Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-08 / 125. szám

1999. május 8., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 Magyarul magyarán Hasonló alak, eltérő tartalom A nyelvművelésben már so­kan és sokszor hívták fel a fi­gyelmet a hasonló alakú, hangzású szavak használatá­ban rejlő veszélyekre. Ezért szinte érthetetlen, hogy egyébként jó tollú közírók, a nyilvánosság előtt szereplő hatásos szónokok nem veszik tudomásul, hogy bizonyos alakpárok tagjait nem cserél­gethetik föl egymással. Na­ponta hallom, olvasom, az egyelőre helyett az egyenlőre, a helyiség helyett a helység, a szível helyet a szívlel alakot. Mostanában tünedezik fel fő­ként a hirdetésekben az egyedi és az egyéni. „A ... Kft. vállalja gabonafélék és ipari növények magjainak tisztítását. Ajánlja továbbá egyedi megbeszélés alapján gabonafélék tárolását.” Igen fontos emberek lehetnek a magát ajánló vállalat dolgo­zói, akikkel egyedi tárgyalást lehet folytatni. Ez a szó ugyanis azt jelenti, hogy sze­mélyre, egyedre szabott, vagyis olyan, amiből nincs másik: egyedi egy festmény, egy ház, egy ékszer, vagyis nem sorozatban gyártott tö­megholmi. Bizonyára a hirde­tők arra gondoltak, hogy az érdeklődő féllel mint egyén­nel való külön egyeztetés alapján vállalják a tárolást. Még határozottabban mu­tatja a különbséget a követ­kező idézet: „Várjuk azon szülők jelentkezését, akik olyan óvodába szeretnék já­ratni gyermeküket, ahol a ne­velés előtérbe helyezi gyer­mekük életkori sajátosságait, a gyerekek egyediségének tiszteletben tartását.” - Nem valószínű, hogy ez a felhívás a gyermekpszichológia filo­zófiai mélységeit kívánta volna érinteni, nyilván arra gondoltak, hogy biztosítani kívánják az egyénre, mint a személyiségre szabott neve­lést. Ha a két szót toldalékaiktól függetlenül vizsgáljuk (egyed-egyén), jól felfogható jelentésük különbözősége: az egyed általában növényre, ál­latra vonatkozik, csak ritkán - a szaknyelvben - emberre. Az egyéni viszont éppen fordítva. Bizonyára az -i képző a lu­das a fölcserélésben. Elmossa az éles határokat, s megté­veszti a vigyázatlanokat. De vajon mi lehet az oka annak, hogy az egyhangúan és az egyhangúlag párból statiszti­kai módszerrel kimutathatóan a másodikat ma már ott sem használják, ahol azt akarják kifejezni, hogy valamiben tel­jes egyetértésre jutottak, azo­nos véleményen vannak? A valóban és a valójában ugyancsak józan megfonto­lást igényel. Az első ráeszmé- lést kifejező nyomósító szó­ként használatos: Ez valóban megesett; Valóban igazad van; Valóban, most már em­lékszem. - A valójában hatá­rozószó. Jelentése: igazában, tulajdonképpen. A „progra­mozható fcc/ységhőmérséklet- szabályozó” nyomtatásban megjelent nyelvi valóság. A notórius-nótárius, ekvi- pázs-Ermitázs, navigátor­gladiátor sok más hasonló szópárral együtt kabaréműso­rok nyelvi eszközeként érté- kelendők. Rónai Béla Az öltözék, amely a világról beszél Energia, kreativitás, szellem. Ezek Frank Adél pécsi divatter­vező, iparművész jelszavai. Mindez kell is ahhoz, hogy a napi munkában jusson idő és erő tervezni, dolgozni, tűzzománc gombot készíteni vagy épp egyedi mintát festeni a ruhára. A most 28 éves tervező a pécsi Leőwey Gimnáziumban tanult, s bár maga varrta