműen fogalmaz: „Az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában tá­mogatni és részükre a munká­jukhoz szükséges felvilágosí­tást megadni.” A jogszabály­ból az is kiderül, hogy a hon­atyák - igazolványuk felmuta­tásával - munkaidőben bármi­kor beléphetnek az államigaz­gatási szervek, illetve a köz- intézmények, sőt bizonyos megkötésekkel még a szigo­rúan őrzött létesítmények ka­puján is. Altorjai Anita, az Ország- gyűlés sajtófőnöke szerint ez azt jelenti, hogy a képviselő - például interpellációra készü­lődve - bizonyos adatok, in­formációk megszerzése érde­kében elvileg bárhová beme­het, s bármit megkérdezhet. A honatyákat saját választói körzetükben általában nem akadályozzák a panaszos ügyek kibogozása közben, ám az esetleges visszaéléseket fe­szegető képviselők hoppon maradhatnak. Bár a munkát akadályozó tisztviselő ellen a felsőbb vezető fegyelmit in­díthat, a jogszabály nem ír elő kötelező szankciót. T. M. Hírcsatorna FKGP-cllenvetés. A Függet­len Kisgazdapárt tagjai és politi­kusai nem értenek egyet Such- man Tamás szocialista ország- gyűlési képviselőnek azzal a kezdeményezésével, hogy 2002- ig hosszabbítsák meg Göncz Árpád mandátumát, ha nem szü­letik megoldás arra, hogy a nép vagy a parlament válassza meg a köztársasági elnököt. MSZP-levél. Kovács László szocialista frakcióvezető levél­ben fordul Orbán Viktorhoz, hogy emlékeztesse a miniszter- elnököt: közel egy hónap telt el azóta, hogy a kormányfőhöz írt levelében az úgynevezett meg­figyelési ügy dokumentumai titkosságának feloldását kérte, de az anyagok ügyében azóta sem történt semmi. Kovács azt is szeretné, hogy kimondják, az MSZP-t semmiféle felelősség nem terheli a megfigyelési ügyben. Üj koncepció. Az Igazságügyi Minisztérium kidolgozta az Al­kotmánybíróságról szóló tör­vény új koncepcióját. A terve­zet a hatpárti egyeztetés után hamarosan a kormány elé kerül - nyilatkozta Hende Csaba ál­lamtitkár. Az Alkotmánybíró­ságról szóló, jelenleg hatályos jogszabályt úgy kívánják mó­dosítani, hogy 9-ről 12 évre emelkedjék az alkotmánybírák mandátumának időtartama. Az OCÖ is pályázik. Az Or­szágos Cigány Önkormányzat (OCÖ) pályázik majd azon két budapesti körzeti rádiófrekven­cia egyikére, amelyeket az Or­szágos Rádió és Televízió Tes­tület nemzetiségi műsorszolgál­tatásra hirdet meg. VDSZSZ-döntcs. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerve­zete arra számít, hogy szerdán a Legfelsőbb Bíróság végleges döntést hoz az év elején meg­tartott vasutassztrájk ügyében benyújtott felülvizsgálati ké­relmükben - mondta a szak- szervezet sajtófőnöke hozzá­téve, hogy amennyiben a dol­gozók számára kedvezőtlen döntés születik, akkor a VDSZSZ a strasbourgi nem­zetközi bírósághoz fordul. Közmunkafórum. A Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nóg- rád megyéből álló Észak-ma­gyarországi Régióban legkeve­sebb kétezer ember juthat köz­hasznú munkához már az idén, ha a Szociális és Családügyi Minisztérium jóváhagyja a re­gionális közmunkafórum hétfői ülésén elfogadott javaslatokat. A három megye munkaügyi szakemberei hétfői megbeszé­lésükön elbírálták a megyékből eddig beérkezett tizennyolc pá­lyázatot. Katonai szigorúságú szervezeti rendre épül majd az új vérellátó hálózat Mesterségesen keltik a vérhiányt A nyári hónapokban általában csökkenni szokott a véradók száma, de ez pillanatnyilag nem veszélyezteti a betegellátást - tudtuk meg az Országos Vérellátó Központban. Dr. Mikola István főigazgató szerint a vérhiányt általában mesterségesen, maguk a sebé­szek „gerjesztik”. Többnyire a nyári szabadságok lejárta után és a téli szünidő leteltével kezdenek ugyanis nagyobb ütemben operálni. Ilyenkor az évi átlaghoz mérten kiugróan magas vérigény jelentkezik. A jövőbeni, biztonságos el­látás garanciája, hogy 2001. január 1-jére „katonai” hierar­chia jellemzi majd a vérellátás új, országos hálózatát. Mikola István szerint ez a rend végre a munkaköri felelősségeket is egyértelművé teszi. A helyi vérellátó állomások mindegyike állami tulajdonba kerül. Az önkormányzatoknak ingyen kell átadniuk az épüle­teket, ezért már a legszüksége­sebb karbantartási munkálato­kat sem végzik el. Az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat új szervezetének felépítésére 5 milliárd forintot költhetnek. Az átszervezés révén a me­gyei vérellátók szerepét hét regionális központ veszi át Budapesten, Pécsett, Győrben, Veszprémben, Szolnokon, Debrecenben és Szegeden. A főigazgató elképzelései szerint ezeket a központokat olyan korszerű, mozgó egységek egészítenék ki, amelyek egyik oldalán „bemegy” a donor, a másik végén pedig a feldolgo­zott vérkészítmény „távozik”. Mikola István nem titkolja, hogy az átszervezés komoly létszámleépítésekkel jár. Ám úgy véli, hogy a feleslegessé vált munkaerő elhelyezkedése nem okoz majd gondot a Ma­gyar Vöröskeresztnél, illetve az egészségügy hiányszak­máiban. Az elöregedett orvosi szak­embergárda pótlására a Hay- nal Imre Egészségtudományi Egyetem és a Debreceni Or­vostudományi Egyetem után Pécsett is tervezik a Klinikai Transzfuziológiai Tanszék be­indítását. Németh Zsuzsa A hisztérikus hangulat kedvez a dokumentumok nyilvánosságra kerülésének A titok mindig titok marad Az elmúlt napokban több újság és újságíró ellen indult eljárás államtitoksértés gyanúja miatt. Juszt László hetilapja a meg­figyelési ügy kapcsán titkosnak minősített iratokat közölt, ami után a miniszterelnök szigorú eljárást, felelősségrevonást ígért. A titkossá minősített irat akkor is az, ha a titokgazda hanyag­sága miatt illetéktelenek kezébe kerül. így nem védekezhet senki azzal, hogy már többen is megismerhették az irat tartal­mát, ezért az szabadon nyilvá­nossá tehető - nyilatkozta a Fe- renczy Europressnek egy névte­lenségbe burkolózó szakértő. Az államnak vigyáznia kell titkaira, a titok őrzői felelősek az iratokért. Ezért igencsak fur­csa, hogy a megfigyelési ügy­ben illetékes országgyűlési vizsgálóbizottság elnöke már az iratok birtokába kerülését követő sajtótájékoztatón az asz­talán felejtette az államtitkokat tartalmazó dossziét. Szigorú eljárási rend szabá­lyozza az ilyen iratok őrzését, illetve az azokba való betekin­tők körét és a betekintés mód­jait. Hisztérikus politikai han­gulat vezethet oda, hogy az elő­írásokat felrúgva iratok cikáz­nak személyek, hivatalok kö­zött. Ennek következménye in­formátorunk szerint a Kriminá­lis című laphoz eljuttatott do­kumentumok közlése, de feltételezhetően politikai csatá­rozás „eredménye” a két állam­titkár lemondásával járó Lock- heed-botrány kipattanása is. Az államtitoksértést a vilá­gon sehol sem veszik jónéven. A Magyar Köztársaság érdekei nem sérülhetnek holmi politikai csatározás következtében - hangsúlyozza a szakértő. Ha ezeknek az ügyeknek, illetve a rendőrségi, bírósági eljárások­nak lesz tanulsága, az éppen ez. Lehetséges, hogy a megfigye­lési ügy dokumentumairól ki­derül, hogy azok nem minősül­nek államtitoknak, ám egy má­sik esetben, hasonló körülmé­nyek között napvilágra kerülhet államérdekeket sértő adat is. Nincs senki illetéktelennek joga arra, hogy magasabb érde­kekre hivatkozva eldöntse, mi titkos, és mi nem az. (horváth) 4 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom