Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-11 / 128. szám

Az ENSZ szakosodott szervezete, az UNESCO június végén öt napon át Budapesten rendezi meg a Tudomány Világkonferen­ciáját, amelyhez hasonló eddig még soha nem volt. A konferen­cia jelentőségéről, zárónyilatkozata tervezetének vitatott pont- J jairól kérdeztük három szakterület három pécsi tudósát. A megye legszebb fás legelője Molványnál FOTÓK: w. T. A nyár nagy magyar eseményé­ről olyanokkal beszélgettünk, akik a Pécsi Akadémia Bizott­ság elnökségében a tudomány szervezésében is vezető szere­pet töltenek be. Dr. Tigyi József akadémikus, 1 biofizikus (első kis képen), a Pécsi Akadémia Bizottság el­nöke:- Hatalmas propagandisz- tikus lehető­ség az ország számára ez a konferencia. Magyaror­szágnak ki­magaslóan jó a tudományos reputációja. Ezt a statisztikai adatok is mutatják: a magyar tudósokra eső tudo­mányos produkciók száma jobb, mint bárhol másutt. Leg­inkább Svájc jár a közelünkben. ■ Egyébként én 76 országban jár­tam már és ezt a kedvező meg­ítélést lépten nyomon tapasz­talhattam. A konferencia meg­rendezése is a magyar tudo­mány elismerése, hiszen, több mint tíz ország versengett érte. A tudomány feladataitól, a ku­tatásokkal szembeni elvárások­ról szól, és a fő irányokat tűzi ki a következő évszázadra. Két­ezer tudós részvételével tervez­ték, de máris legalább ezerrel jobbén szeretnének eljönni. p* I * - Milyen alaphelyzetből származnak ezek a feladatok és irányok? — A tudósok rájöttek arra, f hogy a Föld kicsi a lakossághoz képest, mert nem gondoltunk arra, hogy ilyen mértékben és ilyen területi megoszlásban nö­vekszik majd a népesség. De arra sem, hogy ilyen mértékben fogja szennyezni a Föld légkö­rét, talaját, vizeit az emberiség. A tudomány és az emberiség legnagyobb problémája és fel­adata az ezredfordulón a kör­nyezet legtágabban vett vé­delme a Föld jövője érdekében. Az ICSU a világ legnagyobb tudományos programját, a Nemzetközi Geoszféra-Bio- szféra Programot 14 évvel ez­előtt indította el. Ma a globális felmelegedés, az üvegházhatás és hasonló veszélyek tudomá­nyosan jól megkutatott és az egész Földre vonatkozóan még kezelhető problémák. A pontos mérések és a tudomány által ja­vasolt intézkedések nélkül azonban nem lehet megőrizni a Földet az emberi lét számára el­fogadható formában.-Jut-e valami szerep Pécs­nek a világkonferenciából?- A záró deklaráció terveze­tét mindegyik területi akadé­miai bizottság megtárgyalja. Velem együtt több pécsi aka­démikus is részt vesz a konfe­rencia nemzeti előkészítő bi­zottságának munkájában. A vi­lágkonferencia június 26-tól jú­lius 1-jéig tart. Előtte lesznek tudományos filmfesztiválok, utána pedig szatellita, csatla­kozó konferenciák. Pécsi hely­színnel kettőt terveztek. Az egyik témája a biológiai rend­szerek regulációja lesz, a másik Dél-Dunántúl természeti és épí­tett környezetének értékeivel foglalkozik. Ám lehet, hogy lesz még más is.-A zárónyilatkozat terveze­tének vitájában javasolta: a tu­dósok küzdjenek az áltudomá­nyok ellen.- Ez nagyon nagy gond. A tisztességes tudós keményen dolgozik, kevés ideje marad a tudományának nép­szerűsítésére és a nagyközönség felvi­lágosítására. Az ál­tudományosok nem bizonyított tények­kel operálnak. Nincs gátlásuk, hogy a va­lóságot egy kicsit megtoldják. Az igazi tudósnak nem fér rá a képére, hogy akkor is meg­mondja, mi a pers­pektívája a kutatási eredményének, ha nem biztos benne. Az áltudósoknak nincsenek ilyen er­kölcsi gátlásaik. Ki­használják azokat a területeket a nyomu­lásra, amelyeken még a tudomány nem tudott kellően előre haladni. A propa­gandájuk céljára nem hagyják ki azokat a támadási felületeket sem, amikor az üzleti és politi­kai körök az igazi tudomány eredményeit a saját hasznukra, az emberiség kárára alkalmaz­zák, és ezzel rontják a tudo­mány tekintélyét. Egy tudós nem rohan nyilatkozni a sajtó­nak, ha nem tud valami szenzá­ciósat mondani. Az áltudós minden további nélkül el tudja adni a hamis áruját, mert más etikai normákat követ. Goethé­nek van erről egy nagy mon­dása: „Az igaz szavak nem szé­pek, a szép szavak nem iga­zak.” Az áltudósok ezt a mon­dást a fonákjáról alkalmazzák. Ám kétséges, hogy az áltudo­mányok, a nem bizonyítható hiedelmek ballasztjával vajon a szükséges gyorsasággal tud-e előre haladni az emberiség. Dr. Tóth József (máso­dik kis képen) földrajztudós, a JPTE rek­tora:- A válasz­tás nagyon jó taktika az UNESCO ré­széről, hogy nem valamelyik tudományos nagyhatalom terü­letén hívta össze a tudomány első világkonferenciáját, és nem is egy csóró államban, ha­nem keresett egy kicsi országot, amely e két véglet között van, és amelynek a tudományos tel­jesítménye tiszteletre méltó. A konferencia zárónyilatkozatára való hivatkozások Magyaror­szág számára évekig jelenlétet garantál a tudomány berkeiben. A konferencia, illetve a zá­ródokumentuma hangsúlyozot­tan a világ tudományossága ne­vében szól. Ám tudomásul kell vennünk, hogy a világ tudomá­nyosságának igen nagy aránya a legfejlettebb országokban jön létre. Á tudományos célú ráfor­dítások túlnyomó része onnan származik és ott is használják fel azokat. A tudományos eredmények zöme ott születik, és ott is hasznosulnak először. Tehát hiába akarunk az ossz tu­dományosság nevében szólni, elsősorban a modem, a poszt- indusztriális társadalmak tu­dományossága nevében szó­lunk. Az „elsősorban” 95 száza­lékot jelent. A világnak óriási népességű területein - India, Indokína, Kína, Afrika sok ré­szén - az emberek azt sem tud­ják, mi újság a világban. A mo­dem tudomány el sem jut hoz­zájuk, vagy csak forgácsok­ként, a civilizációs hulladékok­ban. Amikor a tudomány 21. századi, vagy harmadik évez­redi nagy kihívásaira adandó válaszokat fogalmazzuk meg, akkor azok igazából a 95 száza­léknak szólnak. Ez viszont a vi­lág népességének csak egyhar- mada. És a kétharmadnak nem mondtunk semmit.- Az agyelszívás témaköré­ben javasolta megváltoztatni a nyilatkozat szövegét. Miért?-Az a cél a nyilatkozatter­vezetben, hogy az „agyelszívás csökkentése”, sőt a „folyamat visszafordítása”, illúzió, illetve abszurd. Olyan, mintha valaki azért imádkozna, hogy a gravi­táció csökkenjen, szűnjön meg vagy éppenséggel forduljon vissza. Ilyen nincs. Amíg mindaz, amit a 95 százalékról mondtam, fönnáll, megmarad az agyelszívás, és az iránya is.- Van-e olyan, amit hiányol a világkonferencia dokumen­tumaiból?- Nagyon időszerű volt, hogy legyen egy világkonferencia a tu­dományról is. Ám sú­lyos gondjaim is van­nak vele, illetve a ter­vezett zárónyilatkoza­tával. Általánosan az, hogy végre meg kel­lene határozni a tudo­mányt. Mert, ha abból a kétharmadrésznyi emberiségből, amelyre a tudományos kapacitás 5 százaléka a jellemző, megtaní­tunk ími-olvasni vala­kit, akkor neki a tu­domány nagyobb és fontosabb dózisát ad­juk át, mint amikor a számítógép használa­tára képezünk ki egy ifjat valamelyik fejlett ország­ban. Az elmaradott részeken a primitív változtatásoknak is nagyobb a hatásuk, mint nálunk egy tudományos intézmény lé­tesítésének. Ám a deklaráció­tervezet csak az intézményesült tudományról beszél. Hiányzik belőle az ismeretterjesztés. Dr. Komlósi Sándor (harma­dik kis képen) matematikus, a JPTE Közgazdasági Kar egye­temi tanára:-Az, hogy a világ tudósai összejönnek glóbuszunk aktuá­lis problémáit feltárni, az ön­magára a tudományra is ráirá­nyítja a figyelmet. Mivel Ma­gyarország a rendező, a magyar tudományra átlagon felül több fény esik majd. Ám amikor a világ tudós társadalma a társa­dalom egészéhez akar fordulni azzal, hogy miként látja az egész kapcsolatrendszer-prob­lémát, akkor ezt nagyon óvato­san kell csinálni. A tudomány jelenlévő embereinek nem sza­bad csak azt hajtogatni, hogy milyen fontos a tudomány, mennyire rajta múlik a társada­lom fejlődése, és ebből faka­dóan mindenkinek be kell lát­nia, hogy erre a célra sokkal több pénzt kell adni. Ezen a régi beidegződésen túl kell lépni, ha valóban a magunk ol­dalára akarjuk állítani a tár­sadalom egé­szét. Ki kell szélesíteni a a párbeszédet. Bővíteni kell azt a részét, amelyben megmutatjuk, hogy mit csinálunk, miért csi­náljuk és mi az eredménye. Vagyis az eddiginél sokkal erő­teljesebb PR-munka kell. A médiában sokkal több alkalmat kell teremteni arra, hogy szól­junk a társadalomnak magunk­ról. Hogy elmondjuk: igenis hasznosak vagyunk és tudunk mit csinálni a pénzével.- Az On szakterülete épp eléggé elvont, hogy az efféle hasznosságot könnyű legyen megmutatni.- A tiszta matematika ideig- óráig valóban el tud lenni külö­nösebb társadalmi odafigyelés nélkül is. A matematikus ma­gára zárhatja az ajtót, és kivon­hatja magát a világból, mégis alkothat olyant, amelynek a ha­tása évszázadokra szól. Ám az alkalmazott matematika - pél­dául az operáció-kutatás, ami­vel foglalkozom - már nem ad erre lehetőséget. Az már a tár­sadalom által felvetett igé­nyekre, kérdésekre ad válaszo­kat sajátos eszköztárával. Ezért fontos, hogy beszélő, sőt jó vi­szonyban legyen a társadalom azon szintjeivel, akiktől az im­pulzusokat, felkéréseket kapja.-At kell-e értékelni az alap­kutatások függetlenségét és je­lentőségét?- Minden tudománynak több rétege van. Én is azt vallom, hogy alaptudományt nem sza­bad alárendelni alkalmazási cé­loknak. Az alaptudomány ak­kor tud fejlődni, ha nagyon nagy mozgásteret és alkotói szabadságot biztosítanak a mű­velőinek, és természetesen en­nek megfelelő anyagi ellátást. Ám az alapkutatás csak akkor kamatozik a társadalom szá­mára, ha szoros kapcsolatban van az alkalmazott tudomá­nyokkal, amelyek demonstrálni tudják a társadalomnak, hogy nem hiábavaló dolgokra köl­tötte a pénzét. A tudomány ak­kor tud még hatékonyabban dolgozni, ha ezekre a szempon­tokra figyel. Hiszen soha nincs a társadalomnak elegendő pénze az alapkutatásokra. Ezért fontos, hogy az eredményeket azonnal megismerhesse. Az utóbbi két évtizedben a tudományoknak a környezet minőségével kapcsolatos vonu­lata áll az érdeklődés homlokte­rében. Ám ezt az igényt sokféle alkalmazott tudomány elégíti ki. A prioritásokat a társadalom határozza meg a szükségletei szerint. A tudományt azonban nem kell ettől félteni: nagyon sok ember elkötelezett iránta. Dunai Imre Pécs belvárosa is gazdag építészeti emlékekben % hetedik oldal holnap Riport A Névtelen Alkoholisták Pécsett három csoport is működik azoknak, akik megelégelték saját alkoholizmusukat. Az ünnepelt, Kati három éve nem iszik, ezért a torta az égő gyertyákkal. Elfújja, majd feláll és beszélni kezd. Portré Dr. Kustrajózsef rendőr alezredes 1971-ben kezdte a pályát. Az eltelt majd három évtized alatt végigszolgálta Somogy, Tolna és Baranya megyét. Május l-jével szigetvári kapitányból lépett elő somogyi megbízott rendőrfőnökké. Portré A Harmadkortól Kossuthig A Harmadkor, a Nappali Ház, a Pompei és az Átváltozások című rangos irodalmi lapok alapítója. Az egyszemélyes Ta­nulmány Kiadó létrehozója, melynek köteteit a felsőoktatás in­tézményeiben tankönyvként használják.- Történelem szakon végeztél, mégis irodalmi lapokat hoztál létre.- Szegeden állandóan bu­kásra álltam nyelvészetből, de tekintettel arra, hogy működött egyfajta Horger Antal-komple­xus, nem mertek kirúgni. Ez kellemetlen volt, ezért leadtam a magyart, de kitaláltak nekem helyette egy C-szakot, a 19. századi magyar irodalomtörté­netet, s ebből is diplomáztam. Voltaképpen ez volt az első alapítás, ami a nevemhez fűz­hető, hiszen a szak megmaradt, sőt később tanítottam is ott. A Harmadkon egyetemi éveim alatt hoztam létre, országos irodalmi, kritikai lap volt, me­lyet Balassa Péter a Med­1993-ban az Átváltozások. De én csupán az anyagi alapok megteremtésében, a szerkesztők kiválasztásában vettem részt, a tényleges szerkesztésben nem. Részint azért, mert időközben átalakult az érdeklődésem, ré­szint pedig riasztott az üzemsze­rűség. Egy szerkesztőnek nin­Jelenkorban, az Évben és a BUKSZ- ban.-A könyvkiadás?- Sok energiát emészt föl, s némileg folytatása a JAK-füze- teknek, amelyeket néhány évi szünet után élesztettem újjá, s egy évig szerkesztettem. A Tanulmány Kiadó a politikával kapcsolatos kulcsfogalmakra- A rend­szerváltás alatti lapalapítási hullám folyóirata volt a Nap­pali Ház és a Pompei, majd csenek saját szellemi teljesítmé­nyei a lapján kívül. Inkább taní­tok, s publikálok a Holmiban, a vetánc mel- Takáts József 1962-ben született Endrődön.- 1988-ban végez a irányuló köny­lett a legjobb József Attila Tudományegyetem történelem szakán. 1988-90-ben a veket jelentet folyóiratnak Jelenkor szerkesztője. Ma 19. századi és mai magyar irodalmat meg, eddig egy tartott. tanít a JPTE-n, a Budapesti Média Intézetben pedig modern-És a magyar politikai gondolkodástörténetet. Nős, egy gyermeke van. többi? .....—1. m -_—— tu catnyit.- Várhatóak még alapítások?- Engem ma a tudományágaim kérdései iz­gatnak, érdeklődésem eleve in­terdiszciplináris, ez legalább akkora szellemi kaland, mint a korábbiak, s talán igazolódik, hogy érdemes volt abbahagyni a gründolásokat.- Tanítasz média szakoso­kat. Mik a tapasztalataid?- A mentő kérdésem ez: ki­nek volt szakálla, Kossuthnak vagy Széchenyinek? Ritkán születik az a válasz, hogy mindkettőnek. Cseri László Az első Tudomány Világkonferenciájának Magyarország lesz a házigazdája Földünk jövője és az agyelszívás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom