Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-15 / 132. szám

1999. május 15., szombat Riport DÜinántúli Napló 13 Kőbányától a pezsgőspohárig Tele van energiával ez a település. Mégis, rápillantva a Zengőről, az az érzésem, az idő felejtette itt. Puhán fekszik el a szelíd völgyben, s nem tudok másra gondolni, mint hogy illik a tájba. Eb­ben a csendben valahogy furcsa kép rémlik fel. A település polgárasszonya a Kövestető felha­gyott fonolitbányájának kőteknőjében hangosan kiabál. Fülel, majd halkan azt mondja magá­nak: micsoda akusztika! Visszamegy a hivatalába, ír egy pályázatot. Hangversenyek a kőfejtő­ben. Márpedig a téglák a jövő építésében csak a realitások lehetnek. A Mecsek lábánál fekvő települé sok szépséget rejt Gyó'rfy Mihályék alig fél éve költöztek a faluba. Családi há­zukat még nem tudták befe­jezni, de már a tervezés idősza­kában a falusi turizmus fonalá­nak felvételén gondolkodtak. Most ott tartanak, hogy Évának bizonyítványa van arról, felké­szült a jövő vendégeinek foga­dására. Tudja ezt persze nagyon sok háziasz- szony Hosz- szúhetény- ben, de a pe­csétes papír a feltételek kö­zött szerepel.- Január­ban hallot­tam, hogy ép­pen tart egy tanfolyam, amely a falusi vendéglátásra készít fel - mondja Győrfy Éva. - Telefo­náltam, azt mondták, menet közben is bekapcsolódhatok. A napokban volt a vizsga, ezzel a vendégfogadás egy speciális te­rületének a szakmunkása let­tem. A baranyai falusi vendéglá­tóhelyeket soroló szép kataló­gusban csak Hosszúhetényből 10 házat ajánlanak. Van közöt­tük olyan - a Lovig-ház -, ame­lyik már fogalom a turisztika e fejlődő ágában. S volt olyan hallgatója az említett tanfo­lyamnak - egy férfi -, aki csak most szeretné kezdeni, de a vizsgára készített szilvás köles­lepényét kóstolók szerint kiváló vendéglátó lehet. Amihez per­sze egyéb feltételek is kellenek, például az őstermelői igazol­vány, vagy hogy állandó lakosa legyen a településnek.- Több pályázati lehetőség is van az idegenforgalomból megélni szándékozók előtt, ha a megkívánt színvonalat el akar­ják érni - mondja Nádor Ru- dolfné (kis képünkön) polgár­mesterasszony. - Van egy PHARE-csomag, nyitott a kapu a megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz is. Május 10-ig pedig a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz lehet beadni az Agrotu- rizmus-pályázatokat. Jelent­keznek is az itteniek, meglep az az elán, amivel és amennyien ezt ki szeretnék használni a fa­luban. És most itt egy új lehetőség, a hétéves Sapard-program. EU- pénzek megszerzését eredmé­nyezheti, városok nem vehetik igénybe az idegenforgalom fej­lesztésének ezt a forrását. Azért bízunk benne, mert úgy tűnik, a mi vidékfejlesztési programunk inkább szavakból áll, a pénztár­cát a kormányzat nehezebben nyitja meg. A hetényiek nem egyszerűen szeretik, hanem megbecsülik falujukat. István bátyám hosz- szasan magyarázza, milyen messzibe vezető múltja van a településnek.- Még azt sem lehet ponto­san kideríteni - mondja hévvel -, honnan a neve. Mondták ezt- már az Árpádok korában! - Villa Heten-nek, vagy Hetyn- nek, azután valakik amellett kardoskodtak, hogy a magyar hetes számnévből ered. István bácsinak pincéje van egy lejtős szőlő felső végében. Csend van, a gazda ki tudja, hányadszor ülhet itt. Váratlan hát, amit mond:-Igen szeretem! A szép csendet, a levegő békéjét. - Ki­csit hallgat, aztán a kék ég felé bök. - Éjszakánként halljuk gé­peket ... Nagy baj ez. Az én borom is jó, vendégeket vár. Tavaly szépen jöttek - mutat a falu felé -, pedig csak egymás­nak adták a hírt a nálunk jártak. Azt már nem tőle tudom, hogy akadt az idelátogatók kö­zött olyan vendég is, aki az első alkalom után rögtön vett egy házat Hosszúhetényben, s azóta- nem magyar állampolgárként- állandóan itt él. Egyébként a kezdeti évi 1500-1800 vendég- éjszakából mostanra közel 4000 lett Hosszúhetényben. Van itt még egy kőbánya, a falu belterületén. Az év végére köz­park lesz. Sőt, az új évezred első perceit itt szeretnék koc­cintással köszönteni a helybe­lik. Tervben van a Szoborút a falutól Püspökszentlászlóig, a Borút Mecseknádadastól idáig, készül a strand, ahova a védett pincesoron jut el a vendég. Pénzt kértek a Csókakő omlá­sának megállításához. És van a jelen. Hat település - Óbánya, Ófalu, Mecsekná- dasd, Zengővárkony, Pécsvárad és Hosszúhetény - közös PHARE-pályázata a falusi ven­déglátás minőségének javítása érdekében. A gesztor Hosszú­hetény, projektmenedzser igyekszik sikerhez segíteni a szövetkezőket. Az innen kapott pénzt az egyéni vendéglátók kapják meg, 50 százalék saját erő felmutatása mellett.-Ugye, el tudja képzelni - folytatja Nádor Rudolfné -, hogy ebben a vállalkozói világ­ban milyen mélyen őrzik az érintettek az üzleti élethez kö­tődő adataikat. Meghökkentően kellemes tapasztalatom volt, hogy amikor a tanfolyam elin­dult, alig néhány találkozás után ez a gondolkodás megvál­tozott. A kurzuson részt vevők között elkezdték egymást saját tapasztalataikkal segíteni, a le­hetőségeiket feltárták. Azért volt öröm ezt átélni, mert a cél egy nagyon jó közösséget for­mált. A tanfolyam 14-15 fővel indult. A végén huszonnyolcán tettek vizsgát. Kövestetői hangversenyte­rem? Ötven-hatvan millió fo­rintos ráfordítás árán. Több mil­lióba kerül a Csókakő állagá­nak megóvása is, csakúgy, mint a belterületi kőbánya rende­zése. Egészen biztosak a pályá­zati pénzek elnyerésében.-Ha az itt élők vendégeket akarnak fogadni, akkor az ön- kormányzatnak kötelessége a település arcát barátságossá tennie, programokról gondos­kodnia. És ezt meg is tesszük - mondja végül Nádor Ru­dolfné. Mészáros Attila Szép látványt nyújtanak a megújult parasztházak is www.matav.hu y \ k k

Next

/
Oldalképek
Tartalom