saját ruháit, 18 éves koráig nem gondolt a divatszakmára. Ám nemsokára az Egyesült Államokba került, ott kezdte gyűj­tögetni a ta­pasztalatokat, a szakmai tit­kokat egy amerikai mű­helyben. Frank Adél ruháit ma már az Iparművé­szeti Lektorá­tuson zsűriz­ted, ahol az egyediség, az eredetiség, a művészi és a kézműves tar­talom a fő szempont. Ilyen zsűrizett ruhákból tar­tott bemutatót a pécsi Művé­szetek Házá­ban is, bizo­nyítva, hogy a viselhető ruha, a hordható divat igenis tud eszté­tikai élményt nyújtani, de mi­nőségével az állandóság kívá­nalmainak is megfelel.- Az öltözködés ma elsősor­ban a személyiséget mutatja meg, s bár valamennyire kife­jezi a társadalmi hovatartozást is, korántsem annyira, mint a háború előtt, amikor az öltözet az osztályhelyzetet is tükrözte - állítja a tervező. - Annak, hogy ma számtalan trend él, társa­dalmi és gazdasági okai is van­nak. Az embereknek ma már senki nem mondja meg, mit kell viselniük, s az egyenjogú­ság felébredésével a nők is sza­badon döntenek. Az ízlés, az öltözködési kul­túra persze, része az intellek­tusnak, de a ruha életstílust is jelent, és továbbra is eszköz a férfi és a nő örök párharcában. A divat emellett globalizálódik, így Magyarország mára már nem öt évvel van lemaradva Párizstól, csak úgy három hó­nappal. A stílusok ugyanakkor az emberiség aktuális érdeklő­dését, világlátásbeli módosulá­sait is visszaadják.- A jövő évezredre való ké­szülődés erősen hat - mondja Frank Adél. - Sok futurisztikus trend van, az ezüstös, fehér, szürke színek a holdbéli tájakat idézik, az anyagok és a formák az űrruhákra emlékeztetnek. Az egyéniség felszabadulá­sával és a fiata­lok megmutatko- zási vágyával is összefügg a ma­gas, teletalpas cipő megjele­nése, ami a római kori hasonló láb­belire, illetve a görög koturnusra hajaz, s az átlag­ból való kiemel­kedés szándékát támogatja. Egé­szen mást üzen viszont lehetősé­gekről, életszem­léletről és va­gyoni helyzetről a „susogósok” zizegő szabad­időruhája a kiló- nyi smukkal, vagy a kínai boltban üzletasz- szonynak öltö­zött félszeg kö­zépkorú álláske­reső kosztümje, ahogyan a trot- tőrcipőtől, a kockás szoknyától és a nagy táskától a másodkéz­boltokba pártolt pedagógusok ruhatára is. Adél saját ruháit is olyan tuda­tosan tervezi, ahogyan a világfo­lyamatokat figyeli. Hisz az ipar­művészi munkában, s abban, hogy az igazán jó öltözék nemcsak lelki szabadságot ad az embernek, de művészeti terméknek is kell len­nie. Hodnik Ildikó Gy. A hordható ruha is nyújthat esztétikai élményt Hírcsatorna Morvát nap. Május 9-én 10 órakor a Székesegyház előtt folklórműsorral veszi kez­detét az idei horvát nap Pé­csett. 11 órakor horvát nyelvű szentmise lesz Josip Mrzljak zágrábi püspök ce- lebrálásában, a mise a hor­vát diákok érettségiző mi­séje is. A téren 9 órától kézműves kirakodóvásár várja az érdeklődőket, az August Senoa Klubban Ivan Marekovic festőművész tár­lata nyílik. Tárlat Mohácson. Május 14-én 17 órakor Mohácson a Kossuth Filmszínház eme­leti kamaratermében Horvát Zoltán festőművész mun­káiból nyílik kiállítás Kuti Zoltán nyugalmazott pol­gármester bevezetőjével. Az erdőkitermelést a vászonnal felcserélő alkotó Kovács József Hontalan mohácsi költő verseskötetének is il­lusztrátora, kétszer szerepelt a Független Szalon országos kiállításán. Alkotótábor Szigetvá­ron. Bozsogi Tibor tipo­gráfus, Vanyúr István szob­rászművész, Jancsikity Jó­zsef, Szalay Miklós és Horváth László grafikusok közreműködésével szervez alkotótábort középiskolá­soknak a Szigetvári Kultúr és Zöld Zóna Egyesület. A július 30-án kezdődő tízna­pos táborra Szigetváron az Alkotmány tér 38. sz. alatt, a 73/312-347-es telefonon Zentai Gábornál lehet má­jus 20-áig. A tábor a felső­fokú felvételire több mű­fajban készíti fel a jelent­kezőket. Az Árgyélus királyfi történetét bemutató mesejátékuk is nagy sikert aratott Szeretet a sikerért cserébe Tizenöt év, tizennyolc bemutató, több száz boldog, színházat értő és szerető fiatal. Ez a jubileumát ünneplő Sziporka Gyermekszínpad eddigi mérlege. Az örömteli perceket egy­másnak s egy elhivatott színész házaspárnak, N. Szabó Sán­dornak és Unger Pálmának köszönhetik a gyermekek. Gyerekkel színházat játszani, s velük a színházat megismer­tetni felelősségteljes dolog. Ezt vallja Unger Pálma és N. Szabó Sándor, akik 15 éve alakították meg társulatukat, akkor még ARMA Gyermek­színpad néven. A kis csapat­nak három éve a pécsi Ifjúsági Ház ad otthont. Többnyire klasszikus műveket választa­nak, a Színháztudományi Inté­zetben kutatnak a darabok után, amelyek többsége a tan­anyaghoz is kötődik. A legemlékezetesebbnek a Csongor és Tünde előadását, illetve a Szentivánéji álmot tartják, de szívesen gondolnak vissza a Kis hercegre, a Lúdas Matyira, a Pinokkióra vagy az Aranyszőrű bárányra is.-Minden évben 15-20 új gyerekünk van, mára a fél vá­rossal családias kapcsolatba kerültünk - meséli Unger Pálma, aki szinte második anyja a gyerekeknek. - Sok örömet és szeretetet kapunk tőlük, de az is boldogság, hogy színházat szerető, szín­házba járó emberré válnak. Olyan egykori tagunk is van, aki már a saját gyerekét hozza el közénk. A színházban fegyelemre is szükség van, N. Szabó Sándor szerint ez is jó iskola, megta­nulni együttműködni, figyelni a másikra.- A legjobb akkor látni őket, amikor a sikertől kipi­rulva állnak - mondja. - Az ilyenkor szerzett élmények, azt hiszem, egy életre megha­tározók. A gyerekek persze, ma már egy kicsit mások, mint régeb­ben. Nyitottabbak, tájékozot­tabbak, de szerencsére bizo­nyos dolgokban ma is olya­nok, amilyennek egy gyerek­nek lennie kell. A Sziporka Gyermekszínpadon nem szí­nészpalántákat nevelnek. Akik ide járnak, „csak” bátrabbak, nyitottabbak lesznek, jobban tanulnak hosszabb szövege­ket, ügyesebben mozognak, a 3 és fél éves legkisebbtől a 12 éves kiskamaszig. A május 16-i, 11 órakor kezdődő ünnepi találkozóra minden valaha volt közremű­ködőt várnak a pécsi Ifjúsági Házba, legyen az komoly hi­vatalt betöltő felnőtt, diák vagy családos ember. Az idei bemutató legutolsó előadását pedig a gyermeknapon, május 30-án láthatja még a közön­ség. Hodnik I. Gy. Nyári játékok az Anna utcában Idén újra lesznek nyári színházi produkciók a Pécsi Horvát Színházban. A kínálatban fotó, báb, tánc és színházi előadás szerepel, de terveznek kiállítást is. A Plusz Dimenzió című diapo- rámaesttel veszi kezdetét az idei Anna utcai nyári játékok programfolyama. Tóm László műveit június 11-én láthatja a közönség. A búsképű lovag tör­ténetét eleveníti fel az Eszéki Bábszínház Don Quijote elő­adása június 17-én. Zlatko Svi- ben rendező elsősorban felnőt­teknek készítette előadását. Csemegének ígérkezik a bu­dapesti Fáklya Táncegyüttes Napmadarak című műsora. Jú­nius 18-i fellépésükön a tánc kozmikus eredetére emlékez­nek vissza, hiszen az ógörögök szerint a tánc a csillagok járá­sát, mozgását ábrázolja. Az együttes mindezt a mediterrán népek táncaival fejezi ki, de lesznek számok többek között Carl Orff és Vangelis zenéjére is. Június 19-én Bagossy László rendezésében Shakespeare Macbeth című darabját horvát nyelvű előadásban tekintheti meg a közönség, míg június 25- én, 26-án, 27-én, illetve július 2-ától 4-éig modem balettest ősbemutatójára kerül sor Mély­repülés címmel. Kiegészítő programként a galériában jú­nius 17-én Landscape too cím­mel horvát és magyar képző­művészek közös kiállítása nyí­lik. Hodnik I. Gy. Kortárs pécsi építészet A Pécsi Galériában tavaly szeptemberben rendezett nagysza­bású kiállítás után most Budapesten nyílt meg a „Kortárs pécsi építészet” című válogatás. Az összeállítás május 17-éig látható. A 120 tablóból 95-öt állítottak fel a Magyar Építőművészek Szövetségének . épületében, ahová a Dél-dunántúli Építész Kamarával együtt szervezett tárlaton a legjobbnak ítélt pécsi munkák kerültek. A fotódoku­mentációkon az 1980 és 1998 között készült, megvalósult ter­vek tekinthetők meg, amelyek a formagazdagság, a tervezési szabadság, a kreatív alkotó- készség és a hagyományőrző gondolkodás izgalmas példái. A baranyai építészet telje­sítményeit országosan is a leg­színvonalasabbak között emle­getik. A hagyományosan jó képzés mellett a dunántúli ré­giónak megtartó ereje van, s a 2000 éves kultúrát szívesen folytatják az itt alkotók, még akkor is, ha a szakemberek sze­rint a tőke inkább a fővárosban és a fejlődő észak-dunántúli ré­szen összpontosul. Azt pedig, hogy organikus építészetnek, modem eklektikának nevezhet­jük-e új épített környezetünket, eldöntheti a Pécsre látogató, vagy az itt élő maga. H. I. Gy. Martyn-levelek a könyvhétre A centenáriumi kiadványoknak néha csak az ünnepélyesség gyorsan fakuló máza ad fényt. A Pro Pannónia Kiadó e tekin­tetben szeretne meglepetést okozni a könyvhéten. A június 3-án kezdődő Ünnepi Könyvhétre megjelennek Martyn Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmával, Tüskés Tibor író szerkesztésé­ben a festőművész Takáts Gyula költőhöz írott levelei. Az ugyancsak száz éve született Kodolányi Jánost monográfiája bővített kiadásával tisztelik meg, szerzője Tüskés Tibor. Ő szerkeszti Tám Lászlónak a Frankfurti Könyvvásár érdek­lődését felkeltő fotóalbumát, a „Keresztek, szentek, kálváriák, temetők”-et is, amely szakrális német emlékeink művészi erejű dokumentuma. A kiadó pécsi, Színház téri könyvsátrában árusítják majd „A somogyi diák” című köny­vet is, amely az 1997-ben el­hunyt költő, Fodor András ed­dig megjelent naplóinak sorát az 1945-47 között írottakkal teszi teljessé. Mindezen túl új­donság lesz Albert Zsuzsa „Iro­dalmi legendák - legendás iro­dalom” című könyve és Hetesi István Puskin- és Turgenyev- tanulmánykötete is. B. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom