Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-18 / 106. szám

Ferenczy Klára ma is ápolja családja szép hagyományait a királyné A magyarok mai napig legszeretet- tebb királynéja volt Erzsébet, Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége. A legen­dás Sisi sokat tett a magyaro­kért, nem véletlen, hogy társal­kodónőt is magyar tartomány­ból, Kecskemétről választott... Sisi kecskeméti barátnője Egyedül Ida tegezhette grnm A családi legendárium szerint Ferenczy Idát maga m iá Deák Ferenc ajánlotta Sisi * figyelmébe, mivel távoli rokonságban állt a Ferenczy csa­láddal. 1864 őszén magyar felolvasónőt kerestek Erzsébet királyné mellé. Össze is állítottak egy listát fiatal arisztokrata hölgyek neveiből, és a királyné maga akart választani kö­zülük. Már tizenegy név volt a lis­tán, még egy kellett volna. Végül is felírták utolsónak egy fi­atal, kecskeméti lány, Ferenczy Ida nevét. A királyné hosszan nézegette a listát, majd ujját Ferenczy Ida ne­vére tette. Őt választotta, bár udvar­hölgyei le akarták beszélni, mond­ván, hogy a kecskeméti kisasszony nem arisztokrata. * Hogy Sisi mégis jól választott, azt az együtt töltött negyven év igazolta. A kiszemelt fiatal lány akkor még mit sem sejtve élt Kecskeméten, családja körében, mint a vecseszéki Ferenczy Gergely és neje, Kisjátszi Szeles Krisztina gyermeke. Ida 1839. április 7-én, tehát 160 éve szü­letett Kecskeméten. De kik is a Ferenczyek? W-*] Honnan származott az I.I a hölgy, aki tegezte a ki- I *rálynét? A Ferenczy család 1623-ban nyert nemes­séget, majd a Veszprém me­gyei Csögléről 1666-ban köl­töztek Kecskemétre. Ferenczy Ida, Erzsébet ki­rályné társalkodónője a Feren­czy Gergely-ágból származik, a ma is Kecskeméten élő Feren­czyek pedig Gergely testvér­ének, Istvánnak a leszármazottai. Ennek az ágnak jeles képviselője Josef von Ferenczy, a magyarországi SOS-falvak (így a kecskemétinek is) megalapítója, Kecskemét díszpolgá­ra. Ennek az ágnak a leszármazottja Ferenczy Klára is, aki Jóska (vagyis Josef von Ferenczy) megbízásából ápolja Ferenczy Ida emlékét.- Négy-öt éves lehettem, amikor a Ferenczy-nagymama kézen fogott és kivitt a kecskeméti Szenthárom­ság temetőbe. Ott állt a Ferenczy család sírboltja és ott emelték Ferenczy Ida kápolnáját is, amelyet állítólag Ybl Miklós ter- v e z e t t . Nagyma­mám me­sélte elő­ször, hogy ki volt Ida néni. Min­denszentek napján mindig elmentünk a ká­polnához és gyer­tyát gyújtottunk az emlékére - mondja Ferenczy Klára, aki harmincnyolc évig peda­gógusként dolgozott Kecs­keméten. Nyugdíjba vonulása óta a Sisi Baráti Kör, illetve a Ferenczy Ida-ünnepségek és -ren­dezvények egyik szervezője. jfjjjk Amikor 1864-ben megérke- zett a királyi hír, hogy Sisi Idát * M választotta felolvasónőjének, ‘ az akkor már özvegy Feren­czy Gegely, Ida édesapja nehezen en­gedett a magasról jött kérésnek. Gyermekei közül - Idának tizen­egy testvére volt, de hat korán meg­halt - az eszes és kedves Idát szeret­te a legjobban, aki édesanyjuk korai halála után a kisebb lánytestvérek felnevelésében is nagy segítséget je­lentett. Hosszas küzdés után engedte el a lányát Bécsbe, és a családi hagyo­mány szerint ezekkel a szavakkal indította útnak: „A fiam nem való katonának, hát adok egy lányt a csá­szárnak!” Bécsben nem fogadták szívesen Idát. Az udvarhölgyeket már a gon­dolat is bosszantotta, hogy egy vi­déki nemes lány kerül a királyné mellé. Az első találkozás azonban eldöntött mindent. Ferenczy Ida unokahúga, Balatoni Farkas Alice egy 1943-ból való írásában így em­lékezett meg Sisi és Ida első talál­kozásáról:- Ön elhagyta értem a családját, a szülővárosát, barátait, mindent - mondta a királyné. - Mondja ked­vesem: sírt?- Nem felség, nem sírtam - felel­te Ida -, hiszen erre nem volt semmi okom. A királyné elmosolyodott:- Ön nagyon tetszik nekem, sokat leszünk együtt és ér­zem, szeretni fogjuk egymást. Valóban így lett. Ida napon­ta felolvasott úrnőjének, elkí­sérte sétáira, tökéletesítette magyarnyelv-tudását, megis­mertette hazánk dicső korsza­kaival és Petőfi, Arany, Vörös­marty verseivel. gmk Sisi akkor már nagyon magá- W-J nyosan élt a királyi udvar- E» ban, zárkózottságában, rész­ben önként vállalt magányá­ban Ferenczy Ida volt a legfőbb tár­sa. Egyedül őt tüntette ki udvarhöl­gyei közül azzal a keggyel, hogy tegezhette. Kapcsolatuk bensőségességét jel­zi az is, hogy Rudolf trónörökös ha­lálhírének közlését is Ferenczy Idá­ra bízták. Az udvarnál rajta kívül senki nem mert a lesújtó hírrel Er­zsébethez menni. $f§ * - 9 'íf| A fiam nem való katonának, hát adok egy lányt a császárnak!í Családját, ismerőseit évtizede­ken át foglalkoztatta a rejtély: miért nem ment férjhez a szép és rendkí­vül intelligens lány. Kérője pedig volt több is. A családi történet sze­rint az egyik ok egy kecskeméti fia­talember, Szentkirályi Kálmán volt. Ida őt szerette, ő volt első és egyet­len szerelme, még az udvarhoz ke­rülése előtt. A másik ok maga Erzsé­bet királyné volt, akit nem akart el­hagyni. Sisivel maradt 1898-ban történt meggyilkolásáig, és csak a temetése után vált meg az udvartól. Ferenczy Ida magas kort ért meg, 89 éves korában, 1928. június 28-án hunyt el Bécsben. Utolsó akaratá­hoz híven a kecskeméti Nagytemp­lomban ravatalozták fel, ahol hat­vanöt évvel korábban imát mon­dott, mielőtt az udvarhoz indult... A családfát 1987-88-ban az akkor már évtizedek óta Né­metországban élő Ferenczy ‘ József - Josef von Ferenczy - kutatta fel. Unokahúgával, Feren­czy Klárával azóta is napi kapcsolat­ban áll, most a Ferenczy-kápolna felújítási ünnepségére készülnek, amelynek költségeire Ferenczy két­millió forintot adományozott. A Ferenczy Ida-irodalom egyébként több ezer oldalra tehető, a városban leánykollégium is viseli a nevét. So­kan és sokat írtak róla az utóbbi években, különösen azóta, hogy 1995-ben megalakult a Sisi Baráti Kör. Sisiről pedig nem lehet Ferenczy Ida nevének említése nél­kül szólni. Azok ugyanis szorosan összetartoznak. Ábrahám Eszter Kecskemét, a magyar Babilon Ferenczy József nyolcvan éve, 1919. április 4-én szüle­tett Kecskeméten. Szülőhá­za, a régi Ferenczy-ház ma is áll a Szegedi út és a Zöldfa utca sarkán. Távoli unoka- testvére Ferenczy Idának, Sisi társalkodónőjének. 1948-ban emigrált Bécsbe, majd Münchenben telepe­dett le. Az utóbbi évtizedben szinte évenként látogatott Kecskemétre, amely díszpol­gárává választotta. A Feren- czy-médiabirodalom tulajdo­nosa, az Európa-szerte is­mert közéleti személyiség ma is büszke kecskeméti gyökereire. A Duna-Tisza köze olyan számára, mint az emberiség történelmében, kultúrájában oly fontos sze­repet játszó másik folyóköz, Mezopotámia. És e történel­mi bölcsőhely fővárosa a magyar Babilon, vagyis Kecs­kemét. Josef von Ferenczy készülő könyvében Kecske­mét történetének forduló­pontjait szándékozik felele­veníteni. A törökkel, majd a futóhomokkal folytatott küzdelmet. Ferenczy úr sze­rint Kecskemét azért nem jutott a történelmi Babilon sorsára, mert mindig képes volt sikeres párbeszédet folytatni, legyen szó politi­káról, háborúról vagy keres­kedelemről. A kecskeméti társadal­mat nyitottság, tolerancia, a másság elfogadása jelle­mezte, amelyet mi sem bizo­nyít jobban, mint az a tény, hogy a város főterén béké­ben áll egymás mellett a ka­tolikus, az evangélikus, a re­formátus templom és a zsi­dók zsinagógája. 