Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-04 / 121. szám

1999. május 4., kedd Háttér - Riport Vajon miért vágott bele egy, alapfeladatait tekintve a szennyvíz-szippantással foglalkozó cég az italkereskedésbe? Milyen folyamat vezetett oda, hogy amikor a végelszámolása befejeződött, a tulajdonos azzal is elégedett lehetett, hogy a vállalatnak adott kölcsönnek csak egy részét sike­rült visszakapnia? A gazdasági szerkezet változásának tipikus áldozata a Baranya Megyei Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat, amelynek agóniája hol egy-két vezető hozzá nem értése, más eset­ben kifejezetten dilettantizmus miatt több évig tartott. szerinti értékben tartották nyil­ván. A gépek és járművek eseté­ben azonban újabb akadályba botlottak. Ezeket nem lehetett értékesítem, mert az Apeh me­gyei igazgatósága lefoglalta a Púp a hátunkon - vélhették akár már 1993-ban a megyei önkormányzatnál, amikor a ko­rábban állami tulajdonban lévő céget megkapták. Ma némi fi­nomítással úgy fogalmaznak, jhogy a vállalat gazdálkodása ;már a kezdetektől nem az elvárt módon alakult. Egy évvel ko­rábban ugyanis a Talajerő csődhelyzetbe került. Az ön- kormányzat mégsem akarta fel­számolni, in­kább 14,5 milliós köl­csönt adott a bukdácsoló cégnek. Ki­csit előresza­ladva az idő­ben, ennek a kölcsönnek egy része csak 1999 márciusá­ban került vissza az önkor­mányzathoz.- Bosszantott már évekkel ezelőtt - mondja dr. Gulyás Emil (kis képünkön), az ön- kormányzat gazdasági bizott­ságának elnöke hogy nem mondta ki időben a testület a vállalat felszámolását. A közben eltelt években a Talajerőt előre menekültették, ám a futás zsákutcában ért vé­get. Azt azonban tudni kell, hogy a megyei önkormányzatnak - és ezt Gulyás Emil hangsú­lyozza is - nem kötelezettsége a vállalata által végzett munka biztosítása, volt ellenben ellá­tási felelőssége. Közegészség- ügyi és környezetvédelmi okok miatt a szippantóautóknak el kellett indulniuk a települé­sekre. Abban az időben, amikor a zavarosban halászás még ígére­tes jövőt is sejtethetett. Megje­lent a magánvállalkozás a szennyvízszippantás területén is. Nagy felzúdulások kísérték egyik-másik működését, ami­kor nem az engedélyezett he­lyen ürítették ki a kocsikat. A vállalat pedig egyre nehezebb helyzetbe sodródott, mert többe került neki a szennyvíz elhe­lyezése, mint amennyit kérhe­tett magáért a szippantásért.- Olyan tevékenységgel pró­bálták kompenzálni a vesztesé­get, amelyhez vezetői nem ér­tettek - mondja Gulyás Emil. A sörkereskedelem került a cég tevékenységi listájára. Eb­ből is jókora bukfenc lett. És vezetőváltás. Közben külső „segítség” is megpróbálta őket talpra állítani. Amikor 1994- ben megkísérelték, hogy a vál­lalatot gazdasági társasággá alakítsák, a megbízott jogász dilettantizmusa miatt a cégbíró­ság megtagadta a bejegyzést. A megyei önkormányzat a végel­számolással történő megszünte­tésről határozott - a munkára a cég egyik vezetőjét kérték fel de a végelszámoló se látta el megfelelően a feladatát. A fizetésképtelenség reális veszéllyé vált, mögötte a teljes vagyonvesztéssel, illetve a tu­lajdonos önkormányzat készfi­zető kezességi kötelezettségé­vel. Akkor a cég tartozásai már Egy megszűnt telephely meghaladták a 44 millió forin­tot. Csak a tb-vel szemben 16 milliós volt a hátralék, az adó­tartozások összege több mint 9 millió volt, lógott a vállalat a szállítóinak is több mint 4 mil­lióval és ott volt a 14 milliós önkormányzati kölcsön is. A másik oldalon ugyan volt egy vagyon, ám értékesítése kilátás­talannak tűnt. Egy kft-t bíztak meg a végelszámolással. Külön feladatot jelentett a kovácshidai tőzegbánya sorsá­nak rendezése (ez is a Talajerő­gazdálkodási Vállalaté volt). A környező telkeket a kárpótlás során privatizálták, a kárpótlási térképek pontatlanok voltak, számolni kellett a rekultiváció kötelezettségével. Folyamatos egyeztető tárgyalásokra volt szükség. Végül is ez év január elejére született meg a bánya- bezárási határozat. A bányát egyébként a va­gyonértékesítés során 4,5 millió forintért megvásárolta a ko­vácshidai önkormányzat. Ösz- szesen több mint 44 millió fo­rintért adták el a Megyeri