Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-03 / 92. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. április 3., szombat Madármarasztaló boldogasszonyfaiak A község horgásztaván he­tek óta egy hattyúpár tanyá­zik. Az állatok gyorsan megszelídültek, hisz kézből is elfogadják az eleséget.A falu lakói szeretnék, ha a nem várt jövevények itt ma­radnának és költenének. Pécsett a Malomvölgyi­tavon már csaknem tíz ván­dorhattyú él évek óta. A ki­rándulók ételt szórnak a vízbe, a vásott gyerekek és fegyelmezetlen felnőttek piszkálódásaitól maguk a lá­togatók védik meg a mada­rakat. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagypapánk, testvérünk, apósunk, só­gorunk és kedves roko­nunk, DŰLI SÁNDOR 70 éves korában váratla­nul elhunyt. Temetése április 6-án a délután 3 órakor kezdődő szent­mise után lesz Kozármis- lenyben, a Kozári-teme- tőben. A gyászoló család A gyászoló család fájda­lommal tudatja, hogy BAGIISTVÁNNÉ Szécsi Erzsébet életének 90. évében el­hunyt. Pécsett temetjük el 1999. április 8-án, csü­törtökön délelőtt fél 11 órakor. 10 órától gyász­mise a központi temető Szent Mihály kápolnájá­ban. A gyászoló család Egészségterv és állapotvizsgálat: nem csupán orvosi a kihívás A közösségek aktuális társadalmi állapotának problémakezelő módszereit tartalmazza a jobb magyar kifejezés híján egész­ségtervnek fordított kifejezés. A napokban ültetik át angolra a Fact Intézet által - konkrét pécsi minta után - készített általá­nos anyagot, melyet a kelet-európai országok számára tesz majd elérhetővé a Soros-alapítvány. kiderült, hogy az egészségterv­program a kistelepüléseken sokkal könnyebben érvényesül - mondja Tistyán László. - Az okot valószínűleg a városi kö­zösségek felbomlásában kell keresni. Tovább nehezíti a A zaj- és a füstszennyezés a belvárosban a legnagyobb PÉCS- Bár az egészségterv szó halla­tán könnyen egészségügyi fo­galmakra asszociálhatunk, en­nél azonban többről, az egész­ségi állapoton túlmutató közér­zettérképről, összetett problé­makezelési technológiáról van szó - mondja dr. Tistyán László (kis képünkön), a pécsi Fact In­tézet igazgatója. Az adott kö­zösségi erőforrások aktiválása, az életminőség és az egészségi állapot javítása az elsődleges cél. Mint Tistyán László hozzá­teszi, az állapotleírás az első lé­pés, ezt minél előbb a cselek­vési fázisnak kell követnie. A pécsi felmérésből többek között kiderül: a város környe­zeti állapotában az elmúlt évek környezeti szempontokat ke­véssé figyelembe vevő beépíté­sei kedvezőtlen változásokat eredményeztek. A vizsgálat szerint aggasztó a légszennye­zettség mértéke; ésszerűtlen beépítési fo­lyamatok zaj­lanak, melyet legjobban a Mecsek-oldal sínylett meg. A zaj szint a forgalmas utak belvárosi pontjain lé­nyegesen meghaladja az elvi­selhető mértéket, a kommunális hulladék szállításából folyama­tosan kikerülnek az addig be­kapcsolt részek. A lakók a romló életfeltételek mellett a bűnözés növekedésétől tartanak leginkább. Az egészségterv ké­szítése során kiderült, a pécsiek szerint a legveszélyesebb terü­letek az Uránváros, a Meszesi városrész, a Szliven, a Vásár- csarnok és a Nevelési Központ környéke, a Centrum-parkoló és a Jakabhegyi-terület. A prob­léma kezelésére főként a bűn- megelőzés (önvédelmi ismeret- terjesztés) és a közvilágítás ja­vítását, segélykérő telefonok elhelyezését vátják. - Mind­ezek együttesen eredményezik az egészségi állapot és a közér­zet romlását. Bár Pécs egyelőre az országos átlag fölött van, a helyzet napról napra rosszabb - véli az igazgató.- A modellt az egész ország­ban igyekeztek alkalmazni, de helyzetet, hogy ágazati jellegű a magyar államigazgatási rend­szer, így egyes, az életben ösz- szefüggő problémák „gyakorla­tilag külön asztalra kerülnek”. - A kelet-európai államok nin­csenek abban a helyzetben, hogy mindent központilag me­nedzseljenek - véli Tistyán László -, az igazi megoldás a kis, helyi közösségek autonó­miájának és cselekvőképessé­gének emelése lenne. - Képzel­jük el, hogy egy utcában min­denki önként takarítana a por­tája előtt - a lakók egymásban erősítenék a közös terület iránti felelősség tudatát. Akkor, és csak akkor lenne élhetőbb, lak­hatóbb a város - fejezte be az igazgató. T. G. Lépések a tisztább városért PÉCS A közeljövőben egy függet­len szakmai csoport átvilá­gítja a teljes önkormányzati intézményrendszert. A pol­gármester szerint a város­nak nagyobb tartalékai vannak, mint azt korábban gondolták.-A racionálisabb gazdálko­dás érdekében rövid időn be­lül átvilágítjuk az önkor­mányzati intézményrendszert. Ez természetesen nemcsak az iskolákat érinti, bár kétségte­len, hogy az iskolarendszer átalakításával komolyan kell foglalkoznunk - mondta Tol­ler László, Pécs polgármes­tere a tegnapi önkormányzati sajtótájékoztatón. Jelenleg harmincnyolc ki­használatlan tanterem van a városban, és tovább csökken a beiratkozok száma. Az aránytalan­ság meg­szüntetését az önkor­mányzat hosszú távon is megfelelő átalakítással kívánja megoldani. Átfogó program indul Pécs köztisztaságáért, és ismét lesznek utcaseprők a város­ban. Kertvárosban már ötven közhasznú munkás dolgozik az utcákon.-A Közlekedési és Kom­munális Bizottság (KÖKOBI) kezdeményezésére indul el a Tisztább Pécsért program: a lakosság közreműködésével is igyekszünk szebbé tenni a környezetünket - mondta Ku­kái Ádrás (képünkön), a KÖ­KOBI elnöke. S. G. (fa Kommentár az 1. oldalon) Alapítvány SZIGETVÁR A kórházért közadakozásra hív fel mindenkit Perényi László önkormányzati biz­tos, aki százezer forintot he­lyezett letétbe a Szigetvári Kórházért Alapítvány lét­rehozásáig. Perényi László február 1-jétől önkormányzati biztosa a kór­háznak. A csütörtöki testületi ülésen bejelentette: a létreho­zandó alapítvány első adako­zójaként százezer forintot he­lyez letétbe, és közadakozásra hív fel mindenkit.- A Szigetvári Városi Kór­ház, a város és a vonzáskör­zete lakosságának nyújt ma­gas színvonalú kórházi szol­gáltatást. Az intézmény jö­a kórházért vője szempontjából kulcskér­dés, hogy ezekhez a magas színvonalú szolgáltatásokhoz a megfelelő technikai, orvosi gép-műszer feltételek az elért szinten megtarthatók és fej­leszthetők legyenek - indo­kolta döntésének okait.-Az intézmény támogatá­sára közadakozóként kiket szeretne megnyerni?- A kórház vezetését és va­lamennyi dolgozóját, a város önkormányzatát és a képvi­selő-testület tagjait, a vonzás- körzet önkormányzatait és la­kosságát. Tehát mindenkit, aki szívügyének tekinti az in­tézmény jövőjét. Számunkra az adakozás bármilyen for­mája elfogadott. Az alapít­vány adományosi listáját ha­vonta nyilvánosságra kívá­nom hozni. B. M. L. Tanárnő a londoni ködben PÉCS Változatlanul elérhetetlen az a Pusztaszabolcson tanító, de Pécsett élő tanárnő, akik egy pécsi diákokból is álló cso­porttal március 22-én egy hétre Londonba indult. A tanárnő eltűnt az első nap. Eltűnt egy dosszié is - benne pénz, kompjegyek. Informá­cióink szerint mobiltelefonján Londonban többször is je­lentkezett kollégáinál, de az ígért találkozókra nem ment el. Annyit közvetett úton megtudtunk, hogy a londoni rendőrség vizsgálatának eredményéig nem lehet szá­mítani nyilatkozatára. A csoportért felelősséget vállaló kísérők bejelentést tet­tek a magyar nagykövetségen, az ottani rendőrségen. A part­ner utazási iroda a szállásna­pok számát csökkentette. Egy éjszakát a csoport a buszban töltött, egy parkolóban. Iga­zolniuk kellett, hogy a komp­jegyek visszaútra is ki vannak fizetve. A csoport két nappal korábban ért haza Pécsre. Az útnak mindenki anyagilag is károsultja, mert a diákok - összesen 43-an - egy hétre fi­zették ki a költségeket. M. A. Kifosztva a Duna vizében Fegyvert fogtak rá, elvették a pénzét, az iratait, majd derékig a hideg Dunába kényszerítették. A fiatalember eddig tisztázatlan körülmények között került kapcsolatba délszláv kifosztóival. MOHÁCS A rendőrség még vizsgálja, hogy a mohácsi fiatalember sa­ját szándékából avagy kényszer hatására akart-e üzletet kötni két délszláv férfival, de annyi bizonyos, hogy március 22-én azért találkozott a Mohácsi-szi­geten a külföldiekkel, hogy négyszáz márkáért eladja nekik az útlevelét.- A Matróz csárda előtt a fia­talember beült a bordó, zom­bori rendszámú Golf hátsó ülé­sére és elindultak a Sziget bel­seje felé - ismertette a tényeket Gergely György, a Mohácsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. - Az egyik is­meretlen délszláv férfi, aki ugyancsak a hátsó ülésen ült, egy pisztolyt, illetve annak lát­szó tárgyat fogott a szorult helyzetbe került sértettre, és arra kényszerítette, hogy adja át pénzét, iratait. Ekkor már világos volt, hogy az útlevél árát, a négyszáz már­kát el lehet felejteni, sőt, még a rászedett mohácsi fiatalember fizetett hétezer forintot a rövid kocsikázásért. A történet azon­ban ezzel még nem ért véget.- Miután a fegyveresek meg­szereztek minden iratot és érté­ket, megálltak, áldozatukat ki­parancsolták a kocsiból, és arra kényszerítették, hogy derékig a Dunába gázoljon. Mivel a víz elég magas volt, ez néhány mé­tert jelentett - mondta az osz­tályvezető. Az elázott fiatalember előbb a vízirendőrséget, majd a városi kapitányságot értesítette a tör­téntekről. A nyomozás még fo­lyamatban van. S. G. PORTRÉ Mécs Károly most Thomas Mann Az ország egyik legnépszerűbb színésze. Pályáját Szegeden kezdte, majd több, mint 30 éven át volt a Thália Színház tagja. Papíron nyugdíjban van, de erről szó sincs. Jelenleg - életében először - a Pécsi Nemzeti Színházban játszik. Ő Thomas Mann.-A „szomszédban”, Szekszár- don évek óta játszik, most végre Pécsre is sor került. Hogy tör­tént?-A Deutsche Bühnén való­ban sok szép órát töltöttem, többek között régi nagy álmom is itt valósult meg, nevezetesen, hogy eljátszhattam Bicska Ma­xit - egy német filmforgatást mondtam le miatta, amiben egy Mercedes ára volt benne, de nem érdekelt! Pécsre Balikó Tamás hívott, és örömmel jöt­tem. Az volt furcsa kicsit, hogy olyan tisztelettel köszönnek, között feltűnően sok volt a ka­tona-szerep. Skatulya volt ez vagy adottság?-Persze, kicsit skatulya is. Érdekes, hogy bár rengeteg ka­tona volt a családban, jóma­gam egy percig sem voltam a sereg tagja. Ettől függetlenül - akár a világháborút végighar­Mécs Károly színművész 1936-ban született Budapesten. Jelentkezett a POTE-ra is, ám néhány évi szakmunkáskodás után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1961-ben. Harminc évadon át a fővárosi Thália Színház művésze volt, és ez idő alatt számtalan filmben osztottak rá főszerepet. coló apámon keresztül is - a katonaruha nekem egyfajta embert jelentett. Csupa jó pél­már-már „nagy öregnek” ér­zem magam! Bár, ha azt ve­szem, tényleg túlélő vagyok, hiszen már volt kollégák gye­rekeivel ját­szom együtt! Ettől függet­lenül min­denkivel te- geződöm, el­végre a szín­ház nem egy magázódós szakma!-Az ország közönsége leg­inkább filmjeiből ismeri, amik dáim voltak, még a színésztár­sak között is, hiszen Somogy- vári Rudolf maga is négy évig volt hadifogoly Baskíriában. Nehéz is katonát játszani, hi­szen egy igazi ludovikás tiszt úgy ült, mint a cövek, nem gesztikulált - ez pedig a szín­játszásban elképzelhetetlen!- Ma milyen feladatokat vál­lal még?- Egy-egy mozi évente biz­tos akad, főleg német filmek­ben. Ezek nem főszerepek, de érdekes feladatok. Szinkronból már csak „régi embereimet” vállalom: Paul Newmant, őt minden testhelyzetben, Mi­chael Cane-t, Jean-Louis Tren- tignant-t. A legnagyobb, aki­nek minden mozdulata tan­könyv volt, Marcello Mastroi- anni már nem él. Sajnos, az elektronika már a szinkronból is kiölte lelket; másrészt a színház is merkantilizálódott, versenyt futnak a pénzzel és idővel. Méhes Károly Tiszta forrásból SZENTLŐRINC A város nyugdíjas kórusa első külföldi szereplésén, a németországi Urbachban si­kert aratott. Karvezetőjük, Reményi Ottóné kérdé­sünkre elmondta, hogy sok olyan helyi régi népdalt ad­tak elő, melyeket még az egyik kórustag, Takács Jó- zsefné gyűjtött. Az idős hölgy több száz, szájha­gyományban élő zenei alko­tást gyűjtött össze, sőt kot- tázott le. Mindebben sokat segített neki Várnai Ferenc pécsi folklórkutató. Cs. J. Jelenetek tojásból SÁSD-VÁZSNOK Tojástestű figurák segítségével ■ illusztrálja napjaink helyi és vi­lágeseményeit a vázsnoki Sár­vári Józsefié. Festett héj-ruhát viselnek a gyerekek és a háziál­latok, a háttérben élő virágok rezegnek. A lokálpatrióta al­kotó megeleveníti a hegyháti locsolkodás emlékeit, de ábrá­zolja azt is, ahogy nemrég a hő­légballonnal a világot megke­rülő svájci sportolók Egyip­tomban leereszkedtek a sikeres út után. Az alakokat félbevágott tyúk- és libatojásburkokban he­lyezte el, melyeket szépen megpingált. Ciliké néni csak­nem félezer tojást használt fel, hogy elképzelését megvaló­sítsa. A héj-bábokat bemutatják a somogysárdi és a sásdi műve­lődési központban is. Cs. J. yt

Next

/
Oldalképek
Tartalom