Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-25 / 141. szám
1999. május 25., kedd Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Tragikus veszekedés MOHÁCS Szombat hajnalban a város egyik szórakozóhelyén két késszúrással végződött egy szóváltás. Már épp záráshoz készülődött a szórakozóhely személyzete, amikor kirobbant a veszekedés. Három vendég szóváltásba keveredett egy negyedik fiatalemberrel. A békés italozásból elfajult vita során egyikük megütötte az egyedül szórakozó ifjút, aki ijedtében előkapta a nála lévő hatcentis kést és önvédelemből feléjük szúrt. Egyik áldozatát mellbe szúrta, a penge elérte a szívet is. A másikat a száján és a mellén érte a penge. A harmadik férfi elmenekült. A mentők a városi kórházba szállították a sérülteket. Az egyikük állapota súlyos, őt a sikeres műtét után az intenzív osztályon ápolják. A rendőrség életveszélyes sérülés gondatlan okozása miatt indít eljárást a tettes ellen, aki maximálisan együttműködött a rendőrséggel, ezért kihallgatása után hazamehetett. Sz. T. Hétezer éves cserepek, balták, kések Már a jövőről gondolkodnak SIKLÓS A rövid távú elképzelések mellett a távoli jövőről is gondolkodnak a távfűtött lakások energiaellátásáról a szolgáltató szakemberei. A város hamarosan bekapcsolódik a földgázzal ellátott települések sorába, s így a jelenleginél olcsóbb forráshoz jut, ám a helyi Távhő Kht. vezetése ennél is kevesebbe kerülő energiaforrást keres. Meglátásuk szerint - nyugati mintára - a gyenge aranykoronája kihasználatlan területekre erdőket kellene telepíteni, ahonnan évente kitermelhető lenne a távfűtés biztosításához szükséges famennyiség. A technológiával még a város régi képviselőtestülete tagjainak egy része Klagenfurtban találkozott egy szakmai tapasztalatcserén, ahol az is kiderült, a „sógorok” Magyarországról szerzik be a szükséges mennyiség egy részét. A gyorsan növő fákból álló erdő telepítése ráadásul munkahelyeket is teremthet, hiszen a kitermelés és a telepítés folyamatos lenne, mondta el Ferenczi András, a Távhő Kht. vezetője. Szakemberek véleménye szerint az úgynevezett „botfa” eltüzelésével semmiféle káros anyag nem kerül ki a környezetbe, így nem csoda, ha ezt a technológiát külföldön még anyagilag támogatják is. K. J. Százmilliós károk BÓLY Térségünkben a koszovói háború egyik legnagyobb károsultja a Boly Rt. Csupán a terményszállítási útvonal kényszerű megváltoztatásából több tízmilliós veszteséget könyvelhettek el. Még a háború megkezdése előtt sikerült felújítani egy régi, előző délszláv konfliktus miatt megszakadt kapcsolatot. A Becej-i Szója Proteinnel szójafeldolgozásra kötöttek szerződést. A bombázások megkezdése miatt a megállapodásban foglaltak végrehajtását el sem kezdték, a jugoszláv gyár nem volt hajlandó fogadni a szállítmányokat. A megtermelt, felvásárolt szója természetesen nem marad feldolgozatlanul, bel- és külföldön egyaránt keresik a gyártási lehetőséget. A mohácsi kikötőből nem haladhattak tovább a gabonával megrakott uszályok, mert az újvidéki hidak lerombolásával hajózhatatlanná vált a Duna déli szakasza. Néhány napi veszteglés után, nagy kerülővel vasúton juttatják el a terményt a megrendelőkhöz. Ez kétszeres költséget jelent, a többletet az árban nem lehet a vevővel elismertetni. Ugyancsak a szállítás lehetőségének meghiúsulása miatt a húshibrid baromfiexport is visszaesett, s tekintettel a hazai túltermelési válságra, a felesleggé vált csirkéket nemigen tudják értékesíteni. Jelenleg százmillióra becsüljük a kárunkat - tájékoztat a veszteségek mértékéről Gyó'ri József vezérigazgató. Ezt a cégnek senki sem fogja megtéríteni, így jócskán mérsékelni fogja az idei eredményünket. Es még hol van a háború vége? - sóhajt fel a vezérigazgató. B. G. Közel hétezer éves település nyomaira bukkantak a régészek egy Siklós melletti útépítés árkaiban. A szakemberek által nagy jelentőségűnek ítélt lelet á kora újkőkorból származik. Az ásatás vezetője fontosnak tartja, hogy az építkezést és a feltárást végzők között jó legyen az összhang: a leletek nagy része földmunkák során bukkan a felszínre. SIKLÓS - PÉCS- A siklósi útépítésen az út északi oldalán tártuk fel egy, teljes nagyságában körülbelül 150-200 méter átmérőjű kora újkőkori település maradványait - mondta el az ásatást vezető dr. Ecsedy István régész, az ásatás vezetője. Ecsedy István hangsúlyozta, rendkívül fontos leletre, az első földműves korszak egy településének maradványaira bukkantak, melyek közel hétezer évesek lehetnek. Az ásatást másfél, két méteres mélységben végezték, a leletek között edénytöredékeket, mecseki kovából pattintott késeket, csiszolt baltákat és a háztapasztás töredékeit találták meg. Az ásatásvezető nyomatékosította, hogy az úgynevezett Kőrös-kultúra nyomainak felbukkanása rendkívül fontos, mivel a területen régóta feltéteA feltárt csontváz lezett, de eddig leletekkel nem alátámasztott maradványokról van szó - a megye éghajlata abban a MBÉBu korban is rendkívül alkalmas volt földművelésre, azonban eddig csupán Lánycsóknál bukkantak hasonló település nyomára. A kutatás nehézségeiről szólva Ecsedy István elmondta, Baranya ezen részén a szél által képzett egy-másfél méteres löszréteg alá kellett menni ahhoz, hogy hasonló korú kultúrára bukkanjanak. Ezt eddig azért nem tették meg, mivel a földtörténeti kutatások szerint a lösz fölött kellett volna elhelyezkednie a leleteknek, melyeket a település melletti hulladékgödrökből sikerült felA lerakodott lösz rejtette a leleteket FOTÓ: LÄUFER L. Forrás: dr. Ecsedy tstván elkenAgút Ásatási terület tárni, melynek tartalmából - csontokból, kagyló- és teknőspáncélokból - az egykor itt élt telepesek étkezési szokásaira lehet következtetni. Egy sírra is bukkantak a szakemberek. Mint megtudtuk, a kialakult halottkultusz megkövetelte, hogy az elhunytakat a település közelében, adott esetben szintén hulladékgödrökben helyezzék el. A megye déli lankái, dombos, víz közelében fekvő területei kiválóan alkalmasak a letelepedésre, nem csoda, hogy a kora- és késő-új kőkori, valamint a későbbi települések szinte teljesen lefedik a mai településhálózatot. Megmentett hétvégi ügyelet Összeomlással fenyegetett a vállalkozásban működő Hegyhát térségi hétvégi orvosi ügyelet. Sásdi alapítói ugyanis fizikailag már nem győzték a csaknem húsz helység egészségügyi ellátását. A komlói ÁNTSZ-nek sikerült megerősítenie a bt.-t. SÁSD Mint megtudtuk, a három sásdi szakember, aki családi közösségben végzi a szombat-vasárnapi munkát, az önkormányzat és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár anyagi támogatásával jelenleg is elégedett. Bár busás hasznot most sem könyvelhet el a csoport. Ezért arra gondoltak, hogy csak a városban ügyelnek, és akkor jobban beválik az üzleti számításuk. Ekkor lépett közbe a komlói ÁNTSZ, személy szerint annak vezető tisztiorvosa, dr. Tihanyi László (első képünkön), aki hosszas tárgyalás után elérte, hogy a betéti társaságba lépjenek be Vásá- rosdombó, Bárány aj enő, Gödre, valamint Mind- szentgodisa háziorvosai, így most már H M ■ kilencen dol- ^gozhatnak együtt jobb munkaidő-beosztásban. A terheltség egyenlő mértékű lesz, nem fenyeget a fizikai kimerültség veszélye. Annyi máris biztos, hogy továbbra is Sásdon, a régi helyén marad a készenléti központ. Újdonság azonban, hogy üzembe állítanak egy szolgálati kocsit szintén magánvállalkozásban, így a falvakba könyZsidó gyermekek emlékműve PÉCS Vasárnap délután emlékművet avatott dr. Schweitzer József országos főrabbi és dr. Toller László polgármester az egykori zsidó iskola előkert- jében. A Holocaust során mártírhalált halt zsidó gyermekek emlékművét, Gellér B. István és Rigó István alkotását. A zsidó iskola kapui 1851-ben nyíltak meg. Tudjuk róla - többek között - például azt, hogy 1896-ban „a hazafias érzelem gyámolítására ezredéves iskolai ünnepélyt” tartottak itt. Négy- osztályos ekkor az iskola, és az 1895/96-os tanévben 347 tanulója volt. Az 1920. évi népszámlálás adatai még arról tanúskodnak, hogy Pécsett 4292 az izraeliták száma. Ma még a kétszázat sem teszi ki. A Pécsi Zsidó Hitközség nemrégiben visszakapta egykori Fürdő utcai épületét, és ezen belül az egykori iskolai épületrészt is. Ebben az iskolában azonban nem lesz tanítás, nincs kinek. Az 1944-ben, német parancsra teljesített hitközségi adatszolgáltatásból kitűnően akkor 112 tanulója volt a Pécsi Izraelita Elemi Népiskolának. Ezeket a 6-10 éves gyerekeket is Auschwitzba hurcolták Pécsről 1944 júliusában, és közülük egynek sem kegyelmeztek. Hasonló sors várt az iskoláskort el nem érőkre és a nagyobbacskákra is, összesen 380 lehetett a városból deportált 14 éven aluli zsidó gyerekek száma. Egyetlen, akkor tizenegy éves ikerpár kivételével, akik ma az Egyesült Államokban élnek, valamennyiüket meggyilkolták. Az egykori pécsi zsidó iskola előkertjében most felavatott mellszobor félrecsukló fejű, szemeit jobb kezével eltakaró fiúcskát ábrázol, aki bal mellén az akkori előírás szerinti Dá- vid-csillagot viseli. Az iskola gyermekeivel azonos módon halt kínhalált az utolsó igazgató, hittantanár és énektanár is. Hogy mire tanították a gondjaikra bízott gyerekeket? Hát, például az akkori zsidó iskola első osztálya számára rendszeresített ábécéskönyvből a „T”- betűre ezt: „Talpra magyar, hí a haza! ” Cs. L. Az ásatásvezető elmondta, fontos, hogy aki komolyabb földmunkával járó beruházást tervez, előtte értesítse a múzeumot vagy a szakembereket; az új törvények szerint a beruházónak biztosítania kell a feltárás lehetőségét. Ecsedy István hozzátette, jelen esetben is ez történt: a beruházó és a múzeum között kötött szerződés értelmében az építést végző cég biztosította a feltárás anyagi fedezetét is. Mint megtudtuk, a régészet szempontjából is rendkívül fontosak az útépítések és az ezzel járó földmunkák, a leletek és lelőhelyek jelentős része csupán ilyenkor bukkan a felszínre. T. G. nyebben jut el az ügyeletes, amikor hívják. A bt. szolgálatának eredményessége attól is függ, hogy a települések önkormányzatai mekkora anyagi segítséget nyújtanak. E tekintetben Sásd város vezetősége példával szolgál, hisz továbbra is biztosítja a szükséges pénzt. Dr. Fekete László, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének Baranya megyei elnöke (második képünkön) a megoldás kapcsán kérdésünkre elmondta; régóta szorgalmazza, hogy angliai mintára szerveződjék egy független team, amelynek' dolgozói a hétközi éjszakákon is munkába állnak. S csak ez a feladatuk. Csuti J. Tiszteletadás a felavatott mellszobornál FOTÓ: TÓTH L. Hírcsatorna A jövendőbeli pécsi nagy üzletközpontok szakemberei a hét végén a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskolát és Szakmunkás- képzőt keresték fel érdeklődve az eladó-, technikus- és menedzserképzés után. A megyeszékhelyen idén várhatóan két multi nyit többezer négyzetméteres egységet. Lesz olyan, amelyik félezer dolgozót vesz fel. A meglátogatott oktatási intézményben mintegy százan végeznek évente. (cs) Siklós és Wedel táncos kapcsolata. A baranyai város Pelikán Néptánccsoportja (koreográfus: Balogh János) Pávics János vezetésével a hét végén négynapos turnéra utazott a németországi Wedelbe - az ottani evangélikus egyház meghívására. A közösséggel még akkor kerültek kapcsolatba, amikor külföldi szervezetek, magánszemélyek és vallási csoportok segítették a Dél-Baranyában otthont kereső horvát menekülteket. (cs) Pécsudvardon és Siklóson állatmenhely kialakítását tervezi az abaligeti székhelyű Dél-Dunántúli Regionális Állat- és Természet- védő Egyesület - vállalkozói és önkormányzati segítséggel. A civil szerveződés a saját tőkét már biztosította. (cs) Terményszárító építését tervezik a hegyháti gazdák Alsómocsoládon, valamint Mágocson. Ezért pályázati kérelmeket nyújtottak be. Ha a vállalkozás sikerül, akkor a kistermesztők nem kényszerülnek a drága bérszárításra. (cs)