úti, il­letve a patacsi telephelyeket, 10,5-ért a Névtelen utcait. A végelszámolás során közel 63 millió forintot kapott a vállalat az értékesített vagyonért. Ezt a vagyont egyébként a végelszámolás kezdőnapján közel 21,5 millió forint könyv fizetési kötelezettségek nem teljesítése miatt. Méltányossági kérelem ment a hivatalhoz, ott engedtek a kérésnek, 2 millió 770 ezer forinttal mérsékelték a fennálló késedelmikamat-tarto- zást. Ugyancsak az Apeh jóvol­tából további 2 millió forint jó­váírására - fizetési kötelezett­ség csökkentésére - kapott a cég lehetőséget. Méltányossági kérelmet adott be a vállalat a megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz is: 1 millió 654 ezer forintot elengedtek az adósság­ból. Létszámcsökkentésről egé­szen addig nem lehetett szó, ameddig nem tudták fedezni árbevételből a felmondásokkal együtt járó végkielégítéseket. Erre a célra összesen 8,2 millió forint kellett. Vagyis bizonyos ideig kénytelenek voltak a * szolgáltatási tevékenységet folytatni. Azóta megoldották, a 36 embert kifizették. Mindent összeadva és ki­vonva 295 ezer forint mérleg­főösszeggel befejeződött a Ba­ranya Megyei Talajerőgazdál­kodási Vállalat végelszámo­lása. A kölcsön adott 14,5 mil­lióból 4 millió 365 ezer forint a végelszámolt vállalattal szem­ben behajthatatlan. Az önkor­mányzat március 29-én tudo­másul vette, hogy ezt az össze­get elbukta. Mészáros Attila A szippantásért nem kérhettek annyit, mint a szennyvíz elhe­lyezéséért ILLUSZTRÁCIÓ: WÉBER T. ■ >Í:í;K etedik oldal Megszólalt az eper A genetikai sebészet vi­lágában hovatovább el­juthatunk oda, hogy nem tudjuk, mi mi­csoda. A laboratóriumi körülmények azonban nem szükségesek ah­hoz, hogy ne azt együk, amit valaminek hiszünk. Ugyanakkor a mi konyha­kerti kultúránk alaposan nél­külözi a legkorszerűbb tech­nikákat. Lám, még az oroszok is előttünk járnak, akik nagy­ban és egycsapásra oldották meg a problémát, robbanás­szerűen. Az élet persze a tudomá­nyos műhelyek falán kívül ná­luk is olyan, mint nálunk. Manna Mannejava Felme- gyeva élelmiszer-ellenőr a pi­acot járta. Most nem zakusz- káért, hanem ellenőri minősé­gében, Moszkvában. Ment a derék asszony, csevegett az örmény meg csecsen kofák­kal, hol ide tette a Geiger- Müller-számlálót, hol oda. Mígnem - M. M. Felmegyeva majd’ hanyatt vágódott, és szaporán mongyiőzött, lévén leningrádi születésű - hatmázsányi eper el­kezdett zenélni: csör­gött a sugárzásmérő készülék a hüledező Felmegyeva kezében. Csernobil! Hát per­sze. Immár tizenhárom éve, hogy a ruszkik egycsapásra elkezdték sugarakkal bom­bázni az atomerőmű környé­kén a DNS-láncokat. Nem ga- tyáztak: labor, fehér köpeny, gumikesztyű, meg effélék. Felülről, egyszerre, amit ér! Manna azonban kiszassze- rolta a dolgot. Nem gondol­kodott, hanem cselekedett, és bátorságra vallóan a vörös, csörgésre hajlamos gyümöl­csöket megsemmisítette. Egy Moszfilmbe illő hősi mozza­nat a végére: mielőtt Felme­gyeva meghozta volna szi­gorú verdiktjét, belekóstolt az eprekbe. Hatósági felelőssége tudatában kijelentette: ízre nemigen tér el a normális epertől. Hát, itt a baj. A mi kémiai burokban születő zöldsége­inkkel is. Mészáros Attila Tűzoltónapi köszöntő Amikor az emberek a szentek védelmét kérik, mert úgy érzik, hogy saját erejük kevés an­nak a bajnak vagy ka­tasztrófának a felszá­molásához, amely éle­tüket, testi épségüket, anyagi javaikat fenyegeti, akkor sok­szor keresnek olyan védő­szentet, akit leginkább az ő munkájuknak a segítéséhez kapcsolhatnak. így találták meg a sok áldozat, mártír és szent között Flóriánt, a kato­nát, aki bajtársaiért áldozta életét. Alakja az elmúlt szá­zadok során a tűz ellen küzdő ember jelképévé vált. Azok, akik csak baj esetén ismerkednek meg a tűzoltók munkájával, sokszor el sem képzelik, milyen testi és szel­lemi munkát igényel az arra való felkészülés, hogy az em­berek életét, testi épségét úgy tudják menteni, hogy közben maguk is épségben maradja­nak. A körültekintő figyelem, a szakszerű felkészítés elle­nére sokszor követel áldoza­tokat a beavatkozás során a tűzoltók soraiból. Az, hogy meghajtjuk fe­jünket emlékük előtt, vagy megpróbálunk gondoskodni a hozzátartozóikról, vagy a megsérült, megrokkant tűzol­tókról, tudjuk, rendkívül ke­vés. Még nagyobb figyelmet kell szentelni a bizton­ságukra. Nemcsak Szent Fló­rián napján kell köszö­netét mondanunk mindazoknak, akik a tűzoltóság soraiban tel­jesítik esküben vállalt kötele­zettségüket, jobban kell fi­gyelnünk rájuk az év minden napján, és lehetőségeinkhez képest segítenünk kell őket. Köszönettel tartozunk azoknak a családtagoknak is, akik önzetlenül megtesznek mindent annak érdekében, hogy a tűzoltók úgy tudják vállalni szolgálati kötelezett­ségeiket, hogy épségben tér­jenek vissza családjuk körébe. Mindannyiunk érdeke, hogy a nyugodt családi háttér adjon biztonságot és erőt eh­hez a mindenképpen teljes embert kívánó munkához. Remélem, hogy az az ösz- szetartás, amely erre a testü­letre mindig jellemző volt, segíteni fogja a tűzoltókat es­küben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. A tűzoltónap alkalmából nagy tisztelettel köszöntöm a tűz elleni védekezésben résztvevőket, s amikor meg­köszönöm áldozatos munká­jukat, szeretnék a további hétköznapi munkájukhoz jó erőt, egészséget, sok sikert kívánni. Dr. Toller László I ^hetedik oldal holnap Riport Vonattakarítók, vagy vödör a bankban A vonattakarítás nem éppen szórakoztató tevékenység. Sokkal inkább az végignézni, amint ötven ember söprűkkel és vödörrel beront egy bankba. Portré Talán egy kedves a csirkefogó Steinbeck kedves csirke- \ fogójára emlékeztet Besenczi Árpád, aki az | ügyvédi pályát adta fel, hogy színész lehessen. Portré Kimondta: „Kaposvár az életem” Kevés embert hallottam oly szeretettel beszélni szülővárosáról, mint azt Szita Károly, Kaposvár polgármestere tette. Az első szerelmek és álmok itt szövődtek; itt nőtt fel, s ő az egyetlen or­szággyűlési képviselő talán, aki elhárított magától minden bi­zottsági tagságot, s aki maradéktalanul örül annak, hogy csak háromhetente kell Budapestre utaznia. Mentegetőzik, nehogy nagyké­pűségnek tűnjön, de számára a munka, a tennivaló és a tenni akarás a legfontosabb dolog az életben. Nem hátrál a feladatok­tól, a közéleti szerepvállalás ta­lán a génjeiben van. Ars poeti­cának annyit mond: „Kaposvár az életem.” Már 1988-tól mint tanácsi alkalmazott Somogy megye környezetvédelmi fő­mérnöke volt, majd 1990-től alpolgármester, úgyhogy na­gyon jól tudta, mit vállal, ha a város első emberének székére pályázik. Napi 10-12 óra ten­nivaló és csak aztán a család, és a barátok. Ez az élet az, amiben jól érzi magát. Dolgozni ér­telmes célo­kért. És természetesen örvend annak a fejlődésnek, amely a vidéket jellemzi (milliárdos beruházások követik egymást és feltehetően az ezredforduló környékén az egyetlen olyan magyar város lesz, ahol teljes a kanalizáció), sikerélményt is ad minden megtett lépés, de a dicsérő szót elhárítja; az érdem nem az övé. Része talán csak annyi az egészben, hogy ebben Szita Károly 1956-ban született Kaposvárott. Keszthelyen agráregyetemet végzett. A politikával 1988-89-ben kezdett ismerkedni a Fidesz helyi szervezetének környezetvédelmi programján munkálkodva. Nős. Melinda másodikos gimnazista, Nikoletta lányuk ötödikes az általánosban. a pár esztendőben ismét nyitott és igényes várossá lett Kapos­vár; polgárai megérezték, hogy óriási lehetőségeket rejt a ten- niakarás és az összefogás. Ahogyan azt Szita Károly fo­galmazta: felébredt a város. E közéleti szerepvállalás nem családi örökség; bár szü­lei is figyelték a világ dolgai­nak alakulását. Édesapja autó­szerelő volt, édesanyja pedig háztartásbeli­ként, a gyerekek mindennapjaira ügyelt. Jól. Ká­roly húga szintén diplomás ember, pedagógus lett. A polgármes­ter szabadideje, ha van, a mozgásé, a sporté. If­júkorában reményteljes jövő­vel kecsegtető kosárlabdázó volt (ezért is hívták annak ide­jén a 184 centis fiatalembert a keszthelyi egyetemre), szeret úszni és mindene a tenisz, hi­szen a barátokkal való találko­zásokat is jelenti a hálóközel­ség. Bár elég egy óvatlan moz­dulat, s bicsaklik a láb, rándul a váll, s bárki úgy járhat mint Szita Károly: térdműtétre je­gyezték elő. Kozma F. A szennyvíztől a sörkereskedelemig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom