Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-28 / 144. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1999. május 28., péntek Hírcsatorna A Hősök Napján a pécsi központi temetőben Koszo­rúzással egybekötött ren­dezvényt szervez május 30- án 10 óra 30 perckor a Vi­tézi Rend Területi Törzska­pitánysága. A kegyeleti eseményre az első világhá­borús emlékműnél várják az ünneplőket. (cs) A Zselic hangjai elneve­zésű hagyományos megyei versmondó versenyt május 29-én, szombaton rendezik meg Mozsgón. Eddig csak­nem tíz településről, például Sásdról is, - mintegy félszá- zan neveztek be. A legidő­sebb induló a most nyolc­vanesztendős Kovács József helybeli lakos. Az elő­adandó alkotások témája a hazafiság, valamint a ma­gyartáj. (cs) A sellyei búcsúra a hor­vátországi Bellyéről, Sopjé- ből és Moslovinából is vár­nak híveket május 30-án. A horvát nyelvű misét celeb­ráló Ronta László megem­lékezik arról, hogy épp 52 esztendeje alakították ki a katolikusok Szentháromság templomát az urasági mag­tárból. (cs) Udvar közelében a meg­hibásodott műút burkola­tát javítják, ezért 30 km/órás sebességkorlátozás van ér­vényben előre nem látható ideig. (cs) Az internetező mániái cigányokat is bemutatják az MTV 1 és 2 május* 29-iki reggel hatkor kezdődő Aranyfüst című műsorában. Az adás vendége Kun Mik­lós történész. (cs) Körzeti TV-műsor. „Sé­tatér” MTV1 péntek, 16.00-17.00-ig. 10 éves a Máltai Szeretetszolgálat, ez alkalomból várják a stúdió­ba dr. Harrach Péter szociá­lis és családügyi minisztert és dr. Gogl Árpád egész­ségügyi minisztert, valamint a máltaiak vezetőit. Kocso- lán jártak: müncheni ma­gyarok segítik a falut. Pün­kösdi fesztivál Pécsett. Gyermeknap előtt... A műsor és a játék telefon­száma: 06-80/210-224. Szerkesztő: Bukta Csaba. Műsorvezetők: Bereki Anikó és Élő Gábor. Vízállás és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 752 cm, áradó, 15,9, Őrtilos 100 cm, apadó, 15,2, Barcs 167 cm, apadó, 16,7, Dráva- szabolcs 314 cm, apadó, 15,7. Fogtechnika: a foghoz vert garasok Június elejétől közel ötven százalékkal drágulhat a fogtechni­kai szolgáltatások és termékek ára. Mivel sem a szaktárcától, sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) nem si­került plusz támogatáshoz jutni, az Országos Fogtechnikus IpartestUlet (OFI) szakmai bizottsága elfogadta az emelt mi- nimálárak listáját. Ennek betartására azonban - szabadáras termékekről lévén szó - egyetlen fogtechnikus sem kötelezhető. BARANYAI KÖRKÉP- A fogtechnikusok lényegében évek óta azonos áron dolgoz­nak - mondta el lapunknak Káka Jánosné, az OFI igazga­tója. A szakmai bizottság a je­lenleginél közel ötven száza­lékkal magasabban húzná meg a minimumárakat, azzal indo­kolva lépését, hogy a jelenlegi árak mellett nincs lehetőség szakmai fejlődésre. A fogtechnika szabadáras, a mostani tarifákat a szakembe­rek szerint nem utolsósorban a piac alakította ki, ám az elmúlt négy-öt évben a tarifák mini­málisan, négy-hat százalékkal emelkedtek. - A szakma eddig gyakorlatilag a társadalombiz­tosítás által kikalkulált árakkal dolgozott, ez mostanra gyakor­latilag az előállítás költségeit, a termelői árakat sem fedezi - vé­leményezte a szakmai bizottság döntését dr. Schulze László, az ipartestület elnöke. Az elnök szerint egyébként a magyar fogtechnika egész Kelet-Euró- pában a legolcsóbb. Az OFI - az optikus ipartestülettel egye­temben - támogatási segítsé­gért fordult a szaktárcához, ám Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter az Egészségügyi Ter­mékek Gyártóinak Szövetségé­nek címzett levelében kifejtette, az OFI évenkénti átlagos hat százalékosnál magasabb áreme­lését nem tudja támogatni, így az ezen felüli összeg a biztosí­tottakat terheli. Mivel szabad­áras szolgáltatásról van szó, a továbbiakban is mindenki any- nyiért dolgozik, amennyiért akar, ám a minimumárak meg­állapítása után - annak ellenére, hogy ezek ajánlott, és nem ha­tósági árak - Schulze László úgy véli, a fogművesek saját érdekükben alkalmazni fogják ezeket. A pécsi fogtechnikusok egyébként legalább húsz száza­lékkal a nyugat-magyarországi és a budapesti árak alatt dol­goznak. Dr. Herényi Géza, a Baranya Megyei Orvosi Kamara alel- nöke egyetért abban, hogy a fogtechnikusi szakma ilyetén „konszolidációja” végső soron az árak, még ha nem is ötven százalékos, de jelentős emelke­désével járhat. A legolcsóbb teljes (alsó-felső) fogpótlás tár­sadalombiztosítási támogatás nélkül ugyanis már most legke­vesebb hatvanezer forintba ke­rül, felső határa több százezres nagyságrendű, annak függvé­nyében, hogy a páciens milyen minőségű pótlást - műanyag, porcelán, esetleg arany - kíván igénybe venni. Dr. Herényi Géza hangsúlyozta, a fogpótlás mellett a fogszabályozás az a terület, ahol a fogtechnikusi munka fontos szerepet játszik: ez gyakran szintén több százez­res összköltséggel járhat. Ol­csóbban csak akkor úszhatja meg a páciens, ha igénybe veszi a tb-támogatást, ez esetben vi­szont a területileg illetékes szakrendelést kell felkeresnie: a magánorvosok nincsenek szer­ződésben a társadalombiztosír t tással, így áraik is lényegesen I magasabbak. Az alelnök úgy gondolja, a fogművesek mini­mumárainak emelkedése nem drágítja majd az orvosi díjakat, ám mivel általában a fogtech­nikusok az orvosokkal állnak kapcsolatban és így a beteg az ! orvosnak fizeti ki a kezelési költséget és a fogtechnika díját, a többség mégis ezt fogja érezni. T. G. Támogatással, támogatás nélkül A hatvan év felettieknek, harmadfokú rokkantaknak és közgyó­gyellátásban részesülőknek az orvosi díjat nem, csupán az anyagköltség 50 százalékát kell fizetniük. így egy alsó-felső ki­vehető fogsor 10-15 ezer forintba kerül. Egy teljes porcelánfog­sor legkevesebb 120-160 ezer forintba kerül, arany- és kombinált fogsornál határ a csillagos ég. A fogszabályzás költségeinek 85 százalékát alapesetben szintén a biztosító állja. A fogorvosok természetesen a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák. Vezetőváltás az egészségbiztosítónál Baranyán kívül tíz megyében is visszavonta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a februárban megbízott igazgatók kinevezését. A szerdai főigazgatói értekezleten ugyanakkor immár az űj vezetőket is kinevezték az érintett pénztárak élére. A vezetőváltások elsődleges célja a szerveze­tek munkájának összehangolása. BUDAPEST - PÉCS A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) februárban megbízott vezetője, dr. Németh Gyula tegnap óta az új igazgató, dr. Szaffiánné Bodrogi Ilona (képünkön) személyes főta­nácsadójaként dolgozik. - Né­meth Gyula megbízását - épp­úgy, mint további tíz pénztár vezetőjéét - az OEP szerdai, budapesti főigazgatói értekezle­tén vonták vissza. Mint ismert, a pénztárak működését február óta koordinátorok vizsgálták. Amint azt lapunknak Bartos Éva, az OEP sajtóosztályának vezetője elmondta, a felmérés során a jogi és igazgatási, az orvosi, az informatikai és a közgazdasági terület működé­sére volt kíváncsi a hét régiót ellenőrző huszonnyolc koordi­nátor. A nem túl biztató ered­mény rövid summázata: ahány pénztár, annyi szokás. A MEP-ek - miközben elvben azonos szolgáltatást kell nyújta­niuk -, önálló jogi személy­ként gyakor­latilag azt csináltak, amit akartak. A korszerűtlensé­gek felszámolására előbb a ko­rábbi vezetők sorát váltották le (így a pécsi igazgató is nyug­díjba ment), és addigi helyette­seket bíztak meg az irányítás­sal. A most kinevezett Szaffi­ánné Bodrogi Ilona a Baranya, Somogy és Tolna megyei pénz­tárak közgazdasági területét vizsgálta koordinátorként. Bartos Éva kérdésünkre cá­folta, hogy a döntés összefüg­gésben lenne a tb-alapokat fel­ügyelő államtitkár, Selmeczi Gabriella lemondásával és az államtitkárság megszűnésével. Mint mondta, ez csupán vélet­len egybeesés, a közelgő váltás ténye már februárban, a megbí­zások idején tudott volt. Az új igazgatónő, aki köz­gazdászként tízéves vezetői menedzsment-tapasztalattal bír, szakmai ajánlások révén lett az OEP koordinátora, korábban semmilyen munkakapcsolata nem volt az egészségbiztosító­val. Szaffiánné Bodrogi Ilona lapunknak elmondta, egyelőre még nem publikusak a pénztá­rak átalakítására vonatkozó ko­ordinátori javaslatok, mivel a végső egyeztetés még nem zaj­lott le. Az a törekvés, amely a MEP-ek szoftverrendszereit kí­vánja azonos szintre hozni, semmiféleképp nem járhat fennakadásokkal. Az igazga­tónő azt ígéri, a jelenlegi szol­gáltatási szint a minimum. Ma még komolyabb létszám- leépítést sem terveznek, bár a rendszerek egységesítése és korszerűsítése miatt akár feles­legessé is válhat majd néhány ember munkája. Az új vezető kérdésünkre úgy fogalmazott, amíg nem készíti el a terveket és nem ismeri pontosan a lehe­tőségeket, addig nem kíván vál­toztatni a jelenlegi helyzeten. L. D. Örömhír dalban elbeszélve PÉCS A legamerikaibb, legfeke­tébb zenét akarja az euró­pai után a pécsi közönséggel is megismertetni hét har­lemi énekes. A nem min­dennapi zenei eseményre a Bazilikában kerül sor. A hagyományok tiszteletére s a hívő életre valamikor éne­kekkel tanították gyermekei­ket a fekete édesanyák Ame­rikában. Ez a fajta vallási áhí­tat sokkal átélhetőbb volt, s az evangéliumon alapuló észak­amerikai vallásos dalok a templomi események részei lettek. Az európai kultúrában az ilyen élénk lüktetésű, lel­kesítő, tapssal, dobbantással kísért zene ismeretlen. A blues és a jazz hangzásá­val rokon, részben melankoli­kus, részben nagyon is tempe­ramentumos gospel igazi örömzene, maga a szó is örömhírt jelent. Minderről egy tegnapi sajtótájékoztatón beszélt a világhírű Golden Gospel Pearls együttes veze­tője és alapítója, Donna Yvette Brown (képünkön), aki azt is elmondta: a gospel- éneklés saját életét is megvál­toztatta, elmélyítette hitét. Arra a kérdésre, hogy vajon nem a fehér közösségekbe való befogadás iránti vágy szülte-e a gospel-muzsikát, az együttes vezetője válaszában kiemelte: -Az ame­rikai kultúra maga a fe­kete kultúra. Amit ameri­kainak szok­tak elköny­velni, az jó­részt fekete hatásokból jött létre, mint a jazz, vagy a blues például, de a gettólakók öltözködésére, a divatba is bekerült viseletére, vagy beszédmódjára is gon­dolhatunk. A pécsi Bazilikában május 31-én 20 órakor kezdődő hangverseny mindenesetre igazi csemegét jelenthet hí­vőknek és csak zeneszeretők­nek egyaránt. Néhány óra örömhír pedig nagyon is ráfér a mai világunk hit és megbo­csátás nélküli hétköznapjaira. Hodnik Ildikó Gy. (^Kommentár az 1. oldalon) A jobb forgalomszervezésért - A Pécsi Közüzemi Rt. a város mintegy száz legfontosabb pontján forgalom- számlálást végzett tegnap gimnazisták bevonásával. Ilyen sok adatot tartalmazó információt ötévente gyűjtenek a forgalomszervezők. fotó: tóth l. Fontos döntéseket napoltak el Június 17-ére halasztotta az űj kar alapításával kapcsolatos döntést a JPTE Egyetemi Tanácsa. Az űj szervezeti egység lét­rehozásán súlyos százmilliók múlnak. PÉCS, JPTE Múlt hét közepén még úgy tűnt, hogy a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem május 27-ei ta­nácsülése nem szűkölködik majd izgalmakban. A napirend ugyanis eredetileg tartalmazta az új kar alapítására vonatkozó előterjesztést. Az új szervezeti egységre azért lenne szükség, mert a Felnőttképzési és Em­beri Erőforrás Fejlesztési Inté­zet (FEEFI) szeptembertől csak egy kar részeiként működtet­heti nem pécsi tagozatait. Dr. Tóth József, az intéz­mény rektora azonban úgy dön­tött, hogy mivel a FEEFI, a Természettudományi Kar (TTK), és a Pedagógiai Intézet egyesülési folyamata jóval bo­nyolultabb, mint ahogy várni lehetett, s mivel egyes karok - pél­dául a TTK - érdekeit sérti az új egye­temi egység megalaku­lása, a kérdést a tanács a követ­kező ülésén, tehát június 17-én tárgyalja. A rektor utalt arra is, hogy úgy tűnik, van más meg­oldás a FFEFI „károsítására”. Értesüléseink szerint felmerült, hogy a Testnevelési Intézet he­lyét a trióban a szekszárdi Ily- lyés Gyula Pedagógiai Főiskola foglalná el. „Felpuhult” az a napirendi pont is, melynek keretében a tanács a TTK gazdálkodási konszolidációjára vonatkozó előterjesztést hallgatta volna meg. Dr. Kollár László (képün­kön), a TTK dékánja felszólalá­sában korrektnek ítélte a ha­vonta négymilliós veszteséget termelő kar gazdálkodását vizsgáló bizottság jelentését, ám több tévedésre is felhívta a figyelmet. A részletes konszo­lidációs terveket - mint a dékán elmondta - a június 17-ei ta­nácsülésen terjesztené majd a testület elé. A tanácstagok a ha­lasztást megszavazták. N. F. A hír-út őrhalmai NAGYDOBSZA A község tanára, a 68 éves Hegedűs Sándor ifjúkora óta kutatja a Pécs és Verőce kö­zött létezett római hírjelző út nyomvonalát, környéké­ben pedig az Őrhegynek és Messzelátónak nevezett magaslatok históriáját. Ezekről füsttel és fénnyel továbbították az üzeneteket. Egy még áll a pettendi rész­ben, a másikat a drávagár- donyi temetőben fedezte fel. Szeretné megtalálni Da- rányban és Tótszentgyör- gyön a további jelző dom­bokat. Az erődített helyek négy-öt kilométerenként emelkedtek, később a törö­kök borospincéket rendez­tek be üregeikben. Cs. J. t k 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom