Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-18 / 135. szám

1999. május 18., kedd Zöld-Híd Dunántúli Napló 11 Mintaértékű a pécsi vízszolgáltatás Országos szinten, de nemzetközi mércével is kiemelkedő az az előrehaladás, mely a Pécsi Vízmű privatizációját követően 4 év alatt bekövetkezett. A cég a továbbiakban is azt tervezi, hogy a fogyasztói árakat közepes szinten tartja, s évente 2-300 millió forintos beruházásokkal korszerűsíti a működtetés feltételeit, a vízhálózat állapotát. Minderről Réti Tamás, a Lyonnaise Des Eaux Hungária Kft. igazgatója, a Pécsi Vízmű Rt. igazgatóta­nácsának elnöke (képünkön) számolt be lapunknak. Hírcseppek Az interneten is találkoz­hatnak a Pécsi Vízmű Rt.- vel az érdeklődők, ha meg­keresik a világhálón Pécs város hivatalos honlapját. A vállalat történetén, adatain és működésén kívül aktuális információk és tájékoztatók találhatók meg itt a rész­vénytársaság mindennapi tevékenységéről. Az oldalt a következő címen lehet fel­keresni: www.pecs.hu.­gazdasag/vízmu.html A Pécsi Vízmű Rt. 1971 óta Grandios márkaszerviz. 1999. május 11-én a Grand- fos Hungária Kft. tovább­képzést tartott a márkaszer­viz dolgozóinak és a to­vábbképzést záró ellenőrző vizsgán a legjobb ered­ményt Koltai Zoltán, a Pécsi Vízmű Rt. szivattyújavító részlegének vezetőszerelője érte el. Első helyezést ért el az 1998/1999 évi kétfordulós városi asztalitenisz-bajnok­ság 2. osztályában a Pécsi Vízmű ötfős csapata - a csapat tagjai: Mármarosi József, Vati Sándor, Lipcsik István, Szopkó Zoltán, Si­mon Rudolf. Az egyéves megmérettetésen egytucat- nyi csapat indult, és a Pécsi Vízmű mögött a Meteor III. lett a 2., míg a harmadik he­lyen a Vásárcsarnok vég­zett. ZÖLD-HÍD Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés Az oldal a Zöld-hld Egyesülés támogatásával készült Amikor a pécsi vízszolgáltatás privatizációjára 1995-ben elha­tározta magát a város, inkább csak hitte és bizakodott abban, hogy ez a magánosítás nem a rossz értelmű és nagyon sok vi­tát kiváltó események sorát fogja gyarapítani - tudtuk meg Réti Tamástól. Ekkor Pécsett az ország megyei jogú városai kö­zött a legmagasabb volt a vízdíj, eléggé hektikus szolgáltatási színvonalat és egy vesztesége­sen működő vállalatot vett át 49 százalékos tulajdonrésszel a francia Lyonnaise Des Eaux. A privatizációval egy 360 millió forintos tőkeinjekciót kapott a vízmű a francia cégtől, valamint egy világviszonylatban is elis­mert szakmai hátteret. A múlt heti részvénytársasági közgyűlésen arról számolhatott be a cégvezetés, hogy az ország egyik legeredményesebb, legha­tékonyabb, legkorszerűbb mű­szaki színvonalon működő víz­müve működik Pécsett. Még­hozzá oly módon, hogy az ár­emelésnek a mértéke az inflációnak csak a fele volt a ta­valyi évben, s időközben a vá­rosban a vízdíjak egy közepesen drága szintre süllyedtek a ko­rábbi abszolút első helyről. Emellett az elmúlt esztendőt a társaság 100 millió forintos nye­reséggel zárta és először fizet­hettek a résztulajdonosoknak je­lentősebb mértékű osztalékot. Mindezeken túl a beruházá­soknak, felújítási és műszaki rá­fordításoknak eredményeként a víz minőségében is nagyon erő­teljes előrelépés történt. 1998- ban 200 millió forintot fektettek be a közművagyonba és mintegy 150 milliót a működtető va­gyonba. Hogy ez mit jelent, jól mutatja, hogy 1995- ben 70 millió forint volt a hálózati ráfor­dítások ösz- szege, azaz meghárom­szorozódott a közművek fejlesz­tésére szánt érték. A társaság te­hát nem azáltal nyereséges, hogy megspórolja a pénzt a szükséges beruházások helyett. Pont az ellenkezője történik. 25 éves szerződésről van szó, nem pillanatokban gondolkodik a 12 tulajdonos. Az igazgatóság elnökeként azt is megjegyezte: a cégvezetés nehezen viseli, hogy a tulajdo­nosok a fejlesztési -forrásokat nem hagyják bent a vállalko­zásba, hanem osztalék formájá­ban kiveszik. Ha pedig nincs forrás, akkor hitelekhez kell nyúlni. Viszont a társaság olyan jó hitelkezelői helyzetben van, hogy az elnökség úgy gondolja, ezen az úton is működtethető és menedzselhető a vállalat. Még egy nagy eredményt mondhat magának a Pécsi Vízmű Rt.: az országban egyedül itt sikerült megállítani a kinnlevőségek nö­vekedését, sőt, reálértéken enyhe csökkenése tapasztalható. Felmerül a kérdés, mi a célja a Pécsi Vízművel a francia be­fektetőnek? A válasz kézen­fekvő, Pécs mintaprojektként szerepeljen, hogy más városok is lássák a követhető modellt. Napjainkban gyakran jönnek ké­rések a Lyonnaise-hez a megyei jogú városoktól, hogyan lehetne ezt a pécsi megoldást náluk is bevezetni. Réti Tamás szerint ennél jobb referencia- és marke­tingérték nem létezik. Jelzi ezt az is, hogy a francia cégen belül - 5 kontinensen 100 országban van jelen - Pécsről igen elisme­rően vélekednek, úgy értékelték, hogy ahhoz a fejlődési menet­hez, amit 4 év alatt megtett a Pé­csi Vízmű, a fejlett országok gyakorlatában 7-9 év szükséges. Az 1999-es üzenete mind a 12 tulajdonosnak az, hogy ezt a tendenciát kell továbbvinni, az árakat a lehető legelviselhetőbb szinten tartva, de a valóságos rá­fordításokat mindenképpen al­kalmazniuk kell, ezen felül szá­molni kell a tisztességes nyere­séggel is. Hogy a tavalyi ered­mény nagy vagy kicsi, azt azzal lehet érzékeltetni, hogy az árbe­vétel 4,8 százalékát teszi ki. Eb­ben az elfogadott nemzetközi gyakorlat 7-9 százalék között mozog. A nyugati jövedelmező­séget tehát még nem érte el a cég, de ez nem is cél. A szolgál­tatás színvonalában sem Eu- rópa-konform a társaság, de az ügyfélszolgálati iroda megnyi­tása, az ügyfélszolgálati szoft­verrendszer, a minőségbiztosítás 1999-es bevezetése olyan ga­ranciákat jelent, melynek ered­ményeként biztosan állítható, hogy jövőre a Pécsi Vízmű egy eurokonform standard szerint működő, rendkívül eredményes és hatékony vállalat lesz. A beruházásokról ezután sem mondanak le, az a cél, hogy a város egy olyan hálózattal ren­delkezzen, amely megfelel az új évezred kihívásának. Ez a leg­gyengébb pontja egyébként a társaságnak. A hálózat elörege­dett, igen vegyes a műszaki álla­pota, nagyok a veszteségek. Idén ezért egy nagyon komoly prog­ramot indított a gondok felméré­sére, megoldására. Az igazgató- tanács elnöke úgy összegzett, hogy a siker kulcsa a tulajdonos­társak közötti együttműködés, s ez az utóbbi években igen ked­vező fordulatot vett. A vízmű diszpécserközpontja FOTÓ: M. A. Gyorsabb hibafelismerés Több, mint 100 millió forintért cseréli ki a PV Rt. a teljes ve­zérlési rendszerét. Az irányítás- technikai egységből, azaz a diszpécserközpontból történik az összes géptér, a tározók, a szennyvizes objektumok adat­gyűjtése, innen állítják be a vá­ros különböző pontjain a nyo­másértékeket - tudtuk meg Csörnyei Gézától, a diszpécser- központ vezetőjétől. Ha a 10 éves berendezést nem váltanák ki, akkor bizonytalanná válna a vízszolgáltatás, a központilag irányítható hibaelhárítások me­nete lassulna. A most beszere­lésre kerülő Motorola-Moscad rendszer az egyik legmoder­nebb irányítástechnikai és kommunikációs konstrukció, gyárilag tud olyan funkciókat, amire a korábbi részegységeket külön meg kellett tanítani. A fogyasztók szemszögéből döntő változás, hogy nagymér­tékben megnő így a Vízmű rea­gálóképessége a csőtörésekre. A korábbi fél-egy órás észlelési és beavatkozási időszak helyett azonnal közbeléphetnek ezen­túl hiba esetén a szakemberek. A lakosság vízproblémákkal kapcsolatos észrevételeit ter­mészetesen továbbra is váiják a 251-723-as telefonszámon. 0 Üzemeltetőfivagyonon végzett beruházás 1995-1999 (MFt) 1995 1996 1997 1998 1999 „Minőségi” nagyberuházások Az idén 240 millió forint jut a Vízműnél műszaki fejlesz­tésre, s hasonló összeggel számolnak a további esz­tendőkben is. 1999-ben el­készül az új diszpécserköz­pont, egyszerűbb számla­rendet vezetnek be, és a vá­ros sajátos földrajzi körül­ményeihez jobban illesz­kedő csatornatisztító jár­művet vásárolnak. A PV Rt. hosszú távú beruhá­zási programja öt évre ké­szült, és minden évben újra­tervezik az elvégzendő fel­adatokat a rendelkezésre álló pénzösszeg függvényében - tudtuk meg Nyirati Istvántól, a cég műszaki igazgatójától (képünkön). Kiderült, hogy a társa­ságnak az át­alakulás so­rán jó lehető­sége kínálko­zott nemcsak szervezetileg, de eszközál­lományban is megújulni. A létszámcsökkentéshez szüksé­ges is volt, hogy korszerű gé­peket, berendezéseket vásárol­janak. A korábbi években sok minden elkészült a tervezett beruházások közül. Lecserél­ték a teljes gépjárműállo­mányt, kisebb méretű és fo­gyasztású járműveket használ­nak most, amelyekhez nincs szükség külön teherautó-veze­tői vizsgával rendelkező sofő­rökre. Kiépült az informatikai hálózat az irodaházban, s ja­vultak a munkakörülmények is a felújított épületben. Amit mindebből a fogyasz­tók közvetlenül megérezhet- nek: a Vízmű szakemberei gyorsabbak lettek, hamarabb jutnak ki egy-egy munka­helyre, a cégen belül kisebb egységek tevékenykednek, így egyszerre több helyen tudják elvégezni a hibaelhárítást és a korszerű gépek segítségével minőségileg is jobban dolgoz­nak. Ha a fogyasztónak informá­cióra van szüksége, akkor már nem az irattár aktarengetegé­ből kell azt kikeresni, hanem számítógépről hívható le azonnal a kért adat. Ennek a programnak volt jelentős ál­lomása 1998-ban az új Ügyfél- szolgálati Iroda kialakítása a belvárosban. Közelebb került a cég térben is a fogyasztókhoz ily módon, a központtal kiala­kított informatikai kapcsolat pedig lehetővé teszi, hogy a problémák jelentős részét azonnal meg tudják oldani. Idén is folytatódik a beruhá­zási program, megközelítőleg 240 millió forintot fordítanak fejlesztésekre. A legfontosabb teendők: új diszpécserközpont kialakítása, melynek az a célja, hogy a műszaki információk az eddigieknél sokkal hama­rabb jussanak el a központba. Ez egyben azt is jelenti, hogy például lényegesen gyorsab­ban tudnak majd reagálni egy- egy csőtörésre. A másik nagy feladat 1999-ben az új értéke­sítési rendszer bevezetése. En­nek következtében a fogyasz­tók sokkal egyszerűbb, érthe­tőbb, áttekinthetőbb számlákat kapnak, és ha valamilyen plusz információra van szükségük, gyorsabban kapják meg azt a Pécsi Vízműtől. A második félévtől már látható lesz a vál­tozás az új számlaformátumok révén. Kisebb volumenű, de jelen­tős technikai fejlesztés lesz ebben az évben egy kisméretű csatornatisztító gépkocsi, amellyel olyan helyeken is el­végezhető a hibaelhárítás, ahová eddig nehezen tudtak el­jutni. Nyirati István abban is bízik, hogy ezek a változások nemcsak a cég dolgozóinak munkáját könnyítik meg, de a lakosság is profitál majd belőle a gyorsabb, pontosabb, minő­ségibb kárelhárítások kapcsán. Miként gyarapodik, és kié a városi vízművagyon? A Pécsi Vízmű Rt. 1998 évi árbevétele 2,5 milliárd forintos ösz- szeg. Azzal azonban nem árt tisztában lenni, hogy a cég a mű­ködtető vagyonnal rendelkezik, a közművagyon a városé - tud­tuk meg Gelb Zoltántól, a PV Rt. gazdasági igazgatójától (kis képünkön), akitől a fejlesztési forrásoktól az osztalékfizetésig sok kérdésre választ kaptunk. A vízszolgáltatással kapcsola­tos teendők a Vízműhöz tartoz­nak, míg az új beruházásokat a város finanszírozza. Azt is látni kell, hogy a város bérleti díjat fizettet a működtetővel, vagyis a Vízművel, ami aztán forrást biztosít a meglévő közműva­gyon rekonstrukciójára. A legtöbb vállalkozás meg­teheti, hogy működési területét illetően optimális méretet alakít ki, figyelembe véve a műszaki és regionális adottságokat. Ez a Vízmű esetében kizárt. A vá­rost el kell látni ivóvízzel, s a feladat határozza meg a lehető­ségeket. Amiben a Vízműé a fe­lelősség: a működtető vagyon fejlesztése (a szolgáltatásokat segítő beruházási összeg alaku­lását a mellékelt grafikonon tüntettük fel). Mindenesetre azt is érdemes megjegyezni, hogy a fejleszté­sekre szánt tőke mindig annak a függvénye, hogyan alakulnak a cég költségei és mennyi oszta­lékot fizetnek ki a társaság részvénytulajdonosainak. Az adatsor magyarázatául: 1996- ban először volt nyereséges a Pécsi Vízmű Rt. Egy évvel ké­sőbb, 1997- ben tovább javult a hely­zet, s a fej­lesztésre for­dítható tételt növelte, hogy ekkor oszta­lékot sem kaptak a rész­vényesek. 1998-ban az ered­mény ismét emelkedett, de visszafogta a beruházások mér­tékét az osztalékfizetés. Elmondható tehát, hogy profi szakmai befektető érkezett Pécsre a Vízmüvet üzemeltetni, évtizedes tapasztalatokkal a nagyvárosi víz- és szennyvízel­látás területén. Az első lépéseik a cég szervezeti átalakítása, költségmegtakarítási újdonsá­gok voltak, s amit ebből a la­kosság érezhetett: a szolgáltatás színvonalának javulása - ezt igazolják az 1996-1998 között elvégzett fogyasztóielégedett- ség-vizsgálatok is. A francia tulajdonos nem szorgalmazza az osztalékkivé­telt, sokkal inkább az a szán­déka, hogy a cég megerősöd­jön. A Pécsi Vízmű Rt. a városi önkormányzatnak helyi adó és osztalék formájában várhatóan 75 millió forintot fizet be az 1999-es évben, a városi víz­szolgáltatásnak fennakadás- mentes üzemeltetése és az inf­lációs változás alatt maradó vízdíjemelkedés mellett. A víz­díj növekedésének inflációs ráta alatt tartása hosszú távon is célja a városnak, mint ármegál­lapító hatóságnak. 120 100 t 80 *3 I % 60 s I | 40 I Haj mmm infláció m * m m víz- és csatornadíj 1995 1996 1997 1998 1999

Next

/
Oldalképek
Tartalom