Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-20 / 137. szám
1999. május 20., csütörtök Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Felvilágosító program. Az ÁNTSZ országos felvilágosító programot indít, közösen a Higiénés Tanácsadó Szolgálattal. Elsősorban a családokhoz szeretnének szólni, hogy az alapvető háztartási higiéniai szabályokat jobban betartsák. A szolgálat díjmentesen hívható a 06-80-200-016-os telefonszámon. Kerékpárosok vetélkedője. A rendőrség és egy közalapítvány szervezésében lesz május 22-én, szombaton a pécsi Melinda szabadidő parkban kerékpáros-vetélkedő. A rendezők a biciklivel érkezőket várják. (cs) Állatvédelmi kampány Ötletpályázatot hirdetett az Ökotárs Alapítvány, űj szerű állatvédelmi program megfogalmazására, civil szervezetek és magánszemélyek számára. A sikerre számító munkának többek között nagy figyelmet kell szentelniük a hosszú távú hatásokra, s erősítik a lakosság bevonását a gondok megoldásába. Természetesen figyelembe kel vennie a társadalmi, gazdasági, környezeti hatásokat is. A határidő 22-én, szombaton jár le. Érdeklődni Farkas Istvánnál lehet még a budapesti 209-5624-es telefonon. Magyarhertelenden a helyi önkormányzat körzeti szeméttelepet alakított ki, együttműködve több szomszédos településsel. A lerakóhelyen elkülönítve tárolják a lakossági és az egyéb hulladékokat, elsősorban a talaj és a vízadó rétegek védelmét szolgálva. (cs) Tófű színes almafái. A nyugdíjas Till Gyula hobbikertészetének egyik érdekessége az az almafa, amely különböző ágain más színű termést hoz. Az idős ember vadalanyokat használ, most meggyel kísérletezik, (cs) Környezet- Es Természetvédelem Dünántúli Napló 11 A természetvédelem ősatyja „Hívei azonban nem vették jó néven, hogy papjuk madarakat nyúz, azért iparkodtak őt állásából eltávolítani, ami sikerült is” - írja a Révai Lexikon Petényi János Salamonról, az európai természetvédelem egyik megalapozójáról. BEREMEND Teljességgel újszerű és szokatlan lehetett a XIX. század elején állatvédő egyesületet alapítani. A kezdeményezés az evangélikus teológiai kurzust Bécsben elvégző, majd Cinko- tára kerülő lelkésztől, a mára méltatlanul háttérbe szorult Petényi János Salamontól származott. Az „Állatkínzásirtó Társulat” Európában akkor példa nélküli volt. Nevezik Perényit a XIX. század első fele talán legnamenden. Itteni kutatásai any- nyira alaposak voltak, hogy ezzel hívta életre a kontinensen a korszerű negyed- időszak-ta- nulmányozás alapjait. Be- remenden állandó őslénytani múzeumot hoztak létre emlékére, de kevés helyen éltek ezzel a gesztussal. Sokkal ismertebb a neves tanítvány, Herman Ottó. Perényi később a Nemzeti Petényi főbb munkáiból # Értekezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől Magyarországon (1843), A honi madártan új gyarapodásáról (1841-45), Erdély állattani tekintetben (1846), # A kakukkról (1850) # Herman Ottó 1891-ben jelentetett meg egy nagy munkát Petényi J. S. címen volt mesteréről. A beremendi gyűjtemény egy részlete FOTÓ: MÜLLER A. gyobb polihisztorának is. Az 1799-ben született pap foglalkozott többek között madarakkal, emlősökkel, őslénytannal. Ez utóbbi kapcsán járt BereMúzeum konzervátora lett, lerakta az intézmény őslénytani és madártani gyűjteményének alapjait. Fiatalon, 56 éves korában halt meg. Emlékét a „Beszélő Kövek Alapítvány” is őrzi, amely győri székhelyű, de van képviselete - Pongrácz László (kis képünkön) - Beremenden is. Mint elmondta, a nagy tudós születésének 200, évfordulójára készülnek. Az évfordulóhoz kötődő rendezvények július 30- augusztus 10. között lesznek. A szervezésbe, a részvételbe szeretnék bevonni Petényi munkásságával, életével érintett ön- kormányzatokat, közöttük a be- remendit is. A csatlakozásra invitáló körlevelet aláírta Heindl József polgármester is. A program egyébként gazdag lesz és a tervek szerint Petényi életének főbb állomásai lesznek a helyszínek. Előzetes egyelőre az elképzelés, hogy a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával reprint formában kiadják a természettudósról szóló - ugyancsak az Akadémiától 1864-ben megjelentetett - „ Petényi János Hátrahagyott Munkái” című kötetet. A bányák kószáló vizei Amikor a Baranya Megyei Közgyűlés legutóbb a bányakárok felszámolásának figyelemmel kíséréséről döntött, az előterjesztés külön fejezetet szentelt a bányavizeknek. esi önkormányzat felé is a szabolcsi vizesedési problémák közös érdekeken alapuló megoldását. BARANYAI KORKÉP Nagy mennyiségről van szó, csak példaként: a pécsi, vasasi, szászvári bányamezők felhagyása miatt évi közel 1,5 millió köbméter kiszivattyúzása maradt el. Pécsszabolcson már megjelentek a panaszok a talajvíz szintjének emelkedése miatt. A vizsgálatok a bányavíz- feltöltődés közvetlen hatását kizárták. Nem lehetett azonban figyelmen kívül hagyni a Sza- bolcs-légaknán korábban kiemelt víz felszínre hozásának megszűnését. Ezmellett számos egyéb körülmény - például a szennyvízhálózat hiánya - is okozója lehet az épületkárosodásoknak. A Mecseki Bánya- vagyon-hasz- nosító Rt. megkezdte egy regionális víztelenítési rendszer kialakítását. Ez- a kártérítésekkel együtt- 15 millió forint körüli összegbe kerül. Kezdeményezték a péaSsrefes Európai Nemzeti Parkok napja: május 25. BARANYAI KORKÉP Magyarország idén először csatlakozik a kezdeményezéshez, és a környezetvédelmi miniszter rendelete alapján az Európai Nemzeti Parkok napján nyílt rendezvényekkel várja az érdeklődőket többek között a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is. A kezdeményezés összecseng a hivatásos természetvédők tapasztalataival: egyre többen kémek engedélyt a védett területek látogatására. A szakemberek elsőrendű célja, hogy ezt az érdeklődést mederben tartsák, s szervezett ökoturisztikai rendszer keretében tegyék lehetővé a természeti értékek látogatható- ságát. Mindezt most már pénzpályázatukkal. Május 25- én a DDNP ritka és szép értékeire kíváncsiakat a barcsi tájegység vezetője, Fenyősi László várja a darányi parkerdő parkolójában. (Ez mindössze 2 kilométerre van a 6-os főúton a településtől.) A találkozó 10 órakor lesz, s követi egy kétórás terepi program. Ugyancsak Darányban, a Polgármesteri Hivatal dísztermében lesz egy, a DDNP természeti értékeit bemutató diaképes, videófilmes előadás, 15 órától. Az Európai Nemzeti Parkok napja ünnepélyes záróprogramja a DDNPI pécsi, Tettye tér 8. szám alatti Oktatási Központjában lesz 16 A Pintér-kerti Arborétumot is érdemes lesz megnézni ügyi háttérre is támaszkodva szervezhetik, mert - kaptuk a tájékoztatást dr. Iványi Ildikótól (kis képünkön), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjétől - a kistérségek eredményes ösz- szefogása révén erre a célra csaknem 11 milliós Phare- támogatást nyertek az egyik órakor, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium természet- ismereti szakkörének közreműködésével. A nyílt napon a DDNPI kezelésében lévő Mohácsi Történelmi Emlékhely és a tettyei Pintér-kerti Arborétum 9-16 óra között ingyenesen látogatható. A WWF és a mérgező ércek Pécs egyelőre nem szerepel a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) április közepén kiadott listáján. A WWF ebben a felsorolásban az ércbányászatból származó mérgező hulladékok tárolására szolgáló tavak helyét mutatja be. Egy éve történt a spanyolországi katasztrofális környezetszeny- nyezés, amikor egy átszakadt gát miatt több millió köbméter mérgező anyag árasztott el egy vizes élőhelyet. A WWF - tudtuk meg budapesti képviseletén - az érintett EU-tagországoktól követel sürgős intézkedéseket - a körbe azonban várhatóan néhány éven belül hazánk is beletartozhat. Denevérembléma a tanösvényen ABALIGET Az eddig meglévő kettő mellett újabb tanösvényt alakított ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Aba- liget környékén 12 állomás várja a természetkedvelőket. A korábban működő Vár-völgyi tanösvény a Mecsek változatos geológiai felépítését mutatja be, s hasonló a feladata a Jakab-hegyinek is. Az Abali- geten tavasszal kialakított tanösvény segít megismerni a területre jellemző karsztosodást, az erdők természetes felújulá- sát, az eróziós jelenségeket, a talaj, az erdő, a rétek és a vízpartok élővilágát. A sétát segítő tájékoztató füzet alapján a tu- ristaút-jel- zésként felfestett denevéremblémát követve a tanösvény 12 állomásán ismerkedhetnek a kirándulók a táj természeti értékeivel. A 12 állomásos nagykör hossza 5, a közepes 3, a kiskör 2 kilométer. Abaligeti tanösvény Állomások 1. AbaHgali-baóarig 2. Természetes telújulós 3. Erózió 4. Karsztosodás 5 A talaj 6. Mikroklíma*zobáció 7. Tájidegen fafajok 8. Füves élőhelyek, gyepek 9. A táj 10. Szukcesszió 11. Vizes élőhely 12. Mesterséges tavak BUDAPEST Üres ugyan a KAC (Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat) kasszája, ám elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében lehet a legtöbb pénzért pályázni. A rendelkezésre álló keret 40 százalékát szeretnék erre a célra fordítani. A pályázati feltételek már megjelentek a Környezetvédelmi értesítőben. A pályázatokat szeptember 15-éig lehet beadni, A támogatás iránti kérelmek előtt azonban eddig is nyitott volt a kapu. Az április 15-éig benyújtott munkákat május 30- áig, az április 30-áig beküldött pályázatokat augusztus 31-éig bírálja el a tárcaközi bizottság. » » I 4 A KAC segít - ha tud A szeptember 15-éig beérkező kérelmek elbírálási határideje november 30. A KAC a Központi Környezetvédelmi Alap (KAK) „utódja”. A KAC idén rendelkezésre álló teljes keretösszegét lekötik a korábban elfogadott támogatási igények. Bár az alap bevétele különböző forrásokból több mint 28 milliárd forint lehet, a kötelezettségek erre az évre már csaknem 32 milliárdot jelentenek. Ez azt eredményezi, hogy a KAC-cal szembeni igények meghaladják a bevételét. Ezzel együtt is érdemes azonban pályázni, mert előfordulhat már megkötött szerződésektől visszalépés és ezzel pénz szabadulhat fel. A vízvédelem mellett lehetőség van például zajvédelmi pályázatokra is.