Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-05 / 122. szám

1999. május 5., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: T^s Gazdahírek Paradicsom-show. Az Országos Zöldség Termék- tanács szakmai fórumot szervez május 7-én, délelőtt 10 órai kezdettel Szegeden, ahol többek között szó lesz a korszerű frisspiaci fajtákról és a nemesítési irányvona­lakról, az étkezési paradi­csom piaci lehetőségeiről, a legújabb termesztési tapasz­talatokról, a téli, kőgyapotos termesztésről és palántane­velésről. Az előadásokat fajta- és termesztéstechno­lógiai bemutató, szakta­nácsadás követi; a helyszín a Floratom Kft. Szeged, Külte­rület 35. szám alatti telephe­lye. A részvétel ingyenes. Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Ngy Lajos király u. 9. szám alatt, az Agrár­kamara székházában. Visszaszorulóban a kar­fiol. A hazánkban hagyo­mányosnak számító zöld­ségnövény termőterülete a hatvanas-hetvenes évekbeni 1000 hektárhoz képest csaknem a felére csökkent. A friss karfiol egész évben eladható, a feldolgozóipar pedig ősszel igényel na­gyobb mennyiséget belőle. A szedés időzítése nehéz, többek között emiatt inga­dozik erősen a kereslet-kí­nálat és az ár. Tény, a jó mi­nőségű áru termesztése igen igényes kertészkedést, ön­tözést is kíván; lényeges a fajtaválasztás. Szerencsére a nemesítők újabban már ide­haza is kínálnak olyan, egész évben folyamatosan termeszthető hibrideket, amelyek növelik a termés­biztonságot, a hozamot és a minőséget. FUNYIROVASAR!- fűnyírók- motoros kaszák- szegélynyírók- fűnyíró traktorok Hitel, helyszíni ügyintézéssel! AGRO-KISGÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 Talajfertőtlenítés vetéskor Védekezzünk a talajlakó állati kártevők ellen A talajlakó állati kártevők elleni védekezés a tavaszi vetés-ülte­tés előtti, vagy azzal egyidejű növényvédelmi feladatunk. El­végzésének szükségszerűségét az előző évi kártétel, a talajmű­velés alkalmával felszínre kerülő fejlődési alakok csalhatatla­nul jelzik. Termesztett szántóföldi növé­nyeink közül a kalászosok, az évelő pillangósok sűrű állomá­nyuknál, talajművelés nélküli állapotuknál fogva ideális kö­rülményeket teremtenek a fon­tosabb talajlakó (drótférgek, pa­jorok, bagolylepkék) kártevők felszaporodásának. A rendszerváltás óta anyagi nehézségekkel küzdő, támoga­tás nélkül maradt növényter­mesztés csak minimális feltéte­leit képes biztosítani az okszerű gazdálkodásnak. Ami legtöbb esetben csorbát szenved a visz- szafogott növényvédelmen be­lül, az a talajfertőtlenítés (mi­nimális aránya 65-75 százalék­kal kevesebb, mint 1985-ben). Kifejezetten kevés a kezelt te­rület nagysága kukoricában és napraforgóban. Egyre több termelőnél növekszik a talaj­lakó jelenléte miatt bekövetke­zett tőhiány, fiatalkori növény­pusztulás, gumórágás. Nem rit­kák az ebből fakadó terméskie­sések sem. A talajfertőtlenítés elvégzése nem luxusfeladat. Kapásnövé­nyeinknél a legkedvezőbb ve­tésváltási rendszer, a mechani­kai talajmunkák és a gyomirtás elvégzése mellett is szükségük van 3-4 évenként (nem feltétle­nül) a termés mennyiségét, ese­tenként a minőséget (gumórá­gás) is veszélyeztető kártevő elpusztítására. Mielőtt hozzáfognánk, győ­ződjünk meg arról, talajunk mi­lyen mértékben fertőzött a köz­ismert kártevőktől. Viszonylag egyszerű, ha az előző évi kárté­telből (tőhiány, rágások) íté­lünk. Pontosabb, de munkaigé­nyesebb, ha a tavaszi időszak­ban - lehet ősszel is, hektáron­ként egy-egy négyzetméteren, két ásónyom mélységben - a ta­laj átvizsgálásával számszerűen meggyőződünk a kártevők je­lenlétéről. Ha az egyedszámuk négyzetméterenként egynél több, szükséges a talajfertőtle­nítés. Az engedélyezett készítmé­nyek nem szelektívek, az állati szervezeteket válogatás nélkül elpusztítják, különösen akkor, ha a teljes terület kezeléses módszerét alkalmazva - speciá­lis granulátumszóró eszköz hi­ányában - sűrű soros vetőgép- pel a talajfelszínre juttatjuk ki és kombinátorral, fogassal, ro­tációs kapával stb. 6-8 cm mélységben bedolgozunk. Az egyes talajfertőtlenítők (pl. Force 10 CS) permetezőgéppel is kijuttathatok, a bedolgozásra ismét szükség van. Környezet­kímélőbb, a növény szá­mára is ele­gendő a véde­lem, ha a gra­nulátumokat 25-40%-kal csökkentett dózisban, a vetéssel egy időben speciális adapterrel sorban adagoljuk a magvak mellé. Napjainkban le­hetőség van a talajfertőtlenítő szerrel csávázott vetőmag vá­sárlására is. Ez esetben csak a vetést kell elvégeznünk. A talajfertőtlenítő készítmé­nyek általában erős mérgek, használatuk fokozott elő­vigyázatossá­got, a munka- védelmi elő­írások maxi­mális betartá­sát igénylik. Talajfertőt­lenítésre en­gedélyezett szerek kuko­ricában, bur­gonyában és napraforgó­ban: III. forg. kát.: Basudin 5 G 35 kg/ha, Diazinon 5 G 35 kg/ha, Drawizon 5 G 35 kg/ha; II.-es forg. kát.: Co­unter 5 G 20-25 kg/ha (10-15 kg sorkez), Dursban 5 G 20-30 kg/ha (10 kg sorkez.), Force 10 CS 1,0 I/ha (0,3-0,3 1 sorkez.), Garvox 3 G 12-15 kg/ha (bur­gonya kivételével). Házikertben burgonyában fészekkezelésre engedélyezett 1,5-2 g dózisban a Basudin 5 G, Diazinon 5 G, Dizol 5 G, Dra­wizon 5 G. Tóth Béla BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A bőven hulló égi áldás hát­ráltatja a ta­vaszi munká­kat. Nehézségekkel küszköd­nek azok a gazdák, akiknek ku­koricát és napraforgót kell vet­niük az ősszel elmaradt őszi- búza-vetések pótlására. Gond­ban vannak a kertészek is az uborka és a dinnyefélék palán­tázásával. Már itt van a paradicsompa­lánták kiültetésének ideje is. A házikertekben ajánlatos több­féle palántát ültetni, hogy a csa­lád minden tagjának az igényeit ki lehessen elégíteni. Nagyon divatosak a fürtökben termő szendvicsparadicsomok. A fejlett palántákat úgy kell elültetni, hogy a gyökér feletti, 10-15 centiméteres szárrész is a földbe kerüljön. Itt ugyanis já­rulékos, felszívó gyökerek kép­ződnek, amelyek fokozzák a növény tápanyagfelvevő képes­ségét és így a termőképességü­ket is. Kiültetés után a palántá­kat permetezzük meg Bravo gombaölőszerrel, ez megakadá­lyozza a talajban élő és onnan a csapadékvízzel felcsapódó gombabe’tegségek fertőzését. A gyep fűállománya most igen gyorsan fejlődik és heten­ként nyírásra szorul. A nyese- déket soha ne hagyjuk a pázsi­ton heverni, haladéktalanul ge­reblyézzük össze, mert alatta a fű megsárgul és kipusztul. A nagy testű gyomnövényeket (gyermekláncfű, útifű stb.) a legcélszerűbb gyomásóval ki­emelni a földből. Sziromhullás után a gyü­mölcsfákat meg kell perme­tezni. Erre a legjobb a Kara- thane vagy a Systhane gomba­ölőszer, de keverjünk hozzá Judo nevű rovarölőszert is. A moníliás, vértetves, levéltetves, fodros, lisztharmatos hajtásokat vágjuk le és égessük el! Megyehatárokon túlmutató, közös borúttervek A tolnaiak is elindultak a baranyai példán Dél-Dunántúl hat meghatá­rozó történelmi borvidéké­nek részvételével a régió minőségi bortermelését és borturizmusát fejlesztő együttműködés jött létre. Az összefogás Phare pályázati forrást is nyert a megyeha­tárokon túlmutató tervek megvalósítására. Becker Leonóra (képünkön), Palkonya polgármestere, a nyertes Phare-pályázat gesz­tora, s a Villány-Siklós Borút Egyesület elnöke legfonto­sabb célként a régió bortu­rizmusának és minőségi bor­termelésének fejlesztését je­lölte meg. A szerződéskötés előtt álló, hat történelmi bor­vidék - Villány-Siklós, Dél- Balaton, Mecsekalja, Szek- szárd, Zala, Tolna részvételé­vel, s 232 millió forintos költ­séggel megvalósuló progra­mot a Phare 84 millió forinttal támogatja. A sikeres baranyai borút­program vezetőjének vélemé­nye szerint annak érdekében, hogy megfeleljünk az európai uniós elvárásoknak, kamat­mentes támogatási rendszer keretében meg kell oldani a részt vevő vállalkozók képzé­sét, az egyesületek szervezé­sét, továbbá szükség van a minősítés kidolgozására, ille­tőleg egységes információs rendszer létrehozására és al­kalmazására. A Dél-Dunántúl történelmi borvidékein kialakításra ke­rülő borúthálózat létrehozása érdekében Szekszárdon is megalakul a borút egye­sület. A kö­zös kezde­ményezés mellé álltak a Szekszárdi Borvidék bor­útállomásai- nak önkormányzatai, borter­melő cégek és magánszemé­lyek, hegyközségek, utazási irodák, éttermek és szállodák, tehát itt is a baranyaihoz ha­sonló aktivitás mutatkozik. Az érdeklődők nem csupán a tolnai megyeszékhely körze­téből mutatkoznak, hiszen Tamási környékén értékes olaszrizling, chardonnay és tramini termőterületek van­nak, elismert bor a Paksi sil­lerként titulált Kadarka, de jó vörösborok származnak Bonyhád és Mőcsény térsé­géből is. Érdemes megláto­gatni a györkönyi pincefalut vagy a bölcskei szőlőhegyet. Kölesden egy 100 éves épü­letben kialakítják a borút központját is. K. E. Szamócatelepítés tavasszal A szamóca (helytelenül föl­dieper) egyike a legegysze­rűbben termeszthető és leg- hálásabb bogyós gyümölcs- féléknek. Telepítése célsze­rűbb szeptemberben mint tavasszal. Ez az évelő az erdei szamóca rokona. Kedveli a jó vízház- tartású, üde, napos fekvésű ta­lajt. A legjobban párás kö­rülmények között, szélvédett helyen fejlődik. Vannak ne­mes, egyszer (tavasszal) termő, és folyamatosan érő fajtái. Az utóbbiak hozama kisebb, és a szemek is aprób­bak ezeken. Nyár elejétől szeptemberig termő például a Brigadéros. Az egyszer érők közül a leg­korábbi a Senga, a Precosa, a Surprise. Valamivel később érik a Fertődi korai, a Gigana, a Vesper és a Souvenir, a leg­később pedig a Bogota érik. Hazánkban egyre elterjed­tebb a fekete fóliába ágyazott szamóca. Nagyban érdemes vele foglalkozni, hiszen a fó­lia visszatartja a talajban a nedvességet, elnyomja a gyomokat, a termés nem érintkezik a földdel. A fólia sötét színe vonzza a meleget, és gyorsítja az érést. A 120 centiméter széles fóliát az előzőleg fellazított, de nem agyontrágyázott talajra he­lyezzük, majd kereszt alakú vágásokba, 4 sorba, 45 centi tőtávolságra ültetjük a földi- epersarjakat. Telepíthetünk tavasszal is, de ekkor csak egy év múlva számíthatunk az első sze­désre. Célszerűbb a szeptem­beri telepítés. A következő két tavasszal így nagy hoza­mokra számíthatunk. Három év elteltével telepítsük át az állományt. Ezzel nemcsak a hozam csökkenését, hanem a gombabetegségek elterjedését is kiküszöböljük. Kevés nit­rogént juttassunk a talajba, mert ha sok van belőle, dús lesz a lombozat, a termés pe­dig apró marad. Kocsánnyal együtt szedjük, hogy elkerül­jük a gombafertőzést. K. L. Gyógynövényünk A pásztortáska Az országban mindenhol elő­forduló egy vagy kétéves nö­vény. Szára felfelé törő, húsz- ötven centiméter magas, el­ágazó. Tőleveleinek kerülete lándzsás, egyébként szeldelt, hasogatott, tőrózsában állók. A szárlevelek kisebbek. Virágai picik, fehérek, a szá­ron lejjebb már megjelenik a becő-termés, mely jellemzően szív alakú, belül sokmagvú. Nagy tömegben áprilisban-má- jusban virágzik, de a virágzás eltart egész nyáron. Gyűjteni a virágos-leveles szár felső, legfeljebb harminc centijét kell. Úgy számítsuk, hogy a frissen szedettből öt ki­logramm kell ahhoz, hogy egy kiló szárazárunk legyen. Teája kiválóan alkalmas a méhvérzés csökkentésére, to­vábbá csillapítja a gyomor- és bélvérzést. Buzássy Lajos Csüngő, kúszó növények a lakásban Azokat a szobanövényeket, amelyeknek levele, hajtása, in­dája csüngő, kúszó, lelógó - ámpolnanövényeknek nevezzük. Kedvenceink közül több is ebbe a csoportba tartozik. Csüngő levele van a szobapáf­ránynak, a szarvasagancspáf- ránynak. Csüngő hajtású az aszparágusz, a csokrosinda, a karácsonyi kaktusz, a korbács- és a vesszőkaktusz. Kúszó haj- tásúak a pletykafajok, a viasz­virág, a szobai futóka, a szoba­szőlő, a nyíllevél, a kúszó filo- dendronok, kúszó peperómiák, a gyertyavirág, a kúszó fiku- szok és a borostyán is. Elhelyezésüknél elsősorban a hő- és fényigényüket kell fi­gyelembe venni. Meleg lakás­ban a virágcserepet elhelyez­hetjük az ablak közelében áll­ványon, fali tartóban (kaspó­ban), mennyezetre függesztett virágtartóban - ámpolnában -, amit kampóra akasztott mak­ramé, zsinór vagy lánc tart, to­vábbá kerámia díszcserépben, vesszőből fonott kosárban. Ha nincs forró fűtőtest az ablak alatt, az ablakpárkányra, és végső eset­ben bútorra, szekrényre is tehetjük. Fontos, hogy a lakásban közlekedé­sünket ne akadályozza, öntözésükhöz elérhető ma­gasságban legyenek és szellőztetés­kor ne kapjanak közvetlenül hideget vagy huzatot. A kaspó, fali tartó aljába tegyünk ho­mokot vagy rostos tőzeget, ami a felesleges vizet felfogja, tartalékolja. Fehér falú, világos szobában az ablaktól távolabb is kellő fényt kapnak a növények, de sötétebb helyen csak sínylőd­nek, hajtásuk megnyúlik, fel­kopaszodnak, elpusztulnak. Közvetlen napfényt általában nem igényelnek, de a világos­ságot azt igen! Ezt különböző napszakban könnyen ellen­őrizhetjük. Legtöbb kúszó- csüngő hajtású szobanövé­nyünk eredeti termőhelyén szabadon csüng szikláról, fák­ról. Csak néhányuk él lenn a földön és kúszó hajtásuk tá­maszt keresve kapaszkodik fel a fény felé. Fényiégnyüknél ezt vegyük figyelembe! (Foly­tatjuk) Búzás László Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom