Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-05 / 122. szám
1999. május 5., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: T^s Gazdahírek Paradicsom-show. Az Országos Zöldség Termék- tanács szakmai fórumot szervez május 7-én, délelőtt 10 órai kezdettel Szegeden, ahol többek között szó lesz a korszerű frisspiaci fajtákról és a nemesítési irányvonalakról, az étkezési paradicsom piaci lehetőségeiről, a legújabb termesztési tapasztalatokról, a téli, kőgyapotos termesztésről és palántanevelésről. Az előadásokat fajta- és termesztéstechnológiai bemutató, szaktanácsadás követi; a helyszín a Floratom Kft. Szeged, Külterület 35. szám alatti telephelye. A részvétel ingyenes. Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Ngy Lajos király u. 9. szám alatt, az Agrárkamara székházában. Visszaszorulóban a karfiol. A hazánkban hagyományosnak számító zöldségnövény termőterülete a hatvanas-hetvenes évekbeni 1000 hektárhoz képest csaknem a felére csökkent. A friss karfiol egész évben eladható, a feldolgozóipar pedig ősszel igényel nagyobb mennyiséget belőle. A szedés időzítése nehéz, többek között emiatt ingadozik erősen a kereslet-kínálat és az ár. Tény, a jó minőségű áru termesztése igen igényes kertészkedést, öntözést is kíván; lényeges a fajtaválasztás. Szerencsére a nemesítők újabban már idehaza is kínálnak olyan, egész évben folyamatosan termeszthető hibrideket, amelyek növelik a termésbiztonságot, a hozamot és a minőséget. FUNYIROVASAR!- fűnyírók- motoros kaszák- szegélynyírók- fűnyíró traktorok Hitel, helyszíni ügyintézéssel! AGRO-KISGÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 Talajfertőtlenítés vetéskor Védekezzünk a talajlakó állati kártevők ellen A talajlakó állati kártevők elleni védekezés a tavaszi vetés-ültetés előtti, vagy azzal egyidejű növényvédelmi feladatunk. Elvégzésének szükségszerűségét az előző évi kártétel, a talajművelés alkalmával felszínre kerülő fejlődési alakok csalhatatlanul jelzik. Termesztett szántóföldi növényeink közül a kalászosok, az évelő pillangósok sűrű állományuknál, talajművelés nélküli állapotuknál fogva ideális körülményeket teremtenek a fontosabb talajlakó (drótférgek, pajorok, bagolylepkék) kártevők felszaporodásának. A rendszerváltás óta anyagi nehézségekkel küzdő, támogatás nélkül maradt növénytermesztés csak minimális feltételeit képes biztosítani az okszerű gazdálkodásnak. Ami legtöbb esetben csorbát szenved a visz- szafogott növényvédelmen belül, az a talajfertőtlenítés (minimális aránya 65-75 százalékkal kevesebb, mint 1985-ben). Kifejezetten kevés a kezelt terület nagysága kukoricában és napraforgóban. Egyre több termelőnél növekszik a talajlakó jelenléte miatt bekövetkezett tőhiány, fiatalkori növénypusztulás, gumórágás. Nem ritkák az ebből fakadó terméskiesések sem. A talajfertőtlenítés elvégzése nem luxusfeladat. Kapásnövényeinknél a legkedvezőbb vetésváltási rendszer, a mechanikai talajmunkák és a gyomirtás elvégzése mellett is szükségük van 3-4 évenként (nem feltétlenül) a termés mennyiségét, esetenként a minőséget (gumórágás) is veszélyeztető kártevő elpusztítására. Mielőtt hozzáfognánk, győződjünk meg arról, talajunk milyen mértékben fertőzött a közismert