Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-06 / 123. szám

1999. május 6., csütörtök Háttér - Riport Az elmulasztott reformkor Beszélgetés a génekről és a gyermekekről Kellermayer Miklós professzorral Az interjú főcíme plágium: Kellermayer Miklós professzor, a POTE Klinika Kémiai Intézetének direktora adta egyik politikai cikkgyűjtemény-kötetének, amelyet a Piiski Kiadó adott ki. A több tucat írás a magyar jelenről szói; perlekedés az aktuálpolitikával, tudománnyal, minden­napjainkkal. Ha az írásokat időrendi sorrendbe tesszük, kiolvasható belőle az a folyamat, amelyben a mai nemzedék számára elfogadható társadalmat kíván, egy olyat, amelyben a legér­tékesebb „termék” maga az ember, az esendő és értékteremtő, de egyedi és megismételhetetlen. Azt gondolná az ember, hogy ha valaki sejtkutató, s e parányi létben elmerül, nincs ideje és módja a világgal törődni. Kel- lermayer Miklós professzor rá­cáfol erre: hiszen minden ízé­ben érzi a mát. Annak a polgári, mondjuk úgy, jobboldali politi­kai-társadalmi irányzatnak az odaadó híve, amelyet a rend­szerváltás élesztett. Kitartóan kötődik a kereszténydemokrá­ciához, a Magyarok Világszö­vetsége elnökségének és a Duna Televízió kuratóriumá­nak tagja. Kellermayer Miklós nem langyos ember. Hívei maradék­talan barátsággal tekintenek rá, ellenfelei kezelhetetlen, fanati­kus embernek tartják.- Úgy tudom, hogy a tudós világban a sejtkutatók között is a kisebbség körébe sorolják. Beavatna hogy miért?- Az élő sejt belső szervező­désének magyarázatát egészen másként fogalmazom meg, mint azt az uralkodó elméleti irányzat követői teszik. S már ifjú koromban jöttem rá bizo­nyos dolgokra, s megfigyelé­sem egyben Ernszt professzor­nak korábbi kutatásait erősítette *meg. De akkor még nem tud- ' tam, hogy rövid idő alatt bele­kerültem a világon meglévő tu­dományos kisebbségbe, akik másképpen látják az élővé szerveződést, másképpen vála­szolnak arra a kérdésre, hogy mi az élet? í'r — Hogyan? Mi Ön szerint az * élővé szerveződés alapvető ma­gyarázata?- Ezt a kérdést nem teszik fel a kutatók, mert igazából „tu­dományos alapon” nem megvá­laszolható, holott a világ köz­ponti kérdése. Az egész földi lét ebből fakad. Ahhoz, hogy egy ilyen kérdésre egy életet szenteljen valaki, ahhoz kellett az a falu, ahol felnőttem, a ka­panyél és a munka, az a rend, amelyben mindig tudtuk, hogy mikor mit kell tenni, ahol az igazságot nem lehet megke­rülni. S ehhez kellett az a József Attila-i gondolat, hogy a „min- denséggel mérd magad”. Nos, kutatásaim egyértelmű lényege - hogyha a feltárt igazságra hallgat az ember -, akkor min­den jel arra mutat, hogy az élet kezdete egyetlen egy őssejt.-S mi mindnyájan élők, eh­hez az őssejthez kötődünk?- Igen. Élő csak élőből származik, a holtból sehol és soha nem keletkezett élő. S mi­vel a sorban az első az egyetlen őssejt volt, s erre rájöttünk, ép­pen a tudomány vitt el bennün­ket ahhoz a végpontig, ahonnan nincs tovább. Ez a megismerhe­tőség határa. Itt a kör bezárul, rá kell döbbennünk arra a tényre, hogy az élet keletkezé­sének misztériumát éppen a tu­domány igazolta vissza.- Amikor ezt mondja, óhatat­lanul Darwinra gondolok.- A darwini nagy felfedezés lényege is éppen ez, nevezete­sen hogy ő is rájött; minden élő minden élőnek rokona. Hogy az első őssejtbe bele volt rejtve a változékonyság, a variabilitás készsége, a fajok sokrétűsége, sokszínűsége.-Ezzel a felfogással Keller- mayer Miklós iskolateremtő. Valahol azt olvastam Önről, hogy talán ha nyolcan-tízen vannak a világon hasonló isko­lateremtő kutatók:-Akik ugyanúgy tekintenek a sejtekre mint én. Akik ugyan­azt a kutatási irányt képviselik, s hasonlóképpen vélekednek az élő sejt belső szerveződéséről.- A tankönyvekből ezek a fe­jezetek kimaradtak.- Sok minden kimaradt. Pél­dául az is, hogy a tudomány a huszadik században igazolta azt is, hogy az anyag nem örök. Századunkban jöttünk rá, hogy az élettelen világ egyre bővül - táguló világegyetemről beszé­lünk s evvel a modem koz­mológia bizonyítja az adott ponton való elindulást, de hogy hol és mi volt ez a pont, a sem­miből való indulás, arra a tu­domány a sajátos, lényegi esz­közrendszeréből fakadóan nem tud soha válaszolni. Nem mér­hető, mert nincs mivel. Akár a már említett egyetlen őssejt esetében.- Evezzünk más vizekre. Val­lomásaiból, jegyzeteiből kitű­nik, hogy vesszőparipája a fia­tal nemzedék.-Igen, mert vallom, hogy nincs más értékteremtő nyers­anyagunk, mint a gyermekek leikébe küldött tehetség. S ha születik megfe­lelő számú gye­rek és ha megfe­lelően bánunk velük, ez a kincs nem kevés. Ez az én nemzetért gondolkodó stra­tégiám, ezért ágálok minden mérvadó fóru­mon.- Miről is van szó tulajdonkép­pen?-A legújabb- kori történések igazolják, hogy biztonság és gazdagodás azok­ban a társadalmakban indul el igazából, ahol a családvédelem, a gyermekvédelem, a tehetség­kiművelés vezető politikai programmá válik. S e program­nak csak része az oktatás, a ne­velés, amely során a gyermek­ben tudatosítani kell, hogy szü­letésével különös értéket, kin­cset és tehetséget kapott, s ezt köteles kiművelni, gazdagítani. Másrészt úgy gondolom, hogy Magyarországon ma a legsür­gősebb és legfontosabb politi­kai program az átfogó, új, álla­milag támogatott családiház­építési akció lenne. Beindítása nemzetmentő tett, hiszen az elmúlt ötven évre vetítve 5-7 millióra becsülik a művi abor­tuszok, a meggyilkolt magzatok számát.-Erről szól az a legutóbbi politikai pamflet, amely „Ma­gyarországot meg kell men­teni" címmel jelent meg a neve alatt.- Igen. Az elmulasztott re­formkor ezért elmulasztott. A főbekólintásból kijózanodó tár­sadalomban élők számára a hit a legfontosabb - s amikor most a hitről beszélek, nem a vallá­sosságot értem ez alatt -, ha­nem a cselekvőkészségben, az értelmes élet megélésében, a jövőben való hitről. A két vi­lágháború között Klebersberg és Bethlen voltak azok, akik az ifjúság felé fordulásban látták a kitörés lehetőségét. Abban bíz­tam a rendszerváltás után, hogy egy hasonló klebersbergi irányvonal épül ki, de csalat­koznom kellett.- Szembesülünk vele: alig perspektívában él az ifjúság nagy része, nő a kábítószere­zők, életuntak száma.- Éppen erről van szó. Kábí­tószer minden, ami nem a célok felé vezet. Az elfoglalt, túlter­helt szülő padlón van, küldjük hát padlóra a gyerekeit is. Gon­dolja végig! Kicsikről van szó, akik még hisznek, akik formál­hatók, alakíthatók, s akik éppen olyan fogékonyak a jóra, hasz­nosra, mint annak ellenkezőjére is. És a társadalmat ez nem ér­dekli, hiszen nem ér arra rá, hogy a gyerekekkel törődjön.- A hitről már érintőlegesen beszéltünk.- Teológusok sokat vitat­koznak rajta. A hit valami olyasmi, mint a trolibusz áram­szedője, amellyel valakit a többleterőforráshoz kapcsol. Ez a többleterőforrás pedig nem más, mint a szeretet. Napjaink­ban azon folyik a vita, hogy va­jon hány egyházi iskola legyen Magyarországon, hogyan ala­kuljon az arányuk a különféle felekezetek és az állami iskolák viszonyában. Ez botrány. .Ne­künk nem néhány, hanem az összes gyerek irányába kell va­lamiféle, a korábbitól egészen más mentalitással fordulnunk.-Megértve, hogy mindegyi­kük külön-külön individuum, s hogy mindenki hordoz magá­ban valami többletet, ami kívá­natos volna, ha beteljesülne.-És mert csak ebben a di­menzióban kap értelmet a sza­bad akarat lényege, a lemon­dás. Ami a sejtjeinkbe is bekó­dolt. Ugye tudjuk, hogy min­den nagy tettben, sporttelje­sítményben, vagy bármi más­ban nem a lényegre való kon­centrálás a nehéz, hanem az, hogy a lényegtelen dolgokat el tudja hessegetni magától az ember. Darnyi Tamás nem at­tól lett világbajnok, mert edzésre járt, hanem mert nem videózott, tévézett, s nem lett szenvedélyfüggő az úszás he­lyett.- Önnek nagyon jó a viszo­nya a fiatalokkal a katedrán, de a katedrán kívül is.- Sokszor megfogalmaztam, hogy bajaink legfőbb oka az igazságot megismerni vágyók, a magukat mindenséggel mérők vészes megkevésbedése. A várva várt gyógyulást a fiatalok hozhatják, s ezért orvosi eskü­met úgy próbálom teljesíteni, hogy őket próbálom a gondola­taimmal megfertőzni. Kozma Ferenc 2Phetedik oldal Jegyzet Globális állapot Végre egy jó hír. A vi- gazdasági ciklusban ki lág hét legfejlettebb L A jár jól, kik az állandó ipán országát tömönto a „Hetek csoportja” legutóbbi pénzügymi­niszteri értekezletéről kiadott közlemény sze­rint a világgazdaság állapota valamelyest javult. Az örven­dezést picit árnyalja, hogy a közlemény szerint Japánnak és Európának többet kell ten­nie a fellendülés érdekében. Ebben nyilván nem is lesz hi­ány, hiszen ez már csak egy ilyen fejlett világ: mindenki mindig jobban igyekszik, ha a gazdagodásról van szó. A növekedésösztönzés csodamódszereit feltehetően mind be fogják vetni. Az újvi­lági eminens modell példájára a szociális kiadásokat is kar­csúbbra faragják majd Euró­pában, hogy a vállalkozások­ból több haszon maradjon to­vábbi befektetésekre. Aztán majd kiderül, hogy a világ- gazdaság bioritmusának me­lyik szakaszában is járunk. Netán lehet-e széllel szemben is ösztönözni, vagy mindez eleve elrendeltetett. Annak felfedése már ke­vésbé valószínű, hogy melyik nyertesek, és kik az örök vesztesek. Mind­ezen bizonytalanságok ellenére a „Hetek cso­portja” példamutató fó­rum. Csak kellene mellé ha­sonlóan érzékenyen elemző és a folyamatokon gyorsan igazítani akaró másik is. Amelyik valóban globálisan vizsgálná világunk állapotát. Képzeljük csak: össze­gyűlnének a Kilencek vagy Tizenegyek, és megállapíta­nák a teendőiket - mondjuk - efféle tünetekből: a járvá­nyokban és éhínségekben el­hunytak száma némiképpen csökkent, ám az össznépesség közel 30 százaléka alultáplált. Stagnáló helyzet, hogy min­den negyedik gyermekkorú dolgozik. Kettővel kevesebb háború folyik, viszont az egy fegyveres konfliktusra jutó áldozatok száma 12 százalék­kal emelkedett. A bűnözés növekedési üteme töretlen. A Föld elszennyeződése megál­lításában 23 óra 19 percnél tartunk. És így tovább.(!?) Tehát a világ állapota kis mértékben ... Dunai Imre Kulturális járadék Jól körvonalazható is­mereteim vannak a vi­deotékák választéká­ról. Nem mondom, hogy késztetést érez­nék az azonnali köl­csönzésre, éppen elég golyózápor, vérfolyam jut az otthonokba a tv-műsorok ré­vén. Csakhogy most nem „mű- sorpolitikáról”, hanem nagy pénzről van szó. Az enge­déllyel működő forgalma­zóknak a kazetták hamisítása 2-3 milliárd forint kárt okoz. Vagyis jókora haszon lehető­ségétől esnek el. Más adatok szerint a közel 3000 hazai videotéka egyharmada enge­dély nélkül működik. Foko­zatosan bővítik forgalmukat, miközben a legális vállalko­zásoké 40-50 százalékkal esett vissza a múlt évben. Utóbbiak támadásba len­dültek. Javaslatuk szerint a videokereskedőkre érvényes kulturális járadék fizetési rendszerét át kellene alakí­tani. Ki kell venni a kölcsön­zési díjból és a járadékot in­kább beépíteni a videokazet­ták eladási árába. Ez nekem meglepetés. Hol az a kultúra, amely a videokazetták szokásos színvonalú tartalma után eme jól hangzó já­radék alapjául szolgál? Azokon a kazettákon, ame­lyek egy-egy sikeres akció végén, látványos körülmé­nyek között az úthenger alatt lapulnak szét. Ezekben a zughamisítók­ban és -kereskedőkben van valamiféle pedagógiai ösz­tön. Ha az egészet feketén csinálják, nem fizetik a kul­turális járadékot. Meglehet, tisztában vannak azzal, hogy árujuk után sok minden mi­att tejelhetnének, de a kul­túra szolgáltatásáért semmi­képpen. Becsületes meglátás. Végül is ugyanazokat a kazettákat forgalmazzák, mint az enge­déllyel rendelkező kölcsönzők, akik viszont fizetni kénytele­nek a kulturális járadékot. Pél­dául a „Gyorsabb a halál­nál”, vagy az „Ahova lépek, szörny terem” című magvas filmek után. Mészáros Attila hetedik oldal holnap Riport A vonattakarítás rejtelmei A vonatokat takarítani nem túlságosan felemelő és szórakoztató tevékenység. Annál szórakoztatóbb látvány, amikor ötven ember vödrökkel és söprűkkel beront egy bankba. Portré Dr. Ivancsics Imre tanszékvezető egyetemi docens nem szigorú, csak követel. Annak pedig csak a fele igaz, hogy az ötödik gyermeke születésekor min­denkit megbuktatott, mert­hogy már megint lánya lett. Portré Csatármúlttal a csúcshivatal élén Craiova, Newcastle, Juventus. Ezek a csapatnevek szép emlé­keket idéznek 1970-ből, amikor a Pécsi Dózsa nagyot menetelt az UEFA-kupában. „Cesi” mind a hat meccsen játszott. Ám akkor már ott toporgott a jogászi pálya partvonalán.- 1966-tól 1973-ig volt élvo­nalbeli labdarúgó. Mi a leg­szebb élmény ebből az időből?- Ifjúsági és utánpótlás váloga­tott voltam, de az UEFA-kupa meccsek a legemlékezeteseb­bek. Értünk szurkolt az ország. A Juventus ellen Torinóban az én buktatásomért ítéltek 11-est. Ha Máté azt berúgja ...- Miért hagyta abba a focit?-Nem akartam elmaradni a jogász szakmától. Csak egyet­len kis vargabetűt tettem: fél évig sportújságíró voltam a Dunántúli Naplónál.-Mára a sportvezetői funk­cióval is felhagyott.-Tíz éven át tevékenyked­tem a csapat mellett, a Garami­időszakban éppenséggel szakosztály- elnökként. Elfoglaltsá­gaim miatt ma már nem vállalok ilyen szerepet. Kü­lönben is: minőségi sportot nem lehet szponzorok nélkül csinálni.- Miért a száraznak tűnő közigazgatást választotta?- A közigazgatási jogásznak sokkal nagyobb joganyaggal kell foglalkoznia, mint a más területen dolgozó kollégáknak. Ez sajátos szertetekintő látás­módot igényel. A folytonos ismeretszerzés izgalmas. A Dr. Bércesi Ferenc 1944-ben született Dunaszekcsőn. 1971-ben szerzett jogi diplomát Pécsett. 1974-től a Pécs Városi Tanács szervezési és jogi osztályán dolgozott. Ennek 1989-ben, majd a városháza jegyzői irodájának 1990-ben lett a vezetője. 1995-től áll a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal élén. Közigazgatási Hivatal élén pe­dig bőven van alkalmam efféle izgalmakra. Területi szinten ennek a hivatalnak a feladata a legtöbb és a legszélesebb körű: 23 dekoncentrált államigazga­tási szerv tevékenységének a koordinálása tartozik hozzá. Aztán hatósági ügyek és az önkormányzatok törvényes­ségi ellenőrzése. Évente húsz­ezer határozat, kétezer rendelet a baranyai ön- kormányzatok termése. Igyek­szünk megelőzni a gondokat. Minden ajtó nyitva áll az ön- kormányzati tisztségviselők előtt a konzultációkra.- A családjában van más jogász is?- Feleségem az egészség­ügyben dolgozik, ápolási igaz­gatóhelyettes. A fiamat nem­rég nevezték ki ügyésszé.- Van-e hobbija ?- Mivel kétszer operálták a lábamat, hobbisportnak csak az úszás és horgászat maradt. A fogási naplómmal azonban igazán dicsekedhetek. Mindig viszek haza halat. D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom