Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-29 / 145. szám

1999. május 29., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 13 Magyarul magyarán Tudásszint - készségszint Az anyanyelvet oktató tanár­nak minden iskolafokon cél­szerű ismerni a belépő tanulók- hallgatók nyelvi műveltségét vagy műveletlenségét. Ezért én magam is minden tanév elején írásbeli feladatokat szoktam adni. Több év tapasztalatai alapján a következő kép alakult ki a frissen vagy egy-két évvel korábban érettségizett főiskolai hallgatók nyelvi műveltségé­ről, ill. egy ennek írásban tük­röződő megjelenéséről, vagyis a helyesírásáról. Ellenőrző vizsgálatokkal megállapítható, hogy az éven­ként tanulmányait elkezdő 15-20 hallgató tudás- és kész­ségszintje a nagy átlagnak felel meg. Az 1. feladat a következő mondat helyes leírása volt: Menj ki, Tamás, ebből a rossz levegőjű helyiségből az ud­varra! - A megoldás változatait nem sorolom fel. A j hang két­féle jelölésében alig követtek el hibát. De senki sem tudta alkalmazni azt a szabályt, amely szerint a mondat belse­jében levő megszólítás előtt és után is vesszőt kell tenni. Ez negatív módon igazolja a helyesírási gondjaikról szóló írásbeli nyilatkozatukat a mondatbeli vessző alkalma­zásában való bizonytalansá­gukról. A nyelvtani háttere pedig az lehet, hogy nem is­merik fel a megszólítás (itt Tamás) mondatbeli szerepét. A Tamás ugyanis lehet alany, de lehet megszólításként szervetlen mondatrészlet, amelyet vesszővel különítünk el az őt körülvevő szerves mondattól. 2. feladatként leírattam ve­lük a magyar ábécé első tíz betűjét. A hallgatók harmada nem tudta, hogy dz és dzs be­tűnk is van. Pedig már hosszú évtizedek óta minden nyelv­tankönyvben és helyesírási szabályzatban ott van ez a két betű a d után. Ebből a hiány­ból következik, hogy nem tudtak helyes választ adni arra a kérdésre sem: Hány hang van a közismert dzsessz szó­ban? - A megkérdezetteknek csaknem fele nem tudott kü­lönbséget tenni a kiejtett han­gok és a leírt betűk között. A 3 hangot (dzs-e-ssz) 7 betű­jeggyel (3 betűjegy a dzs és 3 a hosszú ssz) jelöljük. Felnőt­tek szájából is gyakran hall­ható az aggodalmaskodó megjegyzés, hogy 5-6-éves gyermekük még nem tudja kimondani (ejteni) a rö betűt. A következő kérdés: mi­lyen sorrendben találjuk meg a szótárban a következő sza­vakat: vándor, éber, varga, esztergályos? A helyes meg­oldás: éber, esztergályos, vándor, varga. Ehhez tudniuk kellett volna, hogy a szótá­rakban, lexikonokban, névso­rokban nem teszünk különb­séget a rövid és a hosszú ma­gánhangzót (e-é, a-á) jelölő betűk között. Csak látszólag mellékes a betűrendbe sorolás alapszabályának az ismerete, valójában az alapműveltség­hez tartozik. Fontos követel­mény, hogy valaki szaksze­rűen tudjon sorba állítani sza­vakat, neveket, gyorsan meg tudjon találni valamit a szótá­rakban, lexikonokban, kata­lógusokban. A tudáspróbához mindig hozzátartozik a Himnusz 1. versszakának emlékezetből való leírása. Néhányan nem tudják, vagy zavarukban meg­feledkezni látszanak, hogy versszak (strófa) is van a vi­lágon; szabályos a sorok szó­tagszáma (a rá helyett a reá rögzült!), de a helyesírásnál maradva nem tartják tisztelet­ben a sorkezdő nagybetűt, s az áldd nemegyszer egy d-ve 1 szerepel a szóelemző írásmód nagyobb dicsősségére. Ez a néhány adat arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy anyanyelvi nevelésünk, benne a helyesírás oktatása nem elég hatékony. Rónai Béla Kulturális ajánlatok Kiállítások. A JPTE Képzőművészeti Mesteriskola kiállítását nyitják meg a Pécsi Galériában június 1-jén 17 órakor. A Pécsi Galériában 4-étől Nagy Márta pécsi keramikus munkái látha­tók, míg a Galériában 10-étől az „In memóriám Martyn Ferenc” címmel összeállított anyag tekinthető meg. (ly) Virág és hegedű. A virágkötészeti kultúrába vezetik be a láto­gatókat június 1-jén 16 órától a pécsi Művészetek Házában. E na­pon 19 órától Kokas Katalin hegedűestje kezdődik. Műsoron Bach, Paganini, Csemiczky, Mozart és Csajkovszkiy művei, (ly) Kórnsvezetői kurzus. Baranyában első ízben kerül sor ma­gyarországi német alsó és felső tagozatos kórusvezetők kurzu­sára, melyet dr. Várnai Ferenc vezet majd. A bemutató záró­vizsga május 31-én 11 órakor a pécsi Lenau Házban lesz. (ly) Józsa Lajos szobrászműveiből látható kiállítás Pécsett a Szent István téri Műhely Ga­lériában. A tárlatot, amelyet Nagy Bandó András nyitott meg június 5-ig, a jövő hét végéig láto­gathatják az érdeklődők. fotó: laufer László Kihívásokra vágyik, de nem tüUszoknyára Kislányként, amikor a Pécsi Balett előadásait nézte, az volt az álma, hogy egyszer Lovas Pállal és Sólymos Pállal tán­colhasson. Miután elvégezte a Pécsi Művészeti Szakközépis­kolát, egy évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött, s 1991-en került a Pécsi Balett­hez. Régi álma azóta teljesült. Daczó Eszter ősztől szólótáncosként foly­tatja pályáját.-Anyukám szerint már pici koromban, ha meghallottam a zenét, azonnal tán­colni kezdtem - me­séli a csillogó szemű, törékeny alkatú tán­cosnő. A Balettinté­zetbe sajnos nem vet­tek fel, mert volt egy apró gerincproblé­mám, de azóta telje­sen megszűnt.- Hogyan került Debrecenbe?- Beszéltem Eck Imrével arról, hogy érettségi után a Pécsi Baletthez jövök, de túl fiatal voltam, s változatosságra vágytam. El­mentem Debrecenbe, de hamar rájöttem, hogy hiányzik Pécs.- Miként telik egy napja?- Hétköznap nyolckor kelek, délelőtt a színházban gyakorlat vagy próba kettőig. Utána ott­hon a barátommal főzök, dél­után egy kicsit pihenek, verseket olvasok (leggyakrabban József Attilát), aztán hattól újra próba, vagy héttől előadás. Ha szabad az esténk, akkor moziba me­gyünk vagy baráti társaságba, és gyakran szaunázom is.- Gondolom, a balett-táncos afféle aszkétaéletet él.- Sokan azt hiszik, hogy mi állandóan koplalunk. Én sze­rencsés alkat vagyok, nem kell megvonnom magamtól semmit. Imádok enni, imádok sütni, és az édesség a mindenem. Ha föl­szedek pár kilót, akkor diétá­zom, de nem vagyok önkínzó típus sem az étkezés, sem a szó­rakozás terén.- A balettrúd mellett kemény, izzadtságos munka folyik.-A külső szemlélőnek úgy tűnhet, kínozzuk magunkat, pe­dig nem így van. Ez az életünk, hozzászoktunk már, és aki ezt a hivatást választja, az szereti csi­nálni. Én egyforma örömmel táncolok a balett-teremben és a színpadon. Kihívásokra vá­gyom, új és érdekes feladatokra, mert fejlődni akarok.- Szerepálma van-e?- Nincs, és a tüllszoknya sem vonz. Sokkal közelebb áll hoz­zám az a neoklasszikus stílus, amit Herczog István képvisel. Modem balettben elsőként Haj- zer Gábortól kaptam lehetősé­get, s legutóbb a Stílusok ’99 című esten Egerházi Attila és Juhos István balettjében táncol­hattam. A szüleim sem láttak még ekkora szerepben, és csodálatos érzés volt, hogy amikor meghajol­tam, zúgott a taps.- Azt mondják, a szín­házi életben a legrövi­debb pálya a táncosoké.-Amíg a tested bírja és az önkontrollod en­gedi, hogy kimenj a szín­padra, addig szabad csi­nálni. Ezt a pályát tudni kell abbahagyni, külön­ben az ember egyetlen pillanat alatt romba döntheti, amit addig föl­épített. Én nem akarok mindenáron színpadra menni. Más is érdekel. Most angolul tanulok, az­tán a számítástechnikában szeretnék komolyan elmé­lyülni. De még a táncé a főszerep. Huszonhét éves va­gyok. Úgy érzem, új korszak in­dul az életemben azzal, hogy szólótáncos leszek. Eddig is maximalista voltam, most még inkább törekszem erre, hiszen a szólistának az egész együttesért kell felelősséget vállalnia. Ha ő rosszul végzi a dolgát, mögötte tökéletes lehet a tánckar, a kö­zönség mégis azt mondja: rossz ez az együttes. Most az a leg­főbb célom, hogy megszolgál­jam a bizalmat, amit kaptam. Csató Andrea Régi álma azóta teljesült Elsővel felérő második hely A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Női Kamara­kórusa a hét közepén tért haza a németországi Markt- obersdorfban rendezett VII. Nemzetközi Kamarakórus Versenyről. A Jobbágy Va­lér vezényletével fellépő kó­rus az első hellyel felérő második helyen zárta a ma­gas színvonalú versenyt, amelyen számos európai or­szág mellett argentin, japán, kubai kórusok adtak egy­másnak randevút. A pontozásos rendszer miatt első díjat ezúttal nem adtak ki. A pécsi női kórus, amely mögött a japánok vé­geztek, különösen Kocsár Miklós „Tűzciterák” című Nagy László-feldolgozásá- nak előadásával nyerte el a zsűri tetszését. Egyhetes ott- tartózkodásuk alatt pün­kösdi miséken énekeltek, és jóleső érzés volt a verseny legjobbjaként fellépni a kis­város óriás művelődési há­zában rendezett gálaesten. Az egyetem 1978-ban alakult, énekszakos hallga­tókból álló női karának nem ez az első nagy nemzetközi sikere. Az elmúlt években Rómából a világ egyik leg­rangosabb fesztiváljának a nagydíját hozták haza Pécsre, és első, második dí­jakkal tértek haza Arezzó- ból is. B. R. Kismonográfiák megyei falvakról A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából 100 hazai falu történeti kismonográfiája készül el az elkövetkező egy-két évben. Baranyában öt különböző, gazdasági, nemzetiségi vagy egyéb szempontból jellegzetes te­lepülésre esett a választás. Kutatásukra és megírásukra a napokban kaptak megbí­zást a szakemberek. Magyaregregy feldolgo­zására dr. Füzes Miklós fő­levéltárost kérték fel, Bikái történetét dr. Ódor Imre, a megyei levéltár igazgatója, Mecseknádasdét dr. Lan- tosné Imre Mária néprajzku­tató, Hosszúhetényét dr. Be- zerédy Gyó'zó' történész, Nagyharsány történetét dr. Szita László, a levéltár nyu­galmazott igazgatója kutatja és írja meg. A legfeljebb 140 oldal terjedelmű, falvanként 100 archív fotóval dokumentált munkák 2000. december 31 - ig készülnének el. B. R. Háromszor is alapítvány Noha bővében vagyunk az alapítványoknak, ritka az, ha ma­gánember önerőből siet segítségére a művészetnek. Dr. Roisz Andrásnénak és a Pécsett elhunyt festőművész-tanárnak, a soproni Roisz Vilmosnak köszönhetően most egy ilyen alapít­vánnyal lettünk gazdagabbak. Sopron neves festőművésze, a város díszpolgára Roisz Vil­mos 1997-ben hunyt el Pécsett 91 esztendős korában. Konst­ruktivista majd absztrakt képe­ket festett, vérbeli kolorista volt, művészetét nagy lírai erő jellemezte. Utolsó másfél évét töltötte Pécsett, ahol az orvos unokaöccs kezelte. Mint az or­vos feleségétől, dr. Roisz And­rásáétól megtudtuk, az idős művész igazi pedagógus is volt, aki még a kórházi ágyán is előadást tartott a betegeknek, s többek közt a Görcsönyi Ál­talános Iskola szakköri tagjá­nak, a pécsi Derváli Rékának rajzait elemezte. Már korábban alapítványokat tett - a Roisz Vilmos Vásárlási Díj a Soproni Országos Érembiennálét tá­mogatja, és hasonlót hozott létre a nyugdíjas pedagógusok segítésére is. Az idős művész alapítványa kezelését elsők közt dr. Roisz- néra bízta, aki 1996 májusában létrehozta a Roisz-alapítványt, amely mögött már dr. Roisz Andrásné áll, ő az adományozó és talpaló kuratóriumi elnöke is. Mint elmondta, 1996 au­gusztusában a fertőszentmik- lósi ifjúsági alkotótábor létre­hozását támogatták, 1997-ben egy fiatal kassai művész utaz­hatott oda. Az idén májusban pedig a számos országos díjat nyert hetedikes Derváli Rékát, a művész utolsó és bizonyára egyik legkedvesebb tanítvá­nyát részesítették a művész ve­zetéknevét is őrző alapítvány díjában. A minden fiatal előtt nyitott alapítvány újabb kiírása a na­pokban Pécsett először a Neve­lők Házában lesz olvasható, amely a sikeres pályázókat al­kotótáborba vagy Roisz Vil­mos e célra kialakítandó, mű­vészotthonná avanzsált soproni lakásába invitálja. B. R. Ízelítő Roisz Vilmos festőművész munkáiból i 4 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom