Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-21 / 138. szám

1999. május 21., péntek Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Karalapítás a JPTE-n: a tét sok százmillió forint - A TTK nem engedi el a Testnevelési Intézetet Szemben egymással kar és egyetem Ha nem kezd el egy kar részeként működni a JPTE Felnőtt- képzési és Emberi Erőforrás Fejlesztő Intézete, akkor az egye­tem néhány év alatt egymilliárd forint bevételtől is eleshet. Egy intézet ugyanis, ellentétben egy karral, nem vehet fel hallgató­kat a székhelyén kívüli központokba. Az egyetem vezetése ezért egy, a FEEFI-ből, a Testnevelési Intézetből és a Pedagó­giai Intézetből összeálló kart szeretne létrehozni. A havi négy­millió forint veszteséget termelő Természettudományi Kar azonban úgy döntött: nem engedi el a jó pénzt hozó „tesiseket”. PÉCS A Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztő Intézet (FEEFI), amely több, az or­szágban szerteszét működő részből áll, évente sok százmil­lió forintot hoz már évek óta a JPTE-nek. A felnőttképzési pi­acért folyó, politikától sem mentes harcok során azonban a FEEFI-nek megtiltották, hogy intézet lévén a központján, te­hát Pécsen kívül máshová hall­gatókat vegyen fel. A JPTE így minden évben több százmillió forint bevételtől esne el, követ­kezésképpen az egyetemi költ­ségvetés egy idő után elég rossz állapotba kerülne. Az egyetem vezetése legfő­képpen ezért határozta el, hogy május 27-én az Egyetemi Ta­nács elé terjeszt egy javaslatot, amelynek lényege, hogy a FE­EFI, a Testnevelési Intézet és a Pedagógiai Intézet alakuljon karrá, aminek már lehetnek ki­helyezett tagozatai „vidéken”. A Természettudományi Kar (TTK) Kari Tanácsa azonban a minap úgy döntött: ne menje­nek el a tesisek. Az Egyetemi Tanács persze ettől még meg­szavazhatja a javaslatot, ám a július 31-éig az Oktatási Mi­nisztériumnak felküldendő, a kari struktúra módosítására vo­natkozó tervezetben nem nézne ki jól az egyik érintett kar nega­tív véleménye. A TTK több szakja (matema­tika, fizika, kémia) iránt néhány éve alig van kereslet, egyes tan­székeken több az oktató, mint a hallgató. Miután fény derült a több mint 50 milliós hiányra, vizsgálóbizottság alakult, amelynek eddig nyilvánosságra került részéből kiderül: jóval több elsősre lenne szükség ah­hoz* hogy a folyamatos hiányterme­lődés megtor­panjon. A fa­kultáson je­lenleg ha­vonta négy­millió forint hiány kelet­kezik. A karra kerülő állami normatív támogatás egyhar- mada a testneveléssel kapcsola­tos képzések révén jut ide. Nem csoda tehát, ha a TTK nem akarja elengedni a jó pénzt hozó tesiseket. Mint ismeretes, a FEEFI pár éve úgy „menekült el” a böl­csészkartól, a közgáz pedig egyszer már nemet mondott az egyesülésre. A három intézet összekapcsolódását egyvalami­vel lehet megindokolni az ille­tékes minisztérium és a kor­mány előtt. A közös diszcipli­Jeientkezések sorszáma a TTK-n (államilag finanszírozott) 397 /E Forrás: JPTE első, második, harmadik, negyedik, ötödik helyen Képünk illusztráció nával: a neveléstudománnyal. Más fakultásokhoz a FEEFI nem nagyon tud kötődni, ráadá­sul nagyon kell ügyelni arra, hogy meglegyen a kellő számú minősített oktató a karon, úgy­hogy bármelyik tag kiválásával kétségessé válik a „kis integrá­ció” sikere. Bár dr. Kollár Lászlót, a TTK dékánját nem tudtuk el­érni, információink szerint a te­sisek elengedésén kívül a nagy bajban lévő kart „minden meg­oldás érdekli”. A jövő keddi kari tanácsülés valószínűleg megpróbál kidolgozni egy ,Jd- lábalási stratégiát”, amelyet a csütörtöki, május 27-ei Egye­temi Tanácson az illetékesek elővezetnek majd. Az elbocsá­tások elkerülhetetlenek, ám ezeket - értesüléseink szerint - nem fűnyíró elv alapján kívánja véghezvinni a kar vezetése. Dr. Tóth Józsefet (kis képün­kön), a JPTE rektorát Francia­országban értük el, ott folytat­tunk vele rövid telefonbeszél­getést. Az intézmény első em­bere úgy véli, a kar létrehozása összegyetemi érdek, de mivel a TTK érveit nem ismeri, való­színű, hogy az egész kérdéskört újra kell tárgyalni. A jövő keddi rektori tanácson szinte biztosan terítékre kerül a TTK és a kar­alapítás most már összekapcso­lódott problémája. (A rektor nehéz helyzetben van. Október 31-éig új rektort kell választani az integrált intézmény élére, s ha a választáson sikert akar el­érni, összegyetemi politizálást kellene folytatnia. Ugyanakkor kérdés, mennyire lesz lojális a TTK-hoz, amelyhez ezer szállal kötődik.) Megbízható forrásból úgy ér­tesültünk: ha a három intézet egybeforrasztására vonatkozó javaslat megbukik, a Testneve­lési Intézet helyére a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főis­kola kerülhetne. Néhány nappal a csütörtöki, ha nem is mindent, de sok min­dent eldöntő tanácsülés előtt még semmi sem biztos. N. F. Hírcsatorna A Finn Oroszlán Lovag­rend 1. fokozatának lovag­keresztjét adományozta Martti Ahtisaari finn köztár­sasági elnök Végh József­nek, a Pécsi Magyar-Finn Baráti Társaság elnökének. Az elismerő érmet szerdán Hannu Halinen nagykövet adta át a kitüntetettnek Bu­dapesten. (tg) Két tájjellegű öreg épü­letet újítanak fel Vargán, amelyek később szolgálta­tóközpontként működnek. Eddig fazekas, csizmadia, kovács és bognár jelezte, hogy műhelyt nyitna. Most már csak pénzt kell szerez­nie az önkormányzatnak, amely ezért Phare-pályáza- tot nyújtott be. (cs) A patapoklosi nyugdíja­sok kezdeményezésére a környék falvait is járó klub­zenekar szerveződött, amelynek tagjai közt somo- gyapáti és somogyhatvani muzsikusok is szerepelnek. A közösséget Pais László dobos vezeti. (cs) Sétatér. MTV 1, 16.00- 17.00-ig. A legjobb befekte­tés az oktatás: fejlesztik a kaposvári iskolákat. Pécsi millennium: Dóm kőtár, Pé- ter-Pál sírkamra, középkori egyetem; vendégek: dr. Kunszt Márta, a pécsi kultu­rális bizottság elnöke, dr. Bachman Zoltán, Ybl-díjas építész. Somogy kertje: Bonnya. Épül az üdülőfalu. Faluportré Nagyberkiről. 15 éves a Sziporka pécsi Gyermekszínház. Produk­ciók: Forma-1 pécsi Modem Táncstúdió. Toboroznak, tesztelnek KOMLÓ A finn Elcoteq cég a munka­ügyi központot bízta meg lét­számfejlesztési gondjainak megoldásával. Idén közel 800 alkalmazottal kívánja bőví­teni a megrendelésekhez iga­zított munkaerő-állományát.- A Komlói Munkaügyi Kiren­deltség, mint a megyében mű­ködő többi is, toborozza, elemzi, informálja a jelentke­zőket - mondta Hajnal Sándor, a pécsi gyár képviselője. - Tá­jékoztatják őket a cégünk kí­nálta munkakörökről, munka­körülményekről, ehhez szóró­anyagok, videofelvételek áll­nak rendelkezésükre. Ezután munkaalkalmassági vizsgálaton szűrik meg a jelentkezőket. Kalina Lászlóné, a kirendelt­ség munkatársa hozzáfűzte, hogy elég sokan kihullanak az éleslátást, a színlátást, a kéz­ügyességet és a figyelem kon­centrációját tesztelő megméret­tetésen. A foglalkozás-egész­ségügyi vizsgálat után a megfe­leltekkel négyszemközti felvé­teli interjút készít a munkáltató. Itt tisztázzák a munkafeltétele­ket és a bérezést. A keresetek a megyei szakmunkás fizetések átlaga körül mozognak.-Aki elfogadja a feltétele­ket, és elvégzi a 6 hetes beta­nító tanfolyamot, megkezdheti a munkát a gyárban - tette hozzá Hajnal Sándor. Múlt hétfőn 17 komlói kezdte meg a tanfolyamot, két hét múlva újabb 19-nek adatik meg ez a lehetőség. Koha Zs. Az állatok 30 napos karan­tén után kerültek az or­szágba FOTÓ: W. T. Majompusztulás az állatkertben Április végén 23 inókusmajom érkezett a pécsi állatkertbe. A Suriname-ból állatcsere keretében érkezett állatok közül mára heten már elpusztultak. Többen attól tartanak, hogy a nem megfelelő karanténozás miatt nagyobb mértékű elhullás is bekövetkezhet. Az állatkert igazgatója cáfolja mind a ka­rantén hiányát, mind a betegség terjedését. PÉCS Az állatkertek hivatalosan ál­lattartó telepnek minősülnek, ahová az állategészségügyi szabályozások szerint lehet bevinni állatot. A Pécsre érke­zett mókusmajmok rendelkez­tek érvényes behozatali enge­déllyel, ám a helyi illetékes ha­tóságok nem tudtak érkezésük­ről, ahogyan az elhullásról sem kaptak értesítést. A majmok Suriname-ban le­töltött 30 napos karantén után kerültek Magyarországra, de az ezt igazoló dokumentumok hitelességében többen kétel­kednek. Információink szerint az állatok csak most tanulnak élni, táplálkozni a mesterséges környezetben, amihez a karan­tén alatt már hozzá kellett volna szokniuk. Egyházi István, a pécsi ál­latkert igazgatója szerint az érkezésről és az elhullásról az állatkert kezelő állatorvosa tu­dott. Abban azonban hibázott, hogy hivatalosan nem adott ér­tesítést.- A Suriname-i karantén mellett idehaza szakértő is megvizsgálta a mókusmajmo­kat, megkapták a szükséges gyógyszereket. Az állatkertben külön, karanténszerűen fel­ügyeljük őket most is. Az álla­tok nem veszélyeztetik sem tár­saikat, sem a látogatókat. Az elpusztult majmok tetemeit az Országos Állategészségügyi In­tézetben vizsgálták meg. Fonál­féreg volt néhányuk gyomrá­ban, de a halálukat inkább a megváltozott körülmények, és az átélt stressz okozta. Az elpusztult majmokat a szállító cég a közeljövőben tíz, remélhetőleg egészséges pél­dánnyal pótolja. Győrffy Z. Zsákban a szemét: mennyiségi vita A lakossági szemétszállításról tartott estébe nyúló közmeghall­gatást a pécsi önkormányzat. A rendezvényen elhangzottak egyéni sérelmek, környezetvédelmi javaslatok, közegészség- ügyi érvek - emellett a városatyák és a Biokom Kft. által egy­aránt megfontolandónak ítélt felvetések is. PÉCS A fórumon az érdekképviseleti szervek mellett a lakosság is szót kapott: felszólalásaikban szinte kivétel nélkül sérelmez­ték a szemétdíj kialakításának rendszerét. Többen hangsú­lyozták: nem a céggel, hanem a kialakult helyzettel szemben vannak fenntartásaik. Több észrevétel mutatott rá, hogy a személyenkénti 35 lite­res szemétminimum nem fedi a valós, ennél kisebb mennyisé­get. A Biokom képviselője ez­zel szemben azzal érvelt, hogy ezt a város több éves, átlagos „szeméttermelése” alapján ál­lapították meg. A felszólalók sérelmezték, hogy az Alkotmánybíróság szemétdíjjal kapcsolatos dön­tése elsősorban a hulladékszál­lítóknak, és nem a lakosságnak kedvez.- Ez a szolgáltatás abban kü­lönbözik a többitől, hogy ezt mind igénybe venni, mind nyúj­tani kötelező. Emiatt ezért eb­ben a kérdésben éleződnek ki leginkább az ellentétek - hang­súlyozta Soó László (MSZP) képviselő. Véleménye szerint a testületnek nem szabad elsikla- nia a lakosság tapasztalata és javaslata mellett, és csak azok alapján születhet meg a közös megoldás. A számítási és mérési rend­szerrel kapcsolatban elhang­zott, hogy a lakótelepek eseté­ben nem ellenőrizhető a kukák feltöltése, a szemét elhelyezése. A társasházak speciális prob­lémáját az is fokozza, hogy a lakóközösségekben élők sem tudnak egymás között megálla­podni. A Biokom képviselői ennek ellenére a közös gyűjtést javasolják, hiszen a sok kis gyűjtőedény tovább ronthatná a közterületek állapotát. A közmeghallgatás érdemi felszólalásait Kerényi János al­polgármester nyolc pontban foglalta össze. Fontosnak tar­totta kiemelni, hogy az önkor­mányzatnak és a Biokomnak egyaránt kötelessége olyan díj­rendszert és olyan szabályokat kialakítani, amely a lakosok többségének megfelelő. Hozzá­tette: nem szabad elfelejteni, hogy a lakosság által befizetett díjaknak fedeznie kell mind a szállítás, mind a hulladékfel­dolgozás, mind a szolgáltatás­sal kapcsolatos beruházások költségeit. Az önkormányzat képviselői hangsúlyozták, hogy a döntés előkészítése folyamán a tegnap este elhangzottakat is figyelembe veszik. Gy. Z. - T. G. Hétezer évesek is lehetnek azok az új-kőkori maradvá­nyok, amelyekre Siklóson az elkerülő út alapozásakor talál­tak rá az építők és a régészek. A Janus Pannonius Múzeum munkatársai most dr. Ecsedy István vezetésével tárják fel az ősrégi cserépleleteket. fotó: laufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom