Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-17 / 134. szám

1999. május 17., hétfő Háttér - Riport A Zsolnay-mauzóleum feltámadása A Zsolnay név „összenőtt” Péccsel. Erre hivatkozott a polgármestere is a nemzeti kulturális örökség miniszterének írt levelében, amely az önkormányzat pályázatának benyújtását követte a „Nemzeti Örökség Program 99”-hez. A város a mostoha sorsú Zsolnay-mauzóleum helyreállí­tásával szeretne méltó módon megemlékezni az elmúlt ezer év egyik legjelentősebb magyar iparművészéről halálának 100. évfordulója alkalmából. Állami segítség nélkül azonban elkép­zelhetetlen a műemléki helyreállítás. A magyar ipar hőskorának ki­emelkedő alakja, Zsolnay Vil­mos 1900. március 23-án hunyt el. Világkiállítási nagydíjak és a francia becsületrend ellenére csak fazekasmestemek nevezte magát. Fia, Miklós méltó sír­emléket állított apjának a gyár­tól északra fekvő területen. A tervezést sógorára, a lengyel építészmérnök Sikorsky Tádéra bízta. A szobrászati díszeket és a falfestést a gyár művésze, Apáti Abt Sándor kapta felada­tául. A dombtetőt - ahol hajdan a vesztőhely volt - még Zsol­nay Vilmos vásárolta meg 1894-ben a család számára. A mauzóleum tervei már 1901-ben elkészültek, az épület azonban csak 1913. október 15- én. Zsolnay Vilmos koporsóját pedig csak 1914. október 13-án hozták ide a Budai Külvárosi Temető kápolnájából. A mauzóleum neoromán stí­lusú, kerek alaprajzú építmény. Belső átmérője 9 méter. Hat ke­rek ablak nyílása befelé kúp alakban szűkül. Az épület belső terét úgy tájolták - a síremlék gondozójának, Lovas László­nak a megfigyelése szerint -, hogy a téli napforduló napján délelőtt 11 órakor a napfény beesési szöge 17 fok. A fény ilyenkor mindent jobban meg­mutat a sokszínű eozincsodák- ból, és pontosan a kápolnaoltár tetején lévő arany eozin Krisz­tus-szobor talapzatára esik. Il­letve - sajnos - csak esnék. Lovas László kutatásai sze­rint az egész építmény keresz­tény és szabadkőműves szim­bólumok ötvözete. Nem vélet­lenül: Zsolnay Miklós a pécsi szabadkőműves páholy cere­móniamestere volt, és szabad- kőműves volt Sikorsky Tádé is. A mauzóleum zöldmázas cseréppel fedett tetején piro- gránit arkangyal figura állott, melyet később geometrikus zá­ródísszel cseréltek fel. A falaza­tot és a lépcsős talapzatot ere­detileg pirogránit lapok bontot­ták. A Felsővámház utcával hatá­ros oldalt magas kőkerítéssel övezték, amely a dombra felve­zető lejtős gyalogút két oldalán folytatódott és támfalként szol­gált. Ez a szakasz lépcsőzetes kiképzésű volt. A tagozatokra vörösbama mázas pirogránitból készült, fekvő oroszlánokat he­lyeztek, összesen 42-t. Magas, kovácsoltvas kapujú kőkerítés övezte a mauzóleum épületét is. Mindenütt pirogránit lapok fed­ték, az alsó bejárati kapunál nagyméretű koszorús urnákkal. A kerítést 1963-ban a gyár dol­gozói lebontották, és széthord­ták a darabjait. A mauzóleum belső tere körbefutó galériával két szintre osztott. A felső szint a kápolna eozinburkolatú oltárral, az alsó szint a kripta. Ennek közepén áll Zsolnay Vilmos eozinos szarkofágja. A kripta kupolája kézi festésű növényi ornamen­tikával díszített, az oldalfal má­zas kerámiával fedett. A mauzóleumnak két bejá­rata van. Az „oroszlános” útról a felső szintre, a kápolnába le­het bejutni. A kriptába az északi oldalon vezet a fekete cseréppel fedett zárt lépcsőle­járó. Ä kápolna korlátos galé­riájáról felülről látható Zsolnay Vilmos szarkofágja. A kápolna oltárát áldást osztó Krisztus-szobor díszí­tette. A kupolát mázas kerá­miából készült angyalokkal és arany csillagokkal díszítették a mennybolt jelképeként. Közép­ről eozinból készült örökmé­cses függött alá. Mindezt szin­tén pótolni kell. A kápolna fa kapuszárnyai kerámiabetétek­kel készültek, amelyek azonban már hiányoznak. A bejárati kaput vandál ele­mek az 50-es évektől többször is feltörték, a burkoló eozin- csempék nagy részét leszedték, az oltárt összetörték. 1988-ban a városi tanács a Zsolnay-csa- lád távolban élő leszármazottai- tól megvette a mauzóleum tel­két, a síremlék pedig állami tu­lajdonba került. A városi tanács a Zsolnay Gyár közreműködé­sével 1988-ban a legszüksége­sebb állagmegóvási munkákat elvégezte az épületben, amely 1994-ben Pécs Önkormányza­tának tulajdonába került. Dr. Újvári Jenő, Pécs alpol­gármestere feltűnően óvatosan összegzi a helyzetet:-Túl régóta húzódik a mau­zóleum helyreállítása, és most is az a helyzet, hogy nincs elég pénz rá. Ezért jött kapóra a mil­lenniumi pályázat. A gondolat a gyárral közös. Az önerőt is a gyár produkálja. Néhány tízmil­liós értékben már elkészített elemeket. Az esélyünk felbe­csülhetetlen. A pályázat arra mindenképpen jó, hogy végre országos figyelem irányuljon a Zsolnay-mauzóleumra.- Pécs Önkormányzatának a költségvetéséből tavaly is csak 8 millió forint jutott a műemlé­kekre. Milyen jövője lehet ak­kor itt a műemlékvédelemnek?- A városnak mindig nagyon kevés pénze volt műemlékre. De nem is a városok végezték és végzik a műemlékvédelmet, hanem az országos műemlék- védelmi hivatal különböző ne­veken. A központosított pénz­kereteket kijárási alapon meg a műemlékek fontossága alapján is osztották el. A jövőben csak erre támaszkodni azonban már nyilvánvalóan nem lehet. A központi leosztó szerep is csökkenni fog. Szükségesnek látom, hogy Pécs éves költség- vetéseiből nagyobb összeget fordítson a műemlékvédelemre. Sajnos, az állami normatív tá­mogatásnál semmiféle különb­ségtétel nincs a műemlékekben gazdag helyek és az olyanokkal nem rendelkezők között. A há­rom pillérű pénzügyi támogatás szerencsésebb megoldás lenne: gazdálkodó típusú műemlékvé­delem a lakosság, a magántu­lajdonosok bevonásával és ösz­tönzésével, a műemléki hivatal által felosztott összeg, és a mű­emlékekben gazdag helyek normatív támogatása. Nagyon úgy tűnik, hogy a mauzóleum helyreállítása szinte teljesen a pályázat sike­rétől függ. Hiszen a már legyár­tott építőelemeken kívül a haj­dani kerítés újraépítése mintegy 130 millió forintra kalkulált, a mauzóleumnak a helyreállítása pedig óvatos becslések szerint legalább 70-80 millió forint. S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a mauzóleumkert területére nem illő, későbbi építményeket - pl. az élelmi­szerbolt - is le kellene bontani. Fejérdy Tamás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal el­nökhelyettese márciusban járt a mauzóleumban:-A maga körében a Zsol­nay-mauzóleum nagyon nagy unikum. A különleges anyag- használat, a pirogránit kerá­mia, az eozin, s mindaz, ami összefügg Zsolnay Vilmos személyével, egyedülálló ér­ték. Ilyen méretű, ilyen lép­tékű, ilyen művészi színvonalú sírépítmény nincs még egy az országban. Ha a műemléki ér­téket nézzük, és a mostani mű­szaki állapotot, akkor ez egy nagyon fontos és veszélyben lévő emlék. Valószínűleg nem lehet egyszerűen félretenni, de a pályázat bírálati menetrendje még odébb van. A Zsolnay Gyár az utóbbi időben nehéz helyzetbe került. Pécs Önkormányzata a pályázat elbírálásához azt a szempontot is kérte figyelembe venni, hogy az esetleg elnyert összeg jelen­tős része megrendelésként a gyár folyamatos termelését és ezzel a Zsolnay név fennmara­dását segíti. Azért az „agyag legnagyobb magyar mestere” aligha ilyen jövőt álmodott művének. Dunai Imre A családi kriptát uralja Zsolnay Vilmos különleges, eozin dí­szítésű szarkofágja fotó: laufer László y hetedik oldal — Mészáros Attila jegyzete A titkok nyitja Egyszer voltam ott. Mentünk lefelé a keskeny járaton. Ahogy fogytak a lépcsők, jött mind közelebb a történelem. Mai felfogásban maga a vonzerő. A városé, amely egészen különleges kincseivel minden európai bédekkerben ott kellene, hogy szerepeljen. Nem működött a térérzé­kem. Fogalmam sem volt, hol lehet most felettünk - ott van-e - báró Szepessy szép szobra? Eljutottunk talán egé­szen a dóm lábazatáig, ahol most, a ragyogó napsütésben, bizonyosan egyetemisták ló- gázzák a lábaikat? Itt lent minden dohos volt. És tisztán érthető a múlt me­séje. Igen, ezt a római korban építették, használták. A fres­kókat készítő ecsetek majd’ kétezer évvel ezelőtt simultak a falra. Óvatos és elszánt ke­resztények bújtak a föld alá, hogy vallásukat gyakorolhas­sák. ők végül is győztek. Hosszú már a pécsi sírkam­rák tetszhalála. Makacs párák, védendő falfestmények, ál­lagmegóvás, konzerválás, lá- togathatóság kárai. Megannyi ok, ami miatt kriptába kellett bújtatni Pécs talán legneveze­tesebb emlékét. Lezárni, a sö­tétben marasztalni a város nagyszerű múltját. Szakmai­lag teljesen indokolt. Éppen a szakma az, amely hosszú ideje vívja harcát a pénzért, hogy a kripta kőfedelét félre lehessen csúsztatni. Ők - végérvényesen - még nem tudtak győzni. Most azonban közeleg a Múzeumi Világnap. Május 18. Mit tehetne elegánsabb ajánlatot ilyenkor a megyei múzeumi igazgatóság, mint ezt a bizonyos zárólapot fel­emeli? Ha csak egy napra is. A szakembereket bizonyára legalább annyira zavarja ez a kényszerű „történelmi titok”, mint a város lakóit. Utóbbia­kat polgárként és vendéglátó­ként egyaránt. Készülnek persze, más programokkal is. Például a kinyitják - igaz, ezeket is elő­zetes bejelentés után - az ugyancsak zárva tartó római és reneszánsz kőtárak kapuit. Őszintén sajnálom a muze­ológusokat. Olyan kincsek elé húzattak velük redőnyt, ame­lyek „élővé válásának” egyik feltétele a hozzáférhetőség. Sajnálom a múltunk tisztelőit is. A város múltjának egy sze­lete kényszerűen kimarad lá­tóterükből. És sajnálom, hogy csak egy évben csak egy nap a múzeumoké. Néhány ezer év megérne háromszázhatvan­ötöt is. Ha már ez a nyitja, hogy mindenki győzzön. Fotótár A Nap, a Hold és a ház TÓTH LÁSZLÓ FELVÉTELE hetedik oldal holnap Ripor« j Magyarországon évszázadok óta élnek szerbek. Viszonyuk a többi kisebbséghez és többségi magyarsághoz harmonikusnak mindható. A délszláv háború kitörése óta azonban méltatlanul sok ellenszenv kíséri ittlétüket. Portré Dr. Szolcsványi Jánosné, a j pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatónője számára minden évben ünnep és kicsit szomorú búcsúzás is a ballagás. Persze ezzel nem ér véget semmi, mert érettségiztetni is kell a | diákokat. És jövőre is lesznek | negyedikesek! Portré Ha kedd, akkor Rotary Klub! Kedd esténként a pécsi Kolping Sörözőben nem kell nagyítóval keresni a jeles városi személyiségeket: gyár- és vállalatigazga­tók, építészek és vendéglősök járnak ide. Elit társaság. De nem csak ennyi. Ők a Rotary Klub. Elnökük dr. Pupp Lajos.- Mi a klub működésének alap­ötlete?- Az, hogy a civil szféra a Rotary Klub által a segítőkész emberek csoportját szervezte meg. Lehet, kicsit arisztokrati­kusnak tűnik, de már az 1905- ös . chicagói alapítók is azt mondták, hogy azokat szeret­nék megnyerni, akik minőséget tudnak produkálni. Tehát az „elit társaság” nem önmagáért van, hanem azért, mert tudásuk, tapasztalatuk és lehetőségeik révén képesek arra, hogy a ba­rátságot és a jóakaratot leg­alább itt helyben, egy viszony­lag kis közösség, egy város életében előmozdítsák.-Egy orvosnak, aki ides­tova negyven és lehetőség arra, hogy kilép­jek a klinikai körből. A magam részéről alig várom a kedd es­téket. Persze, sok vezető be­osztású tagunk állandó időhi­ánnyal küszködik, ezért nem ritkán hiányoznak az összejö­vetelekről, de ezt természete­sen elnézzük nekik. eve gyógyít, vagyis máso­kon segít, mért fontos ez a plusz se­gítségválla­lás?- A min­dennapi orvosi munka mellett ez a fajta tevékenység inkább felüdülés, kikapcsolódás. Ok Dr. Pupp Lajos 1934-ben született Szombathelyen. Szülővárosában érettségizett, a POTE-n 1959-ben kapott diplomát. Szentágothai János már VI. éves korában intézetébe hívta, ám pályája 1963 óta a Fül-Orr-Gégeklinikához köti. Felesége lapunknál újságíró, egy felnőtt gyermekük van.- Mire büszkék igazán?- Először is arra, hogy im­már 71 éve van Pécsett Rotary Klub, 1928-ban alapította Imre József szemészprofesszor az elsőt. Ezért is illő, hogy mai utódját, Kovács Bálintot épp mostanában vesszük fel a ta­gok közé. Az 1991-es újjáala­kulás óta az egyik legfonto­sabb programunk az ifjúság továbbtanulásának elősegítése. Mivel 160 or­szágban műkö­dik a Rotary Klub, mód van arra, hogy a fia­talok a világ szinte bármely pontjára ily mó­don eljussanak, és tanulhassanak. Most is van kint egy gyerek Japánban. Mindennek persze évtizedek múltán lesz meg a gyümölcse, mikor vezető lesz a mai közép- iskolásból.- Esemény a közeljövőből?-Lesz! A partnerkapcsola­toknak köszönhetően júliusban Pécsre jön a maribori klub né­hány tagja, köztük a világ leg­idősebb (100 éves) élő olim­piai bajnoka, a szlovén Leon Stukelj! Méhes Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom