Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-15 / 132. szám
1999. május 15., szombat Háttér - Riport Vita Pécs, Baranya és a régió jövője (5.) A regionalizmus új kihívást jelent Vhetedik oldal Cikksorozatunk ötödik részének szerzője hosszú közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A rendszerváltást követően kezdettől az volt az álláspontja, hogy a regionalitás, a megyehatárokat átlépő szerveződés szükségszerű, azzal együtt, hogy a megyék szerepe belátható időn belül nem változik. A jövőépítőknek azonban át kell lépniük a hagyományos közigazgatási kereteken, és szövetségesként kell dolgozniuk az új szerveződések életképességéért. Pécs, Baranya és a regionalitás témáját taglaló vitasorozatunkhoz a hozzászólásokat továbbra is szívesen fogadjuk. 1990 óta a megyei önkormányzatok feladatai folyamatosan növekedtek, helyük mégsem szilárd a területi közigazgatásban. Ebben a környezetben kell újra megfogalmaznunk a megye szerepét, elhitetnünk másokkal és önmagunkkal: szükség van ránk. Megye és régió Ez a ciklus új kihívásokat, feladatokat jelent számunkra. A kormány programjában, illetve az azóta megfogalmazott területi közigazgatás-szervezési elképzelésekben, a területfejlesztési törvény módosítási javaslatában markáns törekvésként fogalmazódik meg a regionalizmus, egyrészt a területfejlesztés, másrészt az államigazgatás terén. A régióépítés az ország modernizációjának, a decentralizáció továbbvitelének az egyik feltételét teremti meg. A nemzetközi kapcsolatok, az EU integrációs törekvések, a külföldi pénzügyi források megszerzésének elengedhetetlen feltétele a statisztikai, többmegyés területfejlesztési feladatokat felvállaló régió létrehozása. Ennek az igénynek a kialakítására jöttek létre a területfejlesztési régiók. Kényszerpályán voltunk, de egyelőre nem szabad továbblépni. Kidolgozatlansága és a lezáratlan elméleti viták miatt a következő lépésnek - különösen az önkormányzati régiónak - még nem jött el az ideje. Az önkormányzati régiók kialakítása a megyék létét kérdőjelezné meg. Középszinten ugyanis nem működhet két önkormányzat. Miután a megye szerepe belátható időn belül nem változik, ezért ma a „megye vagy régió” kérdésre a helyes válasz „megye és régió”. Nincs szükség vízfejre A megyék alternatívája, hogy nélkülük, vagy velük jönnek létre a régiók. Ehhez a helyzethez kell alkalmazkodni. Természetes, hogy megyepolitikusokként ragaszkodunk a megújuló ezeréves megyékhez. Kézenfekvő érv, hogy a régiók nem rendelkeznek jelenleg sem elfogadott határokkal, sem kialakult funkciókkal, s egyelőre még a szűkebb politikai elitnek sincs regionális identitása. Világosnak látszik, hogy hetedik oldal holnap Riport ______ AZ solnay Mauzóleum feltámadása Millenniumi pályázati pénzből talán sikerül rendbe tenni a várossal összeforrt nevű Zsolnayak nyughelyét, ha már az alapító gyára sem tud tenni semmit saját gondjai közepette. Dr. Pupp Lajos idestova negyven éve orvos. Gyógyít, tehát igyekszik segíteni az embereken. Azonban a munka mellett a pécsi Rotary Klub soros elnökeként szintén segítőkész emberek csapatát irányítja. adminisztratív kapcsolatokat ellátó székhely nélkül nem lesz működő régió. De senki nem akarhat egy mesterségesen teremtett vízfejet. Azon dolgozunk, hogy minél több regionális feladatokat ellátó szervezet székhelye legyen Somogy megyében. Kaposvárra került a Regionális Közmunkatanács, a kaposvári egyetemre pedig az agrármarketing-centrum. A régióépítéshez a feladatokhoz mért eszközökre, forrásokra van szükség. Ha azt vesz- szük fontolóra, hogy az unióhoz csatlakozva milyen szervezeti, finanszírozási keretek között tudunk a legtöbb fejlesztési forráshoz jutni, akkor tudomásul kell venni, hogy a regionali- záció olyan történelmi szükség- szerűség, amit hiba volna figyelmen kívül hagyni. De nemcsak mesterséges statisztikai régiókban lehet gondolkodni. Természetes kapcsolatok is létrejöhetnek és működhetnek valamely közös érdek mentén akár átmenetileg, időszakosan interregionális szinten. Ilyen lehet Somogy esetében például a Balaton környéke. De ez nem jelenti statisztikai Bala- ton-régió létrejöttét, amit sokkal inkább tartok okos emberek irreális álmának, mint megvalósuló realitásnak. A Balaton térségét - költségvetési támogatást eredményező - kiemelt interregionális pontként kívánjuk elfogadtatni. Dinamikus megye Szolgáltatásszervezési feladataink során, illetve mellett sem mondhatunk le a „településeket segítő, helyzetbe hozó szerepről”, a szolgáltató-segítő-gon- doskodó, koordináló, szervező megye funkcióiról. A települési önkormányzatokat segíteni kell abban, hogy éljenek a rendelkezésre álló pályázati lehetőségekkel, hogy fogjanak össze egymással, illetve a megyei ön- kormányzattal, ha a feladat meghaladja saját lehetőségeiket. Különösen fontos szorosan együttműködni a középszintű intézményeket működtető városokkal. Dinamikus, kezdeményező megyei önkormányzatként kiemelt figyelmet fordítunk régióépítő, gazdaságot, innovációt támogató „modernizációs szerepünkre”. Jelen kell lennünk megyénk minden olyan kezdeményezésében, ahol politikai súlyunkra, szervező erőnkre, szakmai segítségünkre szükség van. Terület- és vidékfejlesztés Növelni kell szerepünket a területfejlesztésben, amelyben partnerek a kistérségek és a szomszédos megyék, a fejlesztési régiók, valamint az interré- giók. Bár a Megyei Területfejlesztési Tanács kapta a forrásokat és a stratégiai döntési kompetenciákat, vezetői képviseletünkkel és szakapparátusunkkal meghatározó módon kívánunk részt venni a területfejlesztésben. Rendelkezünk olyan szakmai háttérrel, kapcsolat- és intézményrendszerrel, politikai legitimitással, nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek rendkívül nagy segítséget jelenthetnek a megyei fejlesztési célok megvalósításában. A regionális együttműködésben is szükség van a megyei közgyűlés támogatására, stratégiai állásfoglalásaira. Terület- fejlesztési szerepvállalásunkban a legfontosabb partnerek a kistérségek és a szomszédos megyék. Segítséget nyújtunk a kistérségi területfejlesztési társulások munkaszervezetének kialakításához és működéséhez. Nélkülözhetetlen a belső szereplők aktivitása, a partneri együttműködés az önkormányzati, a gazdasági, a dekoncent- rált államigazgatási szereplők, a civil szervezetek és minden helyi faktor között. Együttműködő és nem rivalizáló területfejlesztési szintek és szereplők vihetik csak sikerre a vidékfejlesztés ügyét. Siralmas útviszonyok A statisztikai adatok szerint a dél-dunántúli régió az országban a megyék között az utolsó helyen áll a GDP-termelésben. Ezért elengedhetetlenül szükséges a megye, s általa a régió tőkeabszorpciós- és versenyképességének javítása. Fellendítené a gazdasági életet Kaposvár - Taszár térségében logisztikai központ, Barcs, Nagyatád, Marcali, Csurgó és Siófok térségében ipari parkok, illetve sokkal inkább Fejlesztési Logisztikai Központok létesítése. További vállalkozói övezetek megteremtése mellett fontosnak tartjuk a szakmai kiállítások, vásárok szervezésére alkalmas vásárközpontok kialakítását. Önkormányzati és kormányzati támogatásra szorul a kis- és középvállalkozások nemzetközi és hazai piacokon való megjelenése. A termelő és infrastrukturális feltételek javításával érhető csak el a mezőgazdaság és vidékfejlesztés feltételrendszerének komplex megteremtése. Nagyban hátráltatják a régió fejlődését a Dél-Dunántúl siralmas közlekedési adottságai. Az M7-es autópálya, a M9-es gyorsforgalmi út megépítése, a 6. sz. főközlekedési út és a 68- as út barcsi elkerülő szakaszának befejezése, az M65-ÖS út mielőbbi kiépítése elengedhetetlenül szükséges a térség felzárkóztatásához. Korlátok és lehetőségek A megye nemcsak történelmi kategória, hanem a jelen és a jövő realitása is. Somogy megye önkormányzata a jogi szabályozásnál szélesebb, sokrétűbb megyeszerep betöltését tűzi ki célul, és e szerint kívánjuk végezni dolgunkat. Csak úgy felelhetünk meg az elvárásoknak, ha - szolgálva Somogyország településeinek és polgárainak boldogulását - összhangban az országos törekvésekkel, együttműködünk a szomszédos megyékkel és tartalmában erősítjük nemzetközi kapcsolatainkat. Fel kell ismernünk anyagi lehetőségeinket és korlátáinkat. Miközben feladatokban, tennivalókban a bőség zavarával küszködünk, el kell kerülni a lehetetlen megvalósításának kudarcait. Dr. Gyenesei István elnök, Somogy Megyei Közgyűlés Dunai Imre jegyzete Az arany fa bombái A szakértők szerint lehetséges, hogy a szerb katonaság olyan elektronikus rendszert alkalmaz, amely képes befolyásolni a rakéták röppályáját. Márpedig Jugoszlávia ellen a NATO olyan bombákat és rakétákat vet be, amelyeket műholdas helymeghatározó rendszer vezérel. A zavaró adók elnyomhatják a rádiós jelet, ezzel a célzott navigáció lehetetlenné válik. De hamis pozíciót is jelezhetnek az irányítórendszernek. A bombák és a rakéták így a kiválasztott cél helyett mást találnak el: kórházakat, lakóépületeket, követséget. Netán a szomszédos állam területét?! Félelmetes. Állítólag egy orosz cég által kifejlesztett ilyen berendezés ára potom 38 ezer dollár. Van miért aggódni szövetséges táborunkban. Még akkor is, ha mindez kényelmes magyarázat lehet arra is, hogy miért érte rakétatámadás a belgrádi kínai követséget. A szerb és a kínai vezetés szerint szándékos volt. Ám ez az állítás másként is igaz lehet. Ugyanis kevéssé hihető az amerikai vezetés olyan naivitása, hogy azt hinné: ilyesmivel meg lehet ijeszteni Kínát. Különben is: a NATO nem érdekelt a konfliktus kiterjesztésében. És a polgári áldozatok számának a növekedése ellenreklám az etnikai béketeremtés háborújához. Amit egyébként a legújabb hadidivat szerint - az élőerők kímélésére - precíziós hadműveletekkel terveztek. Hát annak lőttek a zavarásokkal. Ám az még kérdéses, hogy mindez a kevésbé magas technikai színvonalú, tehát a szegényebb országok által is eredményesen űzhető öldöklést emeli-e újra a nyeregbe. Elvégre a zavaró zavarására is lehetnek eszközök. Az viszont máris bizonyos, hogy ez a konfliktus is besorolható az utóbbi évtizedek azon háborúi közé, amelyek menetrendszerűen a legújabb haditechnika kipróbálásának adtak terepet. A háborúk szállítói és megrendelői ugyanis Goethe Mefisztofelészével együtt vallják, hogy szürke minden elmélet, de zöld az élet aranyfája: éles bevetés nélkül nincs bizonyosság egy hadieszköz harci értékéről. Ördögi, hogy bármilyen zavarba ejtően eltérőek és eltérítettek lesznek majd a „Ko- szovóért” rendcsinálás tanulságai, a haditechnika egyértelműen profitál belőle. Es lehet, hogy csak annak atyamesterei tudják majd egyedül, merre tovább? Fotótár Egymillió lépés Magyarországon Portré Egyetemi Vaslady - búcsú előtt Egész életében végigkíséri a politika. Nyolcéves - viharos végű - rektorsága alatt sokan egyszerűen Vasladynek nevezték. A fasizmussal és nácizmussal foglalkozó kötetei tették országosan ismertté. Még egy évig oktathat főállásban. Akadémikus.- Könyveinél is nagyobb vihart kavart, ami ’90-ben történt.-PB-tag voltam, kikezdték. Végül bizalmi szavazást kértem magam ellen. Arról ritkán esik szó, hogy rektorként ekkor kaptam a legtöbb voksot.- Nem bóknak szánom, de ma sokkal jobban néz ki.- Kemény nyolc év volt, nagyon igénybe vett. Ráadásul három könyvet is írtam.-A JPTE-t csak így nevezték: Ormostudományi Egyetem.- Komolyan vettem a feladatot, a színvonalat emelni kellett. ségi pályán nem lehet' alkalmazni”. Mehettem a gyufavagy a jutagyárba. Inkább Pestet választottam. Levéltári segédmunkás lettem, majd egy általános iskolában állami gondozottakat tanítottam. A Czinege fia is idejárt, emlékszem, sírt, amikor hazavitték. Ormos Mária 1930-ban született Debrecenben. A KLTE-n diplomázik történelem-magyar szakon. Viharos időket él meg, előbb szülővárosából, majd ’56-ban a szegedi egyetemről rúgják ki. A pesti Történettudományi Intézetben köt ki, innen csábítják le Pécsre. ’84 és ’92 között a JPTE rektora. Négyszer vált el, egy lánya, egy fia és öt unokája van.-Ezt nem csodálom. ’69- ben mégis újra párttag. Megbocsátott nekik? Közel harminc évig nem voltam egyetemen. Azt se tudtam, hogy a rektorságot eszik-e vagy isszák, de a jelölésre nem tudtam nemet mondani.- Kirúgták Debrecenből és Szegedről. Mindkétszer politikai okokból.- ’56-ban ott minden fiatalt ellenforra- dalmámak minősítettek. Olyan papírt kaptam, hogy „értelmi- Óriási szerencsém volt, hogy az Akadémia Kiadó Lexikon szerkesztőségéhez, majd innen az intézetbe kerültem, ők javasolták, hogy rehabilitáljanak. Belementem, de nem akartam párttag lenni. Azzal beszéltek rá, hogy ha belül vagyok, könnyebb a szakmai előmenetel. Igazuk lett.- Harminc éve egyedül él. A magánéletében is kőkemény?-Talán. A férjeim mindenesetre rettenetesen féltékenyek voltak - és általában a szakmára. Az egyedüllétet pedig megszoktam.-Házat vett Pécsett. Most már itt is marad?- Nagyon szeretnék, de lehet, hogy el kell mennem, mert a nyugdíj miatt nem lesz mit csinálnom. Ráadásul a család minden tagja Pesten él. Még húsz évet sem taníthattam az egyetemen. Látja, ezt nagyon bánom. Lendvai Dávid