kártevőktől. Viszonylag egyszerű, ha az előző évi kártételből (tőhiány, rágások) ítélünk. Pontosabb, de munkaigényesebb, ha a tavaszi időszakban - lehet ősszel is, hektáronként egy-egy négyzetméteren, két ásónyom mélységben - a talaj átvizsgálásával számszerűen meggyőződünk a kártevők jelenlétéről. Ha az egyedszámuk négyzetméterenként egynél több, szükséges a talajfertőtlenítés. Az engedélyezett készítmények nem szelektívek, az állati szervezeteket válogatás nélkül elpusztítják, különösen akkor, ha a teljes terület kezeléses módszerét alkalmazva - speciális granulátumszóró eszköz hiányában - sűrű soros vetőgép- pel a talajfelszínre juttatjuk ki és kombinátorral, fogassal, rotációs kapával stb. 6-8 cm mélységben bedolgozunk. Az egyes talajfertőtlenítők (pl. Force 10 CS) permetezőgéppel is kijuttathatok, a bedolgozásra ismét szükség van. Környezetkímélőbb, a növény számára is elegendő a védelem, ha a granulátumokat 25-40%-kal csökkentett dózisban, a vetéssel egy időben speciális adapterrel sorban adagoljuk a magvak mellé. Napjainkban lehetőség van a talajfertőtlenítő szerrel csávázott vetőmag vásárlására is. Ez esetben csak a vetést kell elvégeznünk. A talajfertőtlenítő készítmények általában erős mérgek, használatuk fokozott elővigyázatosságot, a munka- védelmi előírások maximális betartását igénylik. Talajfertőtlenítésre engedélyezett szerek kukoricában, burgonyában és napraforgóban: III. forg. kát.: Basudin 5 G 35 kg/ha, Diazinon 5 G 35 kg/ha, Drawizon 5 G 35 kg/ha; II.-es forg. kát.: Counter 5 G 20-25 kg/ha (10-15 kg sorkez), Dursban 5 G 20-30 kg/ha (10 kg sorkez.), Force 10 CS 1,0 I/ha (0,3-0,3 1 sorkez.), Garvox 3 G 12-15 kg/ha (burgonya kivételével). Házikertben burgonyában fészekkezelésre engedélyezett 1,5-2 g dózisban a Basudin 5 G, Diazinon 5 G, Dizol 5 G, Drawizon 5 G. Tóth Béla BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A bőven hulló égi áldás hátráltatja a tavaszi munkákat. Nehézségekkel küszködnek azok a gazdák, akiknek kukoricát és napraforgót kell vetniük az ősszel elmaradt őszi- búza-vetések pótlására. Gondban vannak a kertészek is az uborka és a dinnyefélék palántázásával. Már itt van a paradicsompalánták kiültetésének ideje is. A házikertekben ajánlatos többféle palántát ültetni, hogy a család minden tagjának az igényeit ki lehessen elégíteni. Nagyon divatosak a fürtökben termő szendvicsparadicsomok. A fejlett palántákat úgy kell elültetni, hogy a gyökér feletti, 10-15 centiméteres szárrész is a földbe kerüljön. Itt ugyanis járulékos, felszívó gyökerek képződnek, amelyek fokozzák a növény tápanyagfelvevő képességét és így a termőképességüket is. Kiültetés után a palántákat permetezzük meg Bravo gombaölőszerrel, ez megakadályozza a talajban élő és onnan a csapadékvízzel felcsapódó gombabe’tegségek fertőzését. A gyep fűállománya most igen gyorsan fejlődik és hetenként nyírásra szorul. A nyese- déket soha ne hagyjuk a pázsiton heverni, haladéktalanul gereblyézzük össze, mert alatta a fű megsárgul és kipusztul. A nagy testű gyomnövényeket (gyermekláncfű, útifű stb.) a legcélszerűbb gyomásóval kiemelni a földből. Sziromhullás után a gyümölcsfákat meg kell permetezni. Erre a legjobb a Kara- thane vagy a Systhane gombaölőszer, de keverjünk hozzá Judo nevű rovarölőszert is. A moníliás, vértetves, levéltetves, fodros, lisztharmatos hajtásokat vágjuk le és égessük el! Megyehatárokon túlmutató, közös borúttervek A tolnaiak is elindultak a baranyai példán Dél-Dunántúl hat meghatározó történelmi borvidékének részvételével a régió minőségi bortermelését és borturizmusát fejlesztő együttműködés jött létre. Az összefogás Phare pályázati forrást is nyert a megyehatárokon túlmutató tervek megvalósítására. Becker Leonóra (képünkön), Palkonya polgármestere, a nyertes Phare-pályázat gesztora, s a Villány-Siklós Borút Egyesület elnöke legfontosabb célként a régió borturizmusának és minőségi bortermelésének fejlesztését jelölte meg. A szerződéskötés előtt álló, hat történelmi borvidék - Villány-Siklós, Dél- Balaton, Mecsekalja, Szek- szárd, Zala, Tolna részvételével, s 232 millió forintos költséggel megvalósuló programot a Phare 84 millió forinttal támogatja. A sikeres baranyai borútprogram vezetőjének véleménye szerint annak érdekében, hogy megfeleljünk az európai uniós elvárásoknak, kamatmentes támogatási rendszer keretében meg kell oldani a részt vevő vállalkozók képzését, az egyesületek szervezését, továbbá szükség van a minősítés kidolgozására, illetőleg egységes információs rendszer létrehozására és alkalmazására. A Dél-Dunántúl történelmi borvidékein kialakításra kerülő borúthálózat létrehozása érdekében Szekszárdon is megalakul a borút egyesület. A közös kezdeményezés mellé álltak a Szekszárdi Borvidék borútállomásai- nak önkormányzatai, bortermelő cégek és magánszemélyek, hegyközségek, utazási irodák, éttermek és szállodák, tehát itt is a baranyaihoz hasonló aktivitás mutatkozik. Az érdeklődők nem csupán a tolnai megyeszékhely körzetéből mutatkoznak, hiszen Tamási környékén értékes olaszrizling, chardonnay és tramini termőterületek vannak, elismert bor a Paksi sillerként titulált Kadarka, de jó vörösborok származnak Bonyhád és Mőcsény térségéből is. Érdemes meglátogatni a györkönyi pincefalut vagy a bölcskei szőlőhegyet. Kölesden egy 100 éves épületben kialakítják a borút központját is. K. E. Szamócatelepítés tavasszal A szamóca (helytelenül földieper) egyike a legegyszerűbben termeszthető és leg- hálásabb bogyós gyümölcs- féléknek. Telepítése célszerűbb szeptemberben mint tavasszal. Ez az évelő az erdei szamóca rokona. Kedveli a jó vízház- tartású, üde, napos fekvésű talajt. A legjobban párás körülmények között, szélvédett helyen fejlődik. Vannak nemes, egyszer (tavasszal) termő, és folyamatosan érő fajtái. Az utóbbiak hozama kisebb, és a szemek is apróbbak ezeken. Nyár elejétől szeptemberig termő például a Brigadéros. Az egyszer érők közül a legkorábbi a Senga, a Precosa, a Surprise. Valamivel később érik a Fertődi korai, a Gigana, a Vesper és a Souvenir, a legkésőbb pedig a Bogota érik. Hazánkban egyre elterjedtebb a fekete fóliába ágyazott szamóca. Nagyban érdemes vele foglalkozni, hiszen a fólia visszatartja a talajban a nedvességet, elnyomja a gyomokat, a termés nem érintkezik a földdel. A fólia sötét színe vonzza a meleget, és gyorsítja az érést. A 120 centiméter széles fóliát az előzőleg fellazított, de nem agyontrágyázott talajra helyezzük, majd kereszt alakú vágásokba, 4 sorba, 45 centi tőtávolságra ültetjük a földi- epersarjakat. Telepíthetünk tavasszal is, de ekkor csak egy év múlva számíthatunk az első szedésre. Célszerűbb a szeptemberi telepítés. A következő két tavasszal így nagy hozamokra számíthatunk. Három év elteltével telepítsük át az állományt. Ezzel nemcsak a hozam csökkenését, hanem a gombabetegségek elterjedését is kiküszöböljük. Kevés nitrogént juttassunk a talajba, mert ha sok van belőle, dús lesz a lombozat, a termés pedig apró marad. Kocsánnyal együtt szedjük, hogy elkerüljük a gombafertőzést. K. L. Gyógynövényünk A pásztortáska Az országban mindenhol előforduló egy vagy kétéves növény. Szára felfelé törő, húsz- ötven centiméter magas, elágazó. Tőleveleinek kerülete lándzsás, egyébként szeldelt, hasogatott, tőrózsában állók. A szárlevelek kisebbek. Virágai picik, fehérek, a száron lejjebb már megjelenik a becő-termés, mely jellemzően szív alakú, belül sokmagvú. Nagy tömegben áprilisban-má- jusban virágzik, de a virágzás eltart egész nyáron. Gyűjteni a virágos-leveles szár felső, legfeljebb harminc centijét kell. Úgy számítsuk, hogy a frissen szedettből öt kilogramm kell ahhoz, hogy egy kiló szárazárunk legyen. Teája kiválóan alkalmas a méhvérzés csökkentésére, továbbá csillapítja a gyomor- és bélvérzést. Buzássy Lajos Csüngő, kúszó növények a lakásban Azokat a szobanövényeket, amelyeknek levele, hajtása, indája csüngő, kúszó, lelógó - ámpolnanövényeknek nevezzük. Kedvenceink közül több is ebbe a csoportba tartozik. Csüngő levele van a szobapáfránynak, a szarvasagancspáf- ránynak. Csüngő hajtású az aszparágusz, a csokrosinda, a karácsonyi kaktusz, a korbács- és a vesszőkaktusz. Kúszó haj- tásúak a pletykafajok, a viaszvirág, a szobai futóka, a szobaszőlő, a nyíllevél, a kúszó filo- dendronok, kúszó peperómiák, a gyertyavirág, a kúszó fiku- szok és a borostyán is. Elhelyezésüknél elsősorban a hő- és fényigényüket kell figyelembe venni. Meleg lakásban a virágcserepet elhelyezhetjük az ablak közelében állványon, fali tartóban (kaspóban), mennyezetre függesztett virágtartóban - ámpolnában -, amit kampóra akasztott makramé, zsinór vagy lánc tart, továbbá kerámia díszcserépben, vesszőből fonott kosárban. Ha nincs forró fűtőtest az ablak alatt, az ablakpárkányra, és végső esetben bútorra, szekrényre is tehetjük. Fontos, hogy a lakásban közlekedésünket ne akadályozza, öntözésükhöz elérhető magasságban legyenek és szellőztetéskor ne kapjanak közvetlenül hideget vagy huzatot. A kaspó, fali tartó aljába tegyünk homokot vagy rostos tőzeget, ami a felesleges vizet felfogja, tartalékolja. Fehér falú, világos szobában az ablaktól távolabb is kellő fényt kapnak a növények, de sötétebb helyen csak sínylődnek, hajtásuk megnyúlik, felkopaszodnak, elpusztulnak. Közvetlen napfényt általában nem igényelnek, de a világosságot azt igen! Ezt különböző napszakban könnyen ellenőrizhetjük. Legtöbb kúszó- csüngő hajtású szobanövényünk eredeti termőhelyén szabadon csüng szikláról, fákról. Csak néhányuk él lenn a földön és kúszó hajtásuk támaszt keresve kapaszkodik fel a fény felé. Fényiégnyüknél ezt vegyük figyelembe! (Folytatjuk) Búzás László Miklósvári Zoltán
