Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-07 / 124. szám

2 Dunántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1999. május 7., péntek Clinton üdvözölné az orosz részvételt a nemzetközi erők soraiban Elvi megállapodás Bonnban A „nyolcak” elvi megállapodásra jutottak, hogy Koszovóban hatékony polgári és biztonsági nemzetközi erőket kell felállí­tani az ENSZ égisze alatt. Az orosz külügyminiszter szóvivője bejelentette: „Megegyeztünk egy közös stratégiában.” A hét ipari hatalom és Oroszor­szág külügyminisztereinek, va­lamint az Európai Unió külügyi biztosának tanácskozásán az volt a cél, hogy lerakják egy ENSZ-határozatra támaszkodó koszovói béketerv alapjait. Igor Ivanov orosz és Madeleine Alb­right amerikai külügyminiszter külön is megbeszélést folytatott a koszovói konfliktus politikai megoldásáról. A Németországban tartóz­kodó amerikai elnök csütörtö­kön úgy nyilatkozott: üdvö­zölné az orosz részvételt a Ko­szovóba küldendő nemzetközi erőben. Bili Clinton, aki az Európában állomásozó, a jugo­szláviai bevetésekben részt vevő amerikai csapatokat szem­léli meg, Gerhard Schröder kancellárral folytatott megbe­széléseit követően Frankfurtba érkezett. A gépből kiszállva az ameri­kai elnök azt hangoztatta, hogy a nemzetközi erőknek az észak­atlanti szövetségre kell épül­niük. „Ha azonban ez olyan nemzetközi erő, amelynek mag­ját a NATO adja, de más orszá­gok is részt vesznek benne, ak­kor üdvözölném abban Orosz­ország jelenlétét” -jelentette ki az elnök a nagy rádió- és tévé- társaságok tudósítói előtt. A külügyminiszterek és a brüsszeli biztos fotó: feb/reuters A koszovói albánok vezetője Ibrahim Rugóvá nem hozott magával semmi­féle saját béketervet Rómába, sem üzenetet Milosevicstől - írták az olasz lapok, amelyek megpróbáltak információkat szerezni a mér­sékelt albán vezető és Massimo D’Alema olasz kormányfő, illetve Lamberto Dini külügymi­niszter szerda esti megbeszéléséről. Olasz kormánykörökben úgy látják, hogy az erő­szakmentességet hirdető koszovói albán vezető Rómába érkezése új reményt ígér a válság meg­oldódására. Ibrahim Rugóvá a nyilvánosság előtt még nem nyilatkozott, de tárgyalópartnereinek azt mondta, hogy szabad emberként érkezett az olasz fővárosba. Mivel hazáját kiürítették és fel­perzselték, nem látta értelmét annak, hogy Pristi- nában maradjon. Ő maga közölte, hogy béketerv vagy üzenet nélkül jött. Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök kedd este személyesen tájékoztatta telefonon Lam­berto Dini olasz külügyminisztert arról, hogy Rugóvá, akit sokan a túszának tartottak, szaba­don távozhat Jugoszláviából. Az olasz kormány a légierő egy Falcon típusú repülőgépét küldte Ib­rahim Rugováért és 11 családtagjáért Szkopjéba, ahova gépkocsin távoztak Pristinából. A függet­lenségpárti, de a szerb hatalmi szervekkel szem­váratlanul Rómába érkezett Rugovát fogadta D’Alema fotó: feb/reuters * ben békés ellenállást hirdető politikus a NATO- csapások kezdete, március 24. óta most először hagyta el Jugoszláviát. A tiranai kormány albániai látogatásra hívja meg Ibrahim Rugovát és családját, hogy a mér­sékelt koszovói albán vezető elmagyarázza, mi is történt valójában vele és körülötte - közölte Misa Ulqini albán tájékoztatási miniszter. Tirana a szakadár koszovói albán mozgalom politikai és katonai szárnyának egyesítésére törekszik. A B2-es hadászati bombázók bevetéseinek mérlege A NATO-légitámadásokban bevetett hat B2-es „Lopakodó” hadászati bombázó mintegy 500 tonna műholdvezérlésű bom­bát dobott le jugoszláv célpontokra, példátlan pontossággal. A denevérszárnyú B2-esek, amelyek a jugoszláviai hadmű­veletben estek át a tűzkereszt­ségen, szinte naponta indulnak bevetésre a Missouri államban fekvő Whiteman légi támasz­pontról, és már több mint öt­száz 907 kilogrammos bombát dobtak le, elenyésző hibaszáza­lékkal. A Lopakodók mind­egyike 16 pontosan célba ta­láló, úgynevezett JDAM (Joint Direct Attack Munitions) bom­bát visz, amely egy műholdas navigációs rendszer jelzései se­gítségével éjjel-nappal, bármi­lyen időjárási viszonyok között célra vezethető, akkor is, ami­kor a lézervezérlésű bombák már nem használhatók. A B2-es egyesíti az észrevét­len suhanást, a nagy hatótávol­ságot, a nagy hasznosteher­szállítást és a lövedékek pontos célba találását. A 2,2 milliárd dolláros gépek az amerikai hadsereg legdrágább „fegyve­rei”, amelyekből csak 21-et vá­sároltak, és eddig mindössze ki­lencet állított rendszerbe. A ju­goszláviai bevetésekben részt vevő Lopakodók összesen 33 órát repülnek oda-vissza, üzemanyag-feltöltésüket a le­vegőben végzik. A Pentagon bejelentette: B52-es nehézbombázók szer­dára virradóra jugoszláv csapa­tokat támadtak Koszovóban. A gépek már a második egymást követő napon vettek részt beve­tésben, előző éjszaka egy repü­lőteret bombáztak. Washing­tonban a támadások részleteit nem hozták nyilvánosságra. Tegnapra virradóra több mint hétszáz légi támadást irányoz­tak elő, de a rossz időjárás miatt számukat csökkenteni kellett. _____________________Hírhatter_____________________ „F élig tagság” a NATO-ban? Ritkán fordul elő, hogy egy, a budapesti parla­mentben beterjesztett javaslat élénk nyugati visszhangot váltson ki. Az a kezdeményezés azonban, amellyel az MSZP a NATO légtér- és reptérhasználatának „korlátlan” mivoltát igyekeznék módosítani, bizony némi meglepe­tést keltett Brüsszelben. Hasonlóképp az épp Bonnba látogató MSZP-elnök is beható firta­tásra számíthatott ez ügyben: noha Kovács László elsősorban az Európai Unió integrációs folyamatáról, az MSZP-SPD kapcsolatokról tárgyalt vendéglátóival, nyilván a koszovói kérdéskört sem kerülhette ki. A sajtóvisszhang meglehetősen vegyes volt; egyes lapok vissza­kozásként, fordulatként értékelték az MSZP in­dítványát, amely végső soron egyfajta „félig tagsághoz" vezethetne, s a NATO-központban is bizonyos értetlenséggel követik az eddigi hatpárti egyetértés megbomlását. Az MSZP - hangsúlyozta Bonnban újra Ko­vács - nem kívánja visszafogni az atlanti szö­vetség erőfeszítéseiből vállalt magyar részese­dés mértékét, csak azt igyekszik megakadá­lyozni, hogy magyarföldről, magyar repterek­ről induljanak a NATO támadó műveletei. A háború logikája azonban kemény és könyörte­len. Ha a NATO el akarja kerülni a szárazföldi harcok beindítását, aligha marad más lehető­ség, mint a légi csapások fokozása. Más kérdés, hogy magyar szempontból alapos indok van az aktívabb szerepvállalástól való tartózkodásra: a vajdasági magyar kisebbség védelme. Azt ugyanis a bonni vagy brüsszeli bírálók sem ta­gadhatják, hogy az ottani magyarság az egyet­len olyan kisebbség Jugoszláviában, amelynek eddig nem kellett módszeres üldözéstől vagy el­űzéstől szenvednie, s alapvető érdek, hogy ez a jövőben se változzék. Szondy Gábor Európa Budapesten ünnepel Ötvenesztendős földrészünk legrégibb integrációs szervezete Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése irodájának zárt ülésével csütörtök délután megkezdődött a szervezet fenn­állásának 50. évfordulója alkalmából megrendezett kétnapos budapesti rendezvénysorozat. A zárt ülést követően Göncz Árpád köztársasági elnök fo­gadta a delegációvezetőket, majd ünnepi ülésre került sor a Parlament Kongresszusi ter­mében. Az ünnepi ülés meg­nyitóbeszédét Áder János ház­elnök tartotta. Az Európa Tanács soros el­nöki tisztét adó Magyarország nevében Orbán Viktor minisz­terelnök köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, majd fel­szólalt Lord Russell-Johnston, a földrész legrégebbi integrá­ciós szervezete parlamenti közgyűlésének elnöke, Knut Vollebaek norvég külügymi­niszter, az EBESZ soros el­nöke, valamint Daniel Tarschys, a nemrégiben föl­vett Grúziával együtt immár 41 tagországot számláló Európa Tanács főtitkára. * Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának budapesti ülése előtt Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke nyilatkozatban üdvözölte az ötvenedik évfor­dulóját ünneplő Európa Taná­csot - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Nyilatkozatában Knut Vol­lebaek hangsúlyozza, hogy a szervezet a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jo­gok tiszteletben tartása terén tett erőfeszítéseivel komoly mértékben járult hozzá a ma Európájának létrejöttéhez. A szervezet tíz éve megkezdő­dött keleti bővítése pedig, amelynek nyitányaként ha­zánkat vették fel először új tagnak, elősegítette a konti­nens megosztottságának fel­számolását. — Az EBESZ által is elsőd­legesnek tartott alapértékek Koszovóban bekövetkezett durva megsértése még fonto­sabbá teszi a két szervezet kö­zös fellépését - áll a nyilatko­zatban, amely külön hangsú­lyozza annak fontosságát, hogy létrejön az emberi jogok biztosának intézménye. Hor­váth Gábor ehhez hozzáfűzte, hogy a most záruló soros ma­gyar elnökség eredményesnek és fontosnak tartja a két szer­vezet együttműködését. lonim SS} I t mu\sm\ A parlamenti közgyűlés irodájának vezérkara FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A Vajdaság autonómiájáért Autonómiát követel a Vajdaság számára a volt kormányfő. Horn Gyula a Stem című német magazinnak nyilatkozva bírálta Belgrádot, mert semmibe veszi a tarto­mányban élő 300 ezer magyar jogait. Ko­szovóban a katonai erők fogják kikénysze­ríteni a politikai megoldást - fogalmazott a politikus -, de „természetesen a Vajdaság­nak is vissza kell nyernie autonómiáját”. / Ekszerrablás Párizsban Nyolcmillió franknyi ékszert és más luxus­cikkeket raboltak el Párizs szívében. A négy rabló a galéria egyik alkalmazottját erőszakkal kényszerítette arra, hogy külvá­rosi lakásáról éjszaka velük menjen az üz­letbe, és árulja el a páncélszekrény kódját. Az Örömóda születésnapja A bécsi Kámtnertor közelében, a Hofthea- terban 175 esztendővel ezelőtt, 1824. má­Hírek röviden jus 7-én volt az ősbemutatója a klasszikus zene egyik gyöngyszemének, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának. Az Óröm- óda ma már az egységesülő Európa himnu­szának számít. Ebből az alkalomból a zene­szerző összes szimfóniája felcsendül a héten a Musikvereinsaalban az Orchestre Revolutionnaire et Romantique előadásá­ban, Sir John Eliot Gerdiner vezényletével. Francia vasutassztrájk Több mint egy hete tart a Párizs és tucatnyi más nagyváros közlekedését bénító, főként a környékbeli agglomerációkból a munka­helyükre igyekvők, illetve hazatérni kívánó több millió ember életét megkeserítő fran­ciaországi vasutassztrájk. Közlekedési tragédia Kína keleti részén lecsúszott az útról és egy víztárolóba zuhant egy diákokat szállító busz. 22 ember vesztette életét, a sebesül­tek száma 15. A buszon 43 középiskolás diák, két tanár és további négy személy utazott. A baleset a csangtingi víztárolónál, Hangcsou város közelében történt. Elbocsátották az igazgatót A II. János Pál pápa érkezéséről és elutazá­sáról tudósítani kívánó újságíróktól már előre díjat szedett, ezért elbocsátották állá­sából a bukaresti reptér igazgatóját. Du- mitru Parscoveanu azzal védekezett, hogy a minisztérium nem járult hozzá a pápaláto­gatás előkészületeivel kapcsolatos, 33 ezer dollárt meghaladó kiadásokhoz. Csernobil tovább üzemel Bár Ukrajna megígérte, hogy 2000-ben be­zárja az erőművet, az továbbra is működni fog - közölte Vaszil Durdinec katasztrófa­elhárítási miniszter. Ennek az az oka, hogy a segítségüket kilátásba helyező országok nem állták szavukat. Kijev 1999-ben 443 millió dollárt fordít az 1986. évi atombal­eset következményeinek felszámolására. Bíróság előtt a buszsofőr A januári tragédia fő felelő­sei azok a magyar javító- műhelyek, amelyek fél éven belül kétszer is megvizsgál­ták a buszt, s nem találtak rajta hibát - jelentette ki a sofőr védőügyvédje. A kőszegi magánvállalkozó által vezetett busz fékje - mint emlékezetes - felmondta a szolgálatot, s a jármű egyre jobban felgyorsult, majd fel­borult. A deutschlandsbergi balesetben tizennyolcán ve­szítették életüket, harminc­ötén súlyosan megsérültek. A 44 éves K. József pere jövő hétfőn kezdődik Grazban, több ember gondatlan veszé­lyeztetése miatt állítják majd bíróság elé. Ha bűnösnek ta­lálják, akkor akár ötéves bör­tönbüntetésre is ítélhetik. Az osztrák védőügyvéd, Peter Benda a News című osztrák hetilapnak elmondta: a budapesti közlekedés-fel­ügyelet négy hónappal a bal­eset előtt hosszabbította meg a busz műszaki engedélyét. A szörnyű katasztrófa előtt pe­dig néhány nappal a jármű egy magyarországi javítómű­helyben volt, ahol szintén nem találtak hibát rajta. Benda szerint észre kellett volna venniük, hogy a busz rásegítő fékjének egyik ká­bele nem volt bekötve, s így a berendezés nem működött. Az osztrák ügyvéd szerint egy ilyen műszaki állapotú busz Ausztriában biztosan nem ment volna át a műszaki vizsgán, tehát - mint mondta - felvetődik a magyar hatósá­gok felelőssége is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom