Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-20 / 137. szám

1999. május 20., csütörtök Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Felvilágosító program. Az ÁNTSZ országos felvi­lágosító programot indít, közösen a Higiénés Tanács­adó Szolgálattal. Elsősorban a családokhoz szeretnének szólni, hogy az alapvető háztartási higiéniai szabá­lyokat jobban betartsák. A szolgálat díjmentesen hív­ható a 06-80-200-016-os te­lefonszámon. Kerékpárosok vetélke­dője. A rendőrség és egy közalapítvány szervezésé­ben lesz május 22-én, szombaton a pécsi Melinda szabadidő parkban kerékpá­ros-vetélkedő. A rendezők a biciklivel érkezőket vár­ják. (cs) Állatvédelmi kampány Ötletpályázatot hirdetett az Ökotárs Alapítvány, űj szerű állatvédelmi program megfogalmazá­sára, civil szervezetek és magánszemélyek szá­mára. A sikerre számító munkának többek között nagy figyelmet kell szen­telniük a hosszú távú ha­tásokra, s erősítik a la­kosság bevonását a gon­dok megoldásába. Ter­mészetesen figyelembe kel vennie a társadalmi, gazdasági, környezeti hatásokat is. A határidő 22-én, szombaton jár le. Érdeklődni Farkas Ist­vánnál lehet még a bu­dapesti 209-5624-es te­lefonon. Magyarhertelenden a he­lyi önkormányzat körzeti szeméttelepet alakított ki, együttműködve több szom­szédos településsel. A lera­kóhelyen elkülönítve tárol­ják a lakossági és az egyéb hulladékokat, elsősorban a talaj és a vízadó rétegek vé­delmét szolgálva. (cs) Tófű színes almafái. A nyugdíjas Till Gyula hobbi­kertészetének egyik érde­kessége az az almafa, amely különböző ágain más színű termést hoz. Az idős ember vadalanyokat használ, most meggyel kísérletezik, (cs) Környezet- Es Természetvédelem Dünántúli Napló 11 A természetvédelem ősatyja „Hívei azonban nem vették jó néven, hogy papjuk madarakat nyúz, azért iparkodtak őt állásából eltávolítani, ami sikerült is” - írja a Révai Lexikon Petényi János Salamonról, az európai természetvédelem egyik megalapozójáról. BEREMEND Teljességgel újszerű és szokat­lan lehetett a XIX. század ele­jén állatvédő egyesületet alapí­tani. A kezdeményezés az evangélikus teológiai kurzust Bécsben elvégző, majd Cinko- tára kerülő lelkésztől, a mára méltatlanul háttérbe szorult Pe­tényi János Salamontól szárma­zott. Az „Állatkínzásirtó Társu­lat” Európában akkor példa nélküli volt. Nevezik Perényit a XIX. század első fele talán legna­menden. Itteni kutatásai any- nyira alaposak voltak, hogy ez­zel hívta életre a konti­nensen a kor­szerű negyed- időszak-ta- nulmányozás alapjait. Be- remenden ál­landó őslény­tani múzeu­mot hoztak létre emlékére, de kevés helyen éltek ezzel a gesz­tussal. Sokkal ismertebb a ne­ves tanítvány, Herman Ottó. Perényi később a Nemzeti Petényi főbb munkáiból # Értekezés a madártan születése, serdülése és nö­vekedése felől Magyaror­szágon (1843), A honi madártan új gya­rapodásáról (1841-45), Erdély állattani tekintet­ben (1846), # A kakukkról (1850) # Herman Ottó 1891-ben jelentetett meg egy nagy munkát Petényi J. S. címen volt mesteréről. A beremendi gyűjtemény egy részlete FOTÓ: MÜLLER A. gyobb polihisztorának is. Az 1799-ben született pap foglal­kozott többek között madarak­kal, emlősökkel, őslénytannal. Ez utóbbi kapcsán járt Bere­Múzeum konzervátora lett, le­rakta az intézmény őslénytani és madártani gyűjteményének alapjait. Fiatalon, 56 éves korá­ban halt meg. Emlékét a „Beszélő Kövek Alapítvány” is őrzi, amely győri székhelyű, de van képvi­selete - Pongrácz László (kis képünkön) - Beremenden is. Mint elmondta, a nagy tudós születésének 200, évfordulójára készülnek. Az évfordulóhoz kö­tődő rendezvények július 30- augusztus 10. között lesznek. A szervezésbe, a részvételbe sze­retnék bevonni Petényi mun­kásságával, életével érintett ön- kormányzatokat, közöttük a be- remendit is. A csatlakozásra in­vitáló körlevelet aláírta Heindl József polgármester is. A program egyébként gaz­dag lesz és a tervek szerint Pe­tényi életének főbb állomásai lesznek a helyszínek. Előzetes egyelőre az elképzelés, hogy a Magyar Tudományos Akadé­mia támogatásával reprint for­mában kiadják a természettu­dósról szóló - ugyancsak az Akadémiától 1864-ben megje­lentetett - „ Petényi János Hát­rahagyott Munkái” című köte­tet. A bányák kószáló vizei Amikor a Baranya Megyei Közgyűlés legutóbb a bányakárok felszámolásának figyelemmel kíséréséről döntött, az előterjesz­tés külön fejezetet szentelt a bányavizeknek. esi önkormányzat felé is a sza­bolcsi vizesedési problémák közös érdekeken alapuló meg­oldását. BARANYAI KORKÉP Nagy mennyiségről van szó, csak példaként: a pécsi, vasasi, szászvári bányamezők felha­gyása miatt évi közel 1,5 millió köbméter kiszivattyúzása ma­radt el. Pécsszabolcson már megjelentek a panaszok a talaj­víz szintjének emelkedése mi­att. A vizsgálatok a bányavíz- feltöltődés közvetlen hatását kizárták. Nem lehetett azonban figyelmen kívül hagyni a Sza- bolcs-légaknán korábban kie­melt víz felszínre hozásának megszűnését. Ezmellett számos egyéb körülmény - például a szennyvízhálózat hiánya - is okozója lehet az épületká­rosodások­nak. A Me­cseki Bánya- vagyon-hasz- nosító Rt. megkezdte egy regionális víztelenítési rendszer ki­alakítását. Ez- a kártéríté­sekkel együtt- 15 millió forint körüli összegbe ke­rül. Kezdemé­nyezték a pé­aSsrefes Európai Nemzeti Parkok napja: május 25. BARANYAI KORKÉP Magyarország idén először csatlakozik a kezdeménye­zéshez, és a környezetvé­delmi miniszter rendelete alapján az Európai Nemzeti Parkok napján nyílt ren­dezvényekkel várja az ér­deklődőket többek között a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is. A kezdeményezés összecseng a hivatásos természetvédők tapasztalataival: egyre többen kémek engedélyt a védett te­rületek látogatására. A szak­emberek elsőrendű célja, hogy ezt az érdeklődést me­derben tartsák, s szervezett ökoturisztikai rendszer kere­tében tegyék lehetővé a ter­mészeti értékek látogatható- ságát. Mindezt most már pénz­pályázatuk­kal. Május 25- én a DDNP ritka és szép értékeire kí­váncsiakat a barcsi táj­egység veze­tője, Fenyősi László várja a darányi park­erdő parkolójában. (Ez mind­össze 2 kilométerre van a 6-os főúton a településtől.) A ta­lálkozó 10 órakor lesz, s kö­veti egy kétórás terepi prog­ram. Ugyancsak Darányban, a Polgármesteri Hivatal dísz­termében lesz egy, a DDNP természeti értékeit bemutató diaképes, videófilmes elő­adás, 15 órától. Az Európai Nemzeti Par­kok napja ünnepélyes záró­programja a DDNPI pécsi, Tettye tér 8. szám alatti Okta­tási Központjában lesz 16 A Pintér-kerti Arborétumot is érdemes lesz megnézni ügyi háttérre is támaszkodva szervezhetik, mert - kaptuk a tájékoztatást dr. Iványi Ildikó­tól (kis képünkön), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjétől - a kistérségek eredményes ösz- szefogása révén erre a célra csaknem 11 milliós Phare- támogatást nyertek az egyik órakor, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium természet- ismereti szakkörének közre­működésével. A nyílt napon a DDNPI ke­zelésében lévő Mohácsi Tör­ténelmi Emlékhely és a tettyei Pintér-kerti Arborétum 9-16 óra között ingyenesen láto­gatható. A WWF és a mérgező ércek Pécs egyelőre nem szerepel a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) április közepén kiadott listáján. A WWF ebben a felsorolásban az ércbányászatból származó mérgező hulladékok tárolására szolgáló tavak helyét mutatja be. Egy éve történt a spanyolországi katasztrofális környezetszeny- nyezés, amikor egy átszakadt gát miatt több millió köbméter mérgező anyag árasztott el egy vizes élőhelyet. A WWF - tudtuk meg budapesti képviseletén - az érintett EU-tagországoktól kö­vetel sürgős intézkedéseket - a körbe azonban várhatóan néhány éven belül hazánk is beletartozhat. Denevérembléma a tanösvényen ABALIGET Az eddig meglévő kettő mel­lett újabb tanösvényt alakí­tott ki a Duna-Dráva Nem­zeti Park Igazgatóság. Aba- liget környékén 12 állomás várja a természetkedvelőket. A korábban működő Vár-völ­gyi tanösvény a Mecsek válto­zatos geológiai felépítését mu­tatja be, s hasonló a feladata a Jakab-hegyinek is. Az Abali- geten tavasszal kialakított tan­ösvény segít megismerni a te­rületre jellemző karsztosodást, az erdők természetes felújulá- sát, az eróziós jelenségeket, a talaj, az erdő, a rétek és a víz­partok élővilágát. A sétát se­gítő tájékoz­tató füzet alapján a tu- ristaút-jel- zésként fel­festett dene­véremblémát követve a tanösvény 12 állomásán ismerkedhet­nek a kirán­dulók a táj természeti ér­tékeivel. A 12 állomásos nagykör hossza 5, a közepes 3, a kiskör 2 ki­lométer. Abaligeti tanösvény Állomások 1. AbaHgali-baóarig 2. Természetes telújulós 3. Erózió 4. Karsztosodás 5 A talaj 6. Mikroklíma*zobáció 7. Tájidegen fafajok 8. Füves élőhelyek, gyepek 9. A táj 10. Szukcesszió 11. Vizes élőhely 12. Mesterséges tavak BUDAPEST Üres ugyan a KAC (Környe­zetvédelmi Alap Célelőirány­zat) kasszája, ám elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében lehet a legtöbb pénzért pályázni. A rendelkezésre álló keret 40 százalékát szeretnék erre a célra fordítani. A pályázati fel­tételek már megjelentek a Kör­nyezetvédelmi értesítőben. A pályázatokat szeptember 15-éig lehet beadni, A támogatás iránti kérelmek előtt azonban eddig is nyitott volt a kapu. Az április 15-éig benyújtott munkákat május 30- áig, az április 30-áig beküldött pályázatokat augusztus 31-éig bírálja el a tárcaközi bizottság. » » I 4 A KAC segít - ha tud A szeptember 15-éig beérkező kérelmek elbírálási határideje november 30. A KAC a Központi Környe­zetvédelmi Alap (KAK) „utódja”. A KAC idén rendel­kezésre álló teljes keretösszegét lekötik a korábban elfogadott támogatási igények. Bár az alap bevétele különböző forrásokból több mint 28 milliárd forint le­het, a kötelezettségek erre az évre már csaknem 32 milliárdot jelentenek. Ez azt eredményezi, hogy a KAC-cal szembeni igé­nyek meghaladják a bevételét. Ezzel együtt is érdemes azon­ban pályázni, mert előfordulhat már megkötött szerződésektől visszalépés és ezzel pénz sza­badulhat fel. A vízvédelem mellett lehető­ség van például zajvédelmi pá­lyázatokra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom