Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-07 / 154. szám

1999. június 7., hétfő HÁTTÉR - RIPORT Tűzoltás a Mecsek-oldal dűlőútjain Újabban víziközművesítés elhalasztása, átütemezése miatt lett sűrűn emlegetve a Mecsek-oldal mint városrész. A probléma azonban összetett: kiterjed a lehetetlen útviszonyokra, és a tűzol­táshoz alkalmatlan feltételekre is. A hegyoldal meredek és keskeny dűlőibe szükség esetén csak szerencsével juthat fel a tűzoltóautó. És könnyen meglehet, hogy a leégett ház kárterhe teljesen a tulajdonos nyakán marad. A Mecsek-oldal nevet kapott pécsi városrész területe nyugati irányban a Székely Bertalan út­tól a magyarürögi völgyig, északi irányban a Jakabhegyi úttól a belterület határáig terjed. Mintegy 5 négyzetkilométer. Domborzata a hegyoldalhoz il­lően igen változatos. Észak-déli irányú völgyek - Szkókó, Bálics, Kisdaidol, Kö- zép-Daindol - tagolják. A völ­gyek között rapszodikusan el­térő szélességű „hegyhátak” húzódnak. A szűkebb völgyek oldalai különösen meredek lej- tésűek, ezért keresztirányú köz­lekedési kapcsolatok alig ala­kulhattak ki a hegyoldalon. A völgyek - legalábbis há­rom oldalról - szinte elszigetel­ten élnek. A területet délen a Fábián Béla és a Donátusi út, északon az Erdész és a Bárány út kapcsolja a városi úthálózat­hoz. A hegyoldal felső 400-500 méter széles sávjában - a völ­gyi utak lejtése a 20 százalékot is meghaladja. A keskeny völgyek java - főleg a daindoliak - már évtizedek óta lakottak. Másutt fokozato­san alakult ki a zártkertből, majd a „hegyi kertségi terü­letből” a mos­tani lakóterü­let. A dom­borzat és a kevéssé meg­alapozott be­építés azon­ban tüzes ve­szélyforrást teremtettek.- A keskeny utak és burkola­tuk szilárdsága nem felel meg a 10-12 tonnás tűzoltókocsinak a közlekedéshez - mondja Bebesi Jenő alezredes (képünkön), Pécs városi tűzoltóparancsnok.- Milyen útparaméterek szükségesek a tűzoltókocsik mozgásához?-Nagyjából 3,5 méter szé­lességben és magasságban is ugyanennyi, vagy még több. A magasság azért fontos, mert az utak eléggé gondozatlanok, eléggé vastag belógó ágak is vannak, amelyekbe beleakad a kocsi teteje. Ha pedig egy tűz­oltóautó szembetalálkozik egy másik járművel, akkor nincs tovább, amíg az ki nem tolat va­lahogy az útról. Ám ilyen talál­kozó nélkül sem kielégítő egyetlen sáv ekkora járművek­nek. Olyan gondunk is van, hogy számos helyen kőből, tég­lából, vasrudakból épült szilárd kerítés van. Egy-egy ágat csak elhajtunk, levágunk, de nem tudunk mit csinálni a kerítések­kel. A másik gond a vízhiány. Ez a rész zárkertként kezdett bete­lepülni. Nem épült ki hozzá a tűzivíz-rendszer. Az országos tűzvédelmi szabályok pontosan meghatározzák, hogy a lakóte­rületen mennyi vizet kell garan­tálni a tűzoltáshoz, és milyen legyen a tűzcsaprendszer.- Egymástól 200 méterre lévő tűzcsapok gyakorlatilag beteljesítik az igényeket. A vízhozam is meghatározott. Egyébként átlagos lakást alapul véve a kiteijedt tűznél mini­mumként 40 köbméter víz el­használásával lehet számolni. Persze attól is függ, hogy mennyire időben érünk a hely­színre.- Egy-egy kocsi mennyi vizet visz magával, és az mire ele­gendő?- Két köbmétert visz. Ez csak az elsődleges beavatko­záshoz elég. Arra jó, hogy azonnal megkezdhessük az ol­tás. Közben kell gyorsan rácsat­lakozni a tűzivíz-hálózatra. Ám ahol nincs ilyen hálózat, és el­fogy a víz, vissza kell menni a városba a legközelebbi tározó­hoz, fel kell tölteni a kocsi tar­tályát, aztán újra visszamenni. Újra és újra. Ha nem találja magát szembe a tűzoltóautó egy másik kocsival, ez megold­ható, csak hát elvesztegetett idő. Közben ég, ami meggyul­ladt. A Mecsek-oldal 70 százalé­kára érvényes ez a veszélyes helyzet: Daindol, Bálics, Doná- tus, Szkókó, továbbá Makár- tető, Alsó- és Felső-Gyükés mellékútjai érintettek az alap­vető tűzvédelmi problémával mind a útburkolat szilárdsága, mind a tűzivíz hiánya tekinte­tében. Télen pedig a síkosság­mentesítés elmaradása fokozza a gondokat.- Megvan a veszélye annak, hogy az útviszonyok okozta késlekedésünk miatt nagyobb kárt szenved a tulajdonos, mint amilyen normális mentési kö­rülmények esetén érné. Az esély nem csekély. Voltak avar- tüzek - főleg tavasszal -, de volt már hétvégi ház- és csalá- diház-tűz is ezen a területen. A hegyoldalban szinte min­den háznak van valamilyen ciszternája, ahol az esővizet tá­rolják. Csak hát ezek nem az út mellett vannak, a tűzoltók így nem tudnak rácsatlakozni a ciszternákra. A saját szivattyú­jával pedig a tulajdonos nem tud elég mennyiségű vizet ki­szívatni a tartályból. — Ha meg árammentesítés is van, akkor nem is működik a szivattyúja. A ciszternák egyébként is csak néhány köb­méteresek - teszi hozzá a tűzol­tóparancsnok. A csend, a benzingőzzel ke­véssé szennyezett levegő ha­gyományosan - újabban még inkább - növeli az ingatlan ér­tékét. Ám könnyen előfordul­hat, hogy az értékes családi házra a rossz megközelíthető­ségéből adódó túlságosan nagy kockázat miatt a biztosító társa­ságok nem hajlandók szerző­dést kötni. Egyedi elbírálás dönt ilyen helyzetekben. Ha pedig bekövetkezik a kár - jo­gászi szakvélemény szerint - a tulajdonos nehezen tud keres­kedni a megtérítésért. Elvileg több szempont szerint is minő­sülhetnek az esetek. Ám gya­korlatilag ilyen ügyekben pre­cedens nem ismert. Ha úgy en­gednek valakinek építkezni, hogy az nem felel meg a tűzol­táshoz szükséges szabályok­nak, akkor nem az önkormány­zat követi el a hibát, hanem az építési hatóság, illetve a jegyző. De a tűzoltóságnak, mint szak­hatóságnak is van szerepe. A tűzivízcsap kiépítése felté­teleinek megteremtéséért az önkormányzat felelős. Ha a konkrét kialakítást nem teszi meg, akkor már az a kérdés, hogy az építési, illetve a tűzoltó hatásági államigazgatási jog­körben okozott-e kárt. Ám a ha­tóság védekezhet azzal, hogy a helyi építési előírások szerint járt el. Jogszabályalkotással pedig nem lehet - megtérítendő - kárt okozni, mert ahhoz jogel­lenesség is kell. A Polgári Törvénykönyv szerint aki másnak vétkesen és jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A vétkességet le­het mellőzni objektív felelős­séggel, a jogellenességet azon­ban nem. Ha a felelősség nem konkrét jogszabályon alapul, akkor nem jogellenes károko­zás lesz a következmény, ha­nem a tulajdonos kárviselése, hiszen annak megtérítése más­tól nem követelhető. Márpedig nem kötelező hegyoldali szurdokba épít­kezni. És olyan jogi szabályo­zás nincs, amely szerint egy lakóépületet az év mind a 365 napján megközelíthetővé kell tenni. A gondot egyébként sem csak az utak szélessége okozza, hanem a meredeksége is. A Mecsek-oldali utak rende­zése régóta húzódik. Nemrég a terület nagyobb részére leg­alább elkészült a közterület­szabályozási terv, ami már a tűzvédelem igényeire is tekin­tettel van. Azonban az útháló­zat szélesítése, bővítése a tűzi- vízcsapokkal együtt - noha égető szükség lenne rá - csak szakaszosan valósul meg. Az optimisták szerint belátható időn belül. Dunai Imre A szűk utak, áfák is nehezíthetik a mentést fotó: m. a. hetedik oldal Jegyzet 2000 Az ismeretlenség ho­mályából felbukkant, Honfoglalás 2000 Egyesület állásfoglalást juttatott el a Magyaror­szági Zsidó Hitközsé­gek Szövetségéhez (Mazsihisz) és valamennyi parlamenti párt frakcióvezető­jéhez. Azt írják, hogy a Ma­zsihisz a zsidó kárpótlással kapcsolatos igénybejelentését vonja vissza, a képviselőket pedig arra kérik, hogy az ügy parlamenti tárgyalását ne tűz­zék napirendre. Szó szerint idézek a levél­ből. „Vegyék figyelembe az ország gazdasági helyzetét és teherbíró képességét. A -kö­zelmúlt természeti katasztró­fái, valamint a határaink men­tén dúló háború miatt kelet­kezett anyagi veszteségeink nem teszik lehetővé, hogy költségvetésünket, társadal­munkat tovább terheljük. Most a gátakat kell megerősí­teni, új otthonokat kell felépí­teni, most a nyugdíjasok em­berhez méltó megélhetését kell biztosítani és megannyi fontosabb feladatnak kell eleget tenni. Most mindent és mindenkit megelőz az ország gaz­dasági helyzetének megerősítése!” Bár a fentiekhez egyáltalán nem szükséges kommentár, emlékeztetőül talán mégis érdemes az el­múlt néhány év történéseit fölidézni. A kárpótlás ősz­szege eredetileg kerek egy­millió forint lett volna, a költségvetésből azonban vé­gül mindössze 30 ezer forin­tot kaptak a Holocaust áldo­zatainak hozzátartozói. A Mazsihisz arra szólított föl, hogy az összeget küldjék vissza az államnak, sokan ezt meg is tették. A szövetség az elfogadha­tatlannak és megalázónak tar­tott összeg miatt arra kérte a parlamentet, hogy tűzze ismét napirendre a kérdést. Amint azonban a levélből egyértel­műen kiderül, a Mazsihisz ez­zel hibát követett el. Most megkapták a 2000-et. Lendvai Dávid Mint a nyulak Nyílt levelet juttatott el Szabó László Zsolthoz, a Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnökéhez a Háttér Baráti Társaság a Melegekért Egyesület valamint a levelet alá­írásukkal támogató civil szer­vezetek, amelyek megdöbbe­néssel értesültek az MTV hír­szerkesztőségében végbement személycserékről. Aggodalomra véleményük szerint az ad okot, hogy a hír­igazgatói poszt élére Cser­mely Pétert nevezték ki, aki eddigi újságírói tevékenysége során többször bizonyította többek között a szexuális ki­sebbségekkel szembeni elő­ítéletességét. Személyében nem látják biztosítottnak a közszolgálati televízió hírmű­sorainak objektivitását. Nem kellett sokat keres­gélnünk, a Magyar Demok­rata egyik áprilisi számában találtunk egy írást Csermely Péter tollából, amelyben azt javasolja, hogy ne orvosokat küldjünk Albániába, mert a. gyorsan felgyógyított albánok ezután is úgy szaporodnának, mint a nyulak, tovább mé­lyítve a válságot, hanem egy „kompakt mintavételt” színé­szekből, politikusok­ból, újságírókból stb. Ők a „másság fényes ösvényére” vezetnék a koszovói albánokat és szerbeket, akik aztán egymással foglalkoz­nának, „nem militarista érte­lemben”. Lenne ennek még egy hozadéka, hogy amíg a „kommandó” kint ügyködik, „a médiában teret nyerne a hagyományos párkapcsolati képlet.” Egyértelmű, hogy Cser­mely nem bírja a homoszexu­álisokat. Hogy még ki min­denkit nem, az a' Demokrata többi számából kiderül. Ter­mészetesen a Demokratát az veszi és olvassa, akinek éppen gusztusa támad rá. A Magyar Televízió viszont közszolgá­lati médium, elvárható tőle az objektív tájékoztatás, a min­den politikai irányzattól való függetlenség, nem mindegy, hogy éppen ki a hírigazgató. Bili Clinton amerikai elnök egyébként a napokban ne­vezte ki a homoszexualitását nyíltan vállaló James Hormelt luxembourgi nagykövetévé. Merthogy Clinton, bár ezt régóta sejtjük, egy igazi de­mokrata. Cseri László J hetedik oldal holnap Riport A száraz ürüléktől a peresztrojkáig. A szocialista világrendszerben keletkező, alig észrevehető repedéseket a benne élők már nagyon korán érezték. A rendszerváltásról szóló sorozatunk következő részében az MSZMP-n belül jelentkező bomlási folyama­tokkal és a megjelenő új párt­kezdeményekkel foglalkozunk. Portré Dr. Szita László, a történelemtudományok doktora többek között arról beszél, hogy a török hódoltság mennyire van kihatással a magyarországi és a balkáni történelmi folyamatokra. Portré A polgármester a csillagokat kémleli Az Építőgépgyártó Vállalat kanizsai gyárában kezdte üzemve zetőként 1968-ban. A szakmai pályafutása nyitányától a leg' utóbbi évekig a munkája a gazdasági élethez kötötte, bár kü­lönböző funkciókban és munkahelyeken. Közben elvégzett egy brókerképzőt a Budapesti Közgazdasági Egyetemen. A polgármesteri fogadónapja után beszélgetünk.- Ez a legnyomasztóbb el­foglaltság ebben a funkcióban - mondja sóhajtva. - Egyetlen kérés nem volt, ami teljesíthető. A lakás a slágertéma.-És miért érdemes polgár­mesternek lenni?- Ha nem is túl elégedetten, de az ember mégis megálla­pítja, olyan területen dolgozik, ahol látható a fejlődés.- A gazdasági szakembernek nem idegen a politikai terep? gármester körzetében az MSZP jelöltjeként győztem. Még meglepőbb volt, hogy al­polgármesternek is megválasz­tottak. Az 1997-es időközi vá­lasztáson lettem polgármester.- Finnül leányt jelent a neve. Ismeri az eredetét? — Nyelvész professzor aka­Tüttő István 1944-ben született Fonyódon. Vegyészmérnökként végzett az egyetemen. Gazdasági mérnöki diplomája is van. 1987-től az Epítőgépgyártó Vállalat kanizsai gyárának, majd a jogutód Emelőgépgyártó Vállalatnak volt igazgatója. 1995-ben lett alpolgármester, 1997-től pedig polgármester Nagykanizsán. démikus ismerősöm kutatta nevem eredetét és a magyar töltés szó ősi alakjára vezette- Mindig érdeklődtem a közélet iránt, és kultúra terén is jelen voltam. Például hosszú ideig a TIT városi alel- nökeként. Most „Öve­ges József’ Ismetetter- jesztő Társa­ságként mű­ködik, és én vagyok az elnöke. Sorsom va­lóban nem a papírforma szerint alakult. 1994-ben a volt pol­vissza. Finn testvérvárosunk­ban mindenesetre jót moso­lyogtak a nevemen.- Ha teljesülhetne egy fan­tasztikus kívánsága, mit kéme?- Hogy egy időben egy­szerre két helyen is lehessek.- Van hobbija?- A videofilm-készítés. Ko­rábban filmes • voltam. Aztán amatőr csilla­gász vagyok. Sa­ját építésű táv­csövem van, úgy az igazi. Vitorlá­zom is.- A családja osztozik ebben?- Feleségem fogszakorvos. Együtt szoktunk kirándulni. Gyermekünk nyelvtanár. Pes­ten él, ott dolgozik, és egyben tovább tanul az egyetemen. Vagyis ketten maradtunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem köl­tözünk társasházból családi házba. Akinek kevés ideje van, nem tudja tisztességgel ellátni a ház körüli teendőket. Ott pedig nem tartok, hogy alkalmazottat fizessek. D. I. h 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom