Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-25 / 141. szám

1999. május 25., kedd Hazai Tükör DÜmántúli Napló 3 Kigyulladt a Fradi-szurkolókat szállító vonat A tettes ismeretlen Közveszélyokozás bűntetté­nek alapos gyanúja miatt el­járást indított a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rendőr­főkapitányság ismeretlen tet­tes ellen a Fradi-szurkolókat szállító vonaton vasárnap este keletkezett tűz ügyében. Lengyel György rendőrségi saj­tófőnök elmondta, hogy a ren­delkezésre álló adatok szerint a szurkolói különvonat a Nyír­egyházán megtartott futball­mérkőzés után este hét óra kö­rül indult vissza Budapestre, és a szerelvény négy kocsijában körülbelül 350-en voltak. A szurkolók Nyíregyháza után a vonatot vészfékkel meg­állították, többen leszálltak és köveket gyűjtöttek a töltésről. Amikor a vonat továbbindult, ismeretlen szurkolók megdo­báltak egy Debrecen felől ér­kező vonatszerelvényt, aminek következtében a mozdony és néhány vagon ablaka betört. A randalírozók a kövekkel a vas­úti átjáróban várakozó gépko­csikat is célba vették. A törökszentmiklósi vasútál­lomáson vették észre, hogy az utolsó kocsi lángol. A vonatot Szajol előtt vészfékkel megállí­tották, lekapcsolták az égő va­gont, majd a vonat további része beérkezett Szajolra. A tűz során személyi sérülés nem történt, a MÁV-ot mintegy 20 millió forint kár érte. A tűz okát vizsgálják, nem zár­ják ki a gyújtogatást sem. (A Kommentár az 1. oldalon) A vád: hivatali visszaélés Hivatali visszaélés vádjával áll szerdán a Fővárosi Bíró­ság Katonai Tanácsa elé Kiss Kálmán vezérőrnagy, a ha­tárőrség megbízott parancs­noka és Kovács Gyula ezre­des, a határforgalmi főosztály vezetője. A Budapesti Katonai Ügyész­ség vádirata szerint Kiss Kál­mán, aki ez év márciusa óta megbízott parancsnok, tavaly június és szeptember között hat ízben soron kívül engedélyezte üzlettársai, ismerősei határátlé­pését, továbbá egy-egy alka­lommal külföldről érkező kül­demény átadását, illetve vízum beszerzését. Kovács Gyula „közvetett utasításra” közreműködött há­rom határátlépésnél. A vádlot­tak jogtalan előny biztosítása érdekében éltek vissza hivatali helyzetükkel - állapítja meg a vádirat. A vezérőrnagy segítségével gyorsított határátlépést vett igénybe a vádirat szerint többek között P. József, az Allied In­vestment Rt. felügyelőbizott­sági tagja és a Nitrotrade Kft. egyik tulajdonosa. A cselekmé­nyek elkövetésekor Kiss Kál­mán felügyelőbizottsági tagja volt az Allied Investment Rt.- nek, felesége pedig társtulajdo­nosa a Nitrotrade Kft.-nek. Az elsőfokú ítéletet várha­tóan a második tárgyalási na­pon hirdeti ki a bíróság. A bűn­tett három évig terjedő szabad­ságvesztéssel sújtható. Elfogynak a jeligés betétek Az Európai Unió tiltja a névtelen számlákat Az Országos Betétbiztosítási Alap nyilvántartása szerint a bankok 122 milliárd forintot őriznek jeligés takarékbetét­könyvekben. További 125 milliárd forintnyi betét egy részének sem ismert a tulaj­donosa. Őket érinti az a 2000- ig elkészülő új szabályozás, amely megszüntetné a névte­len betétek lehetőségét. En­nek oka, hogy az unióban így kívánják meggátolni a bűn­cselekményből szerzett pénz tisztára mosását. A kormány tíz évi türelmet kér az Európai Uniótól a brüsszeli előírásokhoz való alkalmazko­dáshoz. A Pénzügyminisztéri­umban várhatóan 2000-re dol­gozzák ki a megszüntetés sza­bályait - közölte kérdésünkre Osváth Piroska főosztályve­zető-helyettes. A türelmi idő le­járta után név nélkül betétet el­helyezni nem lehet. A már meglévő, jeligés beté­teket az új szabályok beveze­tése után sem számolják fel. Miután tulajdonosuk „nem is­mert”, nem lehet őket értesíteni arról, hogy új szerződést kell kötniük, vagy azonosítani kell őket. A pénzügyi tárca várha­tóan azt a megoldást javasolja majd, hogy a jeligés betétköny­vek tulajdonosait a bankban történő megjelenésükkor kérjék föl személyük azonosítására. Felmerülhet az a lehetőség is, hogy az ilyen betétek a jövőben nem kamatoznak, vagy csupán rendkívül alacsony ka­matot fizetnek majd azok után - tudtuk meg a Pénzügyminisz­tériumban. Cs. R. Kallódó pártingatlanok Önbevallással nyilatkozhatnak a pártok a használatukban lévő ingatlanokról. így döntött az a parlamenti bizottság, amelyet a téma vizsgálatára hoztak létre. A bizottság ismétel­ten napirendre tűzi a székházeladások törvényességét is. A pártok mintegy hárommilliárd forint értékű ingatlan­vagyont használnak - ingyen. A pártoknak a következő he­tekben „bevallást” kell készí­teniük a tulajdonukban, illetve ingyenes használatukban lévő ingatlanokról. A parlament pártingatlanokat vizsgáló albi­zottsága Rubovszky György elnök javaslatára döntött erről, miután több hónapos szünetet követően a héten elfogadták a testület ügyrendjét. A szabaddemokrata Hankó Faragó Miklós szerint az albi­zottság gyakorlatilag ugyanazt a vizsgálatot végzi majd el, mint amelyet az előző kor­mányzati ciklus idején már megejtettek, kiegészítve a pártcégek vizsgálatával. 1990-ben a választásokon minden egy százalékot elért pártnak egy-egy székházat adott az állam. Az MSZP ek­kor 365, zömmel vidéki párt­házat használt, ezek egy részé­ről később lemondott. A pártok az előző ciklusban közel álltak ahhoz, hogy az ingyenesen használatukban levő, mintegy hárommilliárd forintra rúgó, állami tulajdonú ingatlanvagyont az 1990-es és 1994-es választási eredmé­nyekkel arányosan a tulajdo­nukba kapják. Ám a Tocsik- ügy és az 1998-as választási kampány előszele elfújta a hatpárti megállapodást. Az állandó pénzügyi gon­dokkal küszködő pártok zöme megszabadult a tulajdonában lévő egyetlen székháztól is, s az így kapott pénzt a válasz­tási kampányra fordította. A bizottság előveszi majd a Fidesz-MDF székházügyet is. Ezt az Állami Számvevőszék is tanulmányozta már. A volt Tisztikaszinó épületét 1992- 93 fordulóján másfél milliárd forintért adták el. A szocialis­ták és szabaddemokraták vitat­ták, hogy járt-e a két pártnak akkora és annyi székház, amekkorát az Antall-kormány egy titkos kormányhatározat­ban kiutalt nekik. Székházügye az MSZP-nek is van. A fővárosi Köztársaság téren lévő ingatlanjuk egyik emeletét bérbe adták a Posta­bank egyik vállalkozásának. A bevételből törlesztették a banktól felvett hitelt. A Postabank 300 milliót hi­telezett az MDF Fodema nevű cégének is, s amikor sem a vállalkozás, sem a párt nem tudott fizetni, rátette a kezét a párt Bem téri székházára. A Fidesz is elvesztette egy másik, a Lendvay utcában lévő székházának tulajdonjo­gát. Kormányra kerülésükkel megnőtt a nekik járó állami támogatás, így lehet, hogy 338 millióért visszavásárolják az épületet. (csík) Béremelést sürgetnek az egészségügyben Nemzetközi összehasonlításban magas orvoslétszám, arány­talanul nagy kórházi ágyszám, valamint az ápolók és a középszintű egészségügyi személyzet szembeszökő hiánya jellemzi a magyar egészségügyi rendszert. A fejlett ipari országokban az ágazati kiadások 80 százalékát az emberi erőforrásokra köl­tik, míg nálunk csak 40-50 százalék jut erre a célra. A bér- és kereseti adatok szerint az egészségügyi és a szociális ágazatban a személyi alapbér átlag 38 404 forint, míg a teljes átlagkereset 52 863 forint. Gulyás Judit, az Egészség­ügyben Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke szerint idén az ország 156 kórháza közül mindössze 11-ben nőtt a dol­gozók fizetése 15 százaléknál nagyobb mértékben. Az elnök tragikusnak ítéli, hogy az ága­zat diplomásai átlagosan fele annyit keresnek, mint a pénz­ügyi, banki szférában. Áz ér­dekképviselet mielőbbi, leg­alább 50 százalékos béreme­lést sürget. Pusztai Erzsébet, az Egész­ségügyi Minisztérium politi­kai államtitkára szerint egy ilyen mértékű bérfejlesztéshez legalább 100 milliárd forint kellene. Erre pedig az ágazat­nak jelenleg nincs fedezete. Hozzáfűzte azt is, hogy óriási aránytalanságok, tapasztalha­tók a fővárosi és a vidéki in­tézmények között. Míg Buda­pesten több orvos dolgozik a kelleténél, addig néhány vi­déki kórházban a hálapénz miatt már kedveltebb szülész- nőgyógyászállások is betöl­tetlenek. Németh Zsuzsa Meghiúsult a fegyverszerző akció Feltehetően fegyvert akart szerezni az a két férfi, aki vasár­nap hajnalban hatolt be a Bolyai János Katonai Műszaki Fő­iskola Üllői úti épületébe és ott több katonát megsebesített. Az elkövetők az épület hátsó kapuján hatoltak az épületbe. Először egy őrt szúrtak hátba, majd az ügyeletes tisztet. Ezt követően a portaszolgálatot el­látó zászlósra támadtak: szúr­ták, verték. A megsebesített ügyeletes tiszt azonban még riasztani tudta a kiképzőtisz­tet, aki több lövéssel megsebe­sítette az egyik támadót, a má­sikat a helyszínre siető rend­őrök segítségével sikerült sér­tetlenül elfogni. A nyomozóknak rögtön fel­tűnt, hogy a támadók igen jó helyismerettel rendelkeztek és nagyon magabiztosan mozog­tak az udvaron és az épület­ben. Hamarosan kiderült en­nek a magyarázata. Az elkö­vető egy testvérpár volt, amelynek egyik tagja maga is a Bolyai János főiskolán vég­zett, a másik pedig a szolnoki katonai főiskola tanulója volt. Feltehetően fegyverszerzési szándékkal hatoltak be az épü­letbe. A BRFK ügyeletese a kórháztól vasárnap este úgy értesült, hogy a támadás során késsel megsebesített három katona közül kettő változatla­nul életveszélyes, egy pedig súlyos állapotban van. Erdélyi Lajos, a Honvé­delmi Minisztérium szóvivője szerint azoknál a honvédségi iskolai épületeknél, amelyek­ben katonai anyagokat tárol­nak, rendes katonai őrszolgá­lat van. Mint elmondta, meg­felelő volt az iskola őrizete, mert a szolgálat megakadá­lyozta, hogy a két férfi fegy­verhez jusson. Hírcsatorna Plenáris hét. Az Országgyű- . lés a héten plenáris ülésekkel folytatja munkáját. Kedden megkezdődik a polgári szolgá­latról szóló törvény módosítá­sának általános vitája és döntés születik az igazságügyi szakér­tői kamaráról rendelkező jog­szabály megváltoztatásáról is. Ki fizesse az áfát? Az Al­kotmánybíróság keddi teljes ülésén megvitatja azt az indít­ványt, amely szerint alkot­mányellenes az egyesülési jog­ról szóló törvény. Megtárgyal­ják azt a beadványt is, amely szerint alaptörvénybe ütközik, hogy az általános forgalmi adó­ról szóló törvény értelmében az adólevonásra jogosult adóalany olykor készfizető kezesként fe­lel az adóösszeg egy részének megfizetéséért. Tulajdonrendezés. Az egy­házi ingatlanrendezés kereté­ben hétfőn hivatalosan is a Ma­gyarországi Katolikus Egyház tulajdonába került a budapesti Mátyás-templom - hangzott el az esztergom-budapesti egy­házmegye hagyományos mária- remetei majálisán. Kitüntetés. Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügye­kért felelős helyettes államtit­kára megkapta a Pápai Szent Sír Rend Érdemkereszt a Csil­laggal elnevezésű kitüntetését az egyház érdekében a politika terén kifejtett tevékenységéért. A helyettes államtitkár az első, aki Magyarországon ebben az elismerésben részesült. Bérgyakorlat. Az Országgyű­lés az év elején hagyta jóvá, hogy május 26. és június 25. között a Magyar Honvédség központi lő­téren mintegy másfél ezer olasz katona harcászati gyakorlatot tartson - közölte Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szó­vivője szombaton. A bérgyakor­latoztatásnak, amely bevételének egy részét a környező polgármes­teri hivatalok kapják, semmi köze nincs a NATO jugoszláviai ak­ciójához. Thürmer a NATO eUen. A Munkáspárt az Alkotmánybíró­sághoz fordult, hogy állapítsa meg: alkotmányellenes az a parlamenti döntés, amely a NATO repülőgépeinek lehe­tővé teszi országunk légterének és repülőtereinek használatát - közölte Thürmer Gyula pártel­nök, a Munkáspárt 18. kong­resszusán szombaton. Karambolozott Gál Zoltán. Az Országgyűlés volt elnöke autójával szombaton, Budapes­ten összeütközött egy német rendszámú Opellel, mert annak vezetője nem adta meg az el­sőbbséget. Számjáték a TOTAL-kutakon Tankoljon 20 liter felett, húzza ki szerencseszámát, s hasonlítsa össze vásárlásának dátumával. Bármelyik számjegy megegyezése esetén egy édes TOTAL-szeletet kap ajándékba. Ráadásként a nem nyerők között 20 db, egyenként 50 000 Ft értékű TOTAL-üzemanyagkártyát sorsolunk ki. Édesítse meg napjait Antall József síremléke. Melocco Miklós szobrászművész alkotásának vasárnapi fel­avatása után koszorút helyezett el az emlékműnél Orbán Viktor miniszterelnök is. Az Ántall- kormány nevében Boross Péter és Mádl Ferenc rótta le kegyeletét. fotó: feb/diósi imre r

Next

/
Oldalképek
Tartalom