Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-17 / 134. szám
1999. május 17., hétfő Háttér - Riport A Zsolnay-mauzóleum feltámadása A Zsolnay név „összenőtt” Péccsel. Erre hivatkozott a polgármestere is a nemzeti kulturális örökség miniszterének írt levelében, amely az önkormányzat pályázatának benyújtását követte a „Nemzeti Örökség Program 99”-hez. A város a mostoha sorsú Zsolnay-mauzóleum helyreállításával szeretne méltó módon megemlékezni az elmúlt ezer év egyik legjelentősebb magyar iparművészéről halálának 100. évfordulója alkalmából. Állami segítség nélkül azonban elképzelhetetlen a műemléki helyreállítás. A magyar ipar hőskorának kiemelkedő alakja, Zsolnay Vilmos 1900. március 23-án hunyt el. Világkiállítási nagydíjak és a francia becsületrend ellenére csak fazekasmestemek nevezte magát. Fia, Miklós méltó síremléket állított apjának a gyártól északra fekvő területen. A tervezést sógorára, a lengyel építészmérnök Sikorsky Tádéra bízta. A szobrászati díszeket és a falfestést a gyár művésze, Apáti Abt Sándor kapta feladatául. A dombtetőt - ahol hajdan a vesztőhely volt - még Zsolnay Vilmos vásárolta meg 1894-ben a család számára. A mauzóleum tervei már 1901-ben elkészültek, az épület azonban csak 1913. október 15- én. Zsolnay Vilmos koporsóját pedig csak 1914. október 13-án hozták ide a Budai Külvárosi Temető kápolnájából. A mauzóleum neoromán stílusú, kerek alaprajzú építmény. Belső átmérője 9 méter. Hat kerek ablak nyílása befelé kúp alakban szűkül. Az épület belső terét úgy tájolták - a síremlék gondozójának, Lovas Lászlónak a megfigyelése szerint -, hogy a téli napforduló napján délelőtt 11 órakor a napfény beesési szöge 17 fok. A fény ilyenkor mindent jobban megmutat a sokszínű eozincsodák- ból, és pontosan a kápolnaoltár tetején lévő arany eozin Krisztus-szobor talapzatára esik. Illetve - sajnos - csak esnék. Lovas László kutatásai szerint az egész építmény keresztény és szabadkőműves szimbólumok ötvözete. Nem véletlenül: Zsolnay Miklós a pécsi szabadkőműves páholy ceremóniamestere volt, és szabad- kőműves volt Sikorsky Tádé is. A mauzóleum zöldmázas cseréppel fedett tetején piro- gránit arkangyal figura állott, melyet később geometrikus záródísszel cseréltek fel. A falazatot és a lépcsős talapzatot eredetileg pirogránit lapok bontották. A Felsővámház utcával határos oldalt magas kőkerítéssel övezték, amely a dombra felvezető lejtős gyalogút két oldalán folytatódott és támfalként szolgált. Ez a szakasz lépcsőzetes kiképzésű volt. A tagozatokra vörösbama mázas pirogránitból készült, fekvő oroszlánokat helyeztek, összesen 42-t. Magas, kovácsoltvas kapujú kőkerítés övezte a mauzóleum épületét is. Mindenütt pirogránit lapok fedték, az alsó bejárati kapunál nagyméretű koszorús urnákkal. A kerítést 1963-ban a gyár dolgozói lebontották, és széthordták a darabjait. A mauzóleum belső tere körbefutó galériával két szintre osztott. A felső szint a kápolna eozinburkolatú oltárral, az alsó szint a kripta. Ennek közepén áll Zsolnay Vilmos eozinos szarkofágja. A kripta kupolája kézi festésű növényi ornamentikával díszített, az oldalfal mázas kerámiával fedett. A mauzóleumnak két bejárata van. Az „oroszlános” útról a felső szintre, a kápolnába lehet bejutni. A kriptába az északi oldalon vezet a fekete cseréppel fedett zárt lépcsőlejáró. Ä kápolna korlátos galériájáról felülről látható Zsolnay Vilmos szarkofágja. A kápolna oltárát áldást osztó Krisztus-szobor díszítette. A kupolát mázas kerámiából készült angyalokkal és arany csillagokkal díszítették a mennybolt jelképeként. Középről eozinból készült örökmécses függött alá. Mindezt szintén pótolni kell. A kápolna fa kapuszárnyai kerámiabetétekkel készültek, amelyek azonban már hiányoznak. A bejárati kaput vandál elemek az 50-es évektől többször is feltörték, a burkoló eozin- csempék nagy részét leszedték, az oltárt összetörték. 1988-ban a városi tanács a Zsolnay-csa- lád távolban élő leszármazottai- tól megvette a mauzóleum telkét, a síremlék pedig állami tulajdonba került. A városi tanács a Zsolnay Gyár közreműködésével 1988-ban a legszükségesebb állagmegóvási munkákat elvégezte az épületben, amely 1994-ben Pécs Önkormányzatának tulajdonába került. Dr. Újvári Jenő, Pécs alpolgármestere feltűnően óvatosan összegzi a helyzetet:-Túl régóta húzódik a mauzóleum helyreállítása, és most is az a helyzet, hogy nincs elég pénz rá. Ezért jött kapóra a millenniumi pályázat. A gondolat a gyárral közös. Az önerőt is a gyár produkálja. Néhány tízmilliós értékben már elkészített elemeket. Az esélyünk felbecsülhetetlen. A pályázat arra mindenképpen jó, hogy végre országos figyelem irányuljon a Zsolnay-mauzóleumra.- Pécs Önkormányzatának a költségvetéséből tavaly is csak 8 millió forint jutott a műemlékekre. Milyen jövője lehet akkor itt a műemlékvédelemnek?- A városnak mindig nagyon kevés pénze volt műemlékre. De nem is a városok végezték és végzik a műemlékvédelmet, hanem az országos műemlék- védelmi hivatal különböző neveken. A központosított pénzkereteket kijárási alapon meg a műemlékek fontossága alapján is osztották el. A jövőben csak erre támaszkodni azonban már nyilvánvalóan nem lehet. A központi leosztó szerep is csökkenni fog. Szükségesnek látom, hogy Pécs éves költség- vetéseiből nagyobb összeget fordítson a műemlékvédelemre. Sajnos, az állami normatív támogatásnál semmiféle különbségtétel nincs a műemlékekben gazdag helyek és az olyanokkal nem rendelkezők között. A három pillérű pénzügyi támogatás szerencsésebb megoldás lenne: gazdálkodó típusú műemlékvédelem a lakosság, a magántulajdonosok bevonásával és ösztönzésével, a műemléki hivatal által felosztott összeg, és a műemlékekben gazdag helyek normatív támogatása. Nagyon úgy tűnik, hogy a mauzóleum helyreállítása szinte teljesen a pályázat sikerétől függ. Hiszen a már legyártott építőelemeken kívül a hajdani kerítés újraépítése mintegy 130 millió forintra kalkulált, a mauzóleumnak a helyreállítása pedig óvatos becslések szerint legalább 70-80 millió forint. S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a mauzóleumkert területére nem illő, későbbi építményeket - pl. az élelmiszerbolt - is le kellene bontani. Fejérdy Tamás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökhelyettese márciusban járt a mauzóleumban:-A maga körében a Zsolnay-mauzóleum nagyon nagy unikum. A különleges anyag- használat, a pirogránit kerámia, az eozin, s mindaz, ami összefügg Zsolnay Vilmos személyével, egyedülálló érték. Ilyen méretű, ilyen léptékű, ilyen művészi színvonalú sírépítmény nincs még egy az országban. Ha a műemléki értéket nézzük, és a mostani műszaki állapotot, akkor ez egy nagyon fontos és veszélyben lévő emlék. Valószínűleg nem lehet egyszerűen félretenni, de a pályázat bírálati menetrendje még odébb van. A Zsolnay Gyár az utóbbi időben nehéz helyzetbe került. Pécs Önkormányzata a pályázat elbírálásához azt a szempontot is kérte figyelembe venni, hogy az esetleg elnyert összeg jelentős része megrendelésként a gyár folyamatos termelését és ezzel a Zsolnay név fennmaradását segíti. Azért az „agyag legnagyobb magyar mestere” aligha ilyen jövőt álmodott művének. Dunai Imre A családi kriptát uralja Zsolnay Vilmos különleges, eozin díszítésű szarkofágja fotó: laufer László y hetedik oldal — Mészáros Attila jegyzete A titkok nyitja Egyszer voltam ott. Mentünk lefelé a keskeny járaton. Ahogy fogytak a lépcsők, jött mind közelebb a történelem. Mai felfogásban maga a vonzerő. A városé, amely egészen különleges kincseivel minden európai bédekkerben ott kellene, hogy szerepeljen. Nem működött a térérzékem. Fogalmam sem volt, hol lehet most felettünk - ott van-e - báró Szepessy szép szobra? Eljutottunk talán egészen a dóm lábazatáig, ahol most, a ragyogó napsütésben, bizonyosan egyetemisták ló- gázzák a lábaikat? Itt lent minden dohos volt. És tisztán érthető a múlt meséje. Igen, ezt a római korban építették, használták. A freskókat készítő ecsetek majd’ kétezer évvel ezelőtt simultak a falra. Óvatos és elszánt keresztények bújtak a föld alá, hogy vallásukat gyakorolhassák. ők végül is győztek. Hosszú már a pécsi sírkamrák tetszhalála. Makacs párák, védendő falfestmények, állagmegóvás, konzerválás, lá- togathatóság kárai. Megannyi ok, ami miatt kriptába kellett bújtatni Pécs talán legnevezetesebb emlékét. Lezárni, a sötétben marasztalni a város nagyszerű múltját. Szakmailag teljesen indokolt. Éppen a szakma az, amely hosszú ideje vívja harcát a pénzért, hogy a kripta kőfedelét félre lehessen csúsztatni. Ők - végérvényesen - még nem tudtak győzni. Most azonban közeleg a Múzeumi Világnap. Május 18. Mit tehetne elegánsabb ajánlatot ilyenkor a megyei múzeumi igazgatóság, mint ezt a bizonyos zárólapot felemeli? Ha csak egy napra is. A szakembereket bizonyára legalább annyira zavarja ez a kényszerű „történelmi titok”, mint a város lakóit. Utóbbiakat polgárként és vendéglátóként egyaránt. Készülnek persze, más programokkal is. Például a kinyitják - igaz, ezeket is előzetes bejelentés után - az ugyancsak zárva tartó római és reneszánsz kőtárak kapuit. Őszintén sajnálom a muzeológusokat. Olyan kincsek elé húzattak velük redőnyt, amelyek „élővé válásának” egyik feltétele a hozzáférhetőség. Sajnálom a múltunk tisztelőit is. A város múltjának egy szelete kényszerűen kimarad látóterükből. És sajnálom, hogy csak egy évben csak egy nap a múzeumoké. Néhány ezer év megérne háromszázhatvanötöt is. Ha már ez a nyitja, hogy mindenki győzzön. Fotótár A Nap, a Hold és a ház TÓTH LÁSZLÓ FELVÉTELE hetedik oldal holnap Ripor« j Magyarországon évszázadok óta élnek szerbek. Viszonyuk a többi kisebbséghez és többségi magyarsághoz harmonikusnak mindható. A délszláv háború kitörése óta azonban méltatlanul sok ellenszenv kíséri ittlétüket. Portré Dr. Szolcsványi Jánosné, a j pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatónője számára minden évben ünnep és kicsit szomorú búcsúzás is a ballagás. Persze ezzel nem ér véget semmi, mert érettségiztetni is kell a | diákokat. És jövőre is lesznek | negyedikesek! Portré Ha kedd, akkor Rotary Klub! Kedd esténként a pécsi Kolping Sörözőben nem kell nagyítóval keresni a jeles városi személyiségeket: gyár- és vállalatigazgatók, építészek és vendéglősök járnak ide. Elit társaság. De nem csak ennyi. Ők a Rotary Klub. Elnökük dr. Pupp Lajos.- Mi a klub működésének alapötlete?- Az, hogy a civil szféra a Rotary Klub által a segítőkész emberek csoportját szervezte meg. Lehet, kicsit arisztokratikusnak tűnik, de már az 1905- ös . chicagói alapítók is azt mondták, hogy azokat szeretnék megnyerni, akik minőséget tudnak produkálni. Tehát az „elit társaság” nem önmagáért van, hanem azért, mert tudásuk, tapasztalatuk és lehetőségeik révén képesek arra, hogy a barátságot és a jóakaratot legalább itt helyben, egy viszonylag kis közösség, egy város életében előmozdítsák.-Egy orvosnak, aki idestova negyven és lehetőség arra, hogy kilépjek a klinikai körből. A magam részéről alig várom a kedd estéket. Persze, sok vezető beosztású tagunk állandó időhiánnyal küszködik, ezért nem ritkán hiányoznak az összejövetelekről, de ezt természetesen elnézzük nekik. eve gyógyít, vagyis másokon segít, mért fontos ez a plusz segítségvállalás?- A mindennapi orvosi munka mellett ez a fajta tevékenység inkább felüdülés, kikapcsolódás. Ok Dr. Pupp Lajos 1934-ben született Szombathelyen. Szülővárosában érettségizett, a POTE-n 1959-ben kapott diplomát. Szentágothai János már VI. éves korában intézetébe hívta, ám pályája 1963 óta a Fül-Orr-Gégeklinikához köti. Felesége lapunknál újságíró, egy felnőtt gyermekük van.- Mire büszkék igazán?- Először is arra, hogy immár 71 éve van Pécsett Rotary Klub, 1928-ban alapította Imre József szemészprofesszor az elsőt. Ezért is illő, hogy mai utódját, Kovács Bálintot épp mostanában vesszük fel a tagok közé. Az 1991-es újjáalakulás óta az egyik legfontosabb programunk az ifjúság továbbtanulásának elősegítése. Mivel 160 országban működik a Rotary Klub, mód van arra, hogy a fiatalok a világ szinte bármely pontjára ily módon eljussanak, és tanulhassanak. Most is van kint egy gyerek Japánban. Mindennek persze évtizedek múltán lesz meg a gyümölcse, mikor vezető lesz a mai közép- iskolásból.- Esemény a közeljövőből?-Lesz! A partnerkapcsolatoknak köszönhetően júliusban Pécsre jön a maribori klub néhány tagja, köztük a világ legidősebb (100 éves) élő olimpiai bajnoka, a szlovén Leon Stukelj! Méhes Károly