1999. április 18. Arckép atomom Hetedik oldal * SZTÁR FAGG AID Az olvasók kérdó- V POLITIKUS sei között megle­pően sok olyan Is található, amely a po­litikusok életére, magánéletére, szoká­saira vonatkozik. Ez nem csoda, hiszen manapság a politikának Is vannak „sztárjai”, akikre sokan kíváncsiak. NEM DIVAT A HÁTBA VEREGETÉS Vidovics Gábor Bácsalmásról az után ér­deklődött, hogy Lányi Zsoltot, a kisgazdák alelnökét meg szokták-e dicsérni az ellen­zéki politikusok amiatt, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban bírálja a kor­mány egyes tagjait.- Ritkán kritizálom ko­alíciós partnerünket, és csak az egyik miniszter­rel, Deutsch Tamással volt eddig gondom. Úgy vélem ugyanis, hogy a miniszter ténykedése nyomán aggasztó hely­zetbe került a magyar sportélet. Elismerést, di­cséretet pedig az egyszerű emberektől, szurkolóktól kapok, a politikusok körében nem szokás a másik hátba veregetése. ALKALMANKÉNT RÁGYÚJTOK Dr. Csomós Tamás Orosházáról kérdezte: Pusztai Erzsébetnek, az Egészségügyi Mi­nisztérium politikai államtitkárának - a nem dohányzók védelméről szóló törvény egyik legfőbb támogatójának - vannak-e a rokonságában, a barátai között dohá­nyosok, és őket is megpróbálja-e leszok­tatni káros szenvedélyükről.- Vannak a környeze­temben dohányosok, 1991-ig változó intenzi­tással én is cigarettáz­tam. Sőt alkalmanként társaságban most is rá­gyújtok. De ahogy én le tudtam szokni, min­denkinek javaslom, hogy próbálja meg, hi­szen a maga és a környezete egészségét védi. Higgyék el, jobb nélküle! Aki kérdez: (név) ................... (l akcím)................................... Ak itől kérdez: (név).............. (m it kérdez, mire kíváncsi?) ..KÖZBEN” NEM A NAPTART NEZIK A vecsési Kislipka Violetta azt szeretné megtudni Csintalan Sándortól, valóban úgy tervezték-e, hogy 2000. január elsején szülessen a gyermekük. Arra is kíváncsi, mi lesz a baba neve?- Van rá esély, hogy azon a nevezetes na­pon gyermekáldás lesz nálunk. Hogy így lesz- e, azt most még nem tudom. Az az igazság, hogy „közben” nem a naptárt nézzük. Nem számít, hogy a baba január elseje előtt vagy után érkezik, fiú lesz-e vagy lány. Az a fontos, hogy egészséges legyen. De az már eldőlt, hogy ha fiú lesz, Somának fogjuk hívni. RAPCSÁK NEM FOGYOTT Óvári Gyula Budapestről arra volt kíváncsi, Rapcsák András országgyűlési képviselőt, Hódmezővásárhely felfüggesztett polgármes­terét mennyire viselték I meg az elmúlt hónapok támadássorozatai, és fo­gyott-e valamennyit az \ idegességtől.- Egy éve folyik eile-1 nem a gusztustalan le­járató kampány. Amíg) csak én voltam a cél­pont, azt jól tűrtem, amióta a családomat is belekeverik, már idegileg nehezebben vi­selem a Rákosi-időkre emlékeztető táma­dásokat. De azért mindenkit megnyugta­tok: a testsúlyom nem változott. ÖSSZEÁLLLÍTOTTA: SOMOS ÁGNES Kérdéseiket szerkesztőségünk címére küldjék el. ... és az ifjú Sisi amikor barát­nőjének fogadta í p Jllll 1 $ 'iMé | Az idősen is szép Ferenczy Ida... waammíÉámamÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